[BIZTPOL] Románia

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 250
33 548
113
Lol. Azok az eu-s pénzek pörgetik a gazdaságunk, amit csehkatka féle cégek lenyelnek? Államadósságnál meg nem mindegy, (neked sem) hogy egy IMFnek (uzsorás sziauramnak) vagy saját állampolgáraidnak (család hitelez neked) tartozol.
Vagy az állam elvonja a pénzt a gazdaság elöl.Uniós pénzből megy szinte minden fejlesztés.Csak nagyon sok az "alkotmányos költség",ezért nagyon rossz a hatékonyság.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Mi sem állunk jobban.Az EU pénzek nélkül a magyar gazdasági növekedés negativ volna.A piacképes termelést a multik csinálják.A NER cégek csak viszik a pénzt,de piacképtelenek.A külső eladósodottság nő.A lakosság csökken,a csökkenő lakosságon belül a cigányság részarány nő.A Nemzet megosztott,a hatalom szándékosan gerjeszti is a megosztottságot.A gazdaság túlságosan kitett egytlen gazdasági ágnak,az autóiparnak-ami szintén külföldi érdekeltség

Vagy az állam elvonja a pénzt a gazdaság elöl.Uniós pénzből megy szinte minden fejlesztés.Csak nagyon sok az "alkotmányos költség",ezért nagyon rossz a hatékonyság.
Szerintem hagyd ezt a gazdasági témát, mert nagyon nem áll jól neked. Nagyon nem hiteles. o_O
 
K

kamm

Guest
Néha utána nézhetnél dolgoknak mielőtt leírod és valótlant állítasz.
Felejtsd el. Vannak vesszoparipai, annyi. Hiába magyarazza neki mindenki, ugyanazt mondja ket evvel később is.
@Deidonicus már leirta a lenyeget, de egyrészt sem nominalis % nem duplaja, sem nominalis értékben, szoval szerintem csak szokas szerint felreolvasott, netan valamit...
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 250
33 548
113
21749 md ft volt 2010ben az adóság.Hivatalos adatot csak 2020rol találtzam hirtelen,34977 md ft.Egy évvel ezelőtt.Azóta rekord gyorsasággal adósodtunk tovább.Most kb 42-43000 Md ft körül járunk......
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
Már bocs, de a legolcsóbb verziót vázolta fel ravenlord! Kell legalább két légiutántöltőgép. De legjobb lenne az A330-at is MRTT-vé alakítani. Kell minimum kettő AWACS, az Embraer-nek van is megfelelő típusa. Kellenek cirkálórakéták a Gripenek fegyverzetébe és kellenek a dupla és tripla indítósínek is a légiharcrakétáknak. Kell C-RAM a légibázisok és hadianyagraktárak védelmére (MANTIS ugye adott a Rheinmetalltól és már szóba is került, mint reális beszerzés, mert nemcsak mobil SkyRangert akarunk).

Amit ehhez én hozzá tudok tenni, az a LOS határán túli cirkálódrón, amihez SATCOM kell. Nem tudom mi a legkisebb méretű életképes SATCOM rendszer, ami létezik ehhez a feladathoz. Ami a támadódrónokban (mint a bayraktar) van az túl nagy a kisebb méretű cirkálódrónokhoz. Ha ez megoldható, akkor a cirkálódrónok tömeges és hadműveleti mélységű bevetése meg is oldotta az ellenséges légierő kérdését (hacsak a románok nem építenek vasbeton fedezékeket, mert akkor maradnak a cirkálórakéták a Gripenekről).

Így nézne ki ez esetben a történet légvédelem:
  • légi utántöltéssel maximalizáljuk az egy időben légtérben tartható Gripenek számát
  • a dupla vagy tripla indítósínekkel az egyidőben gépenként hordozható AMRAAM-ok számát
  • az AWACS gépekkel lehetővé tesszük a mélységben belátást az ellenséges területre, így a korai előrejelzést
  • a C-RAM képességgel minimálisra csökkentjük a potenciális cirkálórakéta és ballisztikus rakétafenyegetést annál a kevés, legszigorúbban vett katonai objektumnál (repülőterek és hadianyagraktárak) amit érdemes védeni).

és támadóképesség területén:
  • a saját cirkálórakéták bevetési prioritásai: 1. légiirányítás központi elemei, 2. repülőterek betonja, 3. légvédelem legfontosabb elemei, 4. hadvezetés egyéb vezetési pontjai, 5. repülőterek hadianyagtároló bunkerjai és 6. amennyiben megerősített repülőfedezékekben tartják a gépeket, akkor azok is
  • cirkálódrónok bevetési prioritásai: 1. ellenséges repülőgépek állóhelyeken, 2. légvédelem bármely eleme, 3. a légierő ellátási láncainak bármely eleme

Ami kell:
1db A330 MRTT átépítés
2db AWACS
3-4 üteg MANTIS
támadófegyverzet a Gripeneknek (alapvetően cirkálórakéták)
sok száz közepes méretű és SATCOM-al ellátott támadódrón
elérhető műholdas rendszer

Ami kiegészítheti mindezt az légi bázisú SIGINT, COMINT és ami nagyon fontos: EW rendszer az ellenséges légvédelem felderítésére és elnyomására. Ez megvalósítható lenne az A319 gépek átépítésével, vagy nagyméretű drónok (a Bayraktarnál nagyobb) e speciális feladatkörben rendszeresítésével.

Akárhogy is nézem a légierő és légvédelem minőségi fejlesztése a legolcsóbb opció jelenleg.
Kihagytad a szuperszónikus csapásmérő eszközöket.
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113

Rugalmasság Románia stratégiai dokumentumaiban

A Fekete-tenger térsége a jelenlegi körülmények között a NATO elrettentési rendszerének legsebezhetőbb pontja. A NATO három part menti államának – Romániának, Bulgáriának és Törökországnak – nemcsak gazdasági fejlettségi szintje és katonai potenciálja eltérő, hanem Oroszországgal való kapcsolata is eltérő.

Amint azt Ionela Ciolan és Amanda Paul román kutatók megjegyezték, „a Fekete-tenger évtizedek óta másodhegedűs a Balti-tenger mellett a NATO prioritásai között. Ez részben annak a félelmeknek köszönhető, hogy valószínűbb egy orosz támadás a balti államok ellen, mint a fekete-tengeri konfliktus, valamint a szövetségesek konszenzusának hiánya a jelenlét fokozásának szükségességével kapcsolatban. Bár a NATO szerepvállalása a régióban javult a Krím annektálása után, továbbra sem elégséges.”

A NATO jelenlétét a fekete-tengeri térségben korlátozza az 1936-os Montreux-i Egyezmény, míg a Krím megszállása és militarizálása Oroszország javára változtatta meg a katonai egyensúlyt.

Továbbra is Románia a legkövetkezetesebb támogatója az észak-atlanti szövetség jelenlétének megerősítésének a fekete-tengeri térségben. Ugyanakkor Bukarest igyekszik előmozdítani azokat a kezdeményezéseket, amelyek a NATO képességeinek bővítését célozzák a régióban. Románia az utóbbi időben jelentős figyelmet fordított a reziliencia kérdéseire. Ez tükröződött az ország stratégiai dokumentumaiban.

Míg a 2015-2019-es honvédelmi stratégiában gyakorlatilag nem szerepel az „ellenállóképesség” kifejezés, addig a 2020-2024-es honvédelmi stratégiában több mint húszszor. A teljes 1.2. fejezet a „Románia – a fenyegetésekkel szemben ellenálló állam, polgárainak biztonságot és jólétet biztosító állam” címet viseli.

A honvédelmi stratégia szerint Románia rezilienciájának koncepciója kettős perspektívából szól: „az entitások – egyének, közösségek, régiók, állam – eredendő képessége, hogy ellenálljanak az erőszakos, stresszt kiváltó eseményeknek, megrázkódtatásoknak, katasztrófáknak, és egyértelműen alkalmazkodjanak azokhoz. , egyrészt világjárványok vagy konfliktusok, másrészt ezen entitások azon képessége, hogy a lehető leghamarabb visszatérjenek működőképes, normális állapotba.”

A Stratégia feltételezi, hogy az ellenálló képesség erősítése és a sebezhetőségek csökkentése rugalmas többdimenziós stratégiát, valamint valamennyi rendszer széles perspektíváját kívánja meg a válsággal kapcsolatos kockázatok korlátozása, valamint az alkalmazkodási mechanizmusok gyors kezelésének képességének javítása érdekében. helyi, nemzeti és regionális szinten. „A reziliencia a válsághelyzet minden szakaszát lefedi, a megelőzéstől (ahol lehetséges) a hatások kiigazításáig és korlátozásáig (ha szükséges), és magában foglalja azokat a pozitív átalakulásokat is, amelyek erősítik a jelenlegi és a jövő generációinak azon képességét, hogy gondoskodjanak arról, amire szükségük van.”

A stratégia hangsúlyozza, hogy 2020–2024-ben minden eddiginél jobban meg kell kalibrálni a reziliencia erősítésére tett erőfeszítéseket, hogy reagálni lehessen az új típusú finom és felforgató fenyegetésekre, ideértve a technológiai fejlesztések által előidézetteket is. „Központi szerepet kap tehát a sokrétű együttműködés: a köz-magán, az állampolgár-közösség és a polgári-katonai együttműködés, amelynek célja a társadalom és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének erősítése, mivel ez a felelősség a társadalom és az egyéni szintek találkozási pontján van. intézményi – állami és magánszinten”.

A Stratégia a társadalom és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességét erősítő hatékony eszközök kidolgozását célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek négy fő tevékenységi területre oszthatók:

  • információbiztonság: a klasszikus vagy online médián vagy agytrösztön keresztül a nyilvános térben végrehajtott ellenséges/befolyásoló akciók tudatosítása, az oktatási, kutatói, agytrösztök és médiaintézmények kapacitásának növelése az ellenséges állam által támogatott vagy nem támogatott dezinformációs mozgalmak azonosítására és leküzdésére. -állami szereplők;
  • egészségügy: egészségügyi nevelési és oktatási programok támogatása vészhelyzetekre;
  • kiberbiztonság: átfogó közép- és felsőoktatási programok, e-készségek és online biztonság elindítása, valamint a hamis/hamis információk elleni küzdelemhez szükséges készségek fejlesztése;
  • kritikus infrastruktúra védelme: a lakosság, a központi és helyi közintézmények, valamint az üzleti környezet tudatosságának növelése a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló intézkedések fontosságáról az alapvető közszolgáltatások és közművek folyamatos és biztonságos működése érdekében. villany, víz, hő, csatornázás, tömegközlekedés, szociális szolgáltatások).
A reziliencia témáját Románia másik stratégiai dokumentuma – a Nemzeti Katonai Stratégia 2021-2024 – is feldolgozza.

A 2021–2024 közötti időszakra vonatkozó nemzeti katonai célok között különösen ajánlott „a COVID 19 világjárvány hatásainak megszüntetése és a nemzeti ellenálló képesség erősítése”.
Ezenkívül a „katonai ellenálló képesség” kifejezést a dokumentum bevezeti: „az erők azon képessége, hogy elnyeljék a katonai, hagyományos és hibrid konfliktusokra jellemző akciókhoz kapcsolódó kinetikus és nem kinetikus sokkokat, beleértve a CBRN (kémiai, biológiai) körülményei között folytatott harcot. , radiológiai és nukleáris), degradált elektromágneses és kibernetikai. A katonai reziliencia lényegében az a képesség, hogy a katonai eszköz hiteles erőket tud felépíteni és sikeresen végrehajtani a védelmi műveletet, még akkor is, ha az ellenfél meglepetését megvalósítja.” Megjegyzendő, hogy a reziliencia növelésében még az egészségügy és a kritikus infrastruktúra védelme területén is elsősorban a dezinformáció elleni intézkedésekre összpontosul a fő figyelem. Ennek oka lehet többek között arra a tényre, hogy Románia az egyik utolsó helyet foglalja el Európában a beoltottak számát tekintve, ami az oltásokba vetett közbizalom hiányával függ össze. Ha összehasonlítjuk ezeket az intézkedéseket a NATO hét polgári felkészültségi alapkövetelményével, akkor azt láthatjuk, hogy néhány fontos követelmény (például a kormányzati és kritikus kormányzati szolgáltatások folyamatos folyamatossága vagy a reziliens civil kommunikációs rendszerek) egyáltalán nem került szóba. Az ilyen megközelítés behatárolja az állam által maga elé kitűzött feladatok körét. a kormányzati és kritikus kormányzati szolgáltatások vagy a rugalmas civil kommunikációs rendszerek biztosított folytonossága) egyáltalán nem került szóba. Az ilyen megközelítés behatárolja az állam által maga elé kitűzött feladatok körét. a kormányzati és kritikus kormányzati szolgáltatások vagy a rugalmas civil kommunikációs rendszerek biztosított folytonossága) egyáltalán nem került szóba. Az ilyen megközelítés behatárolja az állam által maga elé kitűzött feladatok körét.

teljes cikk itt
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
3 304
16 135
113
Vagy az állam elvonja a pénzt a gazdaság elöl.Uniós pénzből megy szinte minden fejlesztés.Csak nagyon sok az "alkotmányos költség",ezért nagyon rossz a hatékonyság.
Khm. Az az uniós forrás, ami kb. 1500 milliárd, szemben a teljes költségvetés 21000 milliárdjával? Hogyan is maradtunk életben 2004-ig?! Milyen fejlesztés? Díszburkolat? Közpark? Tedd már meg lécci, h megnézed a forrásfelhasználást! Csak a vidék program duplája a teljes eu forrásnak!
 

szuvorov

Well-Known Member
2014. május 16.
7 490
24 011
113

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 278
81 210
113
Itt egy helyi cikk:


Azt írják, hogy alig 2000 óra maradt a gépekben, így 7-10 év és kuka.
Oda van írva hogy a forrás MTI...
 
K

kamm

Guest

Rugalmasság Románia stratégiai dokumentumaiban

A Fekete-tenger térsége a jelenlegi körülmények között a NATO elrettentési rendszerének legsebezhetőbb pontja. A NATO három part menti államának – Romániának, Bulgáriának és Törökországnak – nemcsak gazdasági fejlettségi szintje és katonai potenciálja eltérő, hanem Oroszországgal való kapcsolata is eltérő.

Amint azt Ionela Ciolan és Amanda Paul román kutatók megjegyezték, „a Fekete-tenger évtizedek óta másodhegedűs a Balti-tenger mellett a NATO prioritásai között. Ez részben annak a félelmeknek köszönhető, hogy valószínűbb egy orosz támadás a balti államok ellen, mint a fekete-tengeri konfliktus, valamint a szövetségesek konszenzusának hiánya a jelenlét fokozásának szükségességével kapcsolatban. Bár a NATO szerepvállalása a régióban javult a Krím annektálása után, továbbra sem elégséges.”

A NATO jelenlétét a fekete-tengeri térségben korlátozza az 1936-os Montreux-i Egyezmény, míg a Krím megszállása és militarizálása Oroszország javára változtatta meg a katonai egyensúlyt.

Továbbra is Románia a legkövetkezetesebb támogatója az észak-atlanti szövetség jelenlétének megerősítésének a fekete-tengeri térségben. Ugyanakkor Bukarest igyekszik előmozdítani azokat a kezdeményezéseket, amelyek a NATO képességeinek bővítését célozzák a régióban. Románia az utóbbi időben jelentős figyelmet fordított a reziliencia kérdéseire. Ez tükröződött az ország stratégiai dokumentumaiban.

Míg a 2015-2019-es honvédelmi stratégiában gyakorlatilag nem szerepel az „ellenállóképesség” kifejezés, addig a 2020-2024-es honvédelmi stratégiában több mint húszszor. A teljes 1.2. fejezet a „Románia – a fenyegetésekkel szemben ellenálló állam, polgárainak biztonságot és jólétet biztosító állam” címet viseli.

A honvédelmi stratégia szerint Románia rezilienciájának koncepciója kettős perspektívából szól: „az entitások – egyének, közösségek, régiók, állam – eredendő képessége, hogy ellenálljanak az erőszakos, stresszt kiváltó eseményeknek, megrázkódtatásoknak, katasztrófáknak, és egyértelműen alkalmazkodjanak azokhoz. , egyrészt világjárványok vagy konfliktusok, másrészt ezen entitások azon képessége, hogy a lehető leghamarabb visszatérjenek működőképes, normális állapotba.”

A Stratégia feltételezi, hogy az ellenálló képesség erősítése és a sebezhetőségek csökkentése rugalmas többdimenziós stratégiát, valamint valamennyi rendszer széles perspektíváját kívánja meg a válsággal kapcsolatos kockázatok korlátozása, valamint az alkalmazkodási mechanizmusok gyors kezelésének képességének javítása érdekében. helyi, nemzeti és regionális szinten. „A reziliencia a válsághelyzet minden szakaszát lefedi, a megelőzéstől (ahol lehetséges) a hatások kiigazításáig és korlátozásáig (ha szükséges), és magában foglalja azokat a pozitív átalakulásokat is, amelyek erősítik a jelenlegi és a jövő generációinak azon képességét, hogy gondoskodjanak arról, amire szükségük van.”

A stratégia hangsúlyozza, hogy 2020–2024-ben minden eddiginél jobban meg kell kalibrálni a reziliencia erősítésére tett erőfeszítéseket, hogy reagálni lehessen az új típusú finom és felforgató fenyegetésekre, ideértve a technológiai fejlesztések által előidézetteket is. „Központi szerepet kap tehát a sokrétű együttműködés: a köz-magán, az állampolgár-közösség és a polgári-katonai együttműködés, amelynek célja a társadalom és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének erősítése, mivel ez a felelősség a társadalom és az egyéni szintek találkozási pontján van. intézményi – állami és magánszinten”.

A Stratégia a társadalom és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességét erősítő hatékony eszközök kidolgozását célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek négy fő tevékenységi területre oszthatók:

  • információbiztonság: a klasszikus vagy online médián vagy agytrösztön keresztül a nyilvános térben végrehajtott ellenséges/befolyásoló akciók tudatosítása, az oktatási, kutatói, agytrösztök és médiaintézmények kapacitásának növelése az ellenséges állam által támogatott vagy nem támogatott dezinformációs mozgalmak azonosítására és leküzdésére. -állami szereplők;
  • egészségügy: egészségügyi nevelési és oktatási programok támogatása vészhelyzetekre;
  • kiberbiztonság: átfogó közép- és felsőoktatási programok, e-készségek és online biztonság elindítása, valamint a hamis/hamis információk elleni küzdelemhez szükséges készségek fejlesztése;
  • kritikus infrastruktúra védelme: a lakosság, a központi és helyi közintézmények, valamint az üzleti környezet tudatosságának növelése a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgáló intézkedések fontosságáról az alapvető közszolgáltatások és közművek folyamatos és biztonságos működése érdekében. villany, víz, hő, csatornázás, tömegközlekedés, szociális szolgáltatások).
A reziliencia témáját Románia másik stratégiai dokumentuma – a Nemzeti Katonai Stratégia 2021-2024 – is feldolgozza.


Ezenkívül a „katonai ellenálló képesség” kifejezést a dokumentum bevezeti: „az erők azon képessége, hogy elnyeljék a katonai, hagyományos és hibrid konfliktusokra jellemző akciókhoz kapcsolódó kinetikus és nem kinetikus sokkokat, beleértve a CBRN (kémiai, biológiai) körülményei között folytatott harcot. , radiológiai és nukleáris), degradált elektromágneses és kibernetikai. A katonai reziliencia lényegében az a képesség, hogy a katonai eszköz hiteles erőket tud felépíteni és sikeresen végrehajtani a védelmi műveletet, még akkor is, ha az ellenfél meglepetését megvalósítja.” Megjegyzendő, hogy a reziliencia növelésében még az egészségügy és a kritikus infrastruktúra védelme területén is elsősorban a dezinformáció elleni intézkedésekre összpontosul a fő figyelem. Ennek oka lehet többek között arra a tényre, hogy Románia az egyik utolsó helyet foglalja el Európában a beoltottak számát tekintve, ami az oltásokba vetett közbizalom hiányával függ össze. Ha összehasonlítjuk ezeket az intézkedéseket a NATO hét polgári felkészültségi alapkövetelményével, akkor azt láthatjuk, hogy néhány fontos követelmény (például a kormányzati és kritikus kormányzati szolgáltatások folyamatos folyamatossága vagy a reziliens civil kommunikációs rendszerek) egyáltalán nem került szóba. Az ilyen megközelítés behatárolja az állam által maga elé kitűzött feladatok körét. a kormányzati és kritikus kormányzati szolgáltatások vagy a rugalmas civil kommunikációs rendszerek biztosított folytonossága) egyáltalán nem került szóba. Az ilyen megközelítés behatárolja az állam által maga elé kitűzött feladatok körét. a kormányzati és kritikus kormányzati szolgáltatások vagy a rugalmas civil kommunikációs rendszerek biztosított folytonossága) egyáltalán nem került szóba. Az ilyen megközelítés behatárolja az állam által maga elé kitűzött feladatok körét.

teljes cikk itt
Szoval, ha jol ertem hatalmas erolepes tortent a resilience teren, hiszen a legujabb vedelmi doktrinaban mar 20x emlitik...?
No meg a Covidot emlegetni ruman resilience kapcsan kulonosen szorakoztato szokapcsolat... valaki osszeszamolta mar, csak a lepukkant ruman korhazak intenziv osztalyain kitoro korhaztuzekben (!) vajon hanyan halnak meg egy evben? :D
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 278
81 210
113
Szoval, ha jol ertem hatalmas erolepes tortent a resilience teren, hiszen a legujabb vedelmi doktrinaban mar 20x emlitik...?
Új NATO irányelv... ugyanígy jelent meg nálunk is a szó az új dokumentumokban és a köztudatba. "Jogalappal" Bélánk egyszer össze is számolta hányszor szerepel a magyar dokumentumban.
 
Last edited:
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby and kamm

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 446
36 489
113
Itt egy helyi cikk:


Azt írják, hogy alig 2000 óra maradt a gépekben, így 7-10 év és kuka.

15 év alatt sem biztos, hogy kirepülik ott.
 
  • Vicces
Reactions: Kim Philby
K

kamm

Guest
News of Romanian demise have been greatly exaggerated. You should really update your information here. Here is an opinion from the President of the Hungarian National Bank

[URL unfurl = "true"] https://visegradpost.com/en/2021/10/13/gyorgy-matolcsy-romania-at-a-glance/ [/ URL]

First, it reads like his usual (idiotic) "un-orthodox" crap, namely talking up the growth rate and pretty much nothing else. :rolleyes:
He mentions other data points but he readily admits the trick behind the numbers (eg. household investment rate might be higher but in reality it's just higher construction rate - a direct result of your terrible quality housing stock; as recent news told us a large percentage of your countryside rednecks are still shitting in backyard outhouses. :D)

Second, to claim that you follow the Baltic economic model is beyond hilarious: you do not even have a proper physical infrastructure, nor healthcare, never had a single competent government, corruption is literally part of everyday transactions and so on.

Third, at the end he clearly admits your situation financially is not simply untenable but, in fact, completely unsustainable, all your growth comes from consumption, your imbalance is due to the fact that you have very little to sell against the imports and, to top it off, you have low employment. In short, it's clearly not an example anyone should follow, he admits. (Meanwhile he suspiciously "forgets" to mention the mass exodus of your fellow countrymen during the past decade; they won't return home, we both know that.)

Finally, if we look at where you were in 1990, well, obviously everything will look awesome - but we did not come from such a deep mess like you or the Poles. Consequently, we did not suffer such a freefall like the Poles did nor perform any "shock therapy" like both of you did.
However, we did have a terrible few years of economic malfeasance between 2002-2010, that indeed pushed us into the ditch, the article is right about that. I'd add that when Orban took the helm it took him a few years until he figured out the right way as well, the economy was in shambles after the ex-Commies.
That being said, even Orban's opponents admit that between 2016-2020 his economy vastly outperformed every period since K.u.K. times. Meanwhile, pal, no government in your country could keep their shit together for even two years, every one of your utterly incompetent shitshow fell apart. Your country is the butt of every joke in Europe when it comes to governing.

FYI if we look back to the ancien régime before the pandemic, according to the IMF in terms of PPP Poland and Hungary have surpassed Portugal two years ago - I don't follow you that closely, where are you now? Have you managed to pass Greece, Croatia or Slovakia...?
 

imike

Well-Known Member
2013. január 29.
2 264
8 489
113
Itt egy helyi cikk:


Azt írják, hogy alig 2000 óra maradt a gépekben, így 7-10 év és kuka.
Szerintem a feléből nemsokára donor gép lesz, 2-3 év és elkezdik kannibalizálni.
 

Kulso_54

Well-Known Member
2010. június 14.
3 017
6 148
113
Már bocs, de a legolcsóbb verziót vázolta fel ravenlord! Kell legalább két légiutántöltőgép. De legjobb lenne az A330-at is MRTT-vé alakítani. Kell minimum kettő AWACS, az Embraer-nek van is megfelelő típusa. Kellenek cirkálórakéták a Gripenek fegyverzetébe és kellenek a dupla és tripla indítósínek is a légiharcrakétáknak. Kell C-RAM a légibázisok és hadianyagraktárak védelmére (MANTIS ugye adott a Rheinmetalltól és már szóba is került, mint reális beszerzés, mert nemcsak mobil SkyRangert akarunk).

Amit ehhez én hozzá tudok tenni, az a LOS határán túli cirkálódrón, amihez SATCOM kell. Nem tudom mi a legkisebb méretű életképes SATCOM rendszer, ami létezik ehhez a feladathoz. Ami a támadódrónokban (mint a bayraktar) van az túl nagy a kisebb méretű cirkálódrónokhoz. Ha ez megoldható, akkor a cirkálódrónok tömeges és hadműveleti mélységű bevetése meg is oldotta az ellenséges légierő kérdését (hacsak a románok nem építenek vasbeton fedezékeket, mert akkor maradnak a cirkálórakéták a Gripenekről).

Így nézne ki ez esetben a történet légvédelem:
  • légi utántöltéssel maximalizáljuk az egy időben légtérben tartható Gripenek számát
  • a dupla vagy tripla indítósínekkel az egyidőben gépenként hordozható AMRAAM-ok számát
  • az AWACS gépekkel lehetővé tesszük a mélységben belátást az ellenséges területre, így a korai előrejelzést
  • a C-RAM képességgel minimálisra csökkentjük a potenciális cirkálórakéta és ballisztikus rakétafenyegetést annál a kevés, legszigorúbban vett katonai objektumnál (repülőterek és hadianyagraktárak) amit érdemes védeni).

és támadóképesség területén:
  • a saját cirkálórakéták bevetési prioritásai: 1. légiirányítás központi elemei, 2. repülőterek betonja, 3. légvédelem legfontosabb elemei, 4. hadvezetés egyéb vezetési pontjai, 5. repülőterek hadianyagtároló bunkerjai és 6. amennyiben megerősített repülőfedezékekben tartják a gépeket, akkor azok is
  • cirkálódrónok bevetési prioritásai: 1. ellenséges repülőgépek állóhelyeken, 2. légvédelem bármely eleme, 3. a légierő ellátási láncainak bármely eleme

Ami kell:
1db A330 MRTT átépítés
2db AWACS
3-4 üteg MANTIS
támadófegyverzet a Gripeneknek (alapvetően cirkálórakéták)
sok száz közepes méretű és SATCOM-al ellátott támadódrón
elérhető műholdas rendszer

Ami kiegészítheti mindezt az légi bázisú SIGINT, COMINT és ami nagyon fontos: EW rendszer az ellenséges légvédelem felderítésére és elnyomására. Ez megvalósítható lenne az A319 gépek átépítésével, vagy nagyméretű drónok (a Bayraktarnál nagyobb) e speciális feladatkörben rendszeresítésével.

Akárhogy is nézem a légierő és légvédelem minőségi fejlesztése a legolcsóbb opció jelenleg.

Az a baj, hogy Uncle Sam sosem engedné, hogy Magyarországnak ilyen képességek legyenek, kb SOHA. Hamarabb lenne Iránnak atomfegyvere, vagy engednék Oroszországnak, hogy bekebelezze a teljes baltikumot.
Persze mindezt úgy, hogy nagyrabecsűlt szomszédaink ragyogó diplómáciai képességeivel kisírnák mindenhol.

Persze Románia az Oroszország ellen fegyverkezhet...