A lakosság közel egynegyede azonnal külföldre költözne, ha tehetné
Készült egy friss felmérés, melyből többek közt kiderül az is, hogy megkérdezettek elsöprő többsége uniópárti, és még mindig a román-moldáv egyesülésről álmodozik.
foter.ro
Azt azért sietve hozzátenném, hogy már annak a 16 milliónak a negyede aki még otthon van ... a román nyelvű olvasóinknak pedig üzenem, hogy ezek nem a - hogy is mondjátok - "nedves álmaink" mondatják velünk, hanem ezek az egészségügyi miniszteretek Alexandru Rafila szavai. Ő azzal magyarázza a gyalázatosan alacsony átoltottságot, hogy valójában a rezidens lakossághoz kellene mérni a védettek arányát az meg nem 19 M hanem csak 16. Szóval ennek a negyede kívánkozik el még a "balkáni birodalomból". Pont.
Kialakulőban van egy európai "félgyarmati övezet" ami a Balkántól az ukrán sztyeppéken át elér egészen a baltikumig a közös jellemzőjük nem csak az, hogy a lakosság kiürülőben van, dinamikusan csökken, hanem hogy a termelés gyarmati szinvonalra kezd berendezkedni, inkább az alapanyag előállítás, az alacsony hozzáadott értékű termékek, a nagy és szükségszerűen olcsó munkaerő igényű termékek gyártása valósul meg, persze mindenhol vannak kivételek. Az alacsony termelési intenzitás miatt pedig az elérhető kereset is alacsony, ezért igen magas az országon belüli és a kifelé irányuló népmozgás is, közös jellemzőjük az alacsony adóintenzitás is, az adóelkerülés és gazdasági korrupció (másként nem versenyképesek a vállalkozások) és emiatt az államok alacsony bevételei, kicsiny pénzügyi mozgástérrel. A skála alja Ukrajna ahol a gabona és a bányajavak adja a kivitelük negyedét, harminc év alatt az "egyen fejlettségű" kelet európai országok szintjéről azok harmadára esett, a legkevésbé érintettek a balti országok, ahol ez már csak nyomokban található meg. Rossz helyzetben van Bulgária ahol a lakosság harmada elfogyott a rendszerváltás óta, az állam bevételei rendkívül alacsonyak, speciális helyzetben van Belarusz ahol a végeredmény hasonló, de ők a rendkívül alacsony energiaköltségek miatt a korszerűtlen termelői kapacitásaikat még életben tartják, de emiatt teljesen kiszolgáltatva az orosz energiaszállításoknak, gyarmati függőségben tartva az országot. Lecsúszóban van Románia is, a mezőgazdaság egyértelműen megrekedt a szövetkezeti szinten, egy román mezőgazdasági munkás ötödannyi GDP-t termel mint egy cseh vagy magyar. Különösen nagy gond a népesség fogyása ami a bulgárénál szerényebb de ahhoz mérhető, a munkaképes lakosság negyede ráadásul külföldön dolgozik és teoretikusan az általuk máshol megtermelt javakat importálja vissza Románia hatalmas, idén már 30 Mrd Euróra saccolt külkereskedelmi hiányt produkálva. Ahogy az ibériai országokkal megtörtént a "félgyarmati országok" közül az EU tagokat a felzárkóztatási juttatások egy ideig még életben tartják, azután ugyanaz következik mint Spanyol vagy Görögország , vagy Portugália esetében, a GDP arányos EU juttatások folyamatos csökkenésével párhuzamosan a fejlődés is dinamikusan csökken mert hiányoznak a stabil belső motorok, még akkor is ha van húzóágazat mint a nevezett országokban a turizmus. Románia, Bulgária amiatt sérülékenyebb mert nincsen ilyen húzóágazat, nincs hagyományosan erős értékteremtő ágazat és nem is épült ki új ilyen mint például Szlovákiában az autóipar, a demográfiai mutatók is kritikusak ami a nyugdíjasok tömeges megjelenésével, ugyanakkor a munkaképes, őket eltartó lakosság külföldre költözésével gyakorlatilag önmagában is adósságspirálba kényszeríti ezen országokat. Nem véletlen a stabil és a legmagasabb GDP növekedési periódusokban is kitartóan emelkedő államadósság növekedés (Románia csak 2021 novemberében +0,5% egy hónap alatt), mert hiányzik a GDP-t meghatározó tényezők közül egy erős "állami láb", az ország, országok beavatkozó képessége, mozgástere rendkívül alacsony és ha meg is teszik az szükségszerűen az adósság emelkedésével jár. A civilizációnk hajnalán volt egy "gabona félhold" ami a Közel Kelet Mezopotámia környéki területeit jelölte ahol kivételes körülmények alakultak ki a gabona termesztéshez megalapozva a terület felemelkedését. Most újfent kialakulóban van egy félhold alakú térség, A Balkán közepe, Bulgária, Románia, Ukrajna, Belarus és ... valahol ennek környékén a végével, amely területek a gazdasági berendezkedésük révén igen jellemző és hasonló jegyeket írnak le, elnéptelenedő országok, alacsony gazdasági intenzitású termelés, gyenge állami jelenlét és beavatkozó képesség, magasabb GDP esetén is alacsony állami bevételek. Közös jellemzőjük a félgyarmati gazdasági struktúrára való berendezkedés a főként alapanyagexport, az alacsony hozzáadott értéket jelentő termékek, szolgáltatások előállítása, a csekély külföldre irányuló tőkekivitel, a honi vállalatok belterjessége, a szocialista nagyvállalatok görcsös mentegetése. Persze az érintkező országok sincsenek biztonságban, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, de ezek helyzete csak szemre hasonló, a struktúra amire épülnek teljesen más, nagyon erős a kiépült infrastruktúra, a gazdasági konszolidáció már végbement, jelentős honi vállalati struktúrával is rendelkeznek amely vállalatok külföldi tőkekivitele magas (maguk is gyarmatosítanak), nem kell másra gondolni mint a Cseh CEZ, a Lengyel PKN, a magyar MOL, vagy OTP vállalatokra, a "félholdban" alig találni ilyen cégeket. Az érintkező országok képessége a gazdaság magasabb tempóra emelésére meg van, míg a "félgyarmati félhold" jobbára ezt most veszíti végleg el. Románia képessége meg volt, hogy ugyanazt érje el mint a V4-ek átlaga, és jelenleg pontosan ugyanezt az utat akarja lejárni amit azok bő 20 évvel ezelőtt. Jelentős infrastrukturális beruházásokkal pörgetni a gazdaságot hogy nem csak kiszolgálja, de be is vonzza a működő tőkét, csakhogy közben szépen lassan elveszítette a "türelmetlen" lakosságát, aki a jólfizető munkahelyeket nem megvárni, hanem nyugaton megkeresni akarta inkább. Szépen lassan elveszítette a saját vállalatai képességét, hogy otthon megerősödve aztán külföldön is megjelenjenek. Szépen lassan elveszítette a képességét, hogy úgy és olyan struktúrában adóztassa a honi szereplőket, hogy azok egyrészt életben is maradjanak másrészt az állam vagyonát is gyarapítsák és erősítsék az állam lépességeit, nem véletlen a Román Kormány késlekedése az energiaárak, az elszabadult üzemanyagárak, az élelmiszerárakkal szembeni intézkedésekben, máshol (MO is) ezt időben és sokkal korábban megtették, Romániában gyárak zárnak be a késlekedés miatt (Azomures, Alro). Van ahol gyorsabb és látványosabb, van ahol lassabb de gyorsuló (mint Románia) a félgyarmati státus kialakulása, ami ugyan nem egy gazdasági fogalom, hanem inkább egy "működési logikát" leíró jelző. Az biztos, hogy a következmények arra tendálnak amit a "félhold" legrosszabb állapotban lévő tagja produkál Ukrajna, széthullott gazdaság, a gyenge piaci szereplők csoportosulása olyan oligarchák kezében akik az állammal nem állnak alá-fölé rendeződött státusban, leromlott infrastruktúra, elszegényedett, tömegével külföldön munkavállalóként megjelenő lakosság, összességében egy széthulló állam. A mértékekkel lehet vitatkozni, az iránnyal nehezen ...
