Szóval jelenleg se infrastruktúra, se olcsóbb munkaerő, se költségvetési mozgástér beruházás ösztönzésre. Ezt még békeidőben is nehéz volna megoldani, de most ezt úgy hogy ne fájjon nem lehet, de ők nem akarják hogy fájjon.
Igen, pontosan értelek, ne izgulj! Olyan hosszú elemzés lett, mint nálam gyakran előfordul.
Sok hasonlóság van, viszont ezek egy jelentős része általános probléma, ami minden országban elő szokott jönni, mindenki küzd ellene. Csak a pásztorok, ahogy mondod is, eddig nem túl hatékonyan. (Európa szerte most gondolkodnak infláció csökkentésen, árszabályzáson; infrastruktúra mindig mindenhol napirenden van; államadósság csökkentése és gazdasági növekedés mindenhol egymás ellen dolgozik.)
Valóban béke időben könnyebb lenne nekik. Nekem is megfordult a fejembe a fizessenek a gazdagok és közben adót csökkentenek kombi, mert ezzel fixen elszáll az adósságuk. Drukkolok nekik. Egyetértünk abban, hogy nincsenek eléggé eladósodva. Deido elmélete, hogy nem mehet 50% fölé a hitelük, mert a román gazdaság szerkezete nem teszi lehetővé.
Szerintem simán adnak nekik még többet is, aztán karvaly tőke legyint rá úgy is, hogy IMF kitapossa belőlük, ha nem tudják visszafizetni. (És az lesz az, amire én azt mondom, ugyan úgy húsba vágó megszorítások, ugyan úgy zuhan a GDP,
de ha ma még kapnak könnyű hitelt, 70-80% fölött már visszafizethetetlen spirál alakul ki. Ma még a fogyasztás gazdasága eltűnése miatt a mostani 50% adósság felugrana 75-80%-ra kb. Körülbelül a román GDP harmada tűnne el a lufi kidurranásával, a többire lennének bányák, szántóföldek, gyárak és reálgazdaság. Ha 80%-ig kapja a könnyű hitelt -például a mostani EU alap hitel része, újabb olcsó euró hitelek- és 80%-nál szólnak először, hogy megszorítás -vagy IMF-, akkor a GDP harmada mínusz azt jelenti, hogy 140% adósság és nem áll meg. Mint például Görögország.)
Egyetértünk abban is, hogy ezt ma sem tudnák megoldani
fájdalmas lépések nélkül. (És ezeket a fájdalmas lépéseket senki sem szívesen vállalja.) Itt egy kiegészítést tennék, hogy érthető legyen, mikor azt mondom, hogy elvileg profin is kezelhetnék, nem csak ilyen rövid távon és ügyetlenül, ahogy mindig.
16 évvel ezelőtt nálunk a Fidesz tábora elég depressziós volt. Épp újráztak a szocik és abban az időben ez még senkinek nem sikerült. A Jobbik épp csak egy egyetemi sport klub méreteivel rendelkezett és egyértelműen a Parlamentbe be nem jutó MIÉP háta mögött. Egy ország összeomlása után pillanatok alatt átrendeződött a politikai térkép. 6-8 évvel később már sokkal inkább úgy tűnt, hogy két jobboldali formáció fog egymással vetélkedni, a bal és liberális pártok pedig kiesnek a Parlamentből lengyel mintára.
Azóta persze tudjuk, hogy ez nem történt meg. Nem akarom elvinni a topicot belpolba, de amikor azt mondod, hogy te nem ismered kellően az ottani politikai helyzetet, akkor szerintem senki sem.
Egy összeomlás alatt, amit kezdenek felfogni, hogy épp abban vannak,
nem (csak) a megszokott reakciók lehetségesek, ami a múltból megszokás alapján abszolút várható, hanem
nagyon gyorsan átalakuló instabil rendszer.
Az én tapasztalatom alapján egy "nincs kiút" tudatosulása helyzetben akkor szokott ilyen bejósolhatatlan változás, fordulat bekövetkezni, ha az emberek
nem korrupciónak, hanem HAZAÁRULÁSNAK érzik a történteket és jön egy olyan elbeszélés, párt, ami
megoldást kínál. Én nem csak a román cikkeket szeretem elolvasni, de ha van rá időm, a kommenteket is. Úgy érzem, hogy az elmúlt években óriási változások történtek. Már érzik, hogy falnak rohannak. Még nem tudnak egyszerű embereknek is világos gondolatokat megfogalmazni, hogy mit kéne
és hogyan másként. Röviden várnak valakire, aki megmondja, hogy melyik békát kellene lenyelni és akkor nem semmisül meg a nemzet.
Az AUR ennek csak első megjelenése. Két komponensből az egyik megvan benne. Rávilágít a problémákra. De nincs olyan sztori, hogy ő mit csinálna és miért működne, ami a legbutább embernek is érthető lenne és kivinne a zsákutcából. Az AUR-t is pillanatok alatt háttérbe tolná egy új mozgalom.
Sajnos már elég öreg és még elég fiatal vagyok ahhoz, hogy emlékezzek, nálunk a Sorskérdésre a jövő két pártja két teljesen eltérő megoldást adott 2010-ben. A Fidesz jövőképe az volt, hogy minden problémánk forrása a túl magas államadósság. Vért fogunk pisilni, de akkor is visszafizetjük. Ha csak a kamatokat fizetjük ki, az unokáink is ezt fogják adóba befizetni. (A többi politológiai szempontból csak díszlet, hogy unortodox gazdaság modell meg munka alapú társadalom, miegymás.) A Jobbik jövőképe az volt, hogy minden problémánk forrása a túl magas államadósság. Ez visszafizethetetlen, bejelentjük az államcsődöt és pár év elszigetelődés és mélyrepülés után nulla adóssággal (mert szimplán mindenki elfelejtette, hogy létezett) elkezdjük újra felépíteni a gazdaságunk nemzetközi becsatornázását. Hiszen a rendszerváltozásnál a lengyelek is megtették.
Remélem így érthető. Valóban néha próbálják lemásolni a magyar modellt. A román gazdaságnak a legfőbb hibája, hogy egyetlen politikusnak nincs -valódi- perspektívája. Ebből ered az az instabilitás, hogy minden évben egy új kormány. Azért lepődtem meg, hogy a magyar modellt másolnák, mert ahhoz kellene egy modell, amihez -mondjuk egy évig, amíg hatalmon vannak- tartják magukat. Egyelőre találgatnak, mint mindig.