"A háború alatt több Németországgal szövetséges állam is érdeklődött a Párduc iránt: a tank licencét Magyarország is meg akarta venni, de a németek a licencért 200 millió márka uzsoraárat kértek. Így a 200 db-os magyar gyártás minden egyes tankját 1 000 000 márka terhelte csak licenceköltség címén, ez pedig sokkal több volt, mint a tank teljes ára, így érthetően nem jött létre az üzlet. "A
A PZ.IV lehet optimálisabb választás lett volna. Olcsóbb és egyszerűbben gyártható ,kiforrottabb típus ami a háború végéig partiban volt a Shermanokkal, T-34-ekkel amik a háború után még évtizedekig nagy számban szerepeltek mindenhol az első vonalakban kb 65-ig. Gyorsabban és nagyobb mennyiségben lett volna gyárthatóbb, a homlokfal megdöntésével pedig tovább növelhetőbb lett volna védettség. Persze a szovjet nehéz hk-k ellen nem volt megfelelő, és mindenki a csodafegyvert akarta amivel győzhet. Csak aztán elbaxták az időt új járművek fejlesztésével és tesztelésével, amik jóval drágábbak és nehezebben gyárthatók voltak, és gyermekbetegségekkel küzdöttek. Abban a végső stádiumban a háború második felében mennyiséggel lehetett volna csak ellensúlyozni a szovjet és usa mennyiséget. Nem így történt, nem is mi nyertünk.
http://lanctalp.uw.hu/vadasztigris/vadasztigris.html
Egy harckocsi ára 117000 Birodalmi Márka volt, így az egymilliós licencdíj valódi sarc volt.
Egy PZIV nem került valójában sokkal kevesebbe, így értelmetlen választás lett volna.