Az OMW kilépése két ok miatt került képbe, az egyik a cég profil váltása a másik a 2030-as dátummal megcélzott EU-s "zöld előírások", benne a szén és szénhidrogén alapú energiatermelés visszaszorítása és ezen energiahordozók felhasználásának csökkentése. Az OMW biztosan nem teregeti ki a szándékait, mert csökkentené a befektetése értékét, inkább a román kormány nyomás alá helyezése volt a szándék az értékesítés belebegtetésével. Könnyen lehet, hogy a zöld forradalom nem csak a szén erőműveket, hanem a gázosakat is visszaszorítja, pláne mostanában, hogy az atomenergiát az EU szakavatott bizottsága elfogadja "zöldnek". Nem véletlenül erőlteti az OMW a nevezett offshore törvény módosítását, azaz visszamódosítását, mert a román fél - kedvesen - épp akkor emelte a díjakat amikor kiderült a lelőhelyek gazdagsága. A befektetők pedig így nem látják biztosítottnak, a drága tengeri kitermelés megtérülését, különösen akkor nem amikor a görcsös zöldítés kockázatossá teszi a jövőt még akkor is amikor az atomerőmű bezárási lázálom is vaskosan hozzájárult az árak emelkedéséhez. A kitermelés így is legkorábban 2026-ban indulhat meg, annak olyan gáz árak mellett kell cirka egy évtizedig minimum működnie, hogy a befektetés megtérüljön. Nem az a kérdés, hogy kell-e a gáz, vagy a román igény nagyobb lesz-e addigra mint a kitermelés, hanem hogy a tengeri gáz milyen egyéb szereplőkkel és milyen áron kell versenyezzen az addigra már mindenki által csökkenni remélt európai gázpiacon. A Román Kormány helyzete nehéz, hazaárulással ér fel, ha visszakozik és csökkenti a járadékokat, ezzel azt sugallva, hogy "kiárulja" a nemzeti kincset, óriási politikai játszmák mehettek a háttérben, hogy az egyébként tőkeszegény és ebben az üzletben járatlan román állami vállalat szerephez jusson, tulajdonosként léphessen az üzletbe, hogy bányajáradék ide vagy oda névleg rá lehessen mondani majd a módosításra, hogy a pénz házon belül marad. Időben viszont a folyamatos késlekedés valóban elbizonytalaníthatja a valódi szereplőt az üzletben, az OMW-t, mert iparági szereplők biztosan állítják, hogy a következő évtizedekben az igény mérséklődése miatt lesz gáz ami örökre a föld alatt marad, csak a legolcsóbbak tölthetik meg majd a csöveket, ebben a képletben pedig még bizonytalan hol is szerepel a román gáz, a kormánynak hamar és jelentősen befektetőbaráttá kellene és kellett volna tennie az üzletet, hogy az legalább megindulhasson, már most is folyhatna a kitermelés és mind az Exoon, mind az OMW de a román állam is rommá kereshetné magát jelenleg, de .... kellett kupeckedni ...