Vannak Romániában is akik szembe mennek az elvárt történelmi valósággal.
[BIZTPOL] Románia
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Amikor egy román beszél a Magyar Koronáról. Szerintek irigykedik?
Hát a korona amerikai kézre kerülésével sincs tisztában a "történész". Irigy, majdnem már kínai az irigységtől
Van mire. Nekünk nem kell történelmet csinálnunk mint nekik. Ezt ismeri be, csak sajnos ezt nem sokan tudják ott.Hát a korona amerikai kézre kerülésével sincs tisztában a "történész". Irigy, majdnem már kínai az irigységtől
A bizalomvesztés küszöbén
TÖBBEK KÖZÖTT A KAPZSISÁGI ADÓ IS HOZZÁJÁRULT A LEJ MOSTANI MEGÍTÉLÉSÉHEZ
Az euró romániai drágulása önmagában még nem ad okot pánikra, de a helyzet kezelésében nagy higgadtságra van szükség a román kormány, a Román Nemzeti Bank, a lakosság és a vállalatok részéről egyaránt. Nagy Ágnessel, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagjával beszélgettünk a lej értékének év eleji zuhanásáról, illetve a román pénzügyi piacot befolyásoló tényezőkről.
– Az idei első kereskedési naptól számított egy hónapon belül 8,9 banival drágult az euró a lejhez viszonyítva. Mivel magyarázható a román fizetőeszköz ilyen léptékű évkezdő alulteljesítése?
– Mindenekelőtt érdemes árnyalni a képet: a lej egy hónap alatt regisztrált, két százalék körüli leértékelődése önmagában nem ad okot a pánikra, hiszen az euróra való áttérés előszobájaként is emlegetett európai árfolyam-mechanizmus plusz-mínusz 15 százalékos éves árfolyam-ingadozást engedélyez. Az emberek azonban elsősorban érzelmi alapon közelítenek az árfolyam kérdéséhez, amit mindenekelőtt az magyaráz, hogy az euróalapú hitelt felvevők törlesztőrészletei az árfolyammal egyenes arányban nőnek. Miközben a dollár–euró viszonyban egyetlen nap alatt is előfordult már egyszázalékos elmozdulás, ez mégsem váltott ki akkora feszültséget, mint az euró drágulása.
– Honnan eredeztethető az emocionális sokkot kiváltó folyamat?
– Három jelenséget egyértelműen azonosíthatunk, ha vizsgálni kezdjük a folyamat gyökereit. Az egyik a folyó fizetési mérleg, a tavalyi mínusz 4,6 százalék ugyanis a 2009-es, azaz a válság első évének szintjére való romlását jelenti. A mínusz négy alatti érték a mai európai egyensúlytalanságok összefüggésében állandó figyelmet igényel. A mostani visszaesés már 2017-ben körvonalazódott: a bérek és nyugdíjak szintjének emelése, azzal párhuzamosan az áfa 16-ról 10 százalékra csökkentése felfűtött fogyasztáshoz vezetett. A termelés pedig ehhez viszonyítva nem növekedett megfelelő ütemben. Az alapproblémák közé tartozik a folyó fizetési mérleghiány finanszírozásának módja is, hiszen ha nem állnak rendelkezésre a költségvetéshez közvetlenül nem kapcsolódó autonóm eszközök – például uniós alapok, amelyek lehívásában Románia Európa egyik sereghajtója –, a kormánynak folyamatosan államkötvényeket kell eladnia, hogy finanszírozási forrásokhoz jusson.
Az év eleji pánik oka részben az, hogy az emberek érzelmi alapon közelítenek az árfolyam kérdéséhez
Fotó: Reuters
– A román kormány karácsony előtti adóintézkedései milyen mértékben járultak hozzá a lej év eleji törékenységéhez?
– A lej év eleji fokozott kitettsége nem egyedi eset – és nem is véletlen. Januárban kell ugyanis kifizetni a karácsonyra behozott importáruk számláit, a kiürült készleteket is ekkor kell feltölteni. Fokozott importkényszer mellett ez roppant valutaigényes dolog. A terhet idén a hatalmas energiaimport is növelte, ilyen rövid idő alatt ekkora mennyiségű elektromos energiát ugyanis talán még soha nem vásárolt Románia külföldről. A korábbi években már augusztusban–szeptemberben megkezdődött az energiakészletek feltöltése, s hogy a nagy valutaszükségletű folyamatot ezúttal 2019 elejére halasztották, abban minden bizonnyal a költségvetési hiánynak a maastrichti kritériumokban megszabott három százalékon tartására irányuló kormányzati törekvés is közrejátszhatott. A konkrét tranzakciók hatásaira rátevődött a romániai gazdaság 2019-es kilátásait illető bizonytalanság is. Miközben 2018 decemberében még azt sem lehetett tudni, mikor lesz az országnak költségvetése, a kormány olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amellyel alapvető módon befolyásolni próbálja egyrészt a pénzügyi rendszer működését, másrészt pedig a távközlési és energetikai fejlesztéseket. A kapzsisági adóként elhíresült 114-es sürgősségi rendelet is alapvetően hozzájárult a lej iránti bizalom megingásához.
– Néhány napja viszont felmerült, hogy a 114-es rendelet eltörlését elősegítené, ha a Román Nemzeti Bank (BNR) mérsékelné vagy egyenesen megszüntetné a ROBOR néven ismert bankközi kamatlábat. Hogyan kerül a bűnösök listájára a monetáris piac kamatindexe?
– A jegybank szempontjából elsősorban azért jelent gondot a kormány sürgősségi rendelete, mert többletadó befizetését írja elő a kereskedelmi bankok pénzügyi aktíváinak nagyságára, ha a bankközi kamatszint meghaladja a két százalékot – ami a monetáris politikához tartozik, tehát a BNR hatáskörébe. A ROBOR az egyik olyan csatorna, amelyen keresztül az alapkamat kifejti piacszabályozó hatását, így az ominózus rendelet közvetve a BNR mozgásterének szűkítését jelenti. Eközben a kormány azzal vádolja a BNR-t, hogy nem tesz meg mindent a kamatok alacsony szinten tartása érdekében. A bankközi kamat szintje viszont nem a pénzintézetek profitjával függ össze, hanem a bankok likviditásával. Utóbbit befolyásolja a jegybank által az infláció figyelembevétele mellett meghatározott alapkamat, illetve az úgynevezett lombard kamat – alapkamat plusz egy százalék –, aminek körülményei között a bankok állampapír-fedezet mellett lejhitelt vehetnek fel a központi banktól. Az alapkamat jelenleg 2,5 százalék, így a lombard kamat 3,5 százalék, a kereskedelmi bankok közötti adásvételt szabályozó ROBOR pedig a kettő között van.
– Akár hosszú távú is lehet a lej volatilitása által kiváltott pénzpiaci bizalmi válság?
– Sürgős korrekciók mellett talán nem. A régió valutáinak leértékelődését fékezi, hogy a nagy befektetők szerint egyelőre érdemes a kelet-közép-európai országok állampapírjaiba befektetni, a lej pedig általában együtt mozog a régió országainak valutájával. Nem hagyható figyelmen kívül azonban a pénzügyi befektetők érzelmi hozzáállása: 2018 végén még nem volt költségvetés, jött viszont a sürgősségi kormányrendelet, így aztán több mindenen múlhat, hogy egy befektető meghosszabbítja-e pozícióit vagy kivár. A lej 2006 óta teljesen konvertibilis, a konvertibilitás pedig hatalmas fokmérője annak, miképpen képes egy állam kézben tartani saját valutaárfolyam-menedzsmentjét. Ne feledjük: egy fizetőeszköz belső értékének fokmérője a kamat, a külsőnek pedig az árfolyam. A lehetséges negatív hatások kalibrálása mindenesetre már elkezdődött a romániai bankrendszerben, hiszen ha egy ország pénzügyi stabilitása megkérdőjeleződik, a kereskedelmi bankok attól tartanak, újabb tőkeinjekciókat kell végrehajtaniuk, hogy a fizetőképességük ne csökkenjen az EU-irányelvek szintje alá.
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/a-bizalomvesztes-kuszoben-4770146/
TÖBBEK KÖZÖTT A KAPZSISÁGI ADÓ IS HOZZÁJÁRULT A LEJ MOSTANI MEGÍTÉLÉSÉHEZ
Az euró romániai drágulása önmagában még nem ad okot pánikra, de a helyzet kezelésében nagy higgadtságra van szükség a román kormány, a Román Nemzeti Bank, a lakosság és a vállalatok részéről egyaránt. Nagy Ágnessel, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagjával beszélgettünk a lej értékének év eleji zuhanásáról, illetve a román pénzügyi piacot befolyásoló tényezőkről.
– Az idei első kereskedési naptól számított egy hónapon belül 8,9 banival drágult az euró a lejhez viszonyítva. Mivel magyarázható a román fizetőeszköz ilyen léptékű évkezdő alulteljesítése?
– Mindenekelőtt érdemes árnyalni a képet: a lej egy hónap alatt regisztrált, két százalék körüli leértékelődése önmagában nem ad okot a pánikra, hiszen az euróra való áttérés előszobájaként is emlegetett európai árfolyam-mechanizmus plusz-mínusz 15 százalékos éves árfolyam-ingadozást engedélyez. Az emberek azonban elsősorban érzelmi alapon közelítenek az árfolyam kérdéséhez, amit mindenekelőtt az magyaráz, hogy az euróalapú hitelt felvevők törlesztőrészletei az árfolyammal egyenes arányban nőnek. Miközben a dollár–euró viszonyban egyetlen nap alatt is előfordult már egyszázalékos elmozdulás, ez mégsem váltott ki akkora feszültséget, mint az euró drágulása.
– Honnan eredeztethető az emocionális sokkot kiváltó folyamat?
– Három jelenséget egyértelműen azonosíthatunk, ha vizsgálni kezdjük a folyamat gyökereit. Az egyik a folyó fizetési mérleg, a tavalyi mínusz 4,6 százalék ugyanis a 2009-es, azaz a válság első évének szintjére való romlását jelenti. A mínusz négy alatti érték a mai európai egyensúlytalanságok összefüggésében állandó figyelmet igényel. A mostani visszaesés már 2017-ben körvonalazódott: a bérek és nyugdíjak szintjének emelése, azzal párhuzamosan az áfa 16-ról 10 százalékra csökkentése felfűtött fogyasztáshoz vezetett. A termelés pedig ehhez viszonyítva nem növekedett megfelelő ütemben. Az alapproblémák közé tartozik a folyó fizetési mérleghiány finanszírozásának módja is, hiszen ha nem állnak rendelkezésre a költségvetéshez közvetlenül nem kapcsolódó autonóm eszközök – például uniós alapok, amelyek lehívásában Románia Európa egyik sereghajtója –, a kormánynak folyamatosan államkötvényeket kell eladnia, hogy finanszírozási forrásokhoz jusson.
Az év eleji pánik oka részben az, hogy az emberek érzelmi alapon közelítenek az árfolyam kérdéséhez
Fotó: Reuters
– A román kormány karácsony előtti adóintézkedései milyen mértékben járultak hozzá a lej év eleji törékenységéhez?
– A lej év eleji fokozott kitettsége nem egyedi eset – és nem is véletlen. Januárban kell ugyanis kifizetni a karácsonyra behozott importáruk számláit, a kiürült készleteket is ekkor kell feltölteni. Fokozott importkényszer mellett ez roppant valutaigényes dolog. A terhet idén a hatalmas energiaimport is növelte, ilyen rövid idő alatt ekkora mennyiségű elektromos energiát ugyanis talán még soha nem vásárolt Románia külföldről. A korábbi években már augusztusban–szeptemberben megkezdődött az energiakészletek feltöltése, s hogy a nagy valutaszükségletű folyamatot ezúttal 2019 elejére halasztották, abban minden bizonnyal a költségvetési hiánynak a maastrichti kritériumokban megszabott három százalékon tartására irányuló kormányzati törekvés is közrejátszhatott. A konkrét tranzakciók hatásaira rátevődött a romániai gazdaság 2019-es kilátásait illető bizonytalanság is. Miközben 2018 decemberében még azt sem lehetett tudni, mikor lesz az országnak költségvetése, a kormány olyan sürgősségi rendeletet fogadott el, amellyel alapvető módon befolyásolni próbálja egyrészt a pénzügyi rendszer működését, másrészt pedig a távközlési és energetikai fejlesztéseket. A kapzsisági adóként elhíresült 114-es sürgősségi rendelet is alapvetően hozzájárult a lej iránti bizalom megingásához.
– Néhány napja viszont felmerült, hogy a 114-es rendelet eltörlését elősegítené, ha a Román Nemzeti Bank (BNR) mérsékelné vagy egyenesen megszüntetné a ROBOR néven ismert bankközi kamatlábat. Hogyan kerül a bűnösök listájára a monetáris piac kamatindexe?
– A jegybank szempontjából elsősorban azért jelent gondot a kormány sürgősségi rendelete, mert többletadó befizetését írja elő a kereskedelmi bankok pénzügyi aktíváinak nagyságára, ha a bankközi kamatszint meghaladja a két százalékot – ami a monetáris politikához tartozik, tehát a BNR hatáskörébe. A ROBOR az egyik olyan csatorna, amelyen keresztül az alapkamat kifejti piacszabályozó hatását, így az ominózus rendelet közvetve a BNR mozgásterének szűkítését jelenti. Eközben a kormány azzal vádolja a BNR-t, hogy nem tesz meg mindent a kamatok alacsony szinten tartása érdekében. A bankközi kamat szintje viszont nem a pénzintézetek profitjával függ össze, hanem a bankok likviditásával. Utóbbit befolyásolja a jegybank által az infláció figyelembevétele mellett meghatározott alapkamat, illetve az úgynevezett lombard kamat – alapkamat plusz egy százalék –, aminek körülményei között a bankok állampapír-fedezet mellett lejhitelt vehetnek fel a központi banktól. Az alapkamat jelenleg 2,5 százalék, így a lombard kamat 3,5 százalék, a kereskedelmi bankok közötti adásvételt szabályozó ROBOR pedig a kettő között van.
– Akár hosszú távú is lehet a lej volatilitása által kiváltott pénzpiaci bizalmi válság?
– Sürgős korrekciók mellett talán nem. A régió valutáinak leértékelődését fékezi, hogy a nagy befektetők szerint egyelőre érdemes a kelet-közép-európai országok állampapírjaiba befektetni, a lej pedig általában együtt mozog a régió országainak valutájával. Nem hagyható figyelmen kívül azonban a pénzügyi befektetők érzelmi hozzáállása: 2018 végén még nem volt költségvetés, jött viszont a sürgősségi kormányrendelet, így aztán több mindenen múlhat, hogy egy befektető meghosszabbítja-e pozícióit vagy kivár. A lej 2006 óta teljesen konvertibilis, a konvertibilitás pedig hatalmas fokmérője annak, miképpen képes egy állam kézben tartani saját valutaárfolyam-menedzsmentjét. Ne feledjük: egy fizetőeszköz belső értékének fokmérője a kamat, a külsőnek pedig az árfolyam. A lehetséges negatív hatások kalibrálása mindenesetre már elkezdődött a romániai bankrendszerben, hiszen ha egy ország pénzügyi stabilitása megkérdőjeleződik, a kereskedelmi bankok attól tartanak, újabb tőkeinjekciókat kell végrehajtaniuk, hogy a fizetőképességük ne csökkenjen az EU-irányelvek szintje alá.
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/a-bizalomvesztes-kuszoben-4770146/
https://portfolio.hu/gazdasag/5_1-a...maniaval-versenyez-e-magyarorszag.314755.html
Beszédes grafikonok.
Beszédes grafikonok.
Ne szégyenlősködj! Piszok jó a cikk és mondjuk szívmelengetőek a hírek is...
De akkor hogy folytassuk:
https://www.maszol.ro/index.php/gaz...orszagon-hatalmasat-n-tt-az-epit-ipari-termel
Romániában nagyot csökkent, Magyarországon hatalmasat nőtt az építőipari termelés - a Maszol.ro portálról
Decemberben az előző hónaphoz képest csökkent az építőipari termelés az euróövezetben és az Európai Unióban is - derült ki az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) kedden kiadott jelentéséből. A legnagyobb csökkenést Romániában, a legnagyobb növekedést pedig Magyarországon regisztrálták a tavalyi év hasonló időszakához képest. - a Maszol.ro portálról
Decemberről a legnagyobb havi növekedést Svédországból (6,2 százalék), Csehországból (3,0 százalék) és Spanyolországból (2,6 százalék) jelentették. A legerősebb csökkenést Szlovéniában (12,4 százalék), Németországban (4,1 százalék) és Nagy-Britanniában (3,8 százalék) mérték. A legnagyobb növekedést 2017 decemberéhez képest Magyarországon (17,5 százalék), Lengyelországban (11,4 százalék) és Szlovákiában (11,1 százalék) regisztrálták. A legerősebb csökkenést Románia (7,7 százalék), Németország (4,1 százalék) és Nagy-Britannia (3,0 százalék) jelentette. - a Maszol.ro portálról
Magyarországon a harmadik negyedévhez képest 2,6 százalékkal, 2017 negyedik negyedévéhez képest pedig 21,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés tavaly október-decemberben. Ezekkel az ütemekkel negyedéves összevetésben Svédországgal holtversenyben a második helyen, éves összehasonlításban pedig ugyancsak a második helyen áll Magyarország az uniós országok között. - a Maszol.ro portálról
Sziasztok,
Mint sokan, én is régóta olvasgatom a fórumot, ámbár ezidáig nem regisztráltam.
Kezdésként egy kis csipet öröm:
https://www.hotnews.ro/stiri-esenti...at-moreni-nu-incepe-acest-licitatie-acolo.htm
Ami eddig is sejthető volt, a román védelmi miniszter bejelentette, hogy az idén biztosan nem kezdődik meg az "Agilis" második fázisa (jelentsen ez bármit is), illetve, hogy már nem annyira biztosak abban, hogy a Rheimetallal fognak továbbra is együttműködni 8x8 asok terén. A konkrét kérdésre a válasza: ott is licitálás lesz. Kiváncsi vagyok mennyire fog ez kihatni a Leopard 2es álmaikra.
Mint sokan, én is régóta olvasgatom a fórumot, ámbár ezidáig nem regisztráltam.
Kezdésként egy kis csipet öröm:
https://www.hotnews.ro/stiri-esenti...at-moreni-nu-incepe-acest-licitatie-acolo.htm
Ami eddig is sejthető volt, a román védelmi miniszter bejelentette, hogy az idén biztosan nem kezdődik meg az "Agilis" második fázisa (jelentsen ez bármit is), illetve, hogy már nem annyira biztosak abban, hogy a Rheimetallal fognak továbbra is együttműködni 8x8 asok terén. A konkrét kérdésre a válasza: ott is licitálás lesz. Kiváncsi vagyok mennyire fog ez kihatni a Leopard 2es álmaikra.
Talán az a cím illik "szövetségesünkre" a frusztrált barát , a hír talán mindenki által ismert , de ahogy ezt a " keleti barátaink " fogadják az nem.
A NATO védelmi minisztereinek múlt szerdai összejövetelén egy olyan döntés is született, mely bár nem Romániára vonatkozik, nekem úgy tűnik,
mélyreható stratégiai relevanciája van az európai biztonsági térképek újrarajzolásának légkörében,
a tágan értelmezett határövezetben és általában véve azokat a küldetéseket illetően, melyeket a NATO és az Európai Unió a jövőben vállalni kíván.
Íme, a hivatalos hír: „Február 13-án, szerdán, a NATO brüsszeli védelmi miniszteri összejövetele alkalmával a horvátországi, magyarországi, szlovákiai és szlovéniai védelmi miniszterek aláírtak egy szándéknyilatkozatot a Különleges Műveletek Regionális Parancsnoki Komponense (R-SOC) létrehozásáról. Ausztria partnernemzetként rögtön a védelmi miniszterek összejövetele után fogja aláírni a szándéklevelet. Ezzel ez a kezdeményezés a NATO-n belüli szövetségesek és partnereik szoros együttműködésének újabb példája lesz.
A négy európai szövetséges és Ausztria partnernemzetként Magyarország vezetésével fognak együtt tevékenykedni
egy olyan Regionális Parancsnoki Komponens létrehozásáért, melynek feladata a különleges erők egyes kisméretű műveleteinek irányítása lesz. Ez a parancsnoki központ exponenciális módon növeli majd az öt nemzet képességét arra, hogy hatékonyan használják fel különleges erőiket. Ez a nem állandó struktúra lehetőséget teremt ahhoz, hogy minden egyes résztvevő külön-külön használhassa erőit, de integrált struktúrával rendelkezzen abban az esetben, ha azt bevetési célból aktiválják.
Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese dicsérte ezt a kezdeményezést, rámutatva arra, hogy «jelentős előrelépés azoknak a képességeknek a megerősítése felé, melyekkel a különleges erők a térségben rendelkeznek, és egy több nemzetből álló integrált regionális parancsnokság felé».
Az új többnemzetű parancsnokságot a NATO-standardoknak megfelelően fogják kialakítani, növelve a NATO különleges erőkkel kapcsolatos monsi (Belgium) központi parancsnokság szakmai hátterét. Bár eredetileg a NATO és az EU műveleteinek szánják, ez a parancsnokság más többoldalú küldetésekben, hadgyakorlatokon vagy felkészítésen is részt vehet”.
Ez a második ilyen jellegű struktúra azután, hogy 2018. június 7-én létrehoztak egy együttes közös parancsnokságot a belgiumi, hollandiai és dániai különleges erők vezetésére, mely ebben az évben éri el a műveleti képességet, 2020-ra pedig a maximális szintjét.
2019. február 13-án, a szándéknyilatkozat aláírási ceremóniája az öt állam védelmi minisztere jelenlétében.
Nos, ez van:
Magyarországnak egy sokkal tapasztaltabb és aktívabb katonai diplomáciával, továbbá a megfelelő lobbizás támogatásával
sikerült megtennie egy rendkívül fontos lépést akkor, amikor folyamatosan és nagyon hangsúlyosan a Nagy Arcvonalról beszélnek, melyet – egyes katonai tervezők véleménye szerint – egy második és végső védelmi vonalként kellene kialakítani arra az esetre, ha az első arcvonalon áttörnének, vagy átlépnének.
Az első arcvonal a NATO/EU határa mentén húzódik a Balti-tenger, Lengyelország, Románia, Bulgária, Görögország és Törökország vonalon. A második, hivatalosan soha meg nem erősített vonal a Balti- és az Adriai-tenger között húzódna. Talán ez csak egy egyszerű pletyka, talán intoxikáció, de az biztos, hogy a katonai tervezők általában készítenek ilyen tartalék-forgatókönyveket. Ebben az esetben tényleg nincs szükség túl nagy képzelőerőre, hiszen a tervezőknek nem kellett mást tenniük, csak a határok kissé keletebbre helyezésével újra felhasználják a Nyugat Szovjetunióval szembeni nagy védelmi vonalára vonatkozó terveket. Ebben az esetben
Európa közepe neuralgikus övezetté válik, ahol a jelentős védelmi beruházások történnek majd.
Az a fontos, hogy ennek az övezetnek az országai összefognak a saját együttműködésük érdekében a különleges erők területén, melyeket – figyelem az utolsó bekezdésre – nemcsak NATO és EU küldetésekre szánnak, hanem „más többoldalú küldetések”-ben is részt vehetnek, például csatlakozhatnak valamely tagállam egyénileg vállalt valamelyik küldetéséhez, mely nem kívánta, vagy nem tudta ehhez megszerezni az összes szövetséges állam konszenzusát. Több mint érdekes arra nézve, amit a közeljövőben készíthetnének elő, vagyis – például – humanitárius célú katonai bevetésekre.
És mi? Jól ismerik a Romániát magukba foglaló NATO-terveket és ezek egyáltalán nem érik el azok méretét, melyek a tőlünk északra elhelyezkedő területből, Lengyelországból és a Baltikumból egy folyamatosan erősített bástyát csináltak, és ahol – különösen – az amerikaiak jelentős beruházásokat jelentenek be, egy jövendőbeli állandó bázist készítve elő Lengyelországban (egyelőre stratégiai bázis létezik, ahol egymást váltó csapatok állomásoznak). Amivel mások irányában együttműködési formaként rendelkezünk, melyben a különleges erőkről is szó van, ahogy az jól is áll nekünk olyan államként, mely e területen is vállalja balkáni és félszigeti identitását, az a 2007. május 10-én aláírt megállapodás a B-9 (B, mint Balkán) formátumban, mely 9 térségbeli országot fog össze: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia, Törökország és Montenegró.
A kérdés az, hogy a Magyarország által generált kezdeményezés bennünket is érdekelhetett volna-e,
abban az értelemben, hogy létrejöhetett volna egy közvetlen együttműködési forma a marosvásárhelyi különleges műveletek zászlóaljának tényleges tapasztalatára és az Afganisztánban vállalt küldetésekre alapozva. Talán normális lett volna éppen azért megnyitni egy ilyen együttműködési pályát, mert napról napra egyre jobban bebizonyosodik, hogy most a Fekete-tenger térsége a fő „befektetési övezet”, ahol az oroszok a legújabb felszereléseiket hozzák intenzív módon és jelentős katonai képességeket fejlesztenek ki.
Miért nem a Fekete-tenger–Románia vonalra dolgozzák ki azt a védelmi övezetet, ahol a különleges erők koordinált módon tevékenykedhetnek többnemzetű együttműködésben, hiszen pontosan ez lehet majd az első jelentős művelet, melynek meg kellene felelnünk, első védelmi vonalként, egy aszimmetrikus háború keretében végrehajtott támadás esetén? Persze, hogy a sajtókonferenciákon nem mutatnak be minden harci tervet, de további értelmezéseknek ad teret az a tény, hogy éppen a mostani nagyon feszült időszakban az ezekben a napokban lezajlott nagy amerikai turné nem érintette Bukarestet, hanem megállt Budapesten, ami az ő szemszögükből nézve a leglogikusabb megálló volt a varsói miniszteri összejövetel előtt.
Persze, ez csak egy egyszerű értelmezés, de nekem úgy tűnik, hogy
kezdünk kimaradni a forgatókönyvek kidolgozásából.
Talán nem véletlenül, talán addig, míg le nem csillapodik a bukaresti cirkusz, egyesek egy kicsit hátrébb lépnek, főleg azután, hogy eljutott hozzájuk annak a szégyennek a híre, amelynek Ciucă tábornokot kitették, miközben ő volt az első román parancsnoka a NATO kimondott kérésére Afganisztánba kiküldött zászlóaljnak és akit nagy botránnyal „mondattak le” a Fővezérkar éléről. Következésképpen megjelenik egy második sebezhetőség-megalázás, ami annak a megkérdőjelezése, hogy Románia milyen minőségben látja el a Katonai Bizottság soros elnöki tisztségét, tekintettel arra, hogy ez a tagállamok vezérkari főnökeiből áll. Bennünket pedig egy hivatalából felfüggesztett tábornok képvisel.
Ciucă tábornok megkapja az AEÁ Különleges Erők Becsületrendjét
Szomorú pillanat a román hadsereg presztízse számára, de ugyanakkor nagy zavart is kelt azon a területen is, amellyel ma foglalkozunk, ugyanis Ciucă tábornok (Marian Sima tábornokkal, a katonai hírszerzés parancsnokával együtt) 2018 decemberében az AEÁ Különleges Erők Becsületrendjét vehette át Raymond Thomas tábornoktól, az AEÁ Különleges Erők hadtestének parancsnokától.
Végső soron mit is akarunk mi?
Lejáratjuk magunkat és saját magunk nullázzuk le azokat az előnyöket, melyekkel rendelkezünk és aztán meg vagyunk sértődve és nagyon haragszunk,
mert kezdenek kihagyni a játékból, diszkréten különféle mandinerekhez szorítanak bennünket, miközben a játék nélkülünk folytatódik tovább. Nem a többiek miatt kellene siránkoznunk, hanem amiatt, amit a mieink tesznek. És mit csinálnak a többiek? Nos, íme, 2018 decemberének végén az amerikai különleges erők parancsnoka a saját becsületrendjüket adományozta egy példásnak tekintett tábornoknak. Kevesebb, mint két hónappal később, ha valamiért kereste volna, egy bíróságon találhatta volna meg, a becsületét, a rendfokozatát és a nyugdíjjogosultságát védve. Döbbenet, nem igaz?
Fordítsák ezt le politikai gondolatmenetté Románia sebezhetőségeinek elemzésében és meglátják, mi sül ki belőle.
A NATO védelmi minisztereinek múlt szerdai összejövetelén egy olyan döntés is született, mely bár nem Romániára vonatkozik, nekem úgy tűnik,
mélyreható stratégiai relevanciája van az európai biztonsági térképek újrarajzolásának légkörében,
a tágan értelmezett határövezetben és általában véve azokat a küldetéseket illetően, melyeket a NATO és az Európai Unió a jövőben vállalni kíván.
Íme, a hivatalos hír: „Február 13-án, szerdán, a NATO brüsszeli védelmi miniszteri összejövetele alkalmával a horvátországi, magyarországi, szlovákiai és szlovéniai védelmi miniszterek aláírtak egy szándéknyilatkozatot a Különleges Műveletek Regionális Parancsnoki Komponense (R-SOC) létrehozásáról. Ausztria partnernemzetként rögtön a védelmi miniszterek összejövetele után fogja aláírni a szándéklevelet. Ezzel ez a kezdeményezés a NATO-n belüli szövetségesek és partnereik szoros együttműködésének újabb példája lesz.
A négy európai szövetséges és Ausztria partnernemzetként Magyarország vezetésével fognak együtt tevékenykedni
egy olyan Regionális Parancsnoki Komponens létrehozásáért, melynek feladata a különleges erők egyes kisméretű műveleteinek irányítása lesz. Ez a parancsnoki központ exponenciális módon növeli majd az öt nemzet képességét arra, hogy hatékonyan használják fel különleges erőiket. Ez a nem állandó struktúra lehetőséget teremt ahhoz, hogy minden egyes résztvevő külön-külön használhassa erőit, de integrált struktúrával rendelkezzen abban az esetben, ha azt bevetési célból aktiválják.
Rose Gottemoeller, a NATO főtitkár-helyettese dicsérte ezt a kezdeményezést, rámutatva arra, hogy «jelentős előrelépés azoknak a képességeknek a megerősítése felé, melyekkel a különleges erők a térségben rendelkeznek, és egy több nemzetből álló integrált regionális parancsnokság felé».
Az új többnemzetű parancsnokságot a NATO-standardoknak megfelelően fogják kialakítani, növelve a NATO különleges erőkkel kapcsolatos monsi (Belgium) központi parancsnokság szakmai hátterét. Bár eredetileg a NATO és az EU műveleteinek szánják, ez a parancsnokság más többoldalú küldetésekben, hadgyakorlatokon vagy felkészítésen is részt vehet”.
Ez a második ilyen jellegű struktúra azután, hogy 2018. június 7-én létrehoztak egy együttes közös parancsnokságot a belgiumi, hollandiai és dániai különleges erők vezetésére, mely ebben az évben éri el a műveleti képességet, 2020-ra pedig a maximális szintjét.
2019. február 13-án, a szándéknyilatkozat aláírási ceremóniája az öt állam védelmi minisztere jelenlétében.
Nos, ez van:
Magyarországnak egy sokkal tapasztaltabb és aktívabb katonai diplomáciával, továbbá a megfelelő lobbizás támogatásával
sikerült megtennie egy rendkívül fontos lépést akkor, amikor folyamatosan és nagyon hangsúlyosan a Nagy Arcvonalról beszélnek, melyet – egyes katonai tervezők véleménye szerint – egy második és végső védelmi vonalként kellene kialakítani arra az esetre, ha az első arcvonalon áttörnének, vagy átlépnének.
Az első arcvonal a NATO/EU határa mentén húzódik a Balti-tenger, Lengyelország, Románia, Bulgária, Görögország és Törökország vonalon. A második, hivatalosan soha meg nem erősített vonal a Balti- és az Adriai-tenger között húzódna. Talán ez csak egy egyszerű pletyka, talán intoxikáció, de az biztos, hogy a katonai tervezők általában készítenek ilyen tartalék-forgatókönyveket. Ebben az esetben tényleg nincs szükség túl nagy képzelőerőre, hiszen a tervezőknek nem kellett mást tenniük, csak a határok kissé keletebbre helyezésével újra felhasználják a Nyugat Szovjetunióval szembeni nagy védelmi vonalára vonatkozó terveket. Ebben az esetben
Európa közepe neuralgikus övezetté válik, ahol a jelentős védelmi beruházások történnek majd.
Az a fontos, hogy ennek az övezetnek az országai összefognak a saját együttműködésük érdekében a különleges erők területén, melyeket – figyelem az utolsó bekezdésre – nemcsak NATO és EU küldetésekre szánnak, hanem „más többoldalú küldetések”-ben is részt vehetnek, például csatlakozhatnak valamely tagállam egyénileg vállalt valamelyik küldetéséhez, mely nem kívánta, vagy nem tudta ehhez megszerezni az összes szövetséges állam konszenzusát. Több mint érdekes arra nézve, amit a közeljövőben készíthetnének elő, vagyis – például – humanitárius célú katonai bevetésekre.
És mi? Jól ismerik a Romániát magukba foglaló NATO-terveket és ezek egyáltalán nem érik el azok méretét, melyek a tőlünk északra elhelyezkedő területből, Lengyelországból és a Baltikumból egy folyamatosan erősített bástyát csináltak, és ahol – különösen – az amerikaiak jelentős beruházásokat jelentenek be, egy jövendőbeli állandó bázist készítve elő Lengyelországban (egyelőre stratégiai bázis létezik, ahol egymást váltó csapatok állomásoznak). Amivel mások irányában együttműködési formaként rendelkezünk, melyben a különleges erőkről is szó van, ahogy az jól is áll nekünk olyan államként, mely e területen is vállalja balkáni és félszigeti identitását, az a 2007. május 10-én aláírt megállapodás a B-9 (B, mint Balkán) formátumban, mely 9 térségbeli országot fog össze: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Macedónia, Románia, Törökország és Montenegró.
A kérdés az, hogy a Magyarország által generált kezdeményezés bennünket is érdekelhetett volna-e,
abban az értelemben, hogy létrejöhetett volna egy közvetlen együttműködési forma a marosvásárhelyi különleges műveletek zászlóaljának tényleges tapasztalatára és az Afganisztánban vállalt küldetésekre alapozva. Talán normális lett volna éppen azért megnyitni egy ilyen együttműködési pályát, mert napról napra egyre jobban bebizonyosodik, hogy most a Fekete-tenger térsége a fő „befektetési övezet”, ahol az oroszok a legújabb felszereléseiket hozzák intenzív módon és jelentős katonai képességeket fejlesztenek ki.
Miért nem a Fekete-tenger–Románia vonalra dolgozzák ki azt a védelmi övezetet, ahol a különleges erők koordinált módon tevékenykedhetnek többnemzetű együttműködésben, hiszen pontosan ez lehet majd az első jelentős művelet, melynek meg kellene felelnünk, első védelmi vonalként, egy aszimmetrikus háború keretében végrehajtott támadás esetén? Persze, hogy a sajtókonferenciákon nem mutatnak be minden harci tervet, de további értelmezéseknek ad teret az a tény, hogy éppen a mostani nagyon feszült időszakban az ezekben a napokban lezajlott nagy amerikai turné nem érintette Bukarestet, hanem megállt Budapesten, ami az ő szemszögükből nézve a leglogikusabb megálló volt a varsói miniszteri összejövetel előtt.
Persze, ez csak egy egyszerű értelmezés, de nekem úgy tűnik, hogy
kezdünk kimaradni a forgatókönyvek kidolgozásából.
Talán nem véletlenül, talán addig, míg le nem csillapodik a bukaresti cirkusz, egyesek egy kicsit hátrébb lépnek, főleg azután, hogy eljutott hozzájuk annak a szégyennek a híre, amelynek Ciucă tábornokot kitették, miközben ő volt az első román parancsnoka a NATO kimondott kérésére Afganisztánba kiküldött zászlóaljnak és akit nagy botránnyal „mondattak le” a Fővezérkar éléről. Következésképpen megjelenik egy második sebezhetőség-megalázás, ami annak a megkérdőjelezése, hogy Románia milyen minőségben látja el a Katonai Bizottság soros elnöki tisztségét, tekintettel arra, hogy ez a tagállamok vezérkari főnökeiből áll. Bennünket pedig egy hivatalából felfüggesztett tábornok képvisel.
Ciucă tábornok megkapja az AEÁ Különleges Erők Becsületrendjét
Szomorú pillanat a román hadsereg presztízse számára, de ugyanakkor nagy zavart is kelt azon a területen is, amellyel ma foglalkozunk, ugyanis Ciucă tábornok (Marian Sima tábornokkal, a katonai hírszerzés parancsnokával együtt) 2018 decemberében az AEÁ Különleges Erők Becsületrendjét vehette át Raymond Thomas tábornoktól, az AEÁ Különleges Erők hadtestének parancsnokától.
Végső soron mit is akarunk mi?
Lejáratjuk magunkat és saját magunk nullázzuk le azokat az előnyöket, melyekkel rendelkezünk és aztán meg vagyunk sértődve és nagyon haragszunk,
mert kezdenek kihagyni a játékból, diszkréten különféle mandinerekhez szorítanak bennünket, miközben a játék nélkülünk folytatódik tovább. Nem a többiek miatt kellene siránkoznunk, hanem amiatt, amit a mieink tesznek. És mit csinálnak a többiek? Nos, íme, 2018 decemberének végén az amerikai különleges erők parancsnoka a saját becsületrendjüket adományozta egy példásnak tekintett tábornoknak. Kevesebb, mint két hónappal később, ha valamiért kereste volna, egy bíróságon találhatta volna meg, a becsületét, a rendfokozatát és a nyugdíjjogosultságát védve. Döbbenet, nem igaz?
Fordítsák ezt le politikai gondolatmenetté Románia sebezhetőségeinek elemzésében és meglátják, mi sül ki belőle.
Ne kérdezzétek hol olvastam, mert nem tudom, de állítólag a román forradalomnál felmerült a beavatkozás, de el kellett hessegetni a tervet nagyon gyorsan, mert talán 3, vagy 4 napig lett volna elég lőszer (ha hülyeség, akkor az -tényleg annyi amit hallottam). És hogy utólag az amik lefuttattak mindenféle scenariót és szinte mindből mi jöttünk volna ki győztesen. Sokkal kisebb, ám jobban felszerelt volt a magyar haderő. Raffay akkor még ellenzékben volt és törit tanított.
Megjegyzés: A román Ceaucescu még atommal is fenyegetőzött Magyarországgal szemben (volt is egy komoly kétoldalú találkozó Grósz Károly és Ceaucescu között). Úgy tudom részben ez okozta a vesztét. 68 után egyfajta belső ellenzékféleség volt a keleti blokkban és most lehet hogy nagyon meredeket mondok, de úgy tudom az amerikaiaktól volt alapanyaga atomfegyverhez. Az oroszoknak (főleg a peresztrojkás Gorbacsov féle vezetés) kezdett vállalhatatlanná válni, az amerikaiaknak is sok volt már (főleg hogy visszafizette az államadósságot), illetve hogy a széteső keleti blokkot már nem gyengítette, hanem a szétesést gátolta.
A plutónium nagyon gyorsan eltűnt a forradalom alatt. Megjegyzem Japánban is van vagy 300kg plutónium, bár Japán deklaráltan nem atomhatalom.
"1989-ben a Magyar Néphadsereg kisebb, volt ugyan, mint a román, de ütőképesebb, jobban képzett és jobban felszerelt. A különbség az, hogy akkor még tudtunk volna hathatós védelmet nyújtani legalább az észak-erdélyi magyaroknak, minimum Kolozsvár mélységéig, de akár Székelyföldig is. Ceaucescu nem bízott a katonákban, ezért nem bízott bennük, a gazdasági nehézségek miatt vicc volt a kiképzés, új eszközöket nemigen tudtak rendszerbe állítani."Ne kérdezzétek hol olvastam, mert nem tudom, de állítólag a román forradalomnál felmerült a beavatkozás, de el kellett hessegetni a tervet nagyon gyorsan, mert talán 3, vagy 4 napig lett volna elég lőszer (ha hülyeség, akkor az -tényleg annyi amit hallottam). És hogy utólag az amik lefuttattak mindenféle scenariót és szinte mindből mi jöttünk volna ki győztesen. Sokkal kisebb, ám jobban felszerelt volt a magyar haderő. Raffay akkor még ellenzékben volt és törit tanított.
Megjegyzés: A román Ceaucescu még atommal is fenyegetőzött Magyarországgal szemben (volt is egy komoly kétoldalú találkozó Grósz Károly és Ceaucescu között). Úgy tudom részben ez okozta a vesztét. 68 után egyfajta belső ellenzékféleség volt a keleti blokkban és most lehet hogy nagyon meredeket mondok, de úgy tudom az amerikaiaktól volt alapanyaga atomfegyverhez. Az oroszoknak (főleg a peresztrojkás Gorbacsov féle vezetés) kezdett vállalhatatlanná válni, az amerikaiaknak is sok volt már (főleg hogy visszafizette az államadósságot), illetve hogy a széteső keleti blokkot már nem gyengítette, hanem a szétesést gátolta.
A plutónium nagyon gyorsan eltűnt a forradalom alatt. Megjegyzem Japánban is van vagy 300kg plutónium, bár Japán deklaráltan nem atomhatalom.
David Autere Máglyatűz
Jobb híján kikerestem és kimásoltam, de nem erre gondoltam. Időközben rájöttem hogy egy Nógrási György könyvben volt a forrás, arra hogy az amik számítógépen lejátszották a 89-es magyar-román konfliktust. A Máglyatűzben azt írták nem terveztünk akciót, de Nógrádi szerint ha felelős vezetők nem is terveztek akciót, de katonai vezetők számoltak ezzel az opcióval.
Bocsi az OFF-ért!
Lehet nem publikus, de anno tényleg volt elég erőteljeses csapatmozgás. Pl Nyíregyháza környékén hirtelen lett vagy 200 tank, a mai és akkori kgst piac környékén, ahol volt vagy 3 laktanya. De a lényeg az szerintem valahol a paraszt író tudomásában van meg, aki tudta is ezeket. Nem tudom él -e még. Moldova ha jól emlékszem a nevére. Érdemes néha beleolvasni az akkori leírásaiba. Fura dolgokat írt..Pl amikor volt a nagy 70-es árvíz, akkor a románok át akarták robbantani az összes gátat, mire egy szovjet tiszt odaszólt hogy visszabombázza egész romániát a középkorba ha meg merik tenni...
Vastagon benne voltunk a romániai forradalom kirobbantásában.Hivatalosan elismert dolog,hogy a katonai lehallgató szolgálat végig lehallgatta a Cau hű erőket,és tájékoztatta a forradalmárokat.Nem hivatalosan zavarták is a kormányárti erők hirközlését.Szintén nem hivatalosan,a forradalom bukása esetére voltak tervek a beavatkozásra.Valójában a román hadsereg akkor is joval erősebb volt,mint az MN,és jobban is felszerelt.Morálisan voltak teljesen szétesve.
Románoknak valóban volt atomprogramjuk,az irakiakkal dolgoztak eggyút.Nem kaptak amerikai segitséget.Nem is jutottak vele semmire.
Szintén ide tartozik, valahol olvastam, hogy amikor megtudták hogy csau mit tervez , paks környékére valami japán légvédelmi ütegeket /rakétákat telepítettek. ezt csak olvastam..de ezt talán maróthi vagy maróthy elvtárs -tól.
De az én véleményem az , hogy szerbia jobban védené paksot mint mi..ugyanis a szélirány miatt Ők gyakorlatilag megsemmisülnének egész belgrádig 1-2 hét alatt. Aztán persze a duna miatt végül dél-románia is úgy ahogy van.szóval nem érné meg senkinek..maradjunk ennyiben.Isten Őrizzen még a gondolattól is.
"Ceausescu 1989 áprilisában nyilvánosan is tett egy megjegyezést, miszerint Románia "képes előállítani bármilyen gépet vagy berendezést, törekedjünk arra, hogy minden téren versenyképesek legyünk a világon megjelenő legjobb termékekkel. Egyetlen területen, a nukleáris fegyverzetek terén, nem kívánunk versenyre kelni, bár technikailag arra is megvan a képességünk, ám szilárdan elszántuk magunkat az atomfegyverek elleni harcra".
Ezekhez az akár szájhősködésnek tűnő megjegyezésekhez érkeztek aztán 1989 során olyan információk, amelyek arra utaltak, hogy Románia tényleg készül valamire.
A hetvenes évek elején Románia is atomerőmű építését határozta el. Románia összesen 54,4 kilót magasan dúsított urániumot vásárolt az Egyesült Államoktól, hivatalosan a trigai kutatóreaktor számára. 1989 végén ebből 16,4 kiló még arra várt, hogy Románia biztonságosan el tudja szállítani.
És bár az engedélyek hivatalosan megvoltak, egy amerikai nukleáris fegyverzet-ellenőrzési kutató intézet 89. december 12-én jelezte, hogy ellenzi a maradék urán kiadását. A tiltakozók megbízhatatlannak minősítették a Ceausescu-rendszert, és nagy kockázatot láttak abban, hogy a románok esetleg továbbadhatják – akár terroristáknak is – az atombomba-alapanyagnak is használható dúsított urániumot.
A tiltakozók emlékeztettek arra is, hogy Románia már megsértette az atomfegyverek, illetve az atomfegyverek előállításához szükséges anyagok továbbadását tiltó atomsorompó-egyezményt. A megállapodás szerint a résztvevő államoknak nemzetközi ellenőrzés nélkül nem lehet egy tonnánál több nehézvízet exportálni, ezzel szemben Románia 1986-ban 12,5 tonna nehézvizet vásárolt Norvégiától, s nem volt hajlandó magyarázatot adni, mi lett a sorsa az anyagnak.
Erős volt a gyanú, hogy a nehézvizet titokban eladta. A magyar állambiztonsági szervek által összeállított 1989. szeptember 9-i napi operatív jelentésben az állt, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – nem ellenőrzött – értesülései szerint Románia továbbadja a Norvégiából importált nehézvizet az atomsorompó egyezményhez nem csatlakozott Izraelnek, és ennek ellentételezéseként lehetősége van nagy tisztaságú urán- és plutóniumérc vásárlására. (1990 áprilisában végül derült ki, hogy Románia valóban továbbadta a hivatalosan atomreaktorai számára vásárolt norvég nehézvíz egy részét, de nem Izraelnek, hanem Indiának.)"
https://index.hu/belfold/1989/2009/12/21/ha_nincs_a_forradalom_haboruzunk_romaniaval/
"Szűrös Mátyás 1988 végén adott egy rádiónyilatkozatot, amelyben felidézte, hogy az aradi magyar-román csúcstalálkozón Ceausescu megjegyezte: Románia képes atomfegyverek előállítására is. "Ez afféle odavetett megjegyzésnek tűnt, de mi felfigyeltünk rá" - mondta Szűrös."
De ez tényleg nem a topik-hoz kapcsolódik. Lehet hogy Románia topikban kéne folytatnunk.
Japán légvédelmi üteget???????????Na,ez biztos,hogy nem igaz.
Kutya sem támadná Paksot.Legföljebb általános atomháborúban,de akkor már minek?Ako mán nem oszt,nem szoroz úgysem
Hát tényleg nem ehez a rovathoz illik.Románok kanadai CANDU reaktort vettek,amit azóta se fejeztek be.A reaktorba való dúsitott urán,még nagyon messze van a fegyverbe való szinttöl.A dúsitás technológiailag tulajdonképpen megoldható,40es,50es évekbeli technikával.Csak marha drága az üzem.Argentinok,brazilok és a románok is az anyagiakon buktak el.Mint ahogy az IAR95 vadászgép programja is,többek között
A nehézviz a CANDU reaktorba kell,és india azért vette meg,mert nekik is CANDU reaktoraik vannak
Az biztos hogy japán volt, csak azt nem tudom hol olvastam.
talán ez is moldova? nem tudom..azt tudni kell a mókusról hogy ókori komcsi volt és személyesen bemehetett bármikor kádárhoz..mindenről tudott. Az a tipusu komcsi volt aki ment a komajn előtt és kivágta a vastagabb gazt nehogy megsérüljön a nép kombájnja.nem igaz hogy nem olvastátok....
cigányimádó,stb...őrá hivatkoztak a 90-es években...gyakorlatilag mindenki..hogy a nép egyszerű gyermeke,stbb..az is volt amúgy..egy nyírségi paraszt, aki nincstelenül nőtt fel. mindent a kommunizmustól kapott..ezért védte. de ez lehetne egy másik topic.:-(