Mielőtt ez a beszélgetés is átmenne -uppsssz, elkéstem- vélemény vitává, gyorsan leírom a tényeket. Mivel a Kárpát-medence belakottságáról sok infót összeszedtem és volt szerencsém pár meddő vitában részt venni, megpróbálok egy jól követhető ívet felhúzni. És valaki vagy elfogadja, vagy nem.
1, A demográfiai becslések egyik sarokköve az a bizánci irat, amit az egyik követük írt le. Ebben beszámolt arról, hogy Árpád apánk 300ezer hadra fogható emberrel jött át Vereckén. Vitatott a lakosság becslése ebből az adatból, de pontosabb nem áll a rendelkezésünkre. Két fő elgondolás van. Az egyik szerint minden férfinak, aki a kardot elbírta és az íjat fel tudta húzni, harcolnia kellett a Honfoglalás során. Vagyis 300K férfi volt nagykorú, feltehetően egy szüléskorú nő jutott rá. Plusz a porontyok. Másik megközelítési mód szerint a törzsi társadalom ellenére voltak hivatásosan katonáskodó és pusztán mezőgazdaságból élők, így az előbbi becslést egyes tudósok egy kevésbé jelentős szorzóval látnák el. (Abban azért egyetértés van, hogy nem 1%-ot kell elképzelni a hadra fogható pasik számánál.)
2, Minden évszázadban növekedett a lakosságunk, kivéve a két nagy kataklizmát. Úgy számolnak a legtöbben vele, hogy a tatárjárás pusztítását 100 év alatt sikerült kihevernünk (Nagyjából 1350-re értük el az 1241-es szintet.) A török háború 150 évvel vetett vissza ugyan ezen logika alapján.
3, A XIX. századig minden történelmileg értelmezhető időintervallumban többen települtek be az országban főleg Nyugatról (a jászok és a kunok mutatják, hogy a magyarságba asszimilálódott keletről beérkező nép is) és a Boldog Békeidők kora volt az, amikor ez a trend megfordult, az ország területe és gazdasága már nem volt képes felszívni minden munkaerőt. Bár élelmiszer termelésben ma is azt lehet mondani, hogy abszolút nem lenne gond. De ez külön téma lenne, hogy erre mennyi esély lett volna, hogy kiépüljön egy még nagyobb ipar a meglévő bányáink mellett import nyersanyagból. És miközben itt földművelés kultúrája rendelkezik nagy hagyományokkal, egy ugyan ilyen méretű ipari hagyományokkal rendelkező Nyugattal versengtünk volna a fém és szén elszipkázásában. (Azt lehet mondani, hogy náluk az 1500-as évektől már egyre masszívabb volt a szálláshelyeik feszítő ellátási kapacitása és ez indította meg a kolonizációt(gyarmatosítást) és nem az, hogy az indiánok nem tudtak átkelni az óceánon, mi meg igen. Már 1900-ban is a skótok többsége nem Skóciában élt. Jelenleg az angol foci pénzügyi bázisát az adja, hogy egy jócskán kisebbségben lévő otthon maradt réteg szolgáltatja a műsort egy a magyarokénál is masszívabb külhoni közönségnek.)
4, Azokban az évszázadokban, amikor Hazánkat nem érte különösebb megrázkódtatás, úgy számolunk, hogy durván megduplázódott a népesség minden évszázadban. Ezt segítette, hogy a nagy járványok az alacsonyabb népsűrűség és jobb tápláltság miatt kevésbé tizedelte meg a lakosságot, mint a nyugatiakat, akik sokkal nagyobb arányban laktak nagyvárosokban. (Tavaly ilyenkor mit is mondtak a szakértők? Budapesten van a fertőzöttek 40%-a, miközben a lakosság aránya a fele sem ehhez képest.)