A készítők Csengersimánál messzebb nem juthattak... Mehetne a humorba is akár
[BIZTPOL] Románia
- Téma indítója desertfox
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nem tudom ki ez az ember, kicsit olyan a "múlt rendszeren nosztalgiázó" somolygósan utalgató az orosz erélyekre. Mond egy pár butaságot és az is hiteltelen hogy papírból nézi ki a Román Nato csatlakozást Bukarestbe akkreditált katonai attaséként ... nem emlékszik?
Annyiban igaz a video, hogy a 90-es évekbeli, a papa attasés nosztalgiájához képest Románia sokat fejlődött. Eltelt 30 év, ne legyen ez ilyen meglepő. Szuperek a parkok meg a tavak Bukarest körül, hurrá, de nézzenek már körül a lakótelepeken ...
Az ország pedig nem 21 millió lakossal bír, hanem a saját bevallásuk szerint is 19.3M körüli.
Ugyanitt ez a bácsi már USA szakértő:
Olyan szinten csillog a szeme és áhítozva beszél az orosz haditechnikáról hogy nagyon kilóg a lóláb ... Iszonyat butaságokat beszél, "Oroszország űrtechnikát fejleszt" , "Az USA felfegyverezte Ukrajnát" Szerintem ez a csatolna ezt a "zs" ligás szakértőt tudja csak megfizetni.
1492. évi XX. törvénycikk - 1.oldal - Ezer év törvényei
net.jogtar.hu
itt vólt vita a bandérium létszámát illetően (mohács elött kornyékén) most ujra rátaláltam akkor nem. (és ebbe is igazam vólt nemtudom már kivel vitáztam.)
Durva magyarellenes rigmusok és hatalmas molino magyar gyalázó feliratokkal egy román focimeccsen. Két romániai csapat közti mérkőzésen - még ha az egyik a Csíkszereda is, mit keres ott, hogy a "román hadsereg 102 éve vonult be Budapestre" ? Kinek üzennek odahaza ? ... Mis is keressünk egy újságcikket arról hogy a magyar huszárok hogy vonulnak Bukarestben pár évvel előtte? A mieink legalább győztesen jutottak odáig ...
foter.ro
Csak a szokásos: magyarellenes rigmusok és feliratok „dobták fel” a Steaua Csíkszereda elleni meccsét
Állítólag foci is volt.
foter.ro
K
kamm
Guest
Mi a banatrol beszelsz itt, komolyan?
Mi arrol beszeltunk, hogy sosem volt roman nemesseg.Te osszevissza probalsz mindent iderangatni, mert hulyesegeket ideztel be a bojarokrol, akik szinten nem romanok voltak eredetileg, no meg amugy sem voltak nemesek.
Amugy ha mar a nyelvet eloszedted (aminek az egvilagon semmi relevanciaja nincs a nemesseg hianya temajaban) FYI par oldallal korabban volt szo a roman nyelvreformrol, olvass vissza, viszonylag kozismert, hogy egy fokepp szlavok meg magyarok altal is uralt alarendelt nepseg voltak, cirill betuket hasznalo kevereknyelvuk volt.
Mi van... roman etnogenezis?Besarab feltételezhetően kun származású volt, de a román etnogenezisből azt tudjuk, hogy ők is népalkotó elemük.
(Mellesleg, ha a Magyarországra betelepült román, német, szláv nemes egyből magyar nemes, miért nem román a Havasalföldre betelepült magyar, kun, szláv származék, logikai toprongyka?)
Fejlődőképes káder vagy...
Meg mi van a betelepult (!) magyarral, baszki? 
Ki telepult be Havasalfoldre??? Roman nemesseg sosem letezett, ujra ideirom,hatha sikerul visszakavarodnod a temahoz.
Ez az az egybites illogikus katyvasz, ez vegkepp az a szint, amivel vitazni sincs az embernek kedve...
Meg1x: nem volt roman nemesseg sosem.
Amirol itt idezgetsz, azok nem nemesek, baszki, ertsd mar meg (a havasi meg moldovai bojarok szinte mind szlavok voltak, nem is romanok.)
Nem is ismertek az ilyesmi kozjogi rendszert, @Deidonicus nagyon jol leirta, miert volt eleve lehetetlen kialakulnia (szedett-vedett nepsegekbol oszeallo uradalmak, nem volt valodi orszag sem meg ~200 eve sem.)
A foldesur != nemes, jezusom - altalanos iskola... tortenelmileg nem volt nemesseg a romanoknal. Foldesurak voltak, meg elnyomok, de nem volt nemesseg, sot, meg rendiseg sem alakult ki - nem is volt igazan hol, lasd @Deidonicus ismertetojet.
K
kamm
Guest
Persze, roman nemesek.
Parancsolj, ismet egy sajat linked, ami minket igazol, baszki:
"A HUBÉRES TÁRSADALOM (A FEUDALIZMUS)
Magyarországon a birtokjogot II. András Aranybullája szabályozta (1222) nyugati tipusú szigorú jogi kodifikáció szerint.
A 14. században a királyi vármegye jelentosége csökkent, a legtöbb föld nagybirtokosok kezére került. Ezért a nagybirokos nemesség volt kötelezve katonák kiállítására és ellátására (ez volt a rendszer Nyugat-európában is).
Nagy Lajos idejében megerosítették az osiségi és az ellenállási záradékot, ami a nemességnek nagy mértéku hatalmat, önallóságot adott a királlyal szemben.
Gr. Ureche csodálta az erdélyi és a lengyel nemesi szabadságot (“a magyarok bíráskodása nagyon igazságos”) és keseruen bírálta a hazai viszonyokat: “Moldvában elveszhetsz számonkérés, ítélet, bun nélkül; a vajda egy személyben bíró, vádló és a törvény végrehajtója” (idézi Makkai, 1989, 129-130. old.).
A román vajdaságokban a fejedelem a földbirtok korlátlan ura, aki a föld egy részét adja hu?embereinek, megszabott idore.
Csak késobb, a 15. század vége felé adtak birtokot örökölheto (örök)birtokul - ez volt az “uric” (a magyar örök szóból).
Szigorú birtokjogi kodifikáció hiányában minden birtokjogi aktus megerosítéséhez fejedelmi hozzájárulás kellett (ami rendszerint nem ment ajándékok nélkül).
A jobbágyok - Moldvában “vecini”, Havaselvén"rumâni", a 16. század végéig szabadok voltak. A fejdelmet támogatta az ország legvagyonosabb bojáraiból álló fejedelmi nagytanács. Az egyháznak nem voltak földjei és alá volt rendelve a vajdának.
Viszont a vajdák az egyház patrónusai is voltak, számos kolostort alapítottak. Karok és rendek nem voltak a vajdaságokban, tehát - valami parlament-féle, mint Magyarországon és Nyugat-európában- itt nem létezett. Egy másik különbség volt az, hogy bár a vajda széke örökletes volt, nem volt szabályozva az öröklés rendje (pl. az elsoszülöttségi jog alapján), ami gyakorivá tette többtrónkövetelo fellépését."
Avagy
"AZ 1437. ÉVI PARASZTLÁZADÁS - A KÁPOLNAI UNIÓ
A 15. században Európában több lázadás volt a földesúr kizsákmányolása ellen. Nagy Lajos magyar király 1365-ben a jobbágyokat kivette a királyi ispánok hatósága alól és a földesurak bíráskodása alá helyezte; ezek elvették a szabad költözködési jogot.
Az elégedetlenség azonban még nagyobb volt az egyházi birtokokon: a püspök pénzben követelte a tizedfizetését, amit az elszegényedett földmuvesek nem tudtak teljesíteni.
1437-ben Erdély középso részein kitört a vármegyékben lakó jobbágyoklázadása. Eleinte gyozelmesen küzdöttek a vajda hadai ellen, de miután a nemesség segítségül hívta a székelyeket s a szászokat (akiknél nem voltak jobbágyok), a lázadást elfojtották.
A három nemzet 1437-ben Kápolna községben (Szolnok-Doboka megye) a teljes politikai egyenjogúság alapján egyezséget kötött. Ez alkotta alapját Erdély késobbi közjogának. Erdély autonómiáját törvénybe foglalták és kölcsönös segélyadásra kötelezték magukat a törökellen.
Az egyezmény meghatározta a magyarok, székelyek és szászok terheit is kötelezettségeit háború esetén. Több ízben megújították, sot, a mohácsi csata (1526) után az erdélyi ország-gyulések eloírták, hogy 12 évenként meg kell újítani.
Román történelemkönyvekben általában “a román és magyar” parasztság lázadásáról írnak. Ehhez hozzá kell tenni, hogy az abban az idoben még kisebbségben levo románok nagy része kenézeik és vajdáik fonöksége alatt élt, nem lévén katolikusok, tizedet egyáltalán nem fizettek. A lázadásban csak az a kevés román vett részt, akik a püspöki és káptalani birtokokon voltak letelepítve.
Az az állítás, hogy “a kápolnai unió a románság ellen irányult” egy modern ideológia visszavetítése a 15. századba, amikor még nem létezett román nemzet, csak a népi összetartozás homályos tudata. A kápolnai unió minden jobbágy ellen irányult (Jancsó 1931, 71. old.)"
K
kamm
Guest
Netan ezt:
"A magyar király Hunyadinak érdemeiért óriási birtokokat adományozott, melyek jövedelmébol tartotta fenn eros had-seregét. Seregének magvát az erdélyi magyar és székely hadak alkották. A balkáni népek történeti hagyományai és mondái tanusítják, hogy Hunyadiban a szerbek, a románok és a bolgárok foleg a székelyek vezérét látták. Neve Szibinyányi Jank, Székely János, az a román históriás énekekben Iencio Ungurul (a Magyar János) vagy Iencio Secuiul (a Székely János).
Hunyadi János várakat épített, városokat erosített meg, az o anyagi támogatásával épült a kolozsvári Farkas-utcai református templom, az óvári ferencrendi kolostor és több más templom Erdélyben (Alsóorbó, Marosszentimre, Tövis; Jancsó 1931, 79).
Hunyadi János utolsó nagy diadala: 1456-ban megverte II. Mohamed szultán Nándorfehérvárt (a mai Belgrád) ostromló seregét. Ennek a gyozelemnek az emlékére a pápa elrendelte a déli harangszót.
A ma uralkodó román történetírás úgy állítja be Hunyadi politikáját a román vajdaságokkal szemben, hogy o egyesíteni szándékozott “a három román ország”-ot. Erdély mint “román ország” más összefüggésekben is gyakran elofordul, de teljesen téves: Erdély államjogilag a magyar királyság része volt; történelmileg: a magyarok három évszázaddal a románok betelepedése elott laktak ott; és lakossága a 15. század közepén túlnyomó részben magyar, székely és szász volt, számbelileg jelentéktelen román kisebbséggel.
Nagy István (Stefan cel Mare) 1457-ben foglalta el Moldva trónját. Megszervezte és fegyerekkel boven ellátta a hadsereget, megerosítette a várakat.
István harcai a törökkel rendszerint sikere-sek voltak; halálos ágyán (1504-ben, 47 évi uralkodás után) elmondta, hogy 36 háborút viselt, melyek közül 34-et megnyert (IR Compendiu, 1970, 138. old.)
Nagy erofeszítéseket tett arra, hogy hatalmát kiterjessze Havaselvére, de ezek nem jártak tartós eredménnyel. A korszak helyes megértéséhez hozzátartozik: “A moldvaiak és a havaselviek közötti ellenségeskedést mind a két fél meggyozoen bebizonyította. István kapcsolataira a Milcov folyón túl élo románokkal jellemzo a fegyveres betörés és a rablás. István ugyanolyan érzésekkel rabolja ki a románokat, mint a székelyeket, mindenféle ́hazafias ́ különbségtétel nélkül. Amikor Ureche elmondja, hogy István elrendelte hadseregének, hogy három napon keresztül kedve szerint raboljon Havaselvén, nem érzi a helyzet hazafias visszásságát; ellenkezoleg, könnyen érzékelheto a csodálat és a helyeslés a szövegben” (H.R. Pata-pievici, Politice, 1996, 74. old.).
A jobbágyság helyzete a román fejedelemségekben a török uralom alatt
A 15. század végén a faluközösség kezdett felbomlani; a parasztok, hogy új földeket kapjanak, erdot irtottak. Ekkor tértek át a búza termelésére, aminek jó ára volt. A 16 században a föld-muvelés annyira kifejlodött, hogy a két román ország (Munténia és Moldva) látta el a török birodalmat élelemmel. A földbirtokosok igyekeztek több földet szerezni - vásárlással, eroszakkal - foleg a faluközösségi földekbol. Kialakultak az óriásbirtokok; 1600 körül 130 - 160 falut is birtokolt egy-egy bojár család. A fejlodo kereskedelemmel a nagybirtokosok, hogy több pénzt keressenek, emelték a kötelezo beszolgáltatást és a robotot, ami elviselhetetlenné válva, a parasztok tömeges szöké-séhez vezetett. Ez azonban az államot anyagilag és katonalilag gyengítette. Ezért bevezették a parasztok földhöz kötését. Munténiában ezt Vitéz Mihály vezette be 1595-96-ban: “Mihály megkötése” (legamântul lui Mihai).
A földhöz kötött parasztokkal (“rumânii de legatura") a bojár szabadon rendelkezett: eladhatta, el-cserélhette, elajándékozhatta oket (IR Comp.59; Bíró 1973, 67.) A nagy részben idegen származású bojárok semmi közösséget sem éreztek a birtokukban levo román parasztokkal. Ezek neve rumîn volt, “ami régen majdnem ugyanazt jelentette, hogy rab” (Draghicescu 1907 [1996. 230. old.]). “... az a tény, hogy nálunk létezett a bojárok osztálya, mely a néptol és annak érdekeitol idegen volt, talán nagyobb mértékben, mint az országok török általi elfoglalása vagy a magyar és a lengyel intrikák, okozták azt, hogy a trónért folytatott harcok nálunk olyan pusztítóak voltak, és az országokat a legmélyebb erkölcsi szakadékba vitték” (Draghicescu 232. old.)
A Stoica Ludescu kancellárnak (logofat) tulajdonított, a 17. század vége felé keletkezett havaselvi krónika (Letopisetul Tarii Romînesti), számos adatot közöl a parasztság kegyetlen kizsák-mányolásáról Munténiában, pl.: "A sok nehéz beszolgáltatás miatt, mivel a szegények nem tudták azokat teljesíteni, az összes megye az Olton túl tönkrement, mindenki menekült, ki merre látott." Még néhány bojár is "látva, hogy nem képesek kitartani, mindnyájan felkeltek és Magyarországba bujdostak, a Vulcan-vidéken keresztül Hátszegbe" (1629-ben; Letopisetul, 96. old.)
A krónika 1960-as kritikai kiadásának szerzoi megállapítják beveze-tésükben: "A krónikaíró elbeszélésébol kiderül a nép nehéz, de hosies harca a hatalombitorló török, a kapzsi görög tisztségviselok és az ország elnyomó bojárjai ellen" (XXXIII. old.)"
Lassan be kellene latnod, hogy hulyesegeket magyarazol, mert belealltal egy teveszmebe, amit mar tobben bebizonyitottunk, hogy nem igaz.
Hozod a linkeket, amelyek aztan szinten teged cafolnak - nem tudom mit lehet ehhez meg hozzatenni...
...mondom, olvasd mar el prof Boia konyvet, ez a link is annak kapcsan irodott. Sosem volt roman nemesseg.
A romanoknak semmi kozuk Erdelyhez es sajat erobol soha az eletben nem lett volna oveke, az a sajat hulyesegunk volt, hogy olyan helyzetbe kormanyoztuk magunkat, hogy bosszubol az antant feldarabolta Magyarorszagot.
Amugy ha mar firtatod: a romanokhoz kepest szerintem kb mindenben jobbak lennenk, pontosan a kulturalis oroksegunk miatt, kiveve persze a gerinctelen valagbabujast, az nem a mi karakterunk.
Vegul pedig, ha Erdelyt kiveszed Romaniabol, akkor egy rakas keleti csodtomeget kapsz, rosszabb lenne, mint Bulgaria, kb valamelyik olajallam -isztan szintjen lennenek legjobb esetben is. Szervezetlen-kepzetlen, rendet nem erto es nem szereto, simlis nepseg - latszik, hogy sosem volt semmifele normalis multjuk, nem egy allamalkoto nemzetbol lett az orszag stb.
"A magyar király Hunyadinak érdemeiért óriási birtokokat adományozott, melyek jövedelmébol tartotta fenn eros had-seregét. Seregének magvát az erdélyi magyar és székely hadak alkották. A balkáni népek történeti hagyományai és mondái tanusítják, hogy Hunyadiban a szerbek, a románok és a bolgárok foleg a székelyek vezérét látták. Neve Szibinyányi Jank, Székely János, az a román históriás énekekben Iencio Ungurul (a Magyar János) vagy Iencio Secuiul (a Székely János).
Hunyadi János várakat épített, városokat erosített meg, az o anyagi támogatásával épült a kolozsvári Farkas-utcai református templom, az óvári ferencrendi kolostor és több más templom Erdélyben (Alsóorbó, Marosszentimre, Tövis; Jancsó 1931, 79).
Hunyadi János utolsó nagy diadala: 1456-ban megverte II. Mohamed szultán Nándorfehérvárt (a mai Belgrád) ostromló seregét. Ennek a gyozelemnek az emlékére a pápa elrendelte a déli harangszót.
A ma uralkodó román történetírás úgy állítja be Hunyadi politikáját a román vajdaságokkal szemben, hogy o egyesíteni szándékozott “a három román ország”-ot. Erdély mint “román ország” más összefüggésekben is gyakran elofordul, de teljesen téves: Erdély államjogilag a magyar királyság része volt; történelmileg: a magyarok három évszázaddal a románok betelepedése elott laktak ott; és lakossága a 15. század közepén túlnyomó részben magyar, székely és szász volt, számbelileg jelentéktelen román kisebbséggel.
Nagy István (Stefan cel Mare) 1457-ben foglalta el Moldva trónját. Megszervezte és fegyerekkel boven ellátta a hadsereget, megerosítette a várakat.
István harcai a törökkel rendszerint sikere-sek voltak; halálos ágyán (1504-ben, 47 évi uralkodás után) elmondta, hogy 36 háborút viselt, melyek közül 34-et megnyert (IR Compendiu, 1970, 138. old.)
Nagy erofeszítéseket tett arra, hogy hatalmát kiterjessze Havaselvére, de ezek nem jártak tartós eredménnyel. A korszak helyes megértéséhez hozzátartozik: “A moldvaiak és a havaselviek közötti ellenségeskedést mind a két fél meggyozoen bebizonyította. István kapcsolataira a Milcov folyón túl élo románokkal jellemzo a fegyveres betörés és a rablás. István ugyanolyan érzésekkel rabolja ki a románokat, mint a székelyeket, mindenféle ́hazafias ́ különbségtétel nélkül. Amikor Ureche elmondja, hogy István elrendelte hadseregének, hogy három napon keresztül kedve szerint raboljon Havaselvén, nem érzi a helyzet hazafias visszásságát; ellenkezoleg, könnyen érzékelheto a csodálat és a helyeslés a szövegben” (H.R. Pata-pievici, Politice, 1996, 74. old.).
A jobbágyság helyzete a román fejedelemségekben a török uralom alatt
A 15. század végén a faluközösség kezdett felbomlani; a parasztok, hogy új földeket kapjanak, erdot irtottak. Ekkor tértek át a búza termelésére, aminek jó ára volt. A 16 században a föld-muvelés annyira kifejlodött, hogy a két román ország (Munténia és Moldva) látta el a török birodalmat élelemmel. A földbirtokosok igyekeztek több földet szerezni - vásárlással, eroszakkal - foleg a faluközösségi földekbol. Kialakultak az óriásbirtokok; 1600 körül 130 - 160 falut is birtokolt egy-egy bojár család. A fejlodo kereskedelemmel a nagybirtokosok, hogy több pénzt keressenek, emelték a kötelezo beszolgáltatást és a robotot, ami elviselhetetlenné válva, a parasztok tömeges szöké-séhez vezetett. Ez azonban az államot anyagilag és katonalilag gyengítette. Ezért bevezették a parasztok földhöz kötését. Munténiában ezt Vitéz Mihály vezette be 1595-96-ban: “Mihály megkötése” (legamântul lui Mihai).
A földhöz kötött parasztokkal (“rumânii de legatura") a bojár szabadon rendelkezett: eladhatta, el-cserélhette, elajándékozhatta oket (IR Comp.59; Bíró 1973, 67.) A nagy részben idegen származású bojárok semmi közösséget sem éreztek a birtokukban levo román parasztokkal. Ezek neve rumîn volt, “ami régen majdnem ugyanazt jelentette, hogy rab” (Draghicescu 1907 [1996. 230. old.]). “... az a tény, hogy nálunk létezett a bojárok osztálya, mely a néptol és annak érdekeitol idegen volt, talán nagyobb mértékben, mint az országok török általi elfoglalása vagy a magyar és a lengyel intrikák, okozták azt, hogy a trónért folytatott harcok nálunk olyan pusztítóak voltak, és az országokat a legmélyebb erkölcsi szakadékba vitték” (Draghicescu 232. old.)
A Stoica Ludescu kancellárnak (logofat) tulajdonított, a 17. század vége felé keletkezett havaselvi krónika (Letopisetul Tarii Romînesti), számos adatot közöl a parasztság kegyetlen kizsák-mányolásáról Munténiában, pl.: "A sok nehéz beszolgáltatás miatt, mivel a szegények nem tudták azokat teljesíteni, az összes megye az Olton túl tönkrement, mindenki menekült, ki merre látott." Még néhány bojár is "látva, hogy nem képesek kitartani, mindnyájan felkeltek és Magyarországba bujdostak, a Vulcan-vidéken keresztül Hátszegbe" (1629-ben; Letopisetul, 96. old.)
A krónika 1960-as kritikai kiadásának szerzoi megállapítják beveze-tésükben: "A krónikaíró elbeszélésébol kiderül a nép nehéz, de hosies harca a hatalombitorló török, a kapzsi görög tisztségviselok és az ország elnyomó bojárjai ellen" (XXXIII. old.)"
Lassan be kellene latnod, hogy hulyesegeket magyarazol, mert belealltal egy teveszmebe, amit mar tobben bebizonyitottunk, hogy nem igaz.
Hozod a linkeket, amelyek aztan szinten teged cafolnak - nem tudom mit lehet ehhez meg hozzatenni...
...mondom, olvasd mar el prof Boia konyvet, ez a link is annak kapcsan irodott. Sosem volt roman nemesseg.
Nem tudom, mire ez a nagy romanolelgetes, nekem amugy egyes emberek szintjen nincs veluk bajom, de ettol meg teny, hogy egy szellemileg leszakadt, barbar, elvtelen, opportunista politikai elit vezette mindig is oket, az okosabbja sosem szallt bea politikaba, hanem vagy kikerulte, vagy elmenekult onnan.
A romanoknak semmi kozuk Erdelyhez es sajat erobol soha az eletben nem lett volna oveke, az a sajat hulyesegunk volt, hogy olyan helyzetbe kormanyoztuk magunkat, hogy bosszubol az antant feldarabolta Magyarorszagot.
Amugy ha mar firtatod: a romanokhoz kepest szerintem kb mindenben jobbak lennenk, pontosan a kulturalis oroksegunk miatt, kiveve persze a gerinctelen valagbabujast, az nem a mi karakterunk.
Vegul pedig, ha Erdelyt kiveszed Romaniabol, akkor egy rakas keleti csodtomeget kapsz, rosszabb lenne, mint Bulgaria, kb valamelyik olajallam -isztan szintjen lennenek legjobb esetben is. Szervezetlen-kepzetlen, rendet nem erto es nem szereto, simlis nepseg - latszik, hogy sosem volt semmifele normalis multjuk, nem egy allamalkoto nemzetbol lett az orszag stb.
Ezek a szaftos idézetek mind Boia könyvéből vannak? S ha igen tudnád passzolni a címét? pls pls .
Nagyon jó írás, velem ellentétben hitelesnek mondható idézetekkel megtűzdelve ( én inkább fejből nyomom, ezért lehet belerúgni egy egy szóba amit leírok, mert valakik nem az elvet meg a mondanivalót nézik ), jó lenne ha ilyenről szólna a fórum, hogy tanulhatunk is egymástól, nem pedig egyesek - sajnos nagyon aktívak - görcsös kötözködéséről, mert az aktivitásuk összesen ennyi, az érvrendszerük pedig vonaton hallott anekdótákon, meg egy egy tematikus alsó polcos könyv egyoldalú megközelítésén nyugszik amik szemlátomást nem állnak össze mélyebb összefüggésekké, sokszor a fogalmakat sem elismerve annak amiket a tudomány axiómaként tisztel. Az összefüggéseket, mint itt egy nép sikere, kultúrája, nemessége, vagy ezek hiánya csak a rengeteg szál összefűzésével lehet megérteni, pláne egy olyan közegben ami teli van ferdítésekkel, mert az idézett nép maga is gyártja a hazugságokat a nyelvéről, az örökségéről, a kultúrájáról de még a történelméről is. Talán elhangzik, elhangzott itt egy egy gondolat ami a main stream nyomulástól eltérően közelíti meg a dolgokat talán közelebb állva a valósághoz.
Kápolnán pedig ... talán azért nem jelent meg a vlach mint nép, mint az egyezség egyik oszlopa mert mint nép nem működtek, hiányzott ennek sok instrumentuma (pl a nemességük). A nomád állattartó - kétlegelős - életmódjuk esetlegessé tette az állandóan lakott falvaik kialakulását, azt gyakran csak részben vagy gyéren lakták, nyáron a hegyekben legeltettek, majd télen sokszor a száz km-ekkel messzebb lévő síkságokra hajtották az állataikat, például Erdélyből le Havasalfölde. Mint népesség aki a hegyeket járja tudott róluk mindenki, vlach jog alapján fizettek a legelők használatáért a kenézeiken keresztül a legelők, az erdők tulajdonosainak, de mint államalkotó nemzet nem gondolt rájuk senki, több mint valószínű, hogy magukról sem gondolták ezt. Akkoriban a "népet" a vezetőik képviseltek, urnákhoz nem szólítottak senkit. Ha egy nép csak mint "szolga" jelenik meg valamely magyar, szász, székely birtokán akkor az a magyar, szász és székely mint magyar, szász, és székely fogja képviselni a saját birtokán élőket például Kápolnán. Élhettek akkor már tömegesen Erdélyben a vlach népességek, de ez a körülmény is csak azt bizonyítja, hogy körükben nem valósult meg a rendi tagozódás, a nemesség kialakulása összességében a nemzetté válás.
20M Euro beruházás, új terminál, a reptér mégis nehezen telik meg utasokkal, Debrecen egyértelműen konkurál és miután Debrecen Wizz bázis lett (2015) a Románok becsábították a Ryanairt (2017), ami azonban a gyenge forgalom miatt egy évnyi működés után 2018-ban kivonult Nagyváradról, a partiumi reptér forgalma ezzel 100E alá esett amíg Debrecen a Covid előtti békeévben elérte a 600E utasszámot. (/év)
Idézet az IHO idevágó cikkéből:
"Anélkül tehát, hogy lebecsülnénk a nagyváradiak igyekezetét, az azért kérdés, hogy a most átadott terminálépület garantálja-e a fenntartásához méltó forgalmat is. Miközben a magyar megyei tanácselnököt azzal vádolják, hogy nem akart konkurenciát állítani Debrecennek, az egész beruházás inkább tűnik úgy, hogy román részről presztízskérdést csináltak abból, sikerüljön konkurenciát állítani Debrecennek... "
A szokásos nagyromán nagyzási politika, a magyarokon mindenáron győzni akaró mánia, korábban írtam hosszan arról, hogy az EU-s pénzek milyen eszetlenül vannak felhasználva, ritkán termelnek GDP-t, ellenben legalább drága fentartani őket. Nehéz azt hinni, hogy a helyi (repülési berkekben járatlan) politikai szervezetek rentábilissé tesznek 2db repülővel olyan járatokat amiket a Ryannak nem sikerült ...
Nagyvárad destinációk jelenleg:
-Bukarest (Tarom)
-+Charterek ( Antalya, Hurghada, Konstanca)
Ezzel szemben Debrecen:
-London (heti10!)
-Munchen
-Eindhoven
-Dortmund
-Párizs - Beauvais
-Tel-Aviv
-Barcelona
-Mulhouse
-Bergamo
-Málta
-Moszkva
-Mallorca
-Lárnaka
-+ a Charterek
Szóval lehet kapaszkodni Nagyvárad! Nehezen hihető a cikk tartalma miszerint a repterüknek 1M fős vonzáskörzete van, inkább hihető hogy a repterük valójában Debrecen vonzáskörzete, ahova most már autópálya is vezet ráadásul ... Kicsit távolabb, délebbre tőlük meg ott van Temesvár aminek jobb éveiben már 1,5M feletti utasforgalma is volt. Bezzeg Románia
A Kolozsvári Bíróság arra kötelezett egy magyar anyát, hogy adja román óvodába a román apától származó gyerekét
Az apa perelt, azt mondta, szeretné biztosítani, hogy a különben magyar környezetben felnövő gyerek tudjon románul, és képes legyen vele is kommunikálni.
444.hu
A nagy "magyar" anyának talán nem egy oláhhal kellett volna felcsináltatni magát, a probléma itt kezdődik
Igazad van, de ha magyar környezetben nő föl, az anyukája magyar, magyar lehet belőle.A Kolozsvári Bíróság arra kötelezett egy magyar anyát, hogy adja román óvodába a román apától származó gyerekét
Az apa perelt, azt mondta, szeretné biztosítani, hogy a különben magyar környezetben felnövő gyerek tudjon románul, és képes legyen vele is kommunikálni.
A nagy "magyar" anyának talán nem egy oláhhal kellett volna felcsináltatni magát, a probléma itt kezdődik
Habsburg György? Ő pl 2xesen is. Két ősanyja is Árpádházi volt.Mesélj, ki származtatja magát Árpádtól? Kíváncsian várom a listát, mert kétlem, hogy akár egy hiteles név is feltűnik rajta...
A komment nyelvezetét inkább nem minősítem. De azért el lehet gondolkodni rajta, hogy vajon az erdélyi gyermeket eredményező kapcsolatok hányadrésze "tiszta" és hányadrésze "tisztátalan" vegyeskapcsolat. És arról is érdemes lenne elgondolkodni, hogy ha az erdélyi magyarok csak a "tiszta" magyarokkal nemzenének gyereket, az mekkora belterjességet és genetikai degenerációt eredményezne, csak erről nem szeret senki beszélni. 70 évvel ezelőtt "nagy" élmény volt egy magyar katolikus - magyar református vegyesházasság is, mert akkor arra is ugyanígy köpködtek az emberek. Persze apukának akkor örülnénk, ha a jogi irodája energiáját arra fordítaná, hogy a magyarokat ne érje hátrányos megkülönböztetés Romániában, ha már a fia vér szerint félig magyar... (az anyja neve úgyis ott lesz mindenen, nem tudja eldugni, hiába beszél gyönyörűen románul majd)A Kolozsvári Bíróság arra kötelezett egy magyar anyát, hogy adja román óvodába a román apától származó gyerekét
Az apa perelt, azt mondta, szeretné biztosítani, hogy a különben magyar környezetben felnövő gyerek tudjon románul, és képes legyen vele is kommunikálni.
A nagy "magyar" anyának talán nem egy oláhhal kellett volna felcsináltatni magát, a probléma itt kezdődik
Eredeti forrás: https://ziarulfaclia.ro/sentinta-in...ucat-un-copil-cu-tata-roman-si-mama-maghiara/
A monarchia széthullásával egyébként budapesti állomáshelyükön maradtak sokan, volt akit az akkori MH főtisztként vett át állományába, aki egyébként egy szót sem tudott magyarul, csak németül és horvátul pl. És ennek ellenére sikerült a legdurvább fajvédő magyar családba beházasodnia, mindenféle konfliktus nélkül, szóval nem a vegyeskapcsolatokkal van a probléma.
Amúgy az ügy igazi érdekessége az, hogy egy román bíróság kimondja azt, hogy azért kell román nyelvű oktatást kapnia a gyermeknek, mert különben hátrányba kerülhet később az oktatásban és így a munkaerőpiacon, azaz aki magyarul beszél jól és a románt csak "tájszólással" az hátrányos helyzetbe kerül. Ezzel már szerintem lehet menni Strassbourgba, és mivel anyuka és apuka is jogász, nem csodálkoznék rajta, ha arra menne ki az egész, hogy ráérnek, önmagukat képviselik, azaz majdnem ingyen pereskednek, anyuka részéről pedig win-win, mivel ha nyert volna, akkor nyer, ha veszít mehet Strassbourgba kártérítésért, mert a férje indokolása kimeríti az ottani perindítást. Apuka ehhez vagy asszisztál, vagy tényleg csak egy szőröstalpú, aki a félig román fiának akar jót, mert úgy gondolja Romániában tényleg az kell a boldoguláshoz, amit megítétetett...
A vegyesházassággal pont az a baj amit leírtál, a gyerek mindig a többség felé húz és beintegrálódik, szinte bizonyos hogy egy magyar román vegyesházasságban született gyerek román identitást vállal fel.
Pont ezért lenne az hogy egy esetleges határrevízió kapcsán hirtelen mindenkinek eszébe jutna hogy tulajdonképpen magyar, mert a többséghez tartozni előnyökkel jár!