Baszki, te azt sem erted, kik voltak a bojarok es honnan jottek, ugye?
Szlavok. Bolgarok meg oroszok, lengyelek-litvanok stb.
Ahogy korabban en is irtam, ok uralkodtak rajtuk, a bojarok, no meg az erdélyi uralkodó nemesseg. A románok az alárendelt helyzetben lévő foldmuvesek, pasztorokbol lett jobbágyok voltak, ahogyan idezed is. Pontosan ezért nem alakulhatott ki sem nemesseguk, sem arisztokráciajuk ill utobbit importaltak, ahogyan az ertelmiseguket is (az elso értelmiségiek mind magyarorszagi meg nemet egyetemekre jartak.)
Komolyan, nem elég, hogy még azt sem érted, mi az hogy nemesség, de még az alapvető tényeket sem ismered, igy aztán meg a gugli sem segít, mert konkrétan minket erositesz meg a saját idezeteddel...
@kamm, te mit mantrázod a baromságaidat? Téged az egód erősít, nem a tények.... Te tényleg nem érted amit történészek írnak, és beidéztem: kik voltak a havasalföldi (és moldvai) bojárok? Milyen oroszok, bolgárok, lengyelek-litvánok? Azért, mert átvettek egy szót a szlávoktól (akik ugyancsak beolvadtak a románságba)?
Erről:
"nagy számban találunk a románban magyar, görög, török, szász és rutén szavakat is, melyek mindmegannyi különbséget jelentenek a román nyelv és a nyugati újlatin nyelvek szókincse között. Cihac etimológiai szótára szerint számítva a szláv eredetű szavak statisztikai arányát, kiderül, hogy ezek a teljes szóanyag 41 százalékát teszik, míg a latin elemek csak 20 százalékát. Látható ebből, hogy az oláh nyelvre gyakorolt szláv hatás jóval nagyobb és többrétű, mint a nyugati román nyelvekben tapasztalható germán befolyás.
A szláv források nemcsak a szókészletet gazdagították, hanem az oláh alaktant és frazeológiát is, feltűnően nagy mértékben pedig a személynév- és hely-
névkészletet. A személyneveknél megállapítható és sokáig csaknem egyeduralkodó szláv befolyás a görögkeleti egyházhoz való tartozással magyarázandó, a manapság divatozó latin keresztnevek (Traian, Titu, Cesar stb.) a múlt század óta harapództak el, főleg az erdélyi latinos irodalmi és történeti irányzat híveinek munkássága révén. Olyanféle divatnevek ezek, mint a francia forradalom rómaiaskodó névadásai, minden történeti folytonosság nélkül."
Besarab feltételezhetően kun származású volt, de a román etnogenezisből azt tudjuk, hogy ők is népalkotó elemük.
(Mellesleg, ha a Magyarországra betelepült román, német, szláv nemes egyből magyar nemes, miért nem román a Havasalföldre betelepült magyar, kun, szláv származék, logikai toprongyka?)
Fejlődőképes káder vagy...
Azt hiszem kicsit összekeveredett a vitában a nemesség, meg a vezető réteg mint fogalom. Minden népnek vannak vezetői, már az ősközösségi társadalmakban is voltak ilyenek, a vlachoktól se vonjuk meg ezt a "tehetségüket". A vlachoknál a nagycsaládok öregjei, aztán a kenézek, majd a (kinevezett) vajdák lettek ilyenek, de ez nem jelentette azt hogy hűbérúrként birtokolták volna a területeket és hűbérúrként a népet is amiket rájuk bízott a sors. A született hűbérúri előjog, ami a nemességet a jobbágyságtól megkülönböztette náluk nem létezett illetve más kultúra gyakorolta, ezzel a társadalmi szinttel (nemesség) a kora középkori vlach területek, majd a kialakult két fejedelemség nem bírtak, az csak jóval később és nem a hagyományos úton alakult ki inkább a török meggyengülését követően. Mátyás király idejében kaptak írott jogot, a vlach jog szentesítésére, akkor szabályozták a kenézek jogait is, nem kaptak birtoklevelet csak szabályozták miként élhetnek a földeken, milyen adóval tartoznak, mikor kell hadba vonulniuk és ne feledjük ez már a 15. század amikor már Európában minden négyzetmérföld vagy ezer éve fel van osztva , a nemesek, hűbérurak már évszázadok óta a kultúra, a nyelv, a gazdaság erőtereit teremtik meg. A román akkor még csak azt igyekszik tisztázni ki képviselje a törzset... organikusan kialakult vlach nemzetiségű nemesség a szó klasszikus értelmében nincsen.
Ottan vagyon írásban, de mégegyszer:
"A legnagyobb földbirtokosok a fejedelem, a nagybojárok és az egyház, a kolostorok voltak. A nagybojárok maguk is udvart tartottak, kíséretük főleg a kisebb bojárokból (
slujitori) állt. A nagybojárok politikai befolyása jelentős volt, gyakran veszélyeztették a fejedelem hatalmát. Önállóan bíráskodtak területeiken, maguk vezették hadba csapataikat.
[3]
A parasztság nagy része kezdetben még szabad paraszt (
moșneni) volt, akik közösen művelték földjeiket és formailag csak az uralkodó alattvalói voltak.
Fokozatosan azonban terjedt a jobbágyi a viszony, a 14–15. században a parasztság egyre nagyobb része szolgált termény- és munkajáradékkal a földesuraknak. A parasztok régi általános elnevezése (
liude, azaz emberek) helyébe Havaselvén a
rumun, Moldvában a
vecin (=szomszéd) lépett, ami már jobbágyi viszonyt takart. Mellettük sokan már egyáltalán nem rendelkeztek földdel, legfeljebb házzal és valamennyi felszereléssel, azaz zsellérek voltak; ekkoriban havasalföldi nevük
robi azaz „rabok” volt.
[3]"
Ez szerinted mi, ha nem feudális viszony a földesúr (nemes) és a jobbágy között?
Nem meglepő módon, a vajdákból és kenézekből lettek a nemesek. Erdélyben is.
Itt van még egy kis olvasnivaló (az Erdély története megtalálható az Arcanum-ban, azt nem linkelem be.)
Nem tudom, miért ez a nagy lenézése/lesajnálása a románoknak. Egyrészt legalább magunkat ne áltassuk, mennyire übermenschek vagyunk, miután (ez az általam erőteljesen nem szeretett) népség szétszopatott minket az elmúlt száz évben, másrészt nekünk nem kell történelmet hazudnunk (ezt már írtam vagy két éve). Nekünk van veretes, érdekes és igaz. Tisztán kell látnunk, hogy fennmaradjunk.