K
kamm
Guest
Hat nemesse emelt zsidók azért már nagyon újkeletű dolog, annak azert nem sok koze van a történelmi nemességhez, de tény.
[BIZTPOL] Románia
- Téma indítója desertfox
- Indítva
Ők akik nem Árpádtól származtatják magukat.
K
kamm
Guest
Horváth, aki magyar nemes. Pontosan erről beszéltem.
Olyan, hogy román nemesség, nem létezett sosem.
K
kamm
Guest
A kávét kikoptem majdnem, úgy felrohogtem, szinte vartam, ki szurja majd be az elso ilyesmit erre...
Elég sok mindent tudsz rosszul elég öntelten. Nem ártana, ha fantazmagóriák helyett inkább olvasnál történelemkönyveket/cikkeket.
Mit és? Nem veszed észre, hogy magadnak mondasz ellent?
Azt, hogy mit hiszel, mit szeretnél, még nem jelenti azt, hogy igaz is. Fentebb olvashattál egy egész korrekt összefoglalást a témában.
Mesélj, ki származtatja magát Árpádtól? Kíváncsian várom a listát, mert kétlem, hogy akár egy hiteles név is feltűnik rajta...
akár te is: mai hazánk lakosságának akár 10-12%-a leányágon. (most kivételesen nem poenizálok)Mesélj, ki származtatja magát Árpádtól? Kíváncsian várom a listát, mert kétlem, hogy akár egy hiteles név is feltűnik rajta...
Tudod, a Magyar Királyság területén a magyar király hűbéresei rendelkezhettek nemesi ranggal, földdel, vagyis egy havasalföldi bojár, itt magyar nemes volt, aki a magyar király hűbérese, függetlenül származásától, un.hungarus.
Remélem nem. Sztem ha MOL venni akar valamit akkor inkább Lengyelországban nézelődjön.Jol sejtik
Átirányítási figyelmeztetés
www.google.hu
A havasalföldi nemesember az havasalföldi (román), hiába ismeri el hűbérurának a magyar királyt (időlegesen). Ettől még nem lett magyar. (Sem magyar nemes). Pontosan azt mondod, amit a tótok szoktak (ugye @PavolR ), hogy aki a Felvidéken valamikor is született, vagy onnan származik, az tót, függetlenül attól, hogy más a nemzetisége. Ami ugye nettó hazugság.
T
Törölt tag
Guest
értsd már meg kérlek: a magyar nemesség (nemesítés) egy közjogi kategória, nem etnikumjelző.
K
kamm
Guest
Szerintem a sokszorosat olvasomz mint te, ket-harom nyelven, de ez most nagyreszt irreleváns itt.
Miben is? Ha valamit nem értesz, inkább kérdezz, az sokkal gyorsabb, mint hulyesegeket probalkozzak kitotozni...
Ami engem igazolt, igen. Konkrétan UGYANAZT irta @Deidonicus amit én: nem volt román nemesség (idézőjelben volt, érted?), hanem importált szlavok urolkodtak rajtuk illetve a magyar nemesség közé emelkedett román-magyar származású.
Nagyon úgy tűnik, még az alapvető jelzős szerekezetet sem érted: román nemesseg != magyar nemes román szarmazassal, szlav avagy olasz nemes importalva stb.
Utoljára: sosem letezett román arisztokrácia, nem volt saját tortenelemi nemességuk - egészen egyszerűen azért, mert nem volt hozzá sem történelmük, sem országuk, sem ertelmiseguk. Erről egyébként prof Boia is írt már 20+ éve, keresd vissza a linkemet és olvasd el a könyveit.
Mindig is külföldieket importaltak, lásd az első kiralyukat stb.
K
kamm
Guest
Te total nem erted a nemesség fogalmát.
A magyar nemes attól lesz magyar nemes, mert a magyar királyság területén kapott nemességet, nem azért, mert magyarul beszél, baszki.
Ha nekem nemet felmenom volt kisnemes, akkor német nemesi csalad vagyok, nem magyar, hiába élek esetleg a Magyar Királyság területén. (Mondjuk általában elismerték egymás arisztokráciáját, de ez másik történet.)
Errol van szó. Valamilyen szolgálatáért kapta, amit utana a család örökölt tovább, de csak azt (ha elkotyavetyeltek a vagyont később, azt nem kapták ujra.)
Bingo. Pontosan errol van szo.
Jól van hülegyerek, ha már ennyire nem olvasol, csak vetítesz:
" A legnagyobb földbirtokosok a fejedelem, a nagybojárok és az egyház, a kolostorok voltak. A nagybojárok maguk is udvart tartottak, kíséretük főleg a kisebb bojárokból (slujitori) állt. A nagybojárok politikai befolyása jelentős volt, gyakran veszélyeztették a fejedelem hatalmát. Önállóan bíráskodtak területeiken, maguk vezették hadba csapataikat.[3]
A parasztság nagy része kezdetben még szabad paraszt (moșneni) volt, akik közösen művelték földjeiket és formailag csak az uralkodó alattvalói voltak. Fokozatosan azonban terjedt a jobbágyi a viszony, a 14–15. században a parasztság egyre nagyobb része szolgált termény- és munkajáradékkal a földesuraknak. A parasztok régi általános elnevezése (liude, azaz emberek) helyébe Havaselvén a rumun, Moldvában a vecin (=szomszéd) lépett, ami már jobbágyi viszonyt takart. Mellettük sokan már egyáltalán nem rendelkeztek földdel, legfeljebb házzal és valamennyi felszereléssel, azaz zsellérek voltak; ekkoriban havasalföldi nevük robi azaz „rabok” volt.[3]
Havasalföld megyéi (1601-1718)
A fejedelem jövedelmeinek jelentős részét a főleg szász lakosságú városokból származó vámjövedelmek valamint a terményadók tették ki. A nagyobb udvari méltóságok a logofăt (kancellár), a vornic (az udvari nemesek vezetője), a postelnic (az uralkodó bizalmasa, részben a külügyeket is ő intézte) a vistiernic (kincstárnok) voltak. Az ortodox egyház, a főpapok és a kolostorok, az uralkodó fontos támaszai voltak és nagy birtokadományokban részesültek"
Bojárnak nevezték Oroszországban, Bulgáriában, Moldvában és Havasalföldön a földesurakat, nemes embereket.
Egyéb kérdés, hülyeség, ötlet?
" A legnagyobb földbirtokosok a fejedelem, a nagybojárok és az egyház, a kolostorok voltak. A nagybojárok maguk is udvart tartottak, kíséretük főleg a kisebb bojárokból (slujitori) állt. A nagybojárok politikai befolyása jelentős volt, gyakran veszélyeztették a fejedelem hatalmát. Önállóan bíráskodtak területeiken, maguk vezették hadba csapataikat.[3]
A parasztság nagy része kezdetben még szabad paraszt (moșneni) volt, akik közösen művelték földjeiket és formailag csak az uralkodó alattvalói voltak. Fokozatosan azonban terjedt a jobbágyi a viszony, a 14–15. században a parasztság egyre nagyobb része szolgált termény- és munkajáradékkal a földesuraknak. A parasztok régi általános elnevezése (liude, azaz emberek) helyébe Havaselvén a rumun, Moldvában a vecin (=szomszéd) lépett, ami már jobbágyi viszonyt takart. Mellettük sokan már egyáltalán nem rendelkeztek földdel, legfeljebb házzal és valamennyi felszereléssel, azaz zsellérek voltak; ekkoriban havasalföldi nevük robi azaz „rabok” volt.[3]
Havasalföld megyéi (1601-1718)
A fejedelem jövedelmeinek jelentős részét a főleg szász lakosságú városokból származó vámjövedelmek valamint a terményadók tették ki. A nagyobb udvari méltóságok a logofăt (kancellár), a vornic (az udvari nemesek vezetője), a postelnic (az uralkodó bizalmasa, részben a külügyeket is ő intézte) a vistiernic (kincstárnok) voltak. Az ortodox egyház, a főpapok és a kolostorok, az uralkodó fontos támaszai voltak és nagy birtokadományokban részesültek"
Bojárnak nevezték Oroszországban, Bulgáriában, Moldvában és Havasalföldön a földesurakat, nemes embereket.
Egyéb kérdés, hülyeség, ötlet?
A havasalföldi vajdáknak mindig voltak magyarországi birtokaik, elsősorban Fogarasban. Ez többek között azért is volt, hogy magyar jogalanyok legyenek a számonkérhetőségüknek volt jelentősége ebből a szempontból. Vlad Tepes is ült magyar tömlöcben éppen azért, mert számonkérhető volt magyar nemesként!
Azt azért remélem megfigyelted, hogy a bojár, és kenéz, vajda mind "nemesi" rangok szláv/orosz eredetűek?Jól van hülegyerek, ha már ennyire nem olvasol, csak vetítesz:
" A legnagyobb földbirtokosok a fejedelem, a nagybojárok és az egyház, a kolostorok voltak. A nagybojárok maguk is udvart tartottak, kíséretük főleg a kisebb bojárokból (slujitori) állt. A nagybojárok politikai befolyása jelentős volt, gyakran veszélyeztették a fejedelem hatalmát. Önállóan bíráskodtak területeiken, maguk vezették hadba csapataikat.[3]
A parasztság nagy része kezdetben még szabad paraszt (moșneni) volt, akik közösen művelték földjeiket és formailag csak az uralkodó alattvalói voltak. Fokozatosan azonban terjedt a jobbágyi a viszony, a 14–15. században a parasztság egyre nagyobb része szolgált termény- és munkajáradékkal a földesuraknak. A parasztok régi általános elnevezése (liude, azaz emberek) helyébe Havaselvén a rumun, Moldvában a vecin (=szomszéd) lépett, ami már jobbágyi viszonyt takart. Mellettük sokan már egyáltalán nem rendelkeztek földdel, legfeljebb házzal és valamennyi felszereléssel, azaz zsellérek voltak; ekkoriban havasalföldi nevük robi azaz „rabok” volt.[3]
Havasalföld megyéi (1601-1718)
A fejedelem jövedelmeinek jelentős részét a főleg szász lakosságú városokból származó vámjövedelmek valamint a terményadók tették ki. A nagyobb udvari méltóságok a logofăt (kancellár), a vornic (az udvari nemesek vezetője), a postelnic (az uralkodó bizalmasa, részben a külügyeket is ő intézte) a vistiernic (kincstárnok) voltak. Az ortodox egyház, a főpapok és a kolostorok, az uralkodó fontos támaszai voltak és nagy birtokadományokban részesültek"
Bojárnak nevezték Oroszországban, Bulgáriában, Moldvában és Havasalföldön a földesurakat, nemes embereket.
Egyéb kérdés, hülyeség, ötlet?
K
kamm
Guest
Baszki, te azt sem erted, kik voltak a bojarok es honnan jottek, ugye?Jól van hülegyerek, ha már ennyire nem olvasol, csak vetítesz:
" A legnagyobb földbirtokosok a fejedelem, a nagybojárok és az egyház, a kolostorok voltak. A nagybojárok maguk is udvart tartottak, kíséretük főleg a kisebb bojárokból (slujitori) állt. A nagybojárok politikai befolyása jelentős volt, gyakran veszélyeztették a fejedelem hatalmát. Önállóan bíráskodtak területeiken, maguk vezették hadba csapataikat.[3]
A parasztság nagy része kezdetben még szabad paraszt (moșneni) volt, akik közösen művelték földjeiket és formailag csak az uralkodó alattvalói voltak. Fokozatosan azonban terjedt a jobbágyi a viszony, a 14–15. században a parasztság egyre nagyobb része szolgált termény- és munkajáradékkal a földesuraknak. A parasztok régi általános elnevezése (liude, azaz emberek) helyébe Havaselvén a rumun, Moldvában a vecin (=szomszéd) lépett, ami már jobbágyi viszonyt takart. Mellettük sokan már egyáltalán nem rendelkeztek földdel, legfeljebb házzal és valamennyi felszereléssel, azaz zsellérek voltak; ekkoriban havasalföldi nevük robi azaz „rabok” volt.[3]
Havasalföld megyéi (1601-1718)
A fejedelem jövedelmeinek jelentős részét a főleg szász lakosságú városokból származó vámjövedelmek valamint a terményadók tették ki. A nagyobb udvari méltóságok a logofăt (kancellár), a vornic (az udvari nemesek vezetője), a postelnic (az uralkodó bizalmasa, részben a külügyeket is ő intézte) a vistiernic (kincstárnok) voltak. Az ortodox egyház, a főpapok és a kolostorok, az uralkodó fontos támaszai voltak és nagy birtokadományokban részesültek"
Bojárnak nevezték Oroszországban, Bulgáriában, Moldvában és Havasalföldön a földesurakat, nemes embereket.
Egyéb kérdés, hülyeség, ötlet?
Szlavok. Bolgarok meg oroszok, lengyelek-litvanok stb.
Ahogy korabban en is irtam, ok uralkodtak rajtuk, a bojarok, no meg az erdélyi uralkodó nemesseg. A románok az alárendelt helyzetben lévő foldmuvesek, pasztorokbol lett jobbágyok voltak, ahogyan idezed is. Pontosan ezért nem alakulhatott ki sem nemesseguk, sem arisztokráciajuk ill utobbit importaltak, ahogyan az ertelmiseguket is (az elso értelmiségiek mind magyarorszagi meg nemet egyetemekre jartak.)
Komolyan, nem elég, hogy még azt sem érted, mi az hogy nemesség, de még az alapvető tényeket sem ismered, igy aztán meg a gugli sem segít, mert konkrétan minket erositesz meg a saját idezeteddel...