[BIZTPOL] Románia

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
485
3 134
93
És remélhetőleg a covid lezárások miatt, a téli hónapok során jócskán csökkenő állam háztartási bevételek, de növekvő kiadások ezen még tovább rontanak.

Lakosságarányosan nézve inkább olyan 5x, az a baj nálunk késve szokott felfutni, de utána minket is megtérdeltet, oké, a fertőzöttek száma a kutyát nem érdekli, súlyos eset legyen kevés, ha megtudjuk fogni minimális korlátozással akkor jó, és ne felejtsük el nálunk jövőre választási év lesz, szóval nagyon meg kéne fogni úgy hogy a sok öntudatos fa... ne indulatból szavazzon.

Azt már kitudtad számolni mennyi teher a költségvetésnek kb az energiaár támogatás? Annyira nem jött ki vészes összeg mint amit reméltem, mondjuk én a minimumot számoltam, ráadásul ha jól tudom rátolhatják az önkormányzatokra is.
A minisztérium ilyen olyan közléseiből összeszedve az energiaár kompenzáció így alakul ( abból dolgozom amit találok, a gáz különösen nehéz kalkuláció, csak hozzávetőleges):
  • Villamos energia (kb): 5.172.000 háztartás × átlag 18 lej támogatás × 5 fűtési hónap : 465,5 M Lej
  • Gáz (kb): 3.326.000 háztartás × átlag 100 lej × 5 fűtési hónap: 1.663 M lej
Tehát valamivel 2 Mrd Lej fölött alakulhat a támogatás mértéke 5 hónap alatt , én úgy tudom csak a fűtési szezonra szól egyenlőre a tervezet, de még csak tervezet van. Tekintve hogy a brutto hazai termék terve 2021-re 1276 Mrd Lej, a támogatás a nemzeti termék 0,17%-át égeti el. Ez így tényleg nem tűnik soknak, de a román államháztartás adóbevételei és állandó kiadásai (beruházások nélkül, honvédelmi plusz beszerzések nélkül, támogatások nélkül stb) mintegy 1-2 % közti pluszt mutat, ha nem akarnának hiányt (idén 7% felett lesz) akkor ennyit szabadna költeniük, így inkább az 1-2%-hoz kell mérni a 0,17-et, így már igencsak jelentős tétel. Lynxben kifejezve :) :) kb 50 db (nagyon nagyjából)
Jelenleg a román háztartások 13,7%-a halmozott fel közüzemi tartozást (Mo: 10,2%), a növekvő számlák ezt az arányt meg fogják lökni, itt kezd értelmet nyerni a sokat kifigurázott magyar rezsicsökkentés, (érdekes de egy szolgáltató sem ment csődbe Mo-on). A román megoldás viszont a 0,17% nemzeti terméket/év egyenesen a szolgáltatók zsebébe pumpál, ennyi az ára a liberalizált energiapiacnak az állam részéről, de tudjuk, hogy nem 100%-ban kompenzál, a háztartásoknak is többet kell fizetniük, így a veszteség az állam egészét tekintve még jelentősebb.
Következtetés még:
Az új pénzügyminiszter feladatául kapta, hogy 7% közelében tartsa az államháztartás hiányát (pontos szám nincs a fejemben de nem is érdekes, akit érdekel kikeresheti nagyon pontos számot kapott), már hallom mire fogják, hogy sem ezt sem az 50% körüli államadósságot nem sikerült megfogni: "Be kellett avatkoznunk az energiaárakba és a járvány miatti megszorítások visszafogták a gazdaságot" ... ej-ej
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby
K

kamm

Guest
Itt az eredeti transindexes interju is, ha esetleg az is eltunne:

Miért számít tabutémának a roma rabszolgaság? Miért bojkottálja az ortodox egyház a kutatásokat?​

Babos Krisztina 2021. szeptember 09. 11:33, utolsó frissítés: 12:03

A roma rabszolgaságról, illetve a téma kutatásának fontosságáról dr. Fosztó László antropológussal, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatójával beszélgettünk.


magazin_29189.jpg


A napokban arról cikkezett a romániai sajtó, hogy egy kutatási projekt indult a romániai roma rabszolgaság történetének feltárására, azonban ezt a Román Ortodox Egyház (BOR) igyekszik bojkottálni. A BOR utólag egy közleményben tagadta a vádakat.

A roma rabszolgák helyzete különbözött a más etnikumú, alárendelt közösségek helyzetétől a mai Románia területén? Ha igen, melyek voltak a főbb különbségek?

- Eltérő volt a helyzet Moldvában és Havasalföldön, amelyek külön fejedelemségek voltak és a rabszolgaság intézménye a 19. század közepéig fennállt, és más volt a helyzet Erdélyben, amely a Habsburg Birodalom része volt és sokkal korábban megtörtént a rabszolgaság intézményének felszámolása, sőt, itt nem is volt jellemző a romák rabszolgasorban való tartása. A munkaerő, az emberek rabsorba való vetése a mai napig vitatott probléma, fontos kutatási területnek számít. Az sem tisztázott, hogy a romák rabsága például hogyan jött létre a román fejedelemségekben. Két domináns elképzelés létezik.

Nicolae Iorga
szerint Moldvába és Dél-Romániába a romák a tatárjáráskor kerültek, és eleve a tatárok szolgái voltak. Más történészek viszont gazdasági-társadalmi folyamatokkal magyarázzák a jelenség kialakulását. Nicolae Panaitescu szerint ez a fajta rabság, ami a romákat érintette, a középkori államrend és gazdasági rendszer működésének természetéből származott, nem egy megöröklött intézmény volt. Fémművességgel, rézművességgel, fegyverkovácsolással, lópatkolással foglalkoztak, zenéltek – ezekre szüksége volt az akkori társadalmi rendszernek, ezért magukhoz fűzték őket a hatalmon levők. A földek művelésére is felhasználták a munkaerejüket.

Viorel Achim, aki a legavatottabb szakértője a területnek, három típusú roma rabszolgát különböztetett meg: a bojárok, azaz a nemes urak szolgáit, a fejedelmekéit, valamint a kolostorok, azaz az egyház rabszolgáit. A romák rabsága a jobbágyság helyzetéhez hasonlítható, hiszen a jobbágyok sem voltak szabad emberek, azonban voltak eltérések. A jobbágyok a földhöz voltak kötve, amennyiben az uraság eladta a földet, lényegében eladta vele együtt a jobbágyokat is, attól kezdve az új tulajdonosnak fizették a dézsmát, neki tartoztak az ingyenes munkanapokkal, a robottal – eléggé nagy terheik voltak. Ezzel szemben a romák nem rendelkeztek földdel, házzal, a gazdájuk kizárólagos tulajdonát képezték, aki el is adhatta őket. A jobbágyokkal ellentétben a romák esetén a családtagokat el is választhatták egymástól, például elvehették a gyerekeket a szülőktől.


78792_foszto_laszlo.jpg


Dr. Fosztó László
 
K

kamm

Guest
Számos írásos forrás dokumentálja a rabság intézményének különböző vonatkozásait, azonban nem volt egy egységes törvénykönyv, egységes szabályozás a rabszolgákra nézve, hosszú időn keresztül általában a szokásjog határozta meg, mit tehetettek meg velük a gazdáik. A szokásjog a megölésüket például tiltotta, viszont sok minden meg volt engedve: embertelen dolgokat műveltek velük sok esetben, rengeteg volt a súlyos visszaélés. Tőlünk nyugatabbra nem éltek a romák a rabszolgaságban, ez az állapot specifikusan a román fejedelemségekre volt jellemző.

Meddig létezett a roma rabszolgaság intézménye a román fejedelemségekben? A felszabadításuk után voltak-e próbálkozások a felzárkóztatásukra?

- A roma rabszolgák felszabadítása a 19. század közepén, az 1848-as forradalom után következett be, több hullámban. Lényegében egy világszintű mozgalom, az úgynevezett abolicionizmus részeként ment végbe. Ennek elsősorban államszervezési és gazdasági vonatkozásai voltak, de vallási megfontolásokból is történt, hiszen a mozgalom ideológiai és vallási alapját az emberek isten előtti egyenlősége képezte.

Voltak próbálkozások a felszabadítás utáni helyzet javítására, a társadalmi hátrányok csökkentésére. Elsősorban a rabszolgatartó gazdák kaptak kártérítést az államtól. A felszabadított rabszolgákat is próbálták letelepíteni, földhöz juttatni őket, ezek a kezdeményezések nem jártak túl sok sikerrel.

Mi a véleménye, a szolgasorban eltöltött évszázadok kihatnak-e arra, hogy milyen életformát folytatnak a romák manapság? Ismert, hogy jelentős részük a mai napig mélyszegénységben él.

- Igen, a rabszolgaság öröksége velük van, mind a mai napig. Az alávetett helyzet, a megbélyegzés, hogy nem tekintették embernek őket a bőrszínük miatt, a mai napig érezteti a hatását. Ahogy a világ más részein a hasonló sorsot megélt népcsoportok, például az afroamerikaiak esetében is.

Fontosnak tartja, hogy kutassák a roma rabszolgaság történetét?

- Nagyon fontosnak tartom, ahogyan azt is, hogy ne magyarázzuk az egyik népcsoport rabszolgaságban eltöltött múltját egy másik népcsoport történeti tapasztalatával. Az Egyesült Államok rabszolgatartó rendszerét többet kutatták, fontos eredményekre jutotta, de ezek az eredmények közvetlenül nem magyarázhatják a román fejedelemségek történelmi tapasztalatát. Fontos az is, hogy ne vetítsük az irodalmi művekben, mondjuk a Tamás bátya kunyhójában leírtakat a romániai romákra. Ehelyett önálló kutatásokkal kellene feltárni, ezek révén megérteni, hogy nálunk ez hogyan ment végbe, pontosan mi is volt a rabszolgaság intézménye a román fejedelemségekben.

Mi lehet a haszna az ilyen jellegű feltáró munkának? Segíthetnek-e ezek a kutatások abban, hogy a romániai romák jobb szociális körülmények között éljenek? Szükség van-e bocsánatkérésre, például az ortodox egyház részéről? Kaphatnak-e esetleg kártérítést is?

- Nagyon fontosnak tartanám, hogy széles körben ismertté váljon a kisebbségek, és a romák történelme is. És nemcsak az illető kisebbségek számára, hanem a többségi nemzet körében is. Szükségesnek tartom, hogy ez bekerüljön az iskolai oktatásba. Nemrég voltunk előadást tartani egy román tannyelvű középiskolában, és azt tapasztaltam, hogy alig tudnak valamit arról, hogy a romák évszázadokon keresztül rabszolgasorban voltak tartva. Volna miből tanulni, tanítani. Vannak román irodalmi művek, vagy ott van például Radu Jude Aferim! című filmje is, amely egy havasalföldi, szökött roma rabszolgáról szól. A történelem tankönyvekbe nemcsak hőstörténetek kellenek, fontos lenne , hogy a hétköznapi emberek és az alávetettek mindennapjait ismerjék meg a diákok.

Nemcsak történetkutatási, de morális szempontból is fontos lenne a múlt ismerete, hogy tudjuk tisztán látni: milyen történetre tekintünk vissza, a mai hátrányoknak milyen háttere van, a múltnak milyen hatása lehet a mai helyzetre?

Felmerül az egyház morális felelőssége is, szükség volna szerintem a rabság fenntartásában játszott szerepük elismerésére, a bocsánatkérésre, de erre mindeddig nem került sor. Ugyanakkor az állam is vállalhatna nagyobb szerepet ebben a folyamatban, az állam is kérhetne bocsánatot, tehetne többet a hátrányok csökkentése érdekében. Léteznek kártérítési megfontolások, akár egyénileg megfogalmazott igények is, azonban nem sok esélyt látok ezek sikerére, de közösség felemeléséért lehetne többet tenni.

Szimbolikus szinten történt előrelépés, február 20-át a rabszolga-felszabadítás ünnepnapjának nyilvánította a törvényhozás, de a napot lényegében nem ünnepli senki. Lehetne ez egy alkalom a kisebbségek elismerésére, a szolidaritás és állampolgári egyenlőség hangsúlyosabb kifejezésére.

A rabszolgaságban eltöltött századok nyilván meghatározóak a romák társadalmi helyzete, boldogulása szempontjából. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy az Erdélyben folytatott asszimilációs politika nem fejtett ki hasonlóan súlyos hatást. A módszerek, melyekkel Mária Terézia és II. József próbálta megoldani a romák helyzetét, szintén nagyon sok hátránnyal jártak számukra. A gyerekeik parasztokhoz való örökbe adása, a nyelvük tiltása, az abszolutizmus, majd a domináns nemzetek nacionalizmusa az asszimilációs elnyomás politikái voltak. Nem kell elfeledni azt sem, hogy gazdaságilag a tulajdonformákból is ki voltak zárva a romák. Sok helyen számukra nem volt hozzáférhető a földtulajdon, hogy nem örökölhettek, ez a fajta kiszolgáltatottság szintén megtette a hatását.

Összefoglalná röviden, hogy hányféle roma népcsoport él jelenleg Románia, illetve Európa területén, és hogy melyek a főbb jellemzőik?

- Nem vállalkoznék erre, a kép nagyon árnyalt és színes. Vannak az egyes csoportokra jellemző kulturális jegyek, például a nyelvtudás vagy a többséghez való igazodás sokféle fokozata, változata. Nem akarom a különböző csoportokat leegyszerűsítve skatulyákba zárni - egy rövid összefoglaló pedig ezt tenné.

Mindenhol a helyi viszonyok szerint alakult a romák sorsa, és mindenütt szerepet játszott a rasszizmus, az eltérő bőrszín és kultúra miatti kirekesztés, amely nem szűnt meg a mai napig sem. Európában két régiót különíthetünk el e tekintetben, a keleti és a nyugati részt. A nyugati országokban kisebb arányban élnek ma romák, lényegében csak Spanyolországban vannak a kelet-európai arányokhoz mérhető nagyobb közösségeik.
Másként alakult a sorsuk ott, ahol hosszú ideig meg tudták a vándorló életformát tartani, pl. Franciaországban, és másként, ahol letelepítették őket.

A vándorlás, a karavánnal való utazás egy másfajta életformát jelentett, másfajta hátrányokkal járt, mint a falvak vagy városok szélén a putrikban való élés. A kirekesztés, a stigmatizálás azonban általános volt, ami a mai napig hátrányban tartja őket. A többség felelősségét el kell ismerni.

A közvélemény lustasággal, igénytelenséggel vádolja a romákat, ezért kirekesztik, és sokszor arra kényszerítik őket, hogy embertelen körülmények között éljenek. A múltbeli elnyomás miatt a jóvátétel és a kisebbségvédelem a romák számára is nagyon fontos lenne.

Nyitókép: Johann Walter Bantz/unsplash.com - a Transindex.ro portálról
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 450
10 519
113
Egy kis hírcsokor romániából, sok kicsi jó hír. És igen ettől nem csatolják hozzánk Erdélyt, de mindenképpen jobb mint ha dübörögne a román gazdaság és a fejünkre nőne.

Fizetésképtelen a legnagyobb hazai biztosító – mit tehetnek a City Insurance ügyfelei?- a Maszol.ro portálról
gy néz ki ezt a biztosítótársaságot alapból arra tervezték hogy lufit fújnak vele és végül bedöntik, a pénzt pedig kilapátolják és az állam majd kártalanítja az ügyfeleket. Úgy néz ki a román szabályozás ezt könnyen lehetővé teszi, érdemes lenne néhány börtönbüntetését töltő magyar pénzügyi szakembert megbízni román biztosító és befektetési piacra való belépéssel.

Rossz hír a gázpiacról: mégsem kezdődik el idén a nyíltvízi kitermelés a Fekete-tengeren- a Maszol.ro portálról
Várható volt, a jó hír hogy sokkal drágább lett, és a legdrágább áron tudnak importálni gázt, ami idén tényleg drága lesz, de hát ha nem kell a hosszútávú orosz gázszerződés akkor nincs mit tenni.

Négy évvel meghosszabbította a képviselőház az Erdély-Moldva autópálya kivitelezési határidejét- a Maszol.ro portálról
Olcsóbb ez sem lesz majd.

Már a hétezerhez közelít a napi esetszám- a Maszol.ro portálról
Jó ennek nem kéne örülni, (nagyon) de magyarokat baltával ölni sem kellet volna és lehet most nem legyőzendő ellenségként tekintenénk rájuk. Jó hír még hogy a székelyeknél van a legkevesebb új fertőzött.

A hétvégén több mint kétezer sofőr jogosítványát vonták be a rendőrök
Ez meg csak azért jó mert hátha kevesebb lesz az idióta román sofőr a magyar utakon is, ráadásul jó nagy pénzbeszedésre volt szükségük és ez nem jelent rosszat.

Ezen kívül még Kolozsváron égett le egy ipari parkban egy csarnok 600 négyzetméter volt teljesen leégett.
És újabb olajfinomító tűz volt a ploieşti-i petrotel lukoil kőolajfinomítónál
 

Nero von Schwartz

Well-Known Member
2020. december 16.
445
1 469
93
Szeptember 17-i hír volt:

"A kétoldalú kapcsolatok konstruktív, pragmatikus és európai szellemiségű konszolidálását szorgalmazta a magyar-román alapszerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából Bogdan Aurescu külügyminiszter."

Ez pedig 2 évvel az alapszerződés megkötése után:

 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
Szeptember 17-i hír volt:

"A kétoldalú kapcsolatok konstruktív, pragmatikus és európai szellemiségű konszolidálását szorgalmazta a magyar-román alapszerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából Bogdan Aurescu külügyminiszter."

Ez pedig 2 évvel az alapszerződés megkötése után:


"Pribék százados" - Nomen est omen. Komolyan mondom - zseniális ... :)


Szerk.: A pribék szó értelmező szótár szerinti jelentése ugye:

  1. a hóhér kegyetlen segédje
  2. az elnyomó hatalom szolgálatában álló, mindenre kapható személy
  3. elvetemült, aljas, rabló, zsivány
  4. pénzért magyarból törökké vált áruló, rabló
 

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
485
3 134
93
A románoknak talán soha a történelemben nem volt olyan "startégiai" szükségük a magyar kapcsolatra mint most, a külügyminiszterük "jószomszédi kapcsolatokat" szorgalmazó kijelentése szerintem ennek is szól én magyar megéneklését ennek az évfordulónak nem is hallottam. Én az alábbiakban látom a szükségüket (a magyar kisebbség kérdését most szándékosan nem terelem ide):

1. ok az energiafüggőségük megugrása, azt tudjuk, hogy a Neptun mező termelése nem indul el, de a kisebb , a partokhoz közelebbi sem amit idénre ígértek, már a fűtési szezonra, így a gázfüggőségük igen jelentős, a tározók töltöttsége pedig alacsonyabb a szokásosnál. Az európai piacra az orosz fél műszaki problémákra hivatkozva akadozva szállít, bár sokan inkább azt feltételezik hogy szándékosan drágítja az árakat a kínálati oldalról - ami meg is történt, és/vagy az Északi Áramlat II. beindítására gyűjt kapacitásokat (párnagáznak hívják azt a mennyiséget aminek mindig a csőben kell lennie). Ukrajna felől a szállítás esetleges , Bulgária és Mo felől vannak még kapacitások, már ha van folyamatosan elegendő elérhető mennyiség és itt jön képbe a magyar gáztározók kapacitása ami óriási és kíváló piackiegyenlítő tényező tud lenni. Talán emlékszik mindenki, hogy pár éve Szerbiát ezek a tározók mentették meg a fagyos tél közepén. Könnyen lehet hogy a szükség idején a román áteresztő kapacitások végessége (sokkal gyengébb az infrastruktúrájuk mint pl a magyar) és a tározókból hiányzó gázuk miatt kalapozni kényszerülnek.

2. ok a külkereskedelmi deficitjük felénk 2020-ban közel 3Mrd E volt, idén ennél több lesz, ami a teljes külker hiányuk 14-15%-a, ez jelentős szereplővé teszi a magyarokat. A céljuk kettős és mindkettőben szükségük van ránk, az egyik, hogy a külker hiányt leépítsék, magyarán termékeket, szolgáltatásokat tudjanak eladni Mo felé vagy közös beruházásokkal csökkentsék ezt a kitettséget, a másik, hogy a külker hiány nyilvánvalóan függőséget jelent, mert szükségük van azokra a termékekre amiket tőlünk megvesznek és nyilván azért veszik mert közel van, olcsó, jó minőségű és odahaza ők nem tudják előállítani. Drágábban nyilván máshonnan is lenne, ennek biztosítása tehát létérdek.

3. ok a határmenti gazdasági kapcsolatok. Nagyon úgy néz ki, hogy a fejletlen román infrastruktúra miatt a határ menti (nekik nyugati) régió ami húzhatja a román gazdaságot, ott képesek nagyot fejlődni, egyrészt közelebb van a nyugati piacokhoz, másrészt használhatják a magyar infrastruktúrát, szolgáltatásokat. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok nekik létszükséglet, nagyon nagy városaik vannak a határ mentén , gazdasági hubokként azonban csak úgy működhetnek jól, ha a magyar oldal felől és felé a kapcsolat zökkenőmentes (Covid áteresztések a határokon, repülőtér, villamos energia hálózatok összekapcsolása, vasúti, autópálya és egyéb közúti kapcsolódások). Nekik ez kitörési pont lehet a gazdasági középmezőnyből , legalább is a partiumi régiónak.

4. ok a politikai-gazdasági játszma az USA-Kína-Oroszo-EU közt. Az USA afganisztáni kivonulása baljós előjele a szövetségesek magára hagyásának, de ettől Románia atlanti kapcsolatai még kiválóak, a nagyobb gondjuk hogy más meg nem nagyon van, a mioritikus haza többször is bebizonyította, hogy ha választania kell a nagy összefeszülésében akkor kivétel nélkül mindig az USA oldalán száll síkra, még akkor is ha ezzel önnön politikai , gazdasági, katonai erején messze túlmutatva csattogtatja a bokáját. A nagyobb gondjuk, hogy a politika manapság gazdaságot is jelent, nem lehet összeveszni, durcáskodni, pártoskodni folyamatosan azon gazdasági szereplőkkel szemben akiktől egyébként beruházásokat, gyártelepítéseket várnak. A kínai Selyem Út, a lengyel határnál lévő hatalmas konténer termináloknál lép az EU területére, az ottani kapacitásgondok miatt Záhony is órás léptekben fejleszt, ez hatalmas bevételeket jelent az áruforgalom miatt. Bp - Belgrád közt épül gyorsvasút kínai pénzen ami a Balkánt becsatornázza a Pannon medencébe , Románia határai mellett elhúzva egy újabb ütőeret, megint kihagyva a térség legnagyobb országát, vasúti, közúti, gázvezeték beruházás téren is. A nagy autógyárak sem kívánják átlépni a határt, rendre az Alföldön kötnek ki a gyárak, Mercedes - BMW, vagy átlépik a Balkánt és egyenesen Törökországba mennének mint végül a válság keresztülhúzta óriás VW beruházás, ezek nem véletlenek, ahogy a schengeni csatlakozás bojkottja sem. Romániának jobbik arcát mutatva Mo felől (is) vissza kell(ene) térnie arra az útra amit pozíciójánál, méreténél, gazdasági erejénél fogva járnia kell(ene) mert szinplán az atlanti kapcsolataiból nem él meg, viccesen mondva a Patriot kezelői nem gyártanak szalámit ami jól jönne a polcokra ...
 

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
485
3 134
93
Igen , igazad van a Ford és a Renault/Dacia a két autógyáruk, de azok régebben is megvoltak, a Ford az Oltcit gyár mostani tulajdonosa, a Daewoo pofozta ki valamelyest korábban az Oltcitot, de a márkát megszüntette, tőle vette át a Ford a gyárat, tehát egyik sem áhított zöldmezős beruházás, mint pl a nyitrai Jaguar, vagy nagyszombati Hyundai-Kia, vagy nálunk az Audi-BMW-Mercedes. Romániában 2008-ban telepedett meg a Ford, azóta nem érdeklődött ott autógyártó, hozzánk meg 2 is jött azóta. Jelenleg fej-fej mellett hasonló mennyiségű autót gyártunk mi mint ők, de a miénk nagyobb értékben készül (nyilván mert mi jórészt nem kisautókat gyártunk), de ha elindul a BMW gyártás és A meglévő Mercedes bővítést is befejezik akkor valójában mi nem Romániával leszünk pariban autógyártásban hanem ... dobpergés ... Olaszországgal :) - 800.000 db körül
Egyébként a Ford panaszkodik leghangosabban a román szerveknél, hogy gondjai vannak a beszállításokkal az infrastruktúra gyengeségei miatt, mind a vasúti mind a közúti közlekedés nagyon gyenge Craiovaban, Oltenia, mást ne mondjak ...
 

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 165
6 699
113
Ne legyen igazam, de!

5. ok egy klasszikus stratégiai lépés, mint lehetőség. Ha háborúzni akarsz keleten, akkor előtte látogasd meg baráti szomszédaidat nyugaton. Tökéletesen látják, hogy az amcsiknak egyetlen ukrán vér sem drága, hogy ha az ottani vezetők nincsenek észnél, akkor vérfürdőt rendezzenek... Persze szigorúan az ő (USA) katonái távollétében.
Simán mozgathatja őket az is, hogy a NATO megvédi őket egy keletről érkező fenyegetéssel szemben, de ehhez útvonalak kellenek csapatoknak és utánpótlásnak egyaránt. Egy két frontos háborúban meg pláne napok alatt összeomlana! Szerbiára ez ügyben vajmi keveset számíthatnak, ha Moszkva megmozdul Ukrajnában. Nyugatról egyedül csak Hazánkon keresztül jutnának el az erősítésre küldött csapatok és logisztika. Vagy délről Bulgária felől, de az óriási kerülő és tengeri átszállás lenne.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
Igen , igazad van a Ford és a Renault/Dacia a két autógyáruk, de azok régebben is megvoltak, a Ford az Oltcit gyár mostani tulajdonosa, a Daewoo pofozta ki valamelyest korábban az Oltcitot, de a márkát megszüntette, tőle vette át a Ford a gyárat, tehát egyik sem áhított zöldmezős beruházás, mint pl a nyitrai Jaguar, vagy nagyszombati Hyundai-Kia, vagy nálunk az Audi-BMW-Mercedes. Romániában 2008-ban telepedett meg a Ford, azóta nem érdeklődött ott autógyártó, hozzánk meg 2 is jött azóta. Jelenleg fej-fej mellett hasonló mennyiségű autót gyártunk mi mint ők, de a miénk nagyobb értékben készül (nyilván mert mi jórészt nem kisautókat gyártunk), de ha elindul a BMW gyártás és A meglévő Mercedes bővítést is befejezik akkor valójában mi nem Romániával leszünk pariban autógyártásban hanem ... dobpergés ... Olaszországgal :) - 800.000 db körül
Egyébként a Ford panaszkodik leghangosabban a román szerveknél, hogy gondjai vannak a beszállításokkal az infrastruktúra gyengeségei miatt, mind a vasúti mind a közúti közlekedés nagyon gyenge Craiovaban, Oltenia, mást ne mondjak ...

Sőt a másik problémájuk, hogy egyébként a megtelepedett autógyártók jellemzően kisebb hozzáadott értékű és/vagy "nem a legsikeresebb típusok" gyártását hozta Romániában. Még a Dacia darabszámok tekintetében még "csak-csak" hozza időnként a tervezett darabszámaikat, de ...

Ezzel sem darabszámban - sem hozzáadott értékben, sem árrés és egyebekben nincs egy szinten a Audi-BMW-Mercedes-Suzuki tandemmel és ezek beszállítóival. Aztán nemcsak a beszállítóik miatt gáz az infrastruktúra. Hanem amennyiben szeretnének valutát a kocsikért (Euró), akkor azt a nyugati piacokra el is kellene valahogy juttatni. Bizony lehet a Dacia -t is uszályon felúsztatni a Dunán, ha éppen az egyéb infrastruktúra nem tud többet ...
 

Hegylakó

Well-Known Member
2019. január 17.
1 551
4 742
113
Nálunk már nincs Opel gyár?
Szentgothárd.
Karosszéria elemeket gyártott.
Az összeszerelő gépek egy rádió interjú szerint nagyon kis kapacitásúak voltak anno is…. Nagyjából az Aszra F Classic már Lengyelországban készült.
Ha gyárra gondolsz nincs, de üzemként van.
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 972
17 196
113
A románoknak talán soha a történelemben nem volt olyan "startégiai" szükségük a magyar kapcsolatra mint most, a külügyminiszterük "jószomszédi kapcsolatokat" szorgalmazó kijelentése szerintem ennek is szól én magyar megéneklését ennek az évfordulónak nem is hallottam. Én az alábbiakban látom a szükségüket (a magyar kisebbség kérdését most szándékosan nem terelem ide):

3. ok a határmenti gazdasági kapcsolatok. Nagyon úgy néz ki, hogy a fejletlen román infrastruktúra miatt a határ menti (nekik nyugati) régió ami húzhatja a román gazdaságot, ott képesek nagyot fejlődni, egyrészt közelebb van a nyugati piacokhoz, másrészt használhatják a magyar infrastruktúrát, szolgáltatásokat. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok nekik létszükséglet, nagyon nagy városaik vannak a határ mentén , gazdasági hubokként azonban csak úgy működhetnek jól, ha a magyar oldal felől és felé a kapcsolat zökkenőmentes (Covid áteresztések a határokon, repülőtér, villamos energia hálózatok összekapcsolása, vasúti, autópálya és egyéb közúti kapcsolódások). Nekik ez kitörési pont lehet a gazdasági középmezőnyből , legalább is a partiumi régiónak.
A román mélyállam ettől a határ menti együttműködéstől retteg a legjobban, ugyanis hiába keletkezik az ország számára többletbevétel a határ menti gazdaság megerősödésével, ha annak az az ára, hogy ezek a nagyvárosok nyugati orientációjuk miatt ha nem is de jure, de elszakadnak Bukaresttől. Temesvár, Arad, Nagyvárad vagy Szatmár számára (akarják az ottani románok vagy sem) de Budapest sokkal közelebb van és sokkal jobban megközelíthető, mint Bukarest (pl. repülőre ülni). Sőt, még Kolozsvár számára is Budapest a vonzásközpont, főleg ha megépül végre az É-Erdélyi autópálya (nem véletlen, hogy késleltetik az építést). Ha nem mi lennénk a nyugati szomszédjuk (de mi vagyunk :D ), hanem valami szláv vagy germán ország, akinek semmi köze nem volt Erdélyhez, egy szavuk sem lenne a nyugati régió fejlődése ellen. Egyébként a folyamatokat csak késleltetni tudják, de megakadályozni nem. Ha Magyarországon tényleg úgy beindul a gazdaság, ahogy egyes elemzők prognosztizálják, illetve ezt megfejelve beengedik Ro-t a schengeni övezetbe, akkor a fent említett nagyvárosok és kapcsolódó körzetük egyértelműen a magyar gazdaság érdekszférájába kerülnek:rolleyes:. Ha nem mással, a határmenti régióban, beszállítással és munkaerővel, minket támogatnak.
4. ok a politikai-gazdasági játszma az USA-Kína-Oroszo-EU közt. Az USA afganisztáni kivonulása baljós előjele a szövetségesek magára hagyásának, de ettől Románia atlanti kapcsolatai még kiválóak, a nagyobb gondjuk hogy más meg nem nagyon van, a mioritikus haza többször is bebizonyította, hogy ha választania kell a nagy összefeszülésében akkor kivétel nélkül mindig az USA oldalán száll síkra, még akkor is ha ezzel önnön politikai , gazdasági, katonai erején messze túlmutatva csattogtatja a bokáját. A nagyobb gondjuk, hogy a politika manapság gazdaságot is jelent, nem lehet összeveszni, durcáskodni, pártoskodni folyamatosan azon gazdasági szereplőkkel szemben akiktől egyébként beruházásokat, gyártelepítéseket várnak. A kínai Selyem Út, a lengyel határnál lévő hatalmas konténer termináloknál lép az EU területére, az ottani kapacitásgondok miatt Záhony is órás léptekben fejleszt, ez hatalmas bevételeket jelent az áruforgalom miatt. Bp - Belgrád közt épül gyorsvasút kínai pénzen ami a Balkánt becsatornázza a Pannon medencébe , Románia határai mellett elhúzva egy újabb ütőeret, megint kihagyva a térség legnagyobb országát, vasúti, közúti, gázvezeték beruházás téren is. A nagy autógyárak sem kívánják átlépni a határt, rendre az Alföldön kötnek ki a gyárak, Mercedes - BMW, vagy átlépik a Balkánt és egyenesen Törökországba mennének mint végül a válság keresztülhúzta óriás VW beruházás, ezek nem véletlenek, ahogy a schengeni csatlakozás bojkottja sem. Romániának jobbik arcát mutatva Mo felől (is) vissza kell(ene) térnie arra az útra amit pozíciójánál, méreténél, gazdasági erejénél fogva járnia kell(ene) mert szinplán az atlanti kapcsolataiból nem él meg, viccesen mondva a Patriot kezelői nem gyártanak szalámit ami jól jönne a polcokra ...
Nagyon jól körülírtad ezt a problémájukat is. Az USA majdnem semmi beruházást nem visz oda. Az a pár ezer katona ellátása nem nagy bevétel (sőt az legtöbbször az USA maga látja el őket). A túlzott USA elkötelezettség nem hozott nekik semmit gazdaságilag (ellentétben velünk akik a németeknek, franciáknak, svédeknek egyszóval az európai gazdaságnak köteleztük el magunkat).
Egyetlen egy hozadéka van egyelőre ennek az USA alávetettségnek. Éspedig az, hogy az USA garantálja a területi épségét Ro-nak. Ki is mondják a román elemzők, hogy nekik a Pax Amerika a garancia a jelenlegi határok fenntartására - bezzeg a magyarok éppen azt ássák alá (na vajon miért is?).
Hogy most mi lesz, amikor az USA teljes figyelmét Délkelet Ázsiára irányította Kína miatt, és hanyagolja az európai és közel-keleti érdekeit, nem lehet tudni. Egyelőre az látszik, hogy pár évig ezt a régiót hanyagolja (egyébként sincs itt nagyon mit "beszereznie", de érdekes a közel-kelet hanyagolása /be is vannak szarva az arabok rendesen/). A nagy kérdés, hogy miben egyezett meg az USA az oroszokkal azért cserébe, hogy együttműködjenek Kína ellenében vagy legalább nyugton maradjanak egy Kína-USA gazdasági vagy akár katonai konfliktus esetén. Pl. gazdaságinál ők is zárják a Kínai határt (ne adjanak energiát és ne engedjék ki az árukat), katonai konfliktusnál pedig ne támogassák Kínát fegyverrel, vagy éppen ne rohanják le Kelet-Európát, akkor amikor az USA teljes hadserege Kínánál van felvonulva és ezzel ne kényszerítsék kettős frontra.
Szóval a nagy kérdés, hogy Biden és Putyin miben állapodtak meg. Mert ha abban, hogy visszaadja Oo-nak a befolyási övezetét (mondjuk az ortodox országok felett), akkor a románoknak van amiért idegesnek lenniük. Éppen az országukon megy át a keleti és nyugati vallás törésvonala :oops: . Erre persze mondhatjátok itt egyesek, hogy a 7 millió lakosból 5 millió ortodox, de ez sem így van, mert egy - nyugathoz tartozó - önálló Erdély létrejötte esetén könnyen meglehet az amúgy is köpönyegforgató román ortodox egyház hamar elfogadná a Pápa fennhatóságát és már egyből Görög-katolikusok lennének:eek:. Még a végén Haubagoly scenáriója igazolódik be, már ami az orosz érdekövezet visszaállítását (szerintem részleges) illeti:).
 

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
A román mélyállam ettől a határ menti együttműködéstől retteg a legjobban, ugyanis hiába keletkezik az ország számára többletbevétel a határ menti gazdaság megerősödésével, ha annak az az ára, hogy ezek a nagyvárosok nyugati orientációjuk miatt ha nem is de jure, de elszakadnak Bukaresttől. Temesvár, Arad, Nagyvárad vagy Szatmár számára (akarják az ottani románok vagy sem) de Budapest sokkal közelebb van és sokkal jobban megközelíthető, mint Bukarest (pl. repülőre ülni). Sőt, még Kolozsvár számára is Budapest a vonzásközpont, főleg ha megépül végre az É-Erdélyi autópálya (nem véletlen, hogy késleltetik az építést). Ha nem mi lennénk a nyugati szomszédjuk (de mi vagyunk :D ), hanem valami szláv vagy germán ország, akinek semmi köze nem volt Erdélyhez, egy szavuk sem lenne a nyugati régió fejlődése ellen. Egyébként a folyamatokat csak késleltetni tudják, de megakadályozni nem. Ha Magyarországon tényleg úgy beindul a gazdaság, ahogy egyes elemzők prognosztizálják, illetve ezt megfejelve beengedik Ro-t a schengeni övezetbe, akkor a fent említett nagyvárosok és kapcsolódó körzetük egyértelműen a magyar gazdaság érdekszférájába kerülnek:rolleyes:. Ha nem mással, a határmenti régióban, beszállítással és munkaerővel, minket támogatnak.

Nagyon jól körülírtad ezt a problémájukat is. Az USA majdnem semmi beruházást nem visz oda. Az a pár ezer katona ellátása nem nagy bevétel (sőt az legtöbbször az USA maga látja el őket). A túlzott USA elkötelezettség nem hozott nekik semmit gazdaságilag (ellentétben velünk akik a németeknek, franciáknak, svédeknek egyszóval az európai gazdaságnak köteleztük el magunkat).
Egyetlen egy hozadéka van egyelőre ennek az USA alávetettségnek. Éspedig az, hogy az USA garantálja a területi épségét Ro-nak. Ki is mondják a román elemzők, hogy nekik a Pax Amerika a garancia a jelenlegi határok fenntartására - bezzeg a magyarok éppen azt ássák alá (na vajon miért is?).
Hogy most mi lesz, amikor az USA teljes figyelmét Délkelet Ázsiára irányította Kína miatt, és hanyagolja az európai és közel-keleti érdekeit, nem lehet tudni. Egyelőre az látszik, hogy pár évig ezt a régiót hanyagolja (egyébként sincs itt nagyon mit "beszereznie", de érdekes a közel-kelet hanyagolása /be is vannak szarva az arabok rendesen/). A nagy kérdés, hogy miben egyezett meg az USA az oroszokkal azért cserébe, hogy együttműködjenek Kína ellenében vagy legalább nyugton maradjanak egy Kína-USA gazdasági vagy akár katonai konfliktus esetén. Pl. gazdaságinál ők is zárják a Kínai határt (ne adjanak energiát és ne engedjék ki az árukat), katonai konfliktusnál pedig ne támogassák Kínát fegyverrel, vagy éppen ne rohanják le Kelet-Európát, akkor amikor az USA teljes hadserege Kínánál van felvonulva és ezzel ne kényszerítsék kettős frontra.
Szóval a nagy kérdés, hogy Biden és Putyin miben állapodtak meg. Mert ha abban, hogy visszaadja Oo-nak a befolyási övezetét (mondjuk az ortodox országok felett), akkor a románoknak van amiért idegesnek lenniük. Éppen az országukon megy át a keleti és nyugati vallás törésvonala :oops: . Erre persze mondhatjátok itt egyesek, hogy a 7 millió lakosból 5 millió ortodox, de ez sem így van, mert egy - nyugathoz tartozó - önálló Erdély létrejötte esetén könnyen meglehet az amúgy is köpönyegforgató román ortodox egyház hamar elfogadná a Pápa fennhatóságát és már egyből Görög-katolikusok lennének:eek:. Még a végén Haubagoly scenáriója igazolódik be, már ami az orosz érdekövezet visszaállítását (szerintem részleges) illeti:).

Azért már egy ideje Romániában is más szelek fújdogálnak Erdély -el kapcsolatban. Igen, itt történelmileg gond volt, hogy az adók és egyebek elvonása nagyon nem volt arányban a régió fejlesztésére szánt összegekkel. Meg persze a nagyon drága közigazgatással, de ez most nem téma.

Elsőként a Partium -al kapcsolatban léptek. Egyébként itt nem volt annyira durva az arány, mint pl. Székelyföld -el kapcsolatosan. Ugyanakkor a Partium -ban élő románokat kifejezetten zavarta az, hogy országos szinten mennyire kizárólag a Bukarest-Ploiești környéke meg Konstanza (elsősorban kikötő) részesül támogatásokban illetve a pénzek visszaforgatásában. Itt a vérmesebbek belengettek egy román-autonómia kérdést is (ez elsőre furcsán hangzik a Partium szó jelentését figyelembe véve). Aztán e tekintetben volt is elmozdulás a pénzek elosztása tekintetében. Úgy alakult, hogy ennek leginkább a kedvezményezettje Temesvár lett (mármint erre a városra volt a legnagyobb hatása) - ott indult meg leglátványosabban a fejlődés. Persze ebben szerepet játszott a hármashatár közelsége, no meg, hogy a határ túloldalán ott van a nyugatra is menő autópálya stb.

Székelyföld -el kapcsolatban is vannak szórványos törekvések. Itt megemlíteném pl. Ludovic Orban célkitűzését miszerint óriási méretű beruházásokkal (nemcsak infrastrukturális) kellene a régiót felemelni. Ennek egyik oka, hogy aránylag meglehetősen mostohán volt bánva ezzel a régióval ("központi periféria") - másik oldalról kimondva is az asszimilációt elősegítve (ugye itt is voltak/vannak autonómia törekvések - csak itt meg a magyarok ellentétben Partium -al).

Sőt általánosságban is előkerülnek az infrastrukturális (sztrádák, utak, vasút, gázhálózat stb.) fejlesztések igénye. Ennek része a korábban is emlegetett multik illetve nagyobb cégeiknek is igénye, mely sokat segítene Nekik a nyugati és valutás (Euró) piacaik eléréséhez.

Egyébként azt nem hiszem, hogy Romániát az USA vissza akarná úgymond adni az oroszoknak. Egyfelől még az "átkosban" is a románok meglehetősen különutasok voltak. Másfelől mégiscsak a NATO itteni (Fekete-Tenger is) bástyája. Amennyiben másért nem is, de ezért megtartják. "Nem kér sokat enni" ... Másik oldalról nem úgy néz ki, mintha pl. az ukránokat (pedig Ők ex-Szu meg keleti szlávok) nagyon el akarnák engedni. Némi apróval megtarthatóak, akkor annyit megér Nekik ...
 

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
485
3 134
93
Az USA viszonya Romániához jó, de nem annyira és nem úgy mint ahogy a románok képzelik, a tisztelet mikéntjének nagyon jó fokmérője volt amikor Johannis egy világos baseballsapkát kapott Trumptól amin az a felirat volt, hogy "Tegyük Romániát naggyá újra", amibe a románok sokmindent beleláthatnak, önön nagyságukat, a nagyrománia eszméket, pedig az csak Trump választási szlogenjének "Make America Great Again" a ferdítése. A sapka átadása pont annyira volt vicces mint kétértelmű, de ha akarjuk akár lenéző. Az USA katonai partnernek és Törökország félresodródása miatt a térségi bázisnak tekinti Romániát, de sem különösebb gazdasági érdeke és valójában politikai sincsen. Románia az EU tagja, annak az erőtérnek a része, határos és érdekei vannak azon Moldova felé ami máig megosztott és a Dnyeszteren túl Oroszország békefenntartás jogcímén 2400 fős kontingenst jogosult állomásoztatni (ez már nem a 14. Hadsereg), Románia máig nem kap bíztatást sehonnan hogy rendezze a helyzetet a nyelvrokonaival, vagy beteljesítse a nagyromán álmait és egyesüljön a volt szovjet tagköztársasággal, mert az konfrontációt jelentene Oroszországgal, esetleg Ukrajnával is, a Dnyeszeter mente egyből politikai vákuum lenne. Ki merné kijelenteni hogy a NATO tag Románia része az az "országrész" ami egyébként erős orosz orientációjú, ott van egy orosz hadtest és a lakosság többsége nem is moldován ? Moldova a senki földjén ragadt, az orosz nem enged, a Román nem elég erős, a moldávok meg egyikhez sem, inkább az EU-hoz akarnak tartozni, a Dnyeszter mellék ebben a relációban egy horgony ami a helyzetet kivétel nélkül minden szereplő szempontjából a status quo szintjén tartja, lépni nem engedi. Nagyrománia helyett a mócok úgy néz ki be kell érjék egy baseball sapkával ...
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 972
17 196
113
Az USA viszonya Romániához jó, de nem annyira és nem úgy mint ahogy a románok képzelik, a tisztelet mikéntjének nagyon jó fokmérője volt amikor Johannis egy világos baseballsapkát kapott Trumptól amin az a felirat volt, hogy "Tegyük Romániát naggyá újra", amibe a románok sokmindent beleláthatnak, önön nagyságukat, a nagyrománia eszméket, pedig az csak Trump választási szlogenjének "Make America Great Again" a ferdítése. A sapka átadása pont annyira volt vicces mint kétértelmű, de ha akarjuk akár lenéző. Az USA katonai partnernek és Törökország félresodródása miatt a térségi bázisnak tekinti Romániát, de sem különösebb gazdasági érdeke és valójában politikai sincsen. Románia az EU tagja, annak az erőtérnek a része, határos és érdekei vannak azon Moldova felé ami máig megosztott és a Dnyeszteren túl Oroszország békefenntartás jogcímén 2400 fős kontingenst jogosult állomásoztatni (ez már nem a 14. Hadsereg), Románia máig nem kap bíztatást sehonnan hogy rendezze a helyzetet a nyelvrokonaival, vagy beteljesítse a nagyromán álmait és egyesüljön a volt szovjet tagköztársasággal, mert az konfrontációt jelentene Oroszországgal, esetleg Ukrajnával is, a Dnyeszeter mente egyből politikai vákuum lenne. Ki merné kijelenteni hogy a NATO tag Románia része az az "országrész" ami egyébként erős orosz orientációjú, ott van egy orosz hadtest és a lakosság többsége nem is moldován ? Moldova a senki földjén ragadt, az orosz nem enged, a Román nem elég erős, a moldávok meg egyikhez sem, inkább az EU-hoz akarnak tartozni, a Dnyeszter mellék ebben a relációban egy horgony ami a helyzetet kivétel nélkül minden szereplő szempontjából a status quo szintjén tartja, lépni nem engedi. Nagyrománia helyett a mócok úgy néz ki be kell érjék egy baseball sapkával ...
A Moldáv politikai elit sem bolond, hogy csak úgy csatlakozzon Romániához. Azt a sok zsírós miniszteri, államtitkári, h. államtitkári, nagyköveti, konzuli, központi államigazgatási szerv vezetői, állami vállalti vezetői, prefektusi és még számos más álláshelyet nem bolondok feladni.
Mivel is tudná kompenzálni Románia ezeket az embereket? Egy prefektusi, megyei tanácsi elnöki állással :rolleyes: ? Hát az most is meg van nekik;). A többi - jelenleg jó álláshelyet betöltő - Moldáviaival mi lenne? Mennének az utcára vagy valami gürizős álláshelyre:(? Nem felejtették el azok, hogy az utolsó "egyesülésükkor" (ami úgy történt, hogy az "önkéntes" egyesülési nyilatkozatot a Moldáv parlament úgy szavazta meg, hogy közben a gyűlésteremben miden képviselő mellett állt egy román katona:oops:) a román állam, hasonlóan Erdélyhez, nagyrészt Ó-Román tisztviselőkkel töltötte be a vezető állásokat (iskola igazgatótól kezdve a hivatalokig), arra hivatkozva, hogy az ottaniak megbízhatatlanok. Úgy hogy ha az ottani politikai eliten múlik nem lesz egyesülés. Most pedig, hogy Sauron figyelő szemét Távol-keletre fordította, kintről egyhamar nem jön támogatás nekik.
Maia Sandu mostani "demokratikus" elnök asszony volt minden reményük, hogy majd elindítja az egyesülési folyamatot. De tőle is csak annyira telt mint elődeitől (és a mi Atlantista politikusainktól a határon túli magyaroknak), hogy majd az EU-n belül közel kerülnek egymáshoz, mert nem lesznek határok:D.
Mellékesen egy Román-Moldáv egyesülés nagyon nagy lavinát indítana el a régióban!
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 972
17 196
113
Azért már egy ideje Romániában is más szelek fújdogálnak Erdély -el kapcsolatban. Igen, itt történelmileg gond volt, hogy az adók és egyebek elvonása nagyon nem volt arányban a régió fejlesztésére szánt összegekkel. Meg persze a nagyon drága közigazgatással, de ez most nem téma.

Elsőként a Partium -al kapcsolatban léptek. Egyébként itt nem volt annyira durva az arány, mint pl. Székelyföld -el kapcsolatosan. Ugyanakkor a Partium -ban élő románokat kifejezetten zavarta az, hogy országos szinten mennyire kizárólag a Bukarest-Ploiești környéke meg Konstanza (elsősorban kikötő) részesül támogatásokban illetve a pénzek visszaforgatásában.
Minden erdélyi románt zavar az elvonás és a hamis visszaosztás. Bukarest kényszerből lazított az elvonási politikáján. De nem olyan sokat. Továbbra is gyarmatként kezeli Erdélyt (igaz olyan gyarmatként amiben sok román is él) ahonnan ki kell hordani amit lehet és amíg még lehet. Pl. ha egy cég bevétele meghalad egy bizonyos mértéket, akkor annak székhelyét Bukarestbe kell tenni (legyen az belföldi vagy külföldi). Na hol és hová is fog az adózni? Meg zsíros állást biztosítani?
A lényeg, az ottani (erdélyi) erőforrások Regátba történő csatornázása.
Konstancza fejlesztése sem véletlen volt. A nyugati kapuk jelentős megnyitását elkerülendő, onnan reméltek nyitni külföldre. De hát a fránya földrajzi adottságok és történelmi hagyományok okán ez nem jött össze nekik.
Itt a vérmesebbek belengettek egy román-autonómia kérdést is (ez elsőre furcsán hangzik a Partium szó jelentését figyelembe véve).
Addig éljek én amíg a románok Erdélyben autonómiát követelnek (legkorábban 100 év múlva). Úgy meg vannak ijesztve Mo-al, hogy inkább éhen hallnak, mint ezt kérjék. Meg egyébként is az ottani lakosság fele Regáti eredetű, betelepített román, akiknek a rokonai a hegyeken túl vannak.
Aztán e tekintetben volt is elmozdulás a pénzek elosztása tekintetében.
Nem történt majdnem semmi. Porhintés amit csináltak.
Úgy alakult, hogy ennek leginkább a kedvezményezettje Temesvár lett (mármint erre a városra volt a legnagyobb hatása) - ott indult meg leglátványosabban a fejlődés.
Temesvár fekvése és történelmi hagyományai okán ért el jelentős fejlődést, Bukarest akarata ellenére. Pénz meg kintről jött.
Persze ebben szerepet játszott a hármashatár közelsége, no meg, hogy a határ túloldalán ott van a nyugatra is menő autópálya stb.
100%-ban így van. Magyar gazdaság és infrastruktúra közelsége.
Székelyföld -el kapcsolatban is vannak szórványos törekvések. Itt megemlíteném pl. Ludovic Orban célkitűzését miszerint óriási méretű beruházásokkal (nemcsak infrastrukturális) kellene a régiót felemelni. Ennek egyik oka, hogy aránylag meglehetősen mostohán volt bánva ezzel a régióval ("központi periféria") - másik oldalról kimondva is az asszimilációt elősegítve (ugye itt is voltak/vannak autonómia törekvések - csak itt meg a magyarok ellentétben Partium -al).
Na ettől óvja meg az Isten a székelyeket! Székelyföld román felvirágoztatásától.
Volt már ilyen kísérlet a szocializmus alatt, akkor töltötték meg Sepsiszentgyörgyöt (30%), Marosvásárhelyt (50%) és Csíkszeredát (25%), Gyergyószentmiklós (15%) románnal. Megvannak a székelyek a román segítség nélkül is. Szépen működtetik a párhuzamos gazdaságukat.
Sőt általánosságban is előkerülnek az infrastrukturális (sztrádák, utak, vasút, gázhálózat stb.) fejlesztések igénye. Ennek része a korábban is emlegetett multik illetve nagyobb cégeiknek is igénye, mely sokat segítene Nekik a nyugati és valutás (Euró) piacaik eléréséhez.
Előkerültek a fejlesztések, de alig haladnak velük. Ha ilyen tempóban épülnek a pályák, mire elkészülnek, nálunk mágnesvasutak és elektromos-gravitációs sztrádák lesznek. 15 év alatt nem voltak képesek befejezni az É-Erdélyi autópályát (na jó, abban szándékosság is volt - pl. gazdaságfejlődés akadályoztatása).
Egyébként azt nem hiszem, hogy Romániát az USA vissza akarná úgymond adni az oroszoknak. Egyfelől még az "átkosban" is a románok meglehetősen különutasok voltak.
Külön utasok voltak Moszkva engedélyével. A kikacsintgatásuk okán fértek hozzá a COCOM listás nyugati termékekhez, amit szépen átjátszottak a SZU-nak.
Másfelől mégiscsak a NATO itteni (Fekete-Tenger is) bástyája. Amennyiben másért nem is, de ezért megtartják.
Ki ellen? Ha kibékül az USA az Orosszal, akkor ki ellen kellene a nagy lavor. S ha nem egyeznek ki, akkor is miire jó? Azé a Fekete-tenger aki a Krimet uralja. Egyébként is zárt tenger, semmi katonai jelentőséggel nem bír egy nagy konfliktus esetén (a Krimről, minden bent lévő hajó kilőhető távolságban van). Egyedül Oo. bekerítésére lett volna jó (már Irán támadására sem igazán alkalmasak a román bázisok), de mivel az USA feladta ezt a tervét (legalábbis egy előre, amíg Kínát lerendezi), a Feket-tenger kb. Kaszpi tenger jelentőségével bír számára. Én azt látom, hogy megtartja azt a pár bázisát amit létrehozott, de többre nem fog törekedni. Ha a keleti rivális le lesz tudva, akkor persze ismét szerephez juthat ez a medence (Oo. és /vagy Irán ellen). Ez minimum 10 év és kétesélyes.
Másik oldalról nem úgy néz ki, mintha pl. az ukránokat (pedig Ők ex-Szu meg keleti szlávok) nagyon el akarnák engedni.
Ez is így van. Biden valamit ígért Oo.-nak a semlegességért cserébe. És a minimum az Ukrajna meg Moldávia békén hagyása.