1500 Ahrar Al-Sham és Soqour Al-Sham fegyveres Afrinba megy.
A HTS 3 opciót kínált:
- csatlakoznak hozzá,
- elmennek a török területekre,
- leszerelnek és civilként maradnak.
(azt olvasom, hogy a HTS sikerek alapja az, hogy a többieknél a morál nagyon mélyre süllyedt, de nem hiszem, hogy ilyen 1 tényezős a dolog)
A HTS 3 opciót kínált:
- csatlakoznak hozzá,
- elmennek a török területekre,
- leszerelnek és civilként maradnak.
(azt olvasom, hogy a HTS sikerek alapja az, hogy a többieknél a morál nagyon mélyre süllyedt, de nem hiszem, hogy ilyen 1 tényezős a dolog)
Előtte az amerikai diplomácia minden szinten két napig győzködte az oroszokat, hogy ne reagáljanak a támadásokra.Van ez a The Saker nevű oldal, (mennyire komolyan vehető oldal?) ott jelent meg egy elemzés/kitekintés az idei évre. https://thesaker.is/from-2018-to-2019-a-quick-survey-of-a-few-trends/ Ebben az jelent meg az áprilisi amerikai rakétatámadásról: "Unless the USA changes political course and gives up on the suicidal russophobia of Obama and Trump, a military confrontation between Russia and the USA is inevitable. Russia has retreated as far as she possibly can, there is nowhere else to retreat and she therefore won’t. There is no doubt in my mind whatsoever that if the US had actually targeted Russian units in Syria (which, apparently, Bolton wanted but Mattis, apparently, categorically rejected), the Russians would have counter-attacked not only against the US missiles, but also against their carriers (especially ships). I have it from a trusted source that on the night of the attack, the Russian MiG-31K with the Kinzhal missile were in the air ready to strike. Thank God (and, possibly, thank Mattis) this did not happen. " Magyarul a már távozott Mattis akadályozta meg, hogy orosz egységeket is támadjanak, míg Bolton megtette volna. A MiG 31-esek a levegőben voltak a Kinzhal rakétákkal, készen arra, hogy megsemmisítsék a kilövőállásokat. Van erről valakinek valami infója?
Az elemzés amúgy meglehetősen pesszimista.
Az utolsó pillanatig nagyon meleg volt.
Malhama Tactical, az iszlamista magánhadsereg (pmc) - mítoszok és a valóság.
https://www.wardiary.net/home/malha...mic-private-military-company-myth-and-reality
https://www.wardiary.net/home/malha...mic-private-military-company-myth-and-reality
Bolton ankarai tárgyalásai során 5 pontban foglalta össze mit szeretnének, mit tesznek. Mindezt nem rögzített non-paper formában.
https://www.middleeasteye.net/news/...aper-syria-delivered-bolton-turkey-1769325167
------------------------------------------------------
Al Tanf egyelőre marad, kivonulási határidő 120 nap.
https://www.middleeasteye.net/news/...aper-syria-delivered-bolton-turkey-1769325167
------------------------------------------------------
Al Tanf egyelőre marad, kivonulási határidő 120 nap.
8 külföldi IÁ-st elkapott az SDF.
https://www.ypgrojava.org/8-foreign-Daesh-terrorists-planning-to-attack-civilians-captured
- Adil Rahimov, (Abu Amina Uzbeki), 58, Uzbekistan
- Farhad Qaderov (Abu Bilal Uzbeki), 28, Uzbekistan
- Mohammad Dawlat (Abu Moshab Tajiki), 22, Tajikistan
- Askar Zarmanbetov (Abu Dawoud Nougha), 27, Ukraine
- Sattibek Oshibaev (Abu Rouqaya), 30, Kazakhistan
- Bimuraev Begjan (Abu Sara), 30, Russia
- Soulay Noah Su (Abu Souleiman al-Amriki), 16, USA
- Lucas Glaß (Abu Ibrahim al-Almani), 31, Germany
Milyen szopacs már az afroamerikaiaknak, hogy ők nem tudnak rendes szakállt növeszteni? Hát hogy lehet így, szakálltalanul Allah elé járulni és kikérni a 72 szüzet?
Usa lelép Isis elfogy? Eddig mit csináltak arrafelé az utóbbi +1 évben?Egy térkép a Hajin-zsebről.
Egy kis agymenés.....
Erdogan két szék közt esik a pad alá. Amerikai barátai sem azt teszik, amit kéne, orosz barátai pedig épp készülnek Asszaddal Idlibet visszafoglalni. Trump megegyezett Putyinnal, hogy Irak az USA-é, Szíria az oroszoké. A kurdok kapnak pici autonómiát és ha megindulnak Idlibben Asszadék, akkor rögtön megnyitják a második frontot a törökök és iszlám haverjaik ellen Afrin felé. Amerika Szíriában arcot veszít, és már megint ki jár jól? Putyin. Ha Asszad nyer, akkor az oroszok építik újjá Szíriát, mindenesetre előbb lesz kész, mint Irak újjáépítése az USA-val... Irán még erősebb lesz és Irakban szítja a tüzet. Izrael ide-oda csap egyet-egyet, kap is egyet-egyet és már itt is a következő karácsony....
Erdogan két szék közt esik a pad alá. Amerikai barátai sem azt teszik, amit kéne, orosz barátai pedig épp készülnek Asszaddal Idlibet visszafoglalni. Trump megegyezett Putyinnal, hogy Irak az USA-é, Szíria az oroszoké. A kurdok kapnak pici autonómiát és ha megindulnak Idlibben Asszadék, akkor rögtön megnyitják a második frontot a törökök és iszlám haverjaik ellen Afrin felé. Amerika Szíriában arcot veszít, és már megint ki jár jól? Putyin. Ha Asszad nyer, akkor az oroszok építik újjá Szíriát, mindenesetre előbb lesz kész, mint Irak újjáépítése az USA-val... Irán még erősebb lesz és Irakban szítja a tüzet. Izrael ide-oda csap egyet-egyet, kap is egyet-egyet és már itt is a következő karácsony....
Megadta magát az utolsó nagyobb ellenzéki kézen lévő szíriai terület – de nem Aszadnak, hanem az al-Káida helyi utódszervezetének. Az ország északnyugati részén található Idlib kormányzóságot és néhány környező régiót magába foglaló, nagyjából BAZ-megye nagyságú hegyes-völgyes területet 2015-ben egy iszlamista koalíció foglalta el az akkor még defenzívában lévő Aszad-rezsimtől. A koalíció meghatározó ereje a legütőképesebb fegyveres erővel rendelkező ellenzéki milícia, az al-Káida szíriai alszervezete, az an-Núszra Front volt.
A tízezernyi (becslések 13 és 30 ezer közé teszik a katonái számát) fegyveresnek parancsoló, de a másik nagy dzsihadista erő, az Iszlám Állam szíriai hódításai elől egyre nyugatabbra visszaszoruló an-Núszra Idlibben találta meg bázisterületét, ahol bevezethette a sáriát, megkaparinthatta a közszolgáltatások, az üzemanyag-elosztás valamint a legnagyobb iparágnak számító csempészet feletti ellenőrzést. Azonban a kormánypárti erők hiába fordultak inkább könnyebb célpontok felé, az an-Núszrának mindig is társbérletben kellett kormányoznia más ellenzéki milíciákkal, és ez állandó (és átláthatatlan) konfliktusokat szült.
Ráadásul ahogy a szervezet egyre jobban beágyazódott Szíriában, úgy váltak egyre lazábbá kapcsolatai az inkább globális dzsihádban gondolkodó al-Káida vazirisztáni központjával, ami 2017-re a szakításig fajult. Az an-Núszra egyes iszlamista riválisaival leszámolt, másokkal pedig beolvasztott, és 2017 nyarán létrehozta a Hajat Tahrir as-Sám (HTS, Szervezet a Levante Felszabadításáért) nevű koalíciót.
Azonban ekkora már Törökország elkezdte kiterjeszteni befolyását Észak-Szíriára, és befolyási övezetébe Idlibet is be akarta vonni. Ennek érdekében – részben már a januári kurdok elleni offenzíva előkészítése érdekében – a kormányzóság északi részére csapatokat küldött, és egy frakcióba terelte a mérsékeltebb idlibi ellenzéki csoportokat. A Nemzeti Felszabadítási Front néven futó koalíció persze csak az ellenfélhez, a Tahrir as-Sámhoz képest mérsékelt, hiszen tagjai között egy sor radikális, korábban az öbölországok által támogatott milícia - például Ahrar as-Sám vagy a Dzsais al-Iszlam – is felbukkant. Az orosz kooperációban megvalósuló török gyámság az utolsó pillanatban megmentette a régiót attól, hogy Aleppó vagy Kelet-Gúta sorsára jusson.
A másfél milliós helyi lakosság és az Aszad elől a többi frontról Idlibbe menekült legalább egymillió ember így néhány hónapra fellélegezhetett, és elmaradt a segélyszervezetek által prognosztizált humanitárius katasztrófa is.
Csakhogy a történteket hallgatólagosan tudomásul vevő Tahrir as-Sám fegyveres ereje érintetlen maradt, és 2019 elején az Abu Mohamed al-Goláni által vezetett szervezet visszavágott: Idlib több pontján is megtámadták a Nemzeti Felszabadítási Frontba tartozó milíciákat, melyek képtelenek voltak érdemi ellenállást kifejteni, ezért a szervezet csütörtökön kénytelen volt aláírni egy tűzszüneti egyezményt a dzsihadistákkal. Ennek keretében a Nemzeti Felszabadítási Front által felállított rendőri erőket feloszlatták, és több ezer törökbarát milicistát evakuáltak a Törökország által 2018 januárjában elfoglalt Afrinba, ahol amellett, hogy közreműködhetnek a kurdok etnikai arányának rontásában, rendőri feladatokra vethetik be őket (ami azért mérsékelten dicsőséges feladat ahhoz képest, hogy ezek a milíciák eredetileg Aszad hatalmának megdöntésére alakultak).
Dzsihadisták vették át a hatalmat Erdoğan embereitől
A tízezernyi (becslések 13 és 30 ezer közé teszik a katonái számát) fegyveresnek parancsoló, de a másik nagy dzsihadista erő, az Iszlám Állam szíriai hódításai elől egyre nyugatabbra visszaszoruló an-Núszra Idlibben találta meg bázisterületét, ahol bevezethette a sáriát, megkaparinthatta a közszolgáltatások, az üzemanyag-elosztás valamint a legnagyobb iparágnak számító csempészet feletti ellenőrzést. Azonban a kormánypárti erők hiába fordultak inkább könnyebb célpontok felé, az an-Núszrának mindig is társbérletben kellett kormányoznia más ellenzéki milíciákkal, és ez állandó (és átláthatatlan) konfliktusokat szült.
Ráadásul ahogy a szervezet egyre jobban beágyazódott Szíriában, úgy váltak egyre lazábbá kapcsolatai az inkább globális dzsihádban gondolkodó al-Káida vazirisztáni központjával, ami 2017-re a szakításig fajult. Az an-Núszra egyes iszlamista riválisaival leszámolt, másokkal pedig beolvasztott, és 2017 nyarán létrehozta a Hajat Tahrir as-Sám (HTS, Szervezet a Levante Felszabadításáért) nevű koalíciót.
Azonban ekkora már Törökország elkezdte kiterjeszteni befolyását Észak-Szíriára, és befolyási övezetébe Idlibet is be akarta vonni. Ennek érdekében – részben már a januári kurdok elleni offenzíva előkészítése érdekében – a kormányzóság északi részére csapatokat küldött, és egy frakcióba terelte a mérsékeltebb idlibi ellenzéki csoportokat. A Nemzeti Felszabadítási Front néven futó koalíció persze csak az ellenfélhez, a Tahrir as-Sámhoz képest mérsékelt, hiszen tagjai között egy sor radikális, korábban az öbölországok által támogatott milícia - például Ahrar as-Sám vagy a Dzsais al-Iszlam – is felbukkant. Az orosz kooperációban megvalósuló török gyámság az utolsó pillanatban megmentette a régiót attól, hogy Aleppó vagy Kelet-Gúta sorsára jusson.
A másfél milliós helyi lakosság és az Aszad elől a többi frontról Idlibbe menekült legalább egymillió ember így néhány hónapra fellélegezhetett, és elmaradt a segélyszervezetek által prognosztizált humanitárius katasztrófa is.
Csakhogy a történteket hallgatólagosan tudomásul vevő Tahrir as-Sám fegyveres ereje érintetlen maradt, és 2019 elején az Abu Mohamed al-Goláni által vezetett szervezet visszavágott: Idlib több pontján is megtámadták a Nemzeti Felszabadítási Frontba tartozó milíciákat, melyek képtelenek voltak érdemi ellenállást kifejteni, ezért a szervezet csütörtökön kénytelen volt aláírni egy tűzszüneti egyezményt a dzsihadistákkal. Ennek keretében a Nemzeti Felszabadítási Front által felállított rendőri erőket feloszlatták, és több ezer törökbarát milicistát evakuáltak a Törökország által 2018 januárjában elfoglalt Afrinba, ahol amellett, hogy közreműködhetnek a kurdok etnikai arányának rontásában, rendőri feladatokra vethetik be őket (ami azért mérsékelten dicsőséges feladat ahhoz képest, hogy ezek a milíciák eredetileg Aszad hatalmának megdöntésére alakultak).
Dzsihadisták vették át a hatalmat Erdoğan embereitől
P
Pogány
Guest
https://www.facebook.com/sziriaihad...sOE72dUJNw1V848W6E28gv7smdc0&fref=nfAzthiszem megoldóni látszik a kurd vs. török vs. szíriai helyzet.
Jól haladnak a kurd-szír tárgyalások. (a magam részéről nem vagyok ilyen optimista)
----------------------------------------------------------------------
A kurdok most még kedvező helyzetben vannak. Még ott vannak az amcsik. Asszadéknak még ott van Idlib. A törökök épp pofára estek Idlibben - látszólag. Pár nap és várhatóan megszűnik a Hajin-zseb. Ha most nem egyeznek ennél csak rosszabb lehet nekik. Garanciák az egyezmény betartására? Szóljon aki a jövőbe lát!
----------------------------------------------------------------------
A kurdok most még kedvező helyzetben vannak. Még ott vannak az amcsik. Asszadéknak még ott van Idlib. A törökök épp pofára estek Idlibben - látszólag. Pár nap és várhatóan megszűnik a Hajin-zseb. Ha most nem egyeznek ennél csak rosszabb lehet nekik. Garanciák az egyezmény betartására? Szóljon aki a jövőbe lát!
Cihan Sheikh Ahmad és Clara Raqqa (mozgalmi nevek), rakkaiak. Utóbbi volt a rakkai harc egyik parancsnoka, ha emlékszik rá valaki.
