Szíria térképe 2021-ben. Azóta a határvonalak nem nagyon módosultak. Pirossal a kormányerők, sárgával és narancssárgával a kurdok, az északi halványzöldek a török területeket jelölik, a fehér a törökbarát felkelők idlíbi központja, míg délkeleten a felkelők sivatagi bázisa látható sötétzölddel. A kép forrása: Wikimedia Commons
Mi zajlik jelenleg Szíriában?
AZ UTÓBBI IDŐBEN AZONBAN TÖBB OLYAN ESEMÉNY IS LEJÁTSZÓDOTT, AMI MIATT ARRA LEHET KÖVETKEZTETNI, HOGY MÁR AZ ELMÚLT ÉVEKBEN GYAKORLATILAG STATIKUSSÁ VÁLTOZOTT FRONTVONALAK SEM VEHETŐK KŐBE VÉSETTNEK.
Három kiemelhető dolog történt, ami alapján feltételezhető, hogy a jövőben további mozgolódások várhatóak, és senki sem dőlhet igazán hátra:
1.
Orosz bombázások a törökbarát felkelők ellen: ezek a lépések több dolgot jeleznek egyszerre. Egyrészt azt, hogy Oroszország nem akarja elengedni Szíria kezét, továbbra is aktívan támogatja a kormányerőket és ezért hajlandó be is avatkozni. Moszkva nemzetközi helyzete egyre szorongatóbbá vált az ukrajnai háború kirobbanása óta, ezért minden barátságos országra oda kell figyelnie. Az oroszok tulajdonképpen megmentették a szír kormányerőket a teljes összeomlástól 2015-ös beavatkozásukkal, azóta is rajta tartják a szemüket Damaszkuszon. Az orosz vadászgépeken túl a szír kormányerők szárazföldi csapatai is a térségbe vonultak, de végül elmaradt az előzetesen gondolt nagy területszerző hadművelet.
EZEK AZ ESEMÉNYEK AZT BIZONYÍTJÁK, HOGY EGYRÉSZT AZ OROSZ KATONÁK TOVÁBBRA IS AZ ORSZÁGBAN TERVEZNEK MARADNI, MÁSRÉSZT PEDIG HOGY A SZÍR KORMÁNYERŐK TOVÁBBRA SEM TETTEK LE IDLÍBRŐL. A TÖRÖKÖK ÁLTAL TÁMOGATOTT FELKELŐK KISZORÍTÁSHOZ AZONBAN ANKARÁNAK IS LESZ EGY-KÉT SZAVA.
2.
Felkelések Szuvajdában: az ország déli, drúzok lakta részeit többnyire elkerülték a polgárháború eseményei, bár szórványos harcok voltak. A síita iszlám egyik alágának számító, rendkívül zárt vallási kisebbséget alkotó drúzok megosztottak a kormány támogatását illetően, sok, a területről származó harcos és magas rangú parancsnok harcolta végig a polgárháborút a kormány mellett.
Augusztus végén azonban váratlanul alakultak a dolgok a térségben: hatalmas tüntetések kezdődtek a a régió központjának számító Szuvajdában. Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a szír kormány igyekezett népszerű intézkedésekkel a társadalom bizalmát visszanyerni, ennek részeként a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjt megduplázta. Ez hatalmas inflációt eredményezett az országban, az életkörülmények hirtelen romlottak. Ezeken a tüntetéseken a gazdasági elégedetlenség gyorsan kormányellenes hangokkal párosultak, és gyakran merült fel, hogy az országban tapasztalható szektás megosztottság mennyire köszönhető Basszár el-Asszad elnöknek, illetve a rendszer korruptsága ellen is felszólaltak.
A HASONLÓ MEGMOZDULÁSOK ARRA HÍVJÁK FEL A SZÍR KORMÁNY FIGYELMÉT, HOGY A HARCOK CSITULÁSÁVAL NAGY FIGYELMET KELL SZENTELNIE A GAZDASÁG RENDBETÉTELÉNEK, MERT KÖNNYEN ELHARAPÓDZHAT A HELYZET DAMASZKUSZ ELLENÉBEN.
3.
Összecsapások az Eufrátesz völgyében. A kurdok az Eufrátesz keleti oldalát uralják, illetve néhány ponton átnyúlik a fennhatóságuk a nyugati partszakaszokra is. Az Amerika-barát harcosoknak Washington nagy hasznát vette az Iszlám Állam elleni küzdelemben, 2019-ben az terrorszervezet utolsó bázisait az ő segítségükkel foglalták el az Eufrátesz völgyében. Ezzel az Északkelet-Szíria nagy részét uraló, kurd vezetésű ernyőszervezet, az SDF (Syrian Democratic Forces) kifejezetten nagy és nyersanyagban gazdag területek felett szereztek fennhatóságot. (Rövid intermezzo: az olajmezők megszerzéséért vívott versenyfutásban egy rövid időre még a terrorizmus elleni harcok is félre lettek téve, nehogy a kormányerők szerezzék meg a jövedelmező olajkutakat.) A
térség feletti kurd ellenőrzés azonban nem akadálytalan: egyrészt itt többségében arabok laknak, akik nem nézik jó szemmel a kurdok felügyeletét, másrészt az amerikaiak a terrorellenes harcokra hivatkozva nem igazán törődnek az SDF felügyeletének milyenségével.
A VÁDAK SZERINT A KURDOKNAK CSAK A PÉNZ KELL A TERÜLETRŐL, DE NEM IGAZÁN TÖRŐDNEK A HELYIEKKEL, A FOLYÓVÖLGYRE RÁADÁSUL NEM FORDÍTANAK FIGYELMET.
A térségben ráadásul a kurdok fontos partnere lett az egyik megkerülhetetlen „üzletember”, akit számos kétes üzlettel gyanúsítottak. Mivel az „Abu Khawla” névre hallgató vezető elkezdett a helyi törzsek autonómiája mellett felszólalni, ezért kényelmetlenné vált az SDF-nek. 2023 augusztus 27-én egy csellel az egyik kurd központba, Haszakába hívták, majd ott letartóztatták. Ironikus módon pont azt gondolták ettől, hogy a helyi törzsek lojalitása fog növekedni.
NEM ÍGY TÖRTÉNT, FELKELÉSEK ROBBANTAK KI, KÖRÜLBELÜL 3000 TÖRZSI HARCOS ESETT NEKI A KURDOKNAK, MAJDNEM KÉT HÉTIG TARTÓ, 90 EMBER HALÁLÁVAL JÁRÓ, VÉRES ÜTKÖZETEK ÁRÁN TUDTÁK VISSZASZEREZNI A FELÜGYELETET AZ SDF KATONÁI A LÁZADÓ FALVAK FELETT.
Az eset azonban hosszútávú következményekkel jár:
egyrészt szinte teljesen elvesztette a hitelességét a területen az SDF, ráadásul a bizalom már nem is egykönnyen helyreállítható, másrészt esélyt adott a szír kormányerőknek, hogy a helyi törzsek védelmezőjének képében újabb országrészeket szerezzenek vissza. Ráadásul Szíria egyik legértékesebb zónáit, a gazdaságilag kiemelkedő szerepkörű olajmezőket. Ez a völgy az Iszlám Állam utolsó bástyája is volt, itt tartottak a legtovább a harcok, és sokan attól félnek, hogy ezeket az ellentéteket kihasználva újraépítik a térségben a hálózataikat.
A HELYIEK EGYELŐRE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKAT KÉRIK SZÁMON A TÉTLENSÉGÜKÉRT, ÉS A VÉLT VAGY VALÓS KURD ELNYOMÁS MIATT, DE HA WASHINGTON NEM TALÁL HAMAROSAN VALAMILYEN MEGOLDÁST, AZ KÖNNYEN DAMASZKUSZ KEZÉRE JÁTSZHATJA A STRATÉGIAI FONTOSSÁGÚ EUFRÁTESZ VÖLGYÉT.
A szíriai polgárháború kisebb-nagyobb megszakításokkal, de több mint 12 éve tart. A törésvonalak számtalanszor változtak, feltűntek és eltűntek csoportok, átalakultak koalíciók, jöttek és mentek frakciók, az ország egyes részei pedig rengetegszer cseréltek gazdát. Az elmúlt néhány évben...
www.portfolio.hu