Nekem erről a Pak-Fa vitáról az jut eszembe amikor megkérdezik a Kongói milliárdost,hogy mért jár ezeken a borzalmas utakon Ferrarival?
A válasz egyszerű: Mert megtehetem!
A válasz egyszerű: Mert megtehetem!
Afrin utcáin tömegek ünneplik a "visszatérést" szír és kurd zászlókkal.
Ezek is a reklám részei lesznek. Gondolom nem esnének össze az aggodalomtól az oroszok ha netán beszállna még valaki a fejlesztésbe,akárcsak anyagilag is. Na meg később is csak jól jönne gondolom némi export, ha az F-35-öt elhintik a világba akkor gondolom orosz részről is kell majd valami a Szu-30 után. Jobb ha tudatosul, és lehozza a világsajtó hogy Putyinnak ilyen is van, legalább rögzül a fejekben.
Még mindig nyitva vannak a pokol kapui Szíriában
– Nincs semmink. Sem étel, sem gyógyszer, sem fedezék – panaszolta a BBC-nek az ostromlott szíriai Kelet-Gútából egy orvos. – Hol van a nemzetközi közösség, az ENSZ Biztonsági Tanácsa? Cserbenhagytak minket. Hagyják, hogy lemészároljanak – folytatta kétségbeesetten. Nem is téved sokat: a Damaszkusz külvárosában fekvő Kelet-Gúta ugyanazt a poklot éli át, amit korábban például Aleppóban is láthattunk már. A terület ostrom alatt áll, folyamatosan hullanak a szíriai tüzérség és légierő bombái. Hivatalosan a cél a terroristák kisöprése – van azért belőlük is –, de a lövedék nem válogat harcos és civil között. Az elmúlt három napban legalább 300-an haltak meg, de ez csak a jéghegy csúcsa. Ráadásul november óta egyetlen segélykonvojt engedtek be a humanitárius katasztrófa sújtotta területre.
– Kelet-Gúta egyike azoknak a kisebb enklávéknak, ahol az ellenzék még tartja magát. Itt az elmúlt évben orosz felügyelettel felállt egy deeszkalációs zóna, amit a nemzetközi közösség hallgatólagosan elfogadott. Ugyanakkor mára már egyértelművé vált, hogy a szíriai kormány célja a deeszkalációs zónákban az ellenzék lassú, de szisztematikus felszámolása – magyarázta a történéseket lapunk megkeresésére Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) elemzője is úgy látja, hogy az itt alkalmazott taktika megegyezik a már Aleppóban látottal, ami a megkülönböztetés nélküli erőszakhasználattal igyekszik a fegyvereseket és a civil lakosságot is megtörni. – A lázadóknak nincs nagyon reményük a túlélésen kívül. A regionális és globális nagyhatalmak egyértelműen kifaroltak az ellenzék mögül, a támogatások mennyisége lezuhant, így ma úgy tűnik, hogy stratégiai értelemben már elvesztették a polgárháborút – festette le a helyzetet a szakértő. Egyúttal rámutatott, Basár al-Aszad elnök valószínűleg most azt próbálja kihasználni, hogy mindenki Észak-Szíriára, illetve a török–kurd harcokra figyel.
Merthogy közben az ország másik végében, az észak-szíriai Afrín felé is lassan, de biztosan halad a török Olajfaág hadművelet. Gyors rendezés helyett azonban itt is csak egyre bonyolultabb a helyzet, nemrégiben már arról szóltak a hírek, hogy a szíriai kormányerők vonultak fel a kurdok védelmében. Ez pedig akár további eszkalációval is fenyegethet.
– Jelenlegi információink alapján nem a szíriai hadsereg jelent meg Afrínban, hanem a szíriai hadsereggel szövetséges (szír, iraki, libanoni, esetleg iráni afgán) milíciák, de hogy ezek kik, azt pontosan nem tudjuk. A szíriai állami média is „népi erőkről” beszél. Ez azért fontos, mert így kevés az esélye annak, hogy a török és a szíriai hadsereg között közvetlen összecsapás történjen – árnyalta a képet Szalai Máté. És hogy mi állhat a mozgolódás mögött? A KKI szakértője úgy véli, Aszadnak még belső szövetségeseket kell találnia ahhoz, hogy konszolidálja hatalmát, és mivel a lakosság mintegy 65 százaléka kormányzati, a maradék nagyjából fele pedig kurd fennhatóság alatt él, egy köztük létrejövő megállapodás már elég jó helyzetbe hozná Damaszkuszt. Arra is emlékeztet, hogy amikor Iraki Kurdisztánban volt népszavazás a kurd függetlenségről, Aszad látványos ígéreteket tett a szíriai kurdoknak, hogy ha támogatják őt, kibővíti a jogaikat.
– Nincs semmink. Sem étel, sem gyógyszer, sem fedezék – panaszolta a BBC-nek az ostromlott szíriai Kelet-Gútából egy orvos. – Hol van a nemzetközi közösség, az ENSZ Biztonsági Tanácsa? Cserbenhagytak minket. Hagyják, hogy lemészároljanak – folytatta kétségbeesetten. Nem is téved sokat: a Damaszkusz külvárosában fekvő Kelet-Gúta ugyanazt a poklot éli át, amit korábban például Aleppóban is láthattunk már. A terület ostrom alatt áll, folyamatosan hullanak a szíriai tüzérség és légierő bombái. Hivatalosan a cél a terroristák kisöprése – van azért belőlük is –, de a lövedék nem válogat harcos és civil között. Az elmúlt három napban legalább 300-an haltak meg, de ez csak a jéghegy csúcsa. Ráadásul november óta egyetlen segélykonvojt engedtek be a humanitárius katasztrófa sújtotta területre.
– Kelet-Gúta egyike azoknak a kisebb enklávéknak, ahol az ellenzék még tartja magát. Itt az elmúlt évben orosz felügyelettel felállt egy deeszkalációs zóna, amit a nemzetközi közösség hallgatólagosan elfogadott. Ugyanakkor mára már egyértelművé vált, hogy a szíriai kormány célja a deeszkalációs zónákban az ellenzék lassú, de szisztematikus felszámolása – magyarázta a történéseket lapunk megkeresésére Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) elemzője is úgy látja, hogy az itt alkalmazott taktika megegyezik a már Aleppóban látottal, ami a megkülönböztetés nélküli erőszakhasználattal igyekszik a fegyvereseket és a civil lakosságot is megtörni. – A lázadóknak nincs nagyon reményük a túlélésen kívül. A regionális és globális nagyhatalmak egyértelműen kifaroltak az ellenzék mögül, a támogatások mennyisége lezuhant, így ma úgy tűnik, hogy stratégiai értelemben már elvesztették a polgárháborút – festette le a helyzetet a szakértő. Egyúttal rámutatott, Basár al-Aszad elnök valószínűleg most azt próbálja kihasználni, hogy mindenki Észak-Szíriára, illetve a török–kurd harcokra figyel.
Merthogy közben az ország másik végében, az észak-szíriai Afrín felé is lassan, de biztosan halad a török Olajfaág hadművelet. Gyors rendezés helyett azonban itt is csak egyre bonyolultabb a helyzet, nemrégiben már arról szóltak a hírek, hogy a szíriai kormányerők vonultak fel a kurdok védelmében. Ez pedig akár további eszkalációval is fenyegethet.
– Jelenlegi információink alapján nem a szíriai hadsereg jelent meg Afrínban, hanem a szíriai hadsereggel szövetséges (szír, iraki, libanoni, esetleg iráni afgán) milíciák, de hogy ezek kik, azt pontosan nem tudjuk. A szíriai állami média is „népi erőkről” beszél. Ez azért fontos, mert így kevés az esélye annak, hogy a török és a szíriai hadsereg között közvetlen összecsapás történjen – árnyalta a képet Szalai Máté. És hogy mi állhat a mozgolódás mögött? A KKI szakértője úgy véli, Aszadnak még belső szövetségeseket kell találnia ahhoz, hogy konszolidálja hatalmát, és mivel a lakosság mintegy 65 százaléka kormányzati, a maradék nagyjából fele pedig kurd fennhatóság alatt él, egy köztük létrejövő megállapodás már elég jó helyzetbe hozná Damaszkuszt. Arra is emlékeztet, hogy amikor Iraki Kurdisztánban volt népszavazás a kurd függetlenségről, Aszad látványos ígéreteket tett a szíriai kurdoknak, hogy ha támogatják őt, kibővíti a jogaikat.
Az Aleppoi forgatókönyv.A nyugat visít soha el nem fogyó kórházak....
A valóság pedig az,hogy ma nyitottak um. folyosókat mint Aleppoban. Amin persze alig tudnak kijutni a civilek mert vadásznak rájuk a "demokraták".Akiknek egyetlen reménye a szerencsétlen túszként tartott civilek mert nélkülük egy hét alatt vége lenne.
Az Aleppoi kurd milícia átadta a területet az SAA.-nak és Afrinba vonul.
0:50nél a szakállas tuti fehérsisakos ISIS terrorista...
ha 13 kórházat lebombáztak, akkor a következő húsz lebombázása után már pezsgőt bontok
))))))
ha 13 kórházat lebombáztak, akkor a következő húsz lebombázása után már pezsgőt bontok
))))))
