Boxer (GTK/MRAV/MIV/CRV/...)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 537
97 576
113
A Puma toronyhoz készült drónellenes készlet lehetővé teszi a drónrajok elleni küzdelmet






A kis- és mikro drónok által jelentett egyre növekvő fenyegetés még az erősen páncélozott járművek számára is komoly kihívások elé állítja, ahogy az az ukrajnai háború háborús képeiből nap mint nap látható. Egy lehetséges ellenintézkedés egy ilyen fenyegetés ellen az egyes platformok azon képessége, hogy védekezzenek a drónok ellen. A kérdéses probléma műszaki megoldása a platform képességeitől és teljesítményétől függően a fedélzeti berendezések enyhe módosításától a további drónvédelmi rendszerek integrálásáig terjed.



A Puma gyalogsági harcjárműbe és a Boxer RCT30 kerekes gyalogsági harcjármű-változatába beépített KNDS Germany RCT30 torony a legjobb feltételeket kínálja az adott platform önvédelmi képességének minél „könnyebb” eléréséhez. Ennek kiindulópontja a fegyverrendszer kiváló precizitása, amely az MK 30-2/ABM gépágyú és a hozzá tartozó programozható légrobbanó lőszer (mindkettő a Rheinmetalltól), valamint a négy- dimenziós tűzvezérlés (a KNDS Németországtól). Ez lehetővé teszi a torony számára, hogy a csőből kilépő lövedéket úgy programozza be, hogy az a tér egy pontosan kiszámított robbanásveszélyes pontján, meghatározott időben robbanjon fel. Ezzel nagyszámú részlövedék szabadul fel, amelyek egy gyorsan mozgó felhőt alkotnak, amely a kis drónokat is letilthatja, ahogy a KNDS Puma drónvédelmi készlet fejlesztéséért felelős alkalmazottja magyarázza a hartpunktnak. Ez a nagy teljesítményű rendszer akár 1500 méteres távolságban is képes sikeresen leküzdeni a kis drónokat, amint azt a KNDS fejlesztője elmagyarázza.



A KNDS már az ukrajnai orosz invázió előtt felismerte az RCT30 drónvédelmi potenciálját, és azóta is folytatja a fejlesztését. A képességet először 2021 nyarán mutatták be a speciális közönségnek. A tüzelési teszteket utoljára 2024 februárjában végezték el, amelyek során a rendszer képes volt felvenni a harcot egy új drónokból álló drónraj ellen. A KNDS szerint az utazás során sikeres harcot is bemutattak.



A drónok elleni küzdelemben az RCT30-al a kihívás nem sokkal inkább a drónfenyegetettség azonosításában rejlik, a gyártó szerint a toronynak nagyon nagy az első találati valószínűsége a földi célpontokon. A KNDS fejlesztője szerint ezek a nagyon jó eredmények azonnal elérhetők, de - a lövész képzettségi szintjétől függően - vezetés közben is elérhetők. Ellentétben az előre meghatározott álló helyzetből történő lövéssel, a lövész egy további változót képez a pontosság meghatározásához mozgás közbeni lövéskor.

Ha a drónok elleni harcról van szó, ez még „könnyebb”, mert ez a feladat teljesen automatizált. A parancsnok csak a harci művelet elindításáért felelős, amint a rendszert aktiválták a drónfenyegetés észlelésére.

Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a periszkópot először a drón felé kell fordítani, hogy a drón látható legyen az optronika látóterében. Az ehhez a lépéshez szükséges drón fenyegetésről szóló „kezdeti jelentés” a járműhöz csatlakoztatott kiegészítő érzékelő segítségével készíthető. A lehetséges, többnyire passzív érzékelők közé tartozik például az RF érzékelő, az elektro-optikai érzékelő vagy a külső érzékelőkkel való rádiós kapcsolat. A külső érzékelők általi fenyegetésről szóló értesítést például a csatakezelő rendszeren keresztül lehet közölni a jármű személyzetével. A fenyegetés irányának vételekor a periszkóp ebbe az irányba fordul, és a látómező mesterséges intelligencia-alapú kiértékelése támogatja a katonát a fenyegetés azonosításában és követésében. A parancsnok saját maga is végrehajthatja a harci műveletet a fegyver átvételével, vagy a parancsnok átadhatja a lövésznek a célpontot az optronikán. A megfigyelt repülési profil alapján tűzvezetési megoldás kerül kiszámításra, amelyet a fegyvert kezelő katona válthat ki. A KNDS szerint a drónfenyegetések típusától és számától függően a katona különböző előre programozott harci profilok közül választhat, amelyek szükség esetén egyedi célpontokat célozhatnak meg, vagy összehangolt légi kitörések segítségével specifikus töredékfelhőket hoznak létre a helyiségben. hogy a közeledő drónokat egy rajban hatékonyan és a lehető leggyorsabban el lehessen ütni .


Amint azt a gyártó a hartpunktnak megerősíti, a fejlesztés utolsó szakaszában lévő drónvédelmi készlet bármely RCT30-as toronyba utólag felszerelhető, beleértve a már használatban lévőket is. Ennek alapkövetelménye a platform szoftveres adaptációja és két további számítógép integrálása, amelyek a drónok azonosításáról és nyomon követéséről gondoskodnak. Ha azt akarjuk, hogy a tartály teljes mértékben képes legyen önvédelemre a drónok ellen, a járművet önálló érzékelővel is fel kell szerelni.

Waldemar Geiger
 

Venom85

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
7 427
21 086
113
A Puma toronyhoz készült drónellenes készlet lehetővé teszi a drónrajok elleni küzdelmet






A kis- és mikro drónok által jelentett egyre növekvő fenyegetés még az erősen páncélozott járművek számára is komoly kihívások elé állítja, ahogy az az ukrajnai háború háborús képeiből nap mint nap látható. Egy lehetséges ellenintézkedés egy ilyen fenyegetés ellen az egyes platformok azon képessége, hogy védekezzenek a drónok ellen. A kérdéses probléma műszaki megoldása a platform képességeitől és teljesítményétől függően a fedélzeti berendezések enyhe módosításától a további drónvédelmi rendszerek integrálásáig terjed.



A Puma gyalogsági harcjárműbe és a Boxer RCT30 kerekes gyalogsági harcjármű-változatába beépített KNDS Germany RCT30 torony a legjobb feltételeket kínálja az adott platform önvédelmi képességének minél „könnyebb” eléréséhez. Ennek kiindulópontja a fegyverrendszer kiváló precizitása, amely az MK 30-2/ABM gépágyú és a hozzá tartozó programozható légrobbanó lőszer (mindkettő a Rheinmetalltól), valamint a négy- dimenziós tűzvezérlés (a KNDS Németországtól). Ez lehetővé teszi a torony számára, hogy a csőből kilépő lövedéket úgy programozza be, hogy az a tér egy pontosan kiszámított robbanásveszélyes pontján, meghatározott időben robbanjon fel. Ezzel nagyszámú részlövedék szabadul fel, amelyek egy gyorsan mozgó felhőt alkotnak, amely a kis drónokat is letilthatja, ahogy a KNDS Puma drónvédelmi készlet fejlesztéséért felelős alkalmazottja magyarázza a hartpunktnak. Ez a nagy teljesítményű rendszer akár 1500 méteres távolságban is képes sikeresen leküzdeni a kis drónokat, amint azt a KNDS fejlesztője elmagyarázza.



A KNDS már az ukrajnai orosz invázió előtt felismerte az RCT30 drónvédelmi potenciálját, és azóta is folytatja a fejlesztését. A képességet először 2021 nyarán mutatták be a speciális közönségnek. A tüzelési teszteket utoljára 2024 februárjában végezték el, amelyek során a rendszer képes volt felvenni a harcot egy új drónokból álló drónraj ellen. A KNDS szerint az utazás során sikeres harcot is bemutattak.



A drónok elleni küzdelemben az RCT30-al a kihívás nem sokkal inkább a drónfenyegetettség azonosításában rejlik, a gyártó szerint a toronynak nagyon nagy az első találati valószínűsége a földi célpontokon. A KNDS fejlesztője szerint ezek a nagyon jó eredmények azonnal elérhetők, de - a lövész képzettségi szintjétől függően - vezetés közben is elérhetők. Ellentétben az előre meghatározott álló helyzetből történő lövéssel, a lövész egy további változót képez a pontosság meghatározásához mozgás közbeni lövéskor.

Ha a drónok elleni harcról van szó, ez még „könnyebb”, mert ez a feladat teljesen automatizált. A parancsnok csak a harci művelet elindításáért felelős, amint a rendszert aktiválták a drónfenyegetés észlelésére.

Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a periszkópot először a drón felé kell fordítani, hogy a drón látható legyen az optronika látóterében. Az ehhez a lépéshez szükséges drón fenyegetésről szóló „kezdeti jelentés” a járműhöz csatlakoztatott kiegészítő érzékelő segítségével készíthető. A lehetséges, többnyire passzív érzékelők közé tartozik például az RF érzékelő, az elektro-optikai érzékelő vagy a külső érzékelőkkel való rádiós kapcsolat. A külső érzékelők általi fenyegetésről szóló értesítést például a csatakezelő rendszeren keresztül lehet közölni a jármű személyzetével. A fenyegetés irányának vételekor a periszkóp ebbe az irányba fordul, és a látómező mesterséges intelligencia-alapú kiértékelése támogatja a katonát a fenyegetés azonosításában és követésében. A parancsnok saját maga is végrehajthatja a harci műveletet a fegyver átvételével, vagy a parancsnok átadhatja a lövésznek a célpontot az optronikán. A megfigyelt repülési profil alapján tűzvezetési megoldás kerül kiszámításra, amelyet a fegyvert kezelő katona válthat ki. A KNDS szerint a drónfenyegetések típusától és számától függően a katona különböző előre programozott harci profilok közül választhat, amelyek szükség esetén egyedi célpontokat célozhatnak meg, vagy összehangolt légi kitörések segítségével specifikus töredékfelhőket hoznak létre a helyiségben. hogy a közeledő drónokat egy rajban hatékonyan és a lehető leggyorsabban el lehessen ütni .


Amint azt a gyártó a hartpunktnak megerősíti, a fejlesztés utolsó szakaszában lévő drónvédelmi készlet bármely RCT30-as toronyba utólag felszerelhető, beleértve a már használatban lévőket is. Ennek alapkövetelménye a platform szoftveres adaptációja és két további számítógép integrálása, amelyek a drónok azonosításáról és nyomon követéséről gondoskodnak. Ha azt akarjuk, hogy a tartály teljes mértékben képes legyen önvédelemre a drónok ellen, a járművet önálló érzékelővel is fel kell szerelni.

Waldemar Geiger
Akkor elvileg ezt a mi Lynx-k is tudja?
 
  • Tetszik
Reactions: perceptron

perceptron

Well-Known Member
2023. június 15.
6 676
14 005
113
Akkor elvileg ezt a mi Lynx-k is tudja?
Hat, az ABM miatt szerintem ez eddig sem volt kerdeses mint lehetseges kepesseg, inkabb az a kerdes, lesz-e es mikor, ha igen, marmint a szoftveres felismero oldala, no es meddig hatasos stb. Biztosan hamarabb megoldhato, mint a joval potensebb Skyrangerek erkezese, en biztosan kernem a sw upgradert (marmint ha meg nincs benne), de tudjuk, minden penz kerdese...
 
  • Imádom
  • Tetszik
Reactions: Aladeen and Venom85

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 843
85 365
113
Hw mi lenne? Extra sensor/radar/ilyesmi?
Azt írták, hogy 2db számítógép kell még a rendszer kiszolgálásához. Viszont ez az embertelen CRT30 toronyhoz van, nem a mi Lance tornyainkhoz, íbiztos vagyok benne, hogy nem 2 hét és két fillér az integráció.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 590
34 331
113
Feltalálták a spanyolviaszt!
Már a Merkava II fejlesztett tuzvezeto rendszere kepes volt loelemszamolasra es beallitasra legi celok ellen a 105 milis agyuval.Es volt hozza repesz- kummulativ érintő/kezelsegi gyujtos loszere.Meg jo,hogy a mai elektronikai szint mellett kepesek ezt megcsinalni...Reg kesz kéne lennie.
 

Venom85

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
7 427
21 086
113
Feltalálták a spanyolviaszt!
Már a Merkava II fejlesztett tuzvezeto rendszere kepes volt loelemszamolasra es beallitasra legi celok ellen a 105 milis agyuval.Es volt hozza repesz- kummulativ érintő/kezelsegi gyujtos loszere.Meg jo,hogy a mai elektronikai szint mellett kepesek ezt megcsinalni...Reg kesz kéne lennie.
Megnézném azért a 105 mm-t lőni egy DJI méretű drónra! :rolleyes:
 

perceptron

Well-Known Member
2023. június 15.
6 676
14 005
113
Azt írták, hogy 2db számítógép kell még a rendszer kiszolgálásához. Viszont ez az embertelen CRT30 toronyhoz van, nem a mi Lance tornyainkhoz, íbiztos vagyok benne, hogy nem 2 hét és két fillér az integráció.
El nem tudom képzelni, minek kellene ilyesmi...? Ehhez egy lokalban futo AI hibatlanul megfelel, elore betanitod mondjuk napok alatt, felismer, irányoz, a kezelő meg nyomja neki, mint süket a csengőt. Ehhez kell egy darab Integrált platform, amin mondjuk van egy combosabb Updatek OTA a bazison, ennyi.
Nem vagyok naprakesz az embedded platformokban de biztosan van készen elérhető a Jetson SOM családban, ami tökéletesen megfelel ilyesmire:

A Teslaban stb mi van? Ha ofa elég, akkor ide kb 3x tulbiztositanank vele a teljesítményt...
 
  • Tetszik
Reactions: Venom85

perceptron

Well-Known Member
2023. június 15.
6 676
14 005
113
Feltalálták a spanyolviaszt!
Már a Merkava II fejlesztett tuzvezeto rendszere kepes volt loelemszamolasra es beallitasra legi celok ellen a 105 milis agyuval.Es volt hozza repesz- kummulativ érintő/kezelsegi gyujtos loszere.Meg jo,hogy a mai elektronikai szint mellett kepesek ezt megcsinalni...Reg kesz kéne lennie.
Elég oda a 30-as is, de valóban, nem értem, egy sw updaten (esetleg az alá egy célhw upgraddel) kívül mi kellhet még...? A Lance eleve celkoveto, nem, benne vannak az actuatorok stb, nem?
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 590
34 331
113
Megnézném azért a 105 mm-t lőni egy DJI méretű drónra! :rolleyes:
Elég oda a 30-as is, de valóban, nem értem, egy sw updaten (esetleg az alá egy célhw upgraddel) kívül mi kellhet még...? A Lance eleve celkoveto, nem, benne vannak az actuatorok stb, nem?
Mintanak irtam.40 éve megoldottak,hogy egy full nem arra tervezett fofegyver alkalmas legyen légi célra.Boxer 30milise meg eleve ABM.Jo,hogy rszukbe jutott,lejetne vele légi célra lőni....
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 843
85 365
113
El nem tudom képzelni, minek kellene ilyesmi...? Ehhez egy lokalban futo AI hibatlanul megfelel, elore betanitod mondjuk napok alatt, felismer, irányoz, a kezelő meg nyomja neki, mint süket a csengőt. Ehhez kell egy darab Integrált platform, amin mondjuk van egy combosabb Updatek OTA a bazison, ennyi.
Nem vagyok naprakesz az embedded platformokban de biztosan van készen elérhető a Jetson SOM családban, ami tökéletesen megfelel ilyesmire:

A Teslaban stb mi van? Ha ofa elég, akkor ide kb 3x tulbiztositanank vele a teljesítményt...
A hadi felhasználású számítástechnikai hardwerek nagyon sokkal le vannak maradva a a civil piactól (nézd meg mit kap most az F-35 úgy, hogy amit leváltanak is az egyik legnagyobb teljesítményű rendszer volt a katonai repülésben az adott kategóriában) simán elképzelhető, hogy a régi hardweren nem fut el az új softwer.

Bár azt tegyük hozzá, hogy a civil hardwernek nem is kell olyan extrém körülmények közt működnie mint egy PUMA tornya ahol van egy 30mm-es gépágyú lövésenként vagy 2-3 tonna reakcióerővel (ez marhára nem könnyen megoldható feladat). Ez csak a gépágyú, de ott van még az időjárás és még 1000 olyan extrém igénybevételi tényező amilyen nincs a civil szférában.
Volt egy videó a T-14 hardwereinek tesztjéről érdemes rákeresned.