Amúgy nem nominál értéken kerül többe, hanem arányaiban.
A King Stallion modifikáció kifejlesztésére idáig, a CH-53K projekt 2006-os indulása óta elköltöttek közel 28 milliárd dollárt.
Úgy számolnak, hogy kb 200 darabot fognak belőle megépíteni az USMC-nek, a többi az export.
Aminek lesz tehát egy további költsége, de eladási árbevétele is.
Az F-35A/B/C esetében a totális élettartamra vetített költséget taksálják 1000 milliárd dollárra. Egyesek.
Az 1000 milliárdos becslés ugyan több, mint a már fix 28 milliárd dollár, de ezt az 1000 milliárdot a JSF program 25 évvel ezelőtti kezdetétől a kb 3100 darab legyártott gép kb 40 éves üzeméig spekulálják. Tehát 65 év alatt 3100 gép kifejlesztésére és legyártására és üzemben tartására kell ezt érteni.
15 év alatt 28 milliárdot tisztán elkölteni egy már meglévő típus továbbfejlesztésére, amiből kb valamivel több, mint 200 darabot remélnek értékesíteni, ha…
… nem épp olcsó projekt.
Nem véletlen, hogy a CH-53K idén év eleji darabára jó 20 százalékkal volt magasabb, mint egy F-35A mezitlábas darabára.
Habár a másfél hónappal ezelőtti hír szerint azzal, hogy a Sikorsky be tudott húzni egy 9 darabos US Navy rendelést, most már arról hallani, hogy sikerült a King Stallion darabárát beszuszakolni a bűvös 100 milliós álomhatár alá.
Igaz, a megrendeléssel a Pentagon átlépte a 30 milliárdos programköltséget.
