A csatahajó lényege, hogy a lehető legnagyobb (tüzérségi) tűzerőt olyan páncélzattal ötvözze, amelyet minden ellenséges tűzerőnek ki lehet tenni, és így képessé váljon a tengeri csaták megnyerésére. Erre a koncepcióra épültek már a XVIII. századi sorhajók is, majd a technikai fejlődés révén a modern csatahajók a Dreadnought-tól az Iowa-ig.
A csatahajó-koncepció azért vesztette értelmét, mert a pusztán felszíni hajókkal megvívott tengeri csaták is rég eltűntek a hadviselés színpadáról. A hagyományos haditengerészeti tüzérség jó ideje összezsugorodott, szinte eltűnt, mert a nagy kaliberű tüzérségnél általában sokkal hatékonyabb csapásmérési lehetőséget biztosítanak a repülőgépek és a rakétafegyverek. Eközben a páncélozás ugyanígy fölöslegesség vált, hiszen hatótávolságban, pontosságban és pusztítóerőben akkorát fejlődött a különböző fegyvernemek tűzereje, hogy a nagyméretű dolgok páncélozása egyszerűen teljesen reménytelenné lett.
Rakétahordozásra sem értelmes dolog csatahajó-léptékben gondolkodni, mert számtalan felszíni és felszín alatti típus van, amely régóta ezt teszi, az egyik olcsóbban, a másik rejtettebben, a harmadik rugalmasabban, mint tenné azt egy 30-40 ezer tonnás kolosszus. Lehetne persze építeni egy rakétás, robotrepülőgépes, ágyús, railgunos, lézeres overkill pusztító halálcsillag szuperhajót, de minek? Milyen konfliktusban lenne egy ilyennek haszna? Milyen ellenség ellen és kinek lenne ez ideális fegyver? Egyébként is, az ilyen nagyfokú erőkoncentráció kiemelt célponttá tenné a hajót, aminek hatékony védelmére tucatnyi kisebb egységet kellene vezényelni. Az US Navy számára teljesen fölösleges pénzpocsékolás lenne, a többi haditengerészet számára meg egyenesen pénzügyi- és nem mellesleg doktrinális öngyilkosság, mert minden erőforrásuk rámenne egy olyan hajóra, ami ugyan nem igazán jó semmire, viszont a fél flottát a védelmére kell összevonni. Szomáli kalózok ellen nyilván fölösleges ilyet építeni, az USA ellen nyilván édeskevés, ugyanakkor még a másodrangú haditengerészetek (és légierők) is jó eséllyel küldenék a tenger fenekére.
Létjogosultsága szerintem talán olyan "ágyúnaszádoknak" lehetne, amelyek hót egyszerű, lecsupaszított, páncélozatlan ágyúplatformok lennének tucatnyi nagy kaliberű, nagy lőtávolságú, hagyományos löveggel. Efféle bárkák bizonyos esetekben talán a haditengerészeti légierőtől hatékonyabban vehetnének tűz alá ellenséges partszakaszokat és talán a cirkálóktól, rombolóktól hatékonyabban, a hordozóktól pedig olcsóbban ijesztgethetnének gyengébb országokat. De ez is erősen kérdéses elmélet, amit csak azért gondoltam ki, mert sok elavult fegyverhez hasonlóan a csatahajókat is nagyon kedvelem.
