Nagy odafigyelést igényel mindenki részéről, mert a legtöbb hiba nem a fizikából, hanem az emberi tényezőkből ered (főleg lőelemképzés, irányzási hibák - ami szintén benne van a szórásellipszisben, tehát technikai és nem fizikai - , helytelen koordináták, céladatok... persze ezt egy elméleti ember nehezen érti meg.
Nézzük, szórás okai:
- Lövedékek és töltetek gyártási különbözősége: Technológia, tehát javítható és javult is. Itt fordulhat elő, hogy ha a töltet kémiailag vagy mennyiségileg nem azonos, akkor lehetnek kiugró eltérések. Ma már szinte analitikai pontossággal mérnek a gyártás során.
- A lövedéknek a csőben való mozgását befolyásoló tényezők: Szennyeződés, cső hőmérséklete (tisztítások gyakorisága, nyitott lövegzárral szellőztetni).
- A cső és lövegtalp rezgése a lövés pillanatában (bölcső vezetősínek szennyeződésének megakadályozása, karbantartás gyakorisága. Ma már egész jól védik gyárilag.
- Különböző légköri viszonyok (említettem a rögzítőpontok lövését, és gyors feladatvégrehajtás, mivel a változása lassú folyamat)
- Irányzási hibák: Emberi és technológiai tényezők és ezek a leggyakoribbak. Mai technológiával nagyot javultak)
A szórás tojásdad alakú, oldalirányban kisebb, ahol a lövedékek kb. fele a cél közelében csapódik : 50, 32, 14, 4 %
És most írdd le, hogy szerinted hogyan jön ki.
Mi az a néhányszor 100 m-es főirány???? Oda lövök, ahova kell. Nézd meg Te is, hogy már Vietnámban, az akkori technikával sem volt ritka a 100 m-en belüli csapáskérés, hiszen közvetlen harcérintkezésnél a dzsungelben csak úgy tudták leválasztani az ellent, ha az UTM koordináták szerint a szonszédos négyzetekbe kérték a támogatást. Ma meg aztán kérhetik akárhová, hála a precíziós lövedékeknek, gyújtóknak.
[QUOTESzerinted viccből van az, hogy a távolsággal durván nő a CEP? A harckocsi löveg 2-3 km-ig álló helyzetben egy 1x1 méteres felületet ma 80% felett trafál el. A tüzérség mend indirekt tűzben 10-15 km-en már 50 métertes CEP-pel dolgozik...][/QUOTE] Hagyományos gránátokkal ez nem is rossz egy 155-nél, mivel a repeszhatás csak 50 m, 105-el ez a max. közeli lőtáv és lehet alatta a CEP. Csakhogy, belövés (nem villázás) után, vagy radar segítségével erről a távolságról ma illik egy mozgásban lévő konvolyt eltalálni. Milyen széles is az út, főleg, ha nem is merőleges a TÁS-ra???
Ekkora arccal osztani egy fotelből nulla katonai múlttal több mint pofátlanság úgy, hogy egy egész szakmát és a képviselőit sértegeted. Ha a repülésben is pont ilyen értéket képvisel a tudásod akkor igen szakmaitlan, csupán elméleti síkon való képzelgés hibás következtetésekkel.
A volt kiképzőm szerint pont D-20-al fektették ki a kínai T-55-ösket 1979-ben.
BONUS, Smart... Eltévedtél nagyon ezzel az idealizát maszlaggal. Mi idális egy állandóan változó, bizonytalansággal teli környezetben?
Még egyszer írom: Ma már egy önjáró a megállás után 30-45 mp múlva csapást mérhet a kiválasztott célpontra, mert az időjárásmérők külön dolgoznak, folyamatosan és ugyanúgy felhasználják a műholdképeket az elemzés során.
Szerinted igazságos egy 50 évvel ezelőtti tüzérséget hasonlítani napjaink repülőharcászatához? Tudod mi fejlődés és ezáltal hatékonyságnövekedés ment végbe az elmúlt 20 évben? Jóval látványosabb mint bármely más fegyvernemnél, pont most írták elő az eljárások igazítását a technológiákhoz a legtöbb modern hadseregben.
[QUOTEIgen, ezzel jön ki 27 km-en a Palandin 150 m-es CEP-je...][/QUOTE] Ezzel ki vitatkozott? De ez akkor sem azt jelenti, hogy nem lőhetek 27 km-re, hanem azt, hogy ezen a távolságon miket kell figyelembe vennem és a céltól függően mennyi lőszerrel milyen veszteségokozás a cél, mire figyelve a saját csapatok tekintetében és milyen előkészítést kell alkalmaznom a lehető legpontosabb lövéshez.
Marhára leegyszerűsíted a szárazföldi haderőnem egyik legösszetettebb és legbonyolultabb fegyvernemének működését, hogy csak egy paraméterrel, a CEP-vel foglalkozol.
Kezdve, hogy a max. lőtáv csak 17410 m, tény, hogy az USA kollégáknak sokkal kedvezőbbek a lehetőségei, de ne feledd, hogy a 20 évvel ezelőtti MH tüzérség sajnos fényévekkel járt a mai előtt minden téren. Több lövészetet láttam mint TE és igen pontos lövéseket.
Ez megint csak feltételezésből eredő megalapozatlan rágalmazás. Ezeknek a fegyvereknek az alkalmazását nem csak a cél jellege és a költségviszonyok határozzák meg, hanem a cél közvetlen környezete, a járulékos veszteségek okozásának a minimalizálására való törekvés, amit képekről és videókról nem mindig láthatunk. A döntés mögötti érveket nem látod, mégis pofátlanul ítélkezel mások felet a meleg szobából úgy, hogy még lőport sem szagoltál.
Igaz állításokat cáfolsz meg hülyeségekkel. Én tüzér voltam, Te nem. Nekem is vannak még ismerőseim a szakmában. Én ugyan WG fotelharcosokkal nem állok kapcsolatban, viszont napi szinten ÉLESBEN alkalmazóval igen. A gyakorlati alkalmazás nem áll meg a grafikonoknál, az eljárások tökéletesedése folyamatos.
A tüzérség alá- és a légierő túlbecslése vezetett oda, hogy Ukrajnában uralja a csatatereket (és ezt már itthoni és NATO tisztek is megírták), míg a légerő élt 1 hónapot. Ez tény és a tényeket cáfolni hülyeség.[/QUOTE]
Szintén tüzér...
Ilyen alakulatnál voltam én is. Tudtommal a valaha nálunk volt legnagyobb teljes M-zárolt feltöltéses nemzetközi hadgyakorlatos éleslövészetét lőttük, teljes feltöltéssel, azaz 18 buffal osztálytörzsenként, ami igen csak nagy tűzerő. Én a pk. rádiós pozícióban vettem részt a történetben, tehát a 18 buffot a főnököm parancsai szerint irányozták és lőtték el a célokra, Amikor azonban a 18 löveg a zárótüzet rajtunk keresztül futóan vezérelte, na az nagyon kemény volt. De az utolsó pillanatig maradnia kellett az összes figyelőnek (ez 4 volt, a 3 ütegé és + mi), szóval nagy pucolás volt a végén, miközben 18 buff szórta teljes tűzgyorsasággal az áldást. A föld is hullámzott a lábunk alatt az egyre közelibb becsapódásoktól, miközben elpucoltunk. Filmen is ritkán látni ekkora csapásmérést mint amit ott lőttünk. Ha jól emlékszem folyamatosan mozgó zárótűz volt támadó páncélos hadosztály ellen, akik az elvi forgatókönyv szerint arra támadtak, ahol a mi figyelőink voltak. Sok vezérkari tiszt volt a hadgyakorlaton sok országból, és sok ország alakulatai voltak egyszerre a bakonyi lőtéren is. Vadászgépek és MI-24-ek repkedtek, harckocsik és lövész alakulatok száguldoztak éjjel nappal mindenfelé. Persze külföldiek is. Olyan nagy nemzetközi hadgyakorlatok azóta sem voltak nálunk, de máshol is ritkán vannak.
Szerintem jó kis videó!
