Toronykosárbantoronnyal együtt mozgó nyulványába
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Toronykosárbantoronnyal együtt mozgó nyulványába
Találat esetén mit csinálsz a szétszóródó repeszekkel il töltet maradványokkal? Nem beszélve egy komultatív sugárról il vákumról.Én alapvetően nem értem a nem személyzetes torony elgondolását 2019-ben.
Manapság, ha egy járművet olyan találat ér, ami átmegy a távirányított torony páncélzatán/automata elhárító rendszeren, akkor az átment volna az emberes torony védelmén is. Az emberes toronyban ebben az esetben 1 de inkább 2 fő lenne "kipipálva" a legénységből. A távirányított toronynál meg max harcképtelené válik a torony. Ettől még elhúzhat fedezékbe - javításra. A moduláris rendszerek miatt pedig percekben, órákban mérhető a javítás.
Ha elektronikai probléma van a toronnyal, akkor tök mindegy, hogy emberes-e a torony, vagy távirányított. Így is úgy is erősen korlátozott a használhatósága.
Már, ha csak a modern töltő mechanizmusokra gondolok (CTAS), vagy az ATGM célzórendszerére, áram vagy vezérlés nélkül - szerintem - nem működnek.
Azt tudom, hogy a német MK-30-asnak van saját akkuja, amivel egy központi áramszünet esetén is harcképes marad, de szerintem ennél nagyobb ágyuknál már ez probléma lehet.
Szóval ezért érthetetlen nekem pl. a cseh IFV tender is (mondjuk van megfelelő magyarázatom a dologra, de.... )
Melyikkel, amelyik a tornyot találja el?Találat esetén mit csinálsz a szétszóródó repeszekkel il töltet maradványokkal? Nem beszélve egy komultatív sugárról il vákumról.
Kivéve,ha ki tudsz fejleszteni egy megfelelő védettséget biztositó könnyebb fajsúlyú kompozit műanyag páncélt.
De akkor is ragaszkodnék a torony alatti,jobban mondva a torony alsó,a testben lévő részében elhelyezett személyzethez.
Akkor a nyugat tervezők hagyományos tornyot továbbfejlesztő vonalára szavazok,hk-k vonatkozásában.Armata torny csodálatos mérnöki alkotás,de szerintem nem érett a gyakorlati háborus alkalmazásra.A tank nem egy hajó,ahol van hely,hozzáférési lehetőség,és idő is a hibák és sérülések javitására.Nem létezik ilyen. Mindenki hülyére próbálta, aztán feladta. Pár éve oda-meg-vissza voltak szén nanocsöves technológiától, hogy majd az... Ahogy most kinéz, az sem váltja meg a világot. Úgy tűnik a fém és a kerámia marad megoldás passzív kinetikai védelem terén...
Ezzel két rohadt nagy probléma van, az egyik az, hogy aki csak ezt erőltette (Projekt 470, Projekt 490A, stb.), anno azért kényszerült erre, mert más módon nem tudták az optikát megoldani. Akkoriban nem volt egyszerűen modern digitális technika erre. Ma valahogy senki nem is tervez ilyesmit. Vagy a toronyban van a személyzet, vagy előtte, vagy mögötte, ha alatta, akkor meg a torony teljesen független tényező. Mindenki hülye lenne, amerikaiak, európaiak, oroszok, japánok, kínaiak? Erősen kétlem.
Másodszor pedig a torony alatti mozgó küzdőtérben lehet a legoptimálisabban elhelyezni a lőszert függőlegesen. Ha ott a személyzet van, ez kiesett. Lásd T-14 Armata esete...
Akkor a nyugat tervezők hagyományos tornyot továbbfejlesztő vonalára szavazok,hk-k vonatkozásában.Armata torny csodálatos mérnöki alkotás,de szerintem nem érett a gyakorlati háborus alkalmazásra.A tank nem egy hajó,ahol van hely,hozzáférési lehetőség,és idő is a hibák és sérülések javitására.
Harchelyzetben?Tekintve,hogy a lőszertároló nem a teknő aljára van erősítve hanem a torony tetejére a meghibásodást annyi javítani,hogy leemeled a tornyot a tárral és azonnal annyi helyed van amennyit akarsz...
Bármennyire hihetetlen nem hülyék tervezték azt a harckocsit.
Harchelyzetben?
Továbbra is az a gondom ezzel a robotizált toronnyal,hogy egészen triviális hibáksérülések is megfosztják a hk-t a fő fegyverétöl.A harctéren.Kiegészitő fegyverzethez hasznosnak tartom a távirányitott tornyot.A kinai Type15 ngp+agv kombóját szivesen látnám ráaplikálva a leendő Leoinkra.Persze a NATO szabványos változatát.De még ott se ártana egy vészhelyzeti kézi üzemmód.
Lehet,mivel még én a kompjuterek elött szocializálódtam,egyszerűen csak bizalmatlan vagyok.De szerintem a hk esetében jó az,ha a katona bele tudja rugdosni a lőszert az ágyúba,ha leég a töltőgép villanymotorja.És van egy vészhelyzeti célzótávcsöve,ha a srapnel repeszei leborotválták az összes EO tornyát.Mert a javitó körletig is el kell jutni valahogy.És használhatatlan fegyverrendszerrel a hk csak egy önjáró célpont.
Ennek ellenére még az amerikai SF is szivesen használja a kalapáccsal is javitható felszerelést harchelyzetben.Felejtsük már el ezt a berugdosom meg kalapaccsal verem dolgot.Nem ezt a kort éljük és a harcjárművek sem erre készülnek.
Nem is javitani kell harchelyzetben,hanem üzemeltetni valahogy,mig eljut a javitásig.Csökkent harcértékkel is,de egy T90 vagy egy Abrams,Type10 harcképes marad,ha a számitógépei lefagynak,és a töltőgép(ahol van) nem birja a gyűrődést.Legalább fedezni tudják a saját visszavonulásukat.Egy IFV elveszti a tornyát,a deszantraj gp-sa még adhat lefogótüzet egy tetőbúvon át.De mit csinál az Armata személyzete?Imádkozik,hogy ne legyen több lőszere az ellenek?Milyen harchelyzetben?Senki nem javít harcközben semmit.Elvontatják vagy elmegy lábon és megjavítják hátul.
Akkor a nyugat tervezők hagyományos tornyot továbbfejlesztő vonalára szavazok,hk-k vonatkozásában.Armata torny csodálatos mérnöki alkotás,de szerintem nem érett a gyakorlati háborus alkalmazásra.
A tank nem egy hajó,ahol van hely,hozzáférési lehetőség,és idő is a hibák és sérülések javitására.
Ennek ellenére még az amerikai SF is szivesen használja a kalapáccsal is javitható felszerelést harchelyzetben.
Nem is javitani kell harchelyzetben,hanem üzemeltetni valahogy,mig eljut a javitásig.Csökkent harcértékkel is,de egy T90 vagy egy Abrams,Type10 harcképes marad,ha a számitógépei lefagynak,és a töltőgép(ahol van) nem birja a gyűrődést.Legalább fedezni tudják a saját visszavonulásukat.Egy IFV elveszti a tornyát,a deszantraj gp-sa még adhat lefogótüzet egy tetőbúvon át.De mit csinál az Armata személyzete?Imádkozik,hogy ne legyen több lőszere az ellenek?
És buktak el,megbizhatósági és ár,valamint harcászati okokbol.A nyugati harckocsik toronyfejlesztése kényszerű döntés, nincs nagyon választási lehetőségük. Már évtizedek óta szeretnék a személyzetet száműzni a toronyból, az amerikai Block III még ugye külső elhelyezésű löveget álmodott meg az 1980-as évek végén, majd jött az FCS (azon belül a Mounted Combat System) és a GCV projektek, ahol alapértelmezett volt a személyzet nélküli torony...
A sérülések és hibák a régi harckocsik esetén sem voltak belülről javíthatóak, akkor is az a bevett taktikai döntés, hogy egy műszaki harcjármű (Grizzly, Kodiak, VT-55/VT-72) jön kivonatja vagy kitolja a sérült járművet a tűzvonalból, majd elvontatja a legközelebbi harctéri karbantartó-pontra. Itt maximum a mozgásképesség visszaállítása volt tényező, e téren pedig nincs változás.
Igaz,és nem.Nem véletlenűl van rajta még mindig a szuper számitógépes EO célzórendszer mellet a sima célzóoptika,és nem véletlenűl tölthetők kézzel is a töltőgépes tankok is.Mindkettő gyakorlati hasznára van példa az utóbbi 20év háborúiban is.Ha egy Abrams M1A2SEP / A3 vagy egy Type-10, de szerintem még egy T-90Sz/M/MSz is elveszti a számítógépeit, akkor hátraarcot csinál, és hagyja a társait érvényesülni. Aztán rohan a javítóbázisra. Egy harckocsi nem grasszál magában (normális esetben), szóval nem saját magát kell megvédenie, hanem támaszkodik a társaira.
Ennek ellenére még az amerikai SF is szivesen használja a kalapáccsal is javitható felszerelést harchelyzetben.
Nem is javitani kell harchelyzetben,hanem üzemeltetni valahogy,mig eljut a javitásig.Csökkent harcértékkel is,de egy T90 vagy egy Abrams,Type10 harcképes marad,ha a számitógépei lefagynak,és a töltőgép(ahol van) nem birja a gyűrődést.Legalább fedezni tudják a saját visszavonulásukat.Egy IFV elveszti a tornyát,a deszantraj gp-sa még adhat lefogótüzet egy tetőbúvon át.De mit csinál az Armata személyzete?Imádkozik,hogy ne legyen több lőszere az ellenek?
Birodalmi lépegető (Elnézést)Mondj már nekem kalapáccsak javítható SF cuccot.
Lehet a hordozható ujjlrnyomatszkennerre gondoltMondj már nekem kalapáccsak javítható SF cuccot.
És buktak el,megbizhatósági és ár,valamint harcászati okokbol.
,és nem véletlenűl tölthetők kézzel is a töltőgépes tankok is.Mindkettő gyakorlati hasznára van példa az utóbbi 20év háborúiban is.
A jelenkor harcászati helyzeteiben pedig bizony nem ritka,hogy a sérült járgányoknak át kell törniük a javitókörletig,vagy maradniuk kell a harcrendben.Egyik esetben esetben sem árt,ha marad némi harckészsége.A haszontalaná vált jármveket meg megsemmisitik.
Lehet a hordozható ujjlrnyomatszkennerre gondolt
Igaz,egyik sem jutott el még műkő prototipusig sem.Ezekböl a merész újitó hk-bol csak az M60A2 és a svédek S hk-ja jutott el sorozatgyártásig,de azok sem lettek sikertörténetek.Megint nekiállsz olyasmiket belekeverni, ami közelébe sem volt a témának. Melyik említett programban volt megbízhatósági vagy harcászati ok a "bukáshoz"?!?!
Egyiknél sem.
A Block III végét a hidegháború vége hozta el, az FCS MCS egy irgalmatlanul ambiciózus, emiatt elszabaduló költségekbe beleroppanó program lett, a GCV pedig egy kapkodva összehányt program, megfelelő pénzügyi és politikai támogatás nélkül.
Leclerc, K2, Type-10, melyiknél lehetséges a fő löveg kézzel töltése?
A jelenkor harcászati helyzetei? Melyikre gondolsz? Szíriai polgárháború vagy a kelet-Ukrajnai polgárháború? Ahol nincs rendes logisztikai háttér, nincs rendes harcrend pláne nem szakszerűen felépített harci egység?
Heveny kétségeim vannak, hogy a harckocsitervezők ilyen harci helyzetekre tervezik a jövő harcjárműveit. Ahogy a potenciális megrendelő katonai vezetők sem ilyen helyzetekre kondicionált harcjárműveket akarnak a saját katonáiknak...
Igaz,egyik sem jutott el még műkő prototipusig sem.Ezekböl a merész újitó hk-bol csak az M60A2 és a svédek S hk-ja jutott el sorozatgyártásig,de azok sem lettek sikertörténetek.
Leclercröl olvstam tipusismertetőt,abban irták a kézzel tltés lehetőségét.Az orosz tipusokhoz hasonlóan jóval kisebb tűzgyorsasággal.Megvallom,a távol keletiekben nem vagyok olyan biztos.
Jelenleg,és a közeli jövőben nem várható Kurszk 2.0.De még a goláni harckocsitemető ujrajátszása sem.A rendszerbe álló hk-at pont hogy a hibrid háború körülményeihez módositják.Ami nem jelenti azt,hogy ne kellene 100%ban alkalmasnak lenniük a hagyományos összfegyvernemi gépesitett harcra.Nagyon is alkalmasnak kell lenniük,csak még pluszban alkalmasnak kell lenniük a 4.generációs,illetve a 3. és 4.generációs hadviselési módszerek hibridjére is.
Magánvélemény.Szerintem az FCS bukását az elszabadult költségek mellet még az is okozta,hogy túlságosan elszakadt a klasszikus,Kurszk 2.0 jellegű hadviseléstöl.A nagyléptékű légi-gépesitett hadviselés megvalósitásának vágya túl erős volt.