Egyéb járművek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 522
113
Nem tudsz értelmes tömegű következő generációs harckocsit tervezni emberes toronnyal.Egész egyszerűen nem lehet megtenni megfelelő védettség mellett!
Kivéve,ha ki tudsz fejleszteni egy megfelelő védettséget biztositó könnyebb fajsúlyú kompozit műanyag páncélt.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
10 170
12 591
113
Szerintem itt nagyon elbeszélünk egymás mellett!
Én azt az elgondolást támogatom, amit a T-14 harckocsi, vagy a Puma IFV képvisel.
Kicsi de páncélozott modern távirányított torony.
A kezelő személyzet pedig a torony "alatt" a testben helyezkedik el.
Celebra sem feltétlenül a test feletti toronyba tenne embert, hanem a torony alá, a toronnyal együtt mozgó nyulványába, csak o nem szakadna el a régi, jól bevált optikai célzás lehetőségétől, meg a manuális harctól.
Ennyi.
 
  • Tetszik
Reactions: Celebra

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
12 916
35 288
113
Szerintem itt nagyon elbeszélünk egymás mellett!
Én azt az elgondolást támogatom, amit a T-14 harckocsi, vagy a Puma IFV képvisel.
Kicsi de páncélozott modern távirányított torony.
A kezelő személyzet pedig a torony "alatt" a testben helyezkedik el.
Celebra sem feltétlenül a test feletti toronyba tenne embert, hanem a torony alá, a toronnyal együtt mozgó nyulványába, csak o nem szakadna el a régi, jól bevált optikai célzás lehetőségétől, meg a manuális harctól.
Ennyi.
Celebra az oszcilláló rendszerű tornyokra gondol így, szerintem.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 522
113
Arra gondoltam igen.
Akkor nem.Az AMX13ban a személyzet a test felett,a toronyban volt,vagyis a lövészszállitóknál nem ezt preferálnám
Hk-nál kissé más a kép.Ha a fő löveg,ill főkép a lőszer mérete megengedi,maradnák a hagyományos toronykialakitás egy fejlesztett verziójánál.De úgy nézz ki,hogy a kaliber növekedése valamiféle radikálisabb megoldást követel.De akkor is ragaszkodnék a torony alatti,jobban mondva a torony alsó,a testben lévő részében elhelyezett személyzethez.Minimum az irányzó esetében.Valamint szükségesnek tartom a személyzet nélküli nevezzük fegyvertérnek,rész erős páncélozásához.És kérném,hogy az erős páncélzat alatt legyen hagyományos optikai irányzék is.
 

tonyo

Well-Known Member
2017. június 23.
4 333
4 519
113
Én alapvetően nem értem a nem személyzetes torony elgondolását 2019-ben.
Manapság, ha egy járművet olyan találat ér, ami átmegy a távirányított torony páncélzatán/automata elhárító rendszeren, akkor az átment volna az emberes torony védelmén is. Az emberes toronyban ebben az esetben 1 de inkább 2 fő lenne "kipipálva" a legénységből. A távirányított toronynál meg max harcképtelené válik a torony. Ettől még elhúzhat fedezékbe - javításra. A moduláris rendszerek miatt pedig percekben, órákban mérhető a javítás.
Ha elektronikai probléma van a toronnyal, akkor tök mindegy, hogy emberes-e a torony, vagy távirányított. Így is úgy is erősen korlátozott a használhatósága.
Már, ha csak a modern töltő mechanizmusokra gondolok (CTAS), vagy az ATGM célzórendszerére, áram vagy vezérlés nélkül - szerintem - nem működnek.
Azt tudom, hogy a német MK-30-asnak van saját akkuja, amivel egy központi áramszünet esetén is harcképes marad, de szerintem ennél nagyobb ágyuknál már ez probléma lehet.
Szóval ezért érthetetlen nekem pl. a cseh IFV tender is (mondjuk van megfelelő magyarázatom a dologra, de.... :rolleyes:)
Találat esetén mit csinálsz a szétszóródó repeszekkel il töltet maradványokkal? Nem beszélve egy komultatív sugárról il vákumról.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
10 170
12 591
113
Találat esetén mit csinálsz a szétszóródó repeszekkel il töltet maradványokkal? Nem beszélve egy komultatív sugárról il vákumról.
Melyikkel, amelyik a tornyot találja el? :rolleyes:
Azzal semmit mivel a távirányított torony nem egy légtér a küzdőtérrel. Ha viszont emberes torony van a járművön, akkor ezek jó részét megkaphatja a teljes küzdőtér, és csak a mákfaktor a mi dönt. Mondjuk azonos súly mellett a távirányított torony tesz nagyobb járműtest páncélzatot, ami javítja a túlélőképességet.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 688
8 690
113
Kivéve,ha ki tudsz fejleszteni egy megfelelő védettséget biztositó könnyebb fajsúlyú kompozit műanyag páncélt.

Nem létezik ilyen. Mindenki hülyére próbálta, aztán feladta. Pár éve oda-meg-vissza voltak szén nanocsöves technológiától, hogy majd az... Ahogy most kinéz, az sem váltja meg a világot. Úgy tűnik a fém és a kerámia marad megoldás passzív kinetikai védelem terén...

De akkor is ragaszkodnék a torony alatti,jobban mondva a torony alsó,a testben lévő részében elhelyezett személyzethez.

Ezzel két rohadt nagy probléma van, az egyik az, hogy aki csak ezt erőltette (Projekt 470, Projekt 490A, stb.), anno azért kényszerült erre, mert más módon nem tudták az optikát megoldani. Akkoriban nem volt egyszerűen modern digitális technika erre. Ma valahogy senki nem is tervez ilyesmit. Vagy a toronyban van a személyzet, vagy előtte, vagy mögötte, ha alatta, akkor meg a torony teljesen független tényező. Mindenki hülye lenne, amerikaiak, európaiak, oroszok, japánok, kínaiak? Erősen kétlem.

Másodszor pedig a torony alatti mozgó küzdőtérben lehet a legoptimálisabban elhelyezni a lőszert függőlegesen. Ha ott a személyzet van, ez kiesett. Lásd T-14 Armata esete...
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 522
113
Nem létezik ilyen. Mindenki hülyére próbálta, aztán feladta. Pár éve oda-meg-vissza voltak szén nanocsöves technológiától, hogy majd az... Ahogy most kinéz, az sem váltja meg a világot. Úgy tűnik a fém és a kerámia marad megoldás passzív kinetikai védelem terén...



Ezzel két rohadt nagy probléma van, az egyik az, hogy aki csak ezt erőltette (Projekt 470, Projekt 490A, stb.), anno azért kényszerült erre, mert más módon nem tudták az optikát megoldani. Akkoriban nem volt egyszerűen modern digitális technika erre. Ma valahogy senki nem is tervez ilyesmit. Vagy a toronyban van a személyzet, vagy előtte, vagy mögötte, ha alatta, akkor meg a torony teljesen független tényező. Mindenki hülye lenne, amerikaiak, európaiak, oroszok, japánok, kínaiak? Erősen kétlem.

Másodszor pedig a torony alatti mozgó küzdőtérben lehet a legoptimálisabban elhelyezni a lőszert függőlegesen. Ha ott a személyzet van, ez kiesett. Lásd T-14 Armata esete...
Akkor a nyugat tervezők hagyományos tornyot továbbfejlesztő vonalára szavazok,hk-k vonatkozásában.Armata torny csodálatos mérnöki alkotás,de szerintem nem érett a gyakorlati háborus alkalmazásra.A tank nem egy hajó,ahol van hely,hozzáférési lehetőség,és idő is a hibák és sérülések javitására.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
29 969
25 893
113
Akkor a nyugat tervezők hagyományos tornyot továbbfejlesztő vonalára szavazok,hk-k vonatkozásában.Armata torny csodálatos mérnöki alkotás,de szerintem nem érett a gyakorlati háborus alkalmazásra.A tank nem egy hajó,ahol van hely,hozzáférési lehetőség,és idő is a hibák és sérülések javitására.

Tekintve,hogy a lőszertároló nem a teknő aljára van erősítve hanem a torony tetejére a meghibásodást annyi javítani,hogy leemeled a tornyot a tárral és azonnal annyi helyed van amennyit akarsz...
Bármennyire hihetetlen nem hülyék tervezték azt a harckocsit.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 522
113
Tekintve,hogy a lőszertároló nem a teknő aljára van erősítve hanem a torony tetejére a meghibásodást annyi javítani,hogy leemeled a tornyot a tárral és azonnal annyi helyed van amennyit akarsz...
Bármennyire hihetetlen nem hülyék tervezték azt a harckocsit.
Harchelyzetben?
Továbbra is az a gondom ezzel a robotizált toronnyal,hogy egészen triviális hibáksérülések is megfosztják a hk-t a fő fegyverétöl.A harctéren.Kiegészitő fegyverzethez hasznosnak tartom a távirányitott tornyot.A kinai Type15 ngp+agv kombóját szivesen látnám ráaplikálva a leendő Leoinkra.Persze a NATO szabványos változatát.De még ott se ártana egy vészhelyzeti kézi üzemmód.
Lehet,mivel még én a kompjuterek elött szocializálódtam,egyszerűen csak bizalmatlan vagyok.De szerintem a hk esetében jó az,ha a katona bele tudja rugdosni a lőszert az ágyúba,ha leég a töltőgép villanymotorja.És van egy vészhelyzeti célzótávcsöve,ha a srapnel repeszei leborotválták az összes EO tornyát.Mert a javitó körletig is el kell jutni valahogy.És használhatatlan fegyverrendszerrel a hk csak egy önjáró célpont.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
29 969
25 893
113
Harchelyzetben?
Továbbra is az a gondom ezzel a robotizált toronnyal,hogy egészen triviális hibáksérülések is megfosztják a hk-t a fő fegyverétöl.A harctéren.Kiegészitő fegyverzethez hasznosnak tartom a távirányitott tornyot.A kinai Type15 ngp+agv kombóját szivesen látnám ráaplikálva a leendő Leoinkra.Persze a NATO szabványos változatát.De még ott se ártana egy vészhelyzeti kézi üzemmód.
Lehet,mivel még én a kompjuterek elött szocializálódtam,egyszerűen csak bizalmatlan vagyok.De szerintem a hk esetében jó az,ha a katona bele tudja rugdosni a lőszert az ágyúba,ha leég a töltőgép villanymotorja.És van egy vészhelyzeti célzótávcsöve,ha a srapnel repeszei leborotválták az összes EO tornyát.Mert a javitó körletig is el kell jutni valahogy.És használhatatlan fegyverrendszerrel a hk csak egy önjáró célpont.

Milyen harchelyzetben?Senki nem javít harcközben semmit.Elvontatják vagy elmegy lábon és megjavítják hátul.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
29 969
25 893
113
Felejtsük már el ezt a berugdosom meg kalapaccsal verem dolgot.Nem ezt a kort éljük és a harcjárművek sem erre készülnek.
 
  • Tetszik
Reactions: yangwenli

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 522
113
Felejtsük már el ezt a berugdosom meg kalapaccsal verem dolgot.Nem ezt a kort éljük és a harcjárművek sem erre készülnek.
Ennek ellenére még az amerikai SF is szivesen használja a kalapáccsal is javitható felszerelést harchelyzetben.
Milyen harchelyzetben?Senki nem javít harcközben semmit.Elvontatják vagy elmegy lábon és megjavítják hátul.
Nem is javitani kell harchelyzetben,hanem üzemeltetni valahogy,mig eljut a javitásig.Csökkent harcértékkel is,de egy T90 vagy egy Abrams,Type10 harcképes marad,ha a számitógépei lefagynak,és a töltőgép(ahol van) nem birja a gyűrődést.Legalább fedezni tudják a saját visszavonulásukat.Egy IFV elveszti a tornyát,a deszantraj gp-sa még adhat lefogótüzet egy tetőbúvon át.De mit csinál az Armata személyzete?Imádkozik,hogy ne legyen több lőszere az ellenek?
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 688
8 690
113
Akkor a nyugat tervezők hagyományos tornyot továbbfejlesztő vonalára szavazok,hk-k vonatkozásában.Armata torny csodálatos mérnöki alkotás,de szerintem nem érett a gyakorlati háborus alkalmazásra.

A nyugati harckocsik toronyfejlesztése kényszerű döntés, nincs nagyon választási lehetőségük. Már évtizedek óta szeretnék a személyzetet száműzni a toronyból, az amerikai Block III még ugye külső elhelyezésű löveget álmodott meg az 1980-as évek végén, majd jött az FCS (azon belül a Mounted Combat System) és a GCV projektek, ahol alapértelmezett volt a személyzet nélküli torony...

Block III:


FCS MCS:




A tank nem egy hajó,ahol van hely,hozzáférési lehetőség,és idő is a hibák és sérülések javitására.

A sérülések és hibák a régi harckocsik esetén sem voltak belülről javíthatóak, akkor is az a bevett taktikai döntés, hogy egy műszaki harcjármű (Grizzly, Kodiak, VT-55/VT-72) jön kivonatja vagy kitolja a sérült járművet a tűzvonalból, majd elvontatja a legközelebbi harctéri karbantartó-pontra. Itt maximum a mozgásképesség visszaállítása volt tényező, e téren pedig nincs változás.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
2 688
8 690
113
Ennek ellenére még az amerikai SF is szivesen használja a kalapáccsal is javitható felszerelést harchelyzetben.

Nem is javitani kell harchelyzetben,hanem üzemeltetni valahogy,mig eljut a javitásig.Csökkent harcértékkel is,de egy T90 vagy egy Abrams,Type10 harcképes marad,ha a számitógépei lefagynak,és a töltőgép(ahol van) nem birja a gyűrődést.Legalább fedezni tudják a saját visszavonulásukat.Egy IFV elveszti a tornyát,a deszantraj gp-sa még adhat lefogótüzet egy tetőbúvon át.De mit csinál az Armata személyzete?Imádkozik,hogy ne legyen több lőszere az ellenek?

Ha egy Abrams M1A2SEP / A3 vagy egy Type-10, de szerintem még egy T-90Sz/M/MSz is elveszti a számítógépeit, akkor hátraarcot csinál, és hagyja a társait érvényesülni. Aztán rohan a javítóbázisra. Egy harckocsi nem grasszál magában (normális esetben), szóval nem saját magát kell megvédenie, hanem támaszkodik a társaira.
 

Celebra

Well-Known Member
2017. április 7.
5 514
2 522
113
A nyugati harckocsik toronyfejlesztése kényszerű döntés, nincs nagyon választási lehetőségük. Már évtizedek óta szeretnék a személyzetet száműzni a toronyból, az amerikai Block III még ugye külső elhelyezésű löveget álmodott meg az 1980-as évek végén, majd jött az FCS (azon belül a Mounted Combat System) és a GCV projektek, ahol alapértelmezett volt a személyzet nélküli torony...
És buktak el,megbizhatósági és ár,valamint harcászati okokbol.
A sérülések és hibák a régi harckocsik esetén sem voltak belülről javíthatóak, akkor is az a bevett taktikai döntés, hogy egy műszaki harcjármű (Grizzly, Kodiak, VT-55/VT-72) jön kivonatja vagy kitolja a sérült járművet a tűzvonalból, majd elvontatja a legközelebbi harctéri karbantartó-pontra. Itt maximum a mozgásképesség visszaállítása volt tényező, e téren pedig nincs változás.
Ha egy Abrams M1A2SEP / A3 vagy egy Type-10, de szerintem még egy T-90Sz/M/MSz is elveszti a számítógépeit, akkor hátraarcot csinál, és hagyja a társait érvényesülni. Aztán rohan a javítóbázisra. Egy harckocsi nem grasszál magában (normális esetben), szóval nem saját magát kell megvédenie, hanem támaszkodik a társaira.
Igaz,és nem.Nem véletlenűl van rajta még mindig a szuper számitógépes EO célzórendszer mellet a sima célzóoptika,és nem véletlenűl tölthetők kézzel is a töltőgépes tankok is.Mindkettő gyakorlati hasznára van példa az utóbbi 20év háborúiban is.
A jelenkor harcászati helyzeteiben pedig bizony nem ritka,hogy a sérült járgányoknak át kell törniük a javitókörletig,vagy maradniuk kell a harcrendben.Egyik esetben esetben sem árt,ha marad némi harckészsége.A haszontalaná vált jármveket meg megsemmisitik.
A mai,és a körzetünkben leginkább valószinüsithető harccselekmények aligha lesznek szabályos háboruk.Frontvonalakon felsorakozott hadosztályok helyet a katyvaszos helyzetben szétaprózódott zl és század harccsoportok sokkal valószinűbek.Ilyen helyzetben még a hatalmas logisztikai kapacitással rendelkező amik sem tudják tankönyvszeren ellátni a műszaki biztositást,nemhogy mi.