Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 817
67 110
113
Nem mondtam, hogy rossz az orosz atomerőmű. Azt mondom, hogy bőven elég belőle egy és a másik az ne orosz legyen.
Itt a baj. Az a bizonyos "bőven elég belőle egy", az az, ami most üzemel és hamarosan lejár minden üzemideje. Azaz, az az egy orosz lassan nulla orosz lesz nálunk.
Tehát a kérdés első fele úgy folytatódik, hogy 2030 után mi lesz az a bizonyos egy atomerőmű hazánkban? Mert akkor már nem lesz belőle kettő.
Orosz? És ha nem, akkor milyen?
Mert már nem a hetvenes éveket éljük. Ma már nem lehet a polcról egykönnyen atomenergetikai kivitelezőt leakasztani.

Tudjuk, hogy az orosz tud és épít is atomerőművet. És még ki? A francia? Iszonyat drága, iszonyat elhúzódó és kétes a végeredmény, főlem mostantól kezdve, hogy bukják a nigeri uránforrást.
Amerikai? A Westinghouse csődbe ment, náluk erőművi téren minden elúszott a bizonytalanba, míg az urán behozataluk eleve orosz.
Dél-Korea? Na ők igen, de messze vannak és ott is a hosszútávú üzemeltetés a kérdéses.
 

monster

Well-Known Member
2016. február 21.
2 350
11 233
113
Az ukránok azért kerültek sz@rba, mert 1990 től kezdve hagyták hogy a saját politikusaik és oligarcháik potom pénzért kiárúsítsák az országuk gazdaságát valamint politikai irányítását is. Azért mentek agyatlanul az oroszoknak - mert azt is így eladták külső kézbe..
Mivel a totális irányítás külső kezekbe került, ezek után már semmilyen mérlegelési választási lehetőségük nem volt..
Ezért is tartom furcsának egy proxi országban (másnéven modern gyarmat) megtartandó "szabad" választást, ez olyan mint fából vaskarika.

Az egyszerű ukrán embernek soha nem jutott volna eszébe, hogy a saját, sokkal erősebb testvérnépének ugorjon neki fegyverrel a kezében mint egy öngyilkosságra itélt faltörő kos..Ez még rémálmukban sem jött elő, ilyen bolond ötletről odakint sem hallottam az elmúlt 40 év alatt..
Az, hogy a háttérből hogyan és kik kezében volt Ukrajnában az irányítás, az más kérdés, persze. Valószínűleg úgy van, ahogy írod, mert máshogy nincs értelme az egésznek, a tanulság viszont nem változik. Az ukrán nép is lassan rá fog jönni, hogy elárulták őket azok, akikben bíztak. Az ukrajnai oroszok meg mennek majd az orosz területekre.
 

senkineksenkije

Well-Known Member
2020. november 22.
690
6 464
93
Helyes! Akkor ne az oroszokkal építtessük. Csak azért annak van egy oka, hogy a világon jelenleg építés alatt álló 58 atomerőműből 34-et az oroszok építenek. A többi pedig megoszlik az összes többi atomerőmű építő hatalom között(amerikai, francia, angol, kanadai, koreai, kínai). Az, hogy ebben a történetben jelenleg ők a legjobbak a világon. Ők járnak a legközelebb ahhoz, hogy zárják a nukleáris üzemanyag ciklust, a gyorsneutronos reaktoraik segítségével. A fő gond ugye a világban az, hogy az atomerőművek túlnyomó többsége úgynevezett lassú/termikus neutronos. A lassú termikus neutronossal pedig az a probléma, hogy a lassú neutron, csak az U235-öt tudja hatékonyan hasítani. Az U238-at nem igazán. Most, hogy ha nézzük Paksot, akkor adott egy átlagosan 4,7%-os dúsítású üzemanyag. Ami annyit jelent, hogy az üzemanyagban található uránizotópok aránya 4,7%. A többi pedig 238-as. Miért? Az ok egyszerű: a természetben lévő uránizotópoknak csak a 0,6%-a 235-ös. A többi 238-as. Ezt az arányt változtatják meg az üzemanyag dúsításkor, a jelenlegi paksi üzemanyag esetében úgy, hogy 4,7% legyen átlagosan az U235 izotópok aránya. Korábban kevesebb volt, de akkor még csak 12 hónapos kampányokkal dolgoztak, a jelenlegi 15 hónapos helyett. Ha eddig megvan, akkor tudhatod, hogy az üza majdnem 96%-a 238-as. Egy üzemanyag kazetta több kampányt is bent van a reaktorban, egyre beljebb kerülve az átrakások során, majd végül egyre kijebb kerülve, hogy amikor már nagyon ki van égve, akkor neutronreflektorként védje a reaktortartály falát a kiszökni kívánó neutronoktól, amik károsítanák a tartály falát. Aztán ezek átkerülnek a pihentető medencébe, majd ki a KKÁT-ba. Azért mert a cucc a kiégés után is nagyon radioaktív marad, még ha ezekben a termikus neutronos reaktorokban nem is tudnak már érdemben energiát termelni. Az ilyen nagy aktivitású "kiégett" üzemanyagok(ha jól tudom reprocesszálás után) elhasználására vannak szánva az oroszoknál a gyorsneutronos reaktorok. Mert ha ezeket ott tovább tudják használni,akkor az a cél, hogy annyira alacsony szintre vigyék a radioaktivitásukat, hogy az üza olyan állapotba kerüljön, hogy már annyira alacsony a radioaktivitása, hogy sokkal egyszerűbb legyen véglegesen tárolni. Erről szól az üzemanyagciklus zárása. A belojarszki BN-800-as pedig letolt egy egy éves kampányt ilyen kiégett üza-ból reprocesszált üzemanyaggal. Ez eddig másoknak nem sikerült sehol. Ha a program sikerrel jár, rengeteg nagy aktivitású "kiégett" üzemanyag végleges tárolásának gondja lesz majd megoldva. Tehát ez az egyik érv, ami az oroszok mellett szól. A másik érv pedig, hogy őket ha hagyják dolgozni, akkor időre megcsinálnak, jó minőségben mindent. A franciák támogató háttérben(ami a Paks2 estén az EU-nak "hála" itt nincs meg), szankciók nélkül toltak egy 14 éves késést és háromszoros költségtúllépést a finnországi EPR-1600 blokkok tekintetében. Mert annyi elbaszás volt az építés során. Az amerikaiak(Westinghouse) összesen egy db AP-1000-est tudtak átadni az elmúlt évtizedekben, azt is jelentős késéssel. A VVER-1200-nak ehhez képest van 6db jól működő referencia blokkja a világon.A NAÜ-től elsőnek kapta meg a 3+ generációs besorolást, amivel a termikus neutronos erőművek közt a legfejlettebb típusnak számít. Az egyik novovoronyezsi VVER-1200-as blokkban sikerrel végrehajtottak már egy 18 hónapos tesztkampányt is. A VVER-1200 a legolcsóbb a lehetőségek közül. Az üzemanyagról pedig annyit, hogy akár 6-7 évre előre is be tudnak tárolni a jelenlegi paksi blokkokhoz.
De rendben! Mondjuk fel a szerződést az oroszokkal a kedvedért, fizessük ki a 23 méter mély gödrökért, a gyártás alatt lévő zónaolvadék csapdákért a részleteket, plusz fizessünk nekik kötbért, annyit amiből egy blokk majdnem készre építhető. Majd a Karbantartó Gyakolró Központban tudnak mutogatni legalább zónaolvadék csapdát is, ami ugyan itt nem lesz, mert más típusú reaktor épül majd, de legalább ki van fizetve. Utána pedig négyszeres áron építtessünk egy "demokratikus" nyugati PWR erőművet. Amiből talán 20-22 év múlva lesz is valami. Közben a Paks-1, egyes blokkjának a jelen állás szerint 2032-ben lejár az üzemideje, de nem baj, mert -500MW,az semmi. Azt a "függetlenség jegyében", majd beszerezzük külföldről, amíg nem lesz valami Paks-1 helyett!
Szóval dudi, támogatom az ötletedet! Legyen Magyaroroszágnak végre egy demokratikus, nyugati atomerőműve!
Egy feltételem van: az összes ehhez kapcsolódó plusz költséget kizárólag a te és az ötleted támogatóinak számlájáról vonják le! Ha szabad akarsz lenni, fizesd meg a szabadság árát! Mert én egy forintot sem szeretnék abba beleadni, hogy előről kezdődjön egy folyamat már megint, ráadásul sokszoros áron, úgy, hogy közben a másik esetében pedig a semmit fizetjük tovább!
Ha ez neked megéri a plusz pénzt, akkor a támogatóiddal dobjátok össze a pénzt a szerződésbontásra, és egy nyugati erőműre, de úgy, hogy 2032-re induljon be az első blokk!
A válaszokból látom, hogy az általam régóta ignorált személy megint ámokot fut. Csak a válaszokból következtetem ki, hogy neki szabad a topik témájához egyáltalán nem kacsolódó dolgot is erőltetni. No, ez a modik dolga.

"De rendben! Mondjuk fel a szerződést az oroszokkal a kedvedért, fizessük ki a 23 méter mély gödrökért, a gyártás alatt lévő zónaolvadék csapdákért a részleteket, plusz fizessünk nekik kötbért, annyit amiből egy blokk majdnem készre építhető."

Eddig tudtommal csak egy ország engedhette meg magának azt az óriási baklövést, hogy egy kulcsrakész atomerőművet nem üzemeltetett be. Ausztria, zwentendorfi erőmű. Azt sem ésszerűségi okokból, hanem kizárólag a hülyék kerültek visítozó pozícióba és sikerült megfúrni egy ilyen beruházást. Érdekes nem a megépített atomerőmű környékén képződtek a döntő nemleges szavazatok, hanem az ország nyugati részén. Szóval megfelelő hasbaakasztós szöveggel már akkor is lehetett sikert elérni. Ráadásul az osztrákoknak ott a rengeteg vízerőmű lehetősége. Kártérítésként a mi félresikerült vízerőművünkért a mai napig vásároljuk tőlük a napi 24 órában a ~800MW energiát.
Amúgy pont az osztrákoknak pont emiatt nagyon nem tetszik a paksi atomerőmű. Megnyirbálja a piaci érdekérvényesítő képességeiket. Meg is mozgatnak mindent az erőmű megépítésének megakadályozása érdekében. Rengeteg pénzt áldoznak a propagandába és sokan fel is ülnek, mert valódi szakembereket is meg lehet vásárolni a megfelelő nyilatkozatokra. Szagértők tömkelege meg mindig rendelkezésre áll.

Amúgy ugyanolyan fájó pont a kikötővárosoknak a belgrádi vasútvonal. Látszik is, hogy mekkora propagandagépezetet működtetnek a meggyőzésre, hogy milyen gazdaságtalan és felesleges.

Nem tartom elképzelhetetlennek hogy mivel OFF, ezért törlik.
 

grigorij3

Well-Known Member
2016. szeptember 1.
1 641
23 227
113
Helyes! Akkor ne az oroszokkal építtessük. Csak azért annak van egy oka, hogy a világon jelenleg építés alatt álló 58 atomerőműből 34-et az oroszok építenek. A többi pedig megoszlik az összes többi atomerőmű építő hatalom között(amerikai, francia, angol, kanadai, koreai, kínai). Az, hogy ebben a történetben jelenleg ők a legjobbak a világon. Ők járnak a legközelebb ahhoz, hogy zárják a nukleáris üzemanyag ciklust, a gyorsneutronos reaktoraik segítségével. A fő gond ugye a világban az, hogy az atomerőművek túlnyomó többsége úgynevezett lassú/termikus neutronos. A lassú termikus neutronossal pedig az a probléma, hogy a lassú neutron, csak az U235-öt tudja hatékonyan hasítani. Az U238-at nem igazán. Most, hogy ha nézzük Paksot, akkor adott egy átlagosan 4,7%-os dúsítású üzemanyag. Ami annyit jelent, hogy az üzemanyagban található uránizotópok aránya 4,7%. A többi pedig 238-as. Miért? Az ok egyszerű: a természetben lévő uránizotópoknak csak a 0,6%-a 235-ös. A többi 238-as. Ezt az arányt változtatják meg az üzemanyag dúsításkor, a jelenlegi paksi üzemanyag esetében úgy, hogy 4,7% legyen átlagosan az U235 izotópok aránya. Korábban kevesebb volt, de akkor még csak 12 hónapos kampányokkal dolgoztak, a jelenlegi 15 hónapos helyett. Ha eddig megvan, akkor tudhatod, hogy az üza majdnem 96%-a 238-as. Egy üzemanyag kazetta több kampányt is bent van a reaktorban, egyre beljebb kerülve az átrakások során, majd végül egyre kijebb kerülve, hogy amikor már nagyon ki van égve, akkor neutronreflektorként védje a reaktortartály falát a kiszökni kívánó neutronoktól, amik károsítanák a tartály falát. Aztán ezek átkerülnek a pihentető medencébe, majd ki a KKÁT-ba. Azért mert a cucc a kiégés után is nagyon radioaktív marad, még ha ezekben a termikus neutronos reaktorokban nem is tudnak már érdemben energiát termelni. Az ilyen nagy aktivitású "kiégett" üzemanyagok(ha jól tudom reprocesszálás után) elhasználására vannak szánva az oroszoknál a gyorsneutronos reaktorok. Mert ha ezeket ott tovább tudják használni,akkor az a cél, hogy annyira alacsony szintre vigyék a radioaktivitásukat, hogy az üza olyan állapotba kerüljön, hogy már annyira alacsony a radioaktivitása, hogy sokkal egyszerűbb legyen véglegesen tárolni. Erről szól az üzemanyagciklus zárása. A belojarszki BN-800-as pedig letolt egy egy éves kampányt ilyen kiégett üza-ból reprocesszált üzemanyaggal. Ez eddig másoknak nem sikerült sehol. Ha a program sikerrel jár, rengeteg nagy aktivitású "kiégett" üzemanyag végleges tárolásának gondja lesz majd megoldva. Tehát ez az egyik érv, ami az oroszok mellett szól. A másik érv pedig, hogy őket ha hagyják dolgozni, akkor időre megcsinálnak, jó minőségben mindent. A franciák támogató háttérben(ami a Paks2 estén az EU-nak "hála" itt nincs meg), szankciók nélkül toltak egy 14 éves késést és háromszoros költségtúllépést a finnországi EPR-1600 blokkok tekintetében. Mert annyi elbaszás volt az építés során. Az amerikaiak(Westinghouse) összesen egy db AP-1000-est tudtak átadni az elmúlt évtizedekben, azt is jelentős késéssel. A VVER-1200-nak ehhez képest van 6db jól működő referencia blokkja a világon.A NAÜ-től elsőnek kapta meg a 3+ generációs besorolást, amivel a termikus neutronos erőművek közt a legfejlettebb típusnak számít. Az egyik novovoronyezsi VVER-1200-as blokkban sikerrel végrehajtottak már egy 18 hónapos tesztkampányt is. A VVER-1200 a legolcsóbb a lehetőségek közül. Az üzemanyagról pedig annyit, hogy akár 6-7 évre előre is be tudnak tárolni a jelenlegi paksi blokkokhoz.
De rendben! Mondjuk fel a szerződést az oroszokkal a kedvedért, fizessük ki a 23 méter mély gödrökért, a gyártás alatt lévő zónaolvadék csapdákért a részleteket, plusz fizessünk nekik kötbért, annyit amiből egy blokk majdnem készre építhető. Majd a Karbantartó Gyakolró Központban tudnak mutogatni legalább zónaolvadék csapdát is, ami ugyan itt nem lesz, mert más típusú reaktor épül majd, de legalább ki van fizetve. Utána pedig négyszeres áron építtessünk egy "demokratikus" nyugati PWR erőművet. Amiből talán 20-22 év múlva lesz is valami. Közben a Paks-1, egyes blokkjának a jelen állás szerint 2032-ben lejár az üzemideje, de nem baj, mert -500MW,az semmi. Azt a "függetlenség jegyében", majd beszerezzük külföldről, amíg nem lesz valami Paks-1 helyett!
Szóval dudi, támogatom az ötletedet! Legyen Magyaroroszágnak végre egy demokratikus, nyugati atomerőműve!
Egy feltételem van: az összes ehhez kapcsolódó plusz költséget kizárólag a te és az ötleted támogatóinak számlájáról vonják le! Ha szabad akarsz lenni, fizesd meg a szabadság árát! Mert én egy forintot sem szeretnék abba beleadni, hogy előről kezdődjön egy folyamat már megint, ráadásul sokszoros áron, úgy, hogy közben a másik esetében pedig a semmit fizetjük tovább!
Ha ez neked megéri a plusz pénzt, akkor a támogatóiddal dobjátok össze a pénzt a szerződésbontásra, és egy nyugati erőműre, de úgy, hogy 2032-re induljon be az első blokk!
Ugyan, az kizárt, hogy az orosz valamiben a világ legjobbja legyen, biztos az atomerőműeik is pedálosak... Pont a NATO vitézünket akarod meggyőzni? Egyébként köszi az összefoglalót, erről ilyen részletességgel eddig nem tudtam.
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
7 790
26 326
113
Itt a baj. Az a bizonyos "bőven elég belőle egy", az az, ami most üzemel és hamarosan lejár minden üzemideje. Azaz, az az egy orosz lassan nulla orosz lesz nálunk.
Tehát a kérdés első fele úgy folytatódik, hogy 2030 után mi lesz az a bizonyos egy atomerőmű hazánkban? Mert akkor már nem lesz belőle kettő.
Orosz? És ha nem, akkor milyen?
Mert már nem a hetvenes éveket éljük. Ma már nem lehet a polcról egykönnyen atomenergetikai kivitelezőt leakasztani.

Tudjuk, hogy az orosz tud és épít is atomerőművet. És még ki? A francia? Iszonyat drága, iszonyat elhúzódó és kétes a végeredmény, főlem mostantól kezdve, hogy bukják a nigeri uránforrást.
Amerikai? A Westinghouse csődbe ment, náluk erőművi téren minden elúszott a bizonytalanba, míg az urán behozataluk eleve orosz.
Dél-Korea? Na ők igen, de messze vannak és ott is a hosszútávú üzemeltetés a kérdéses.
Nekem teljesen új információ volt, gondolom nektek is az lesz: az oroszok képesek teljes reaktorblokk cserére, jelen esetben paks1 is megoldható, bökkenő csak az ára.
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
7 790
26 326
113
De milyet cserélnének, milyenre?
Hát akitől halottam az infót az azt mondta, hogy kiszedik a régit, az alapot visszabontják x szintig majd a kívánalmaknak megfeleőt szerelik be, ára éppen olcsóbb mint egy vadonat új blokk. Szóval ezután az árazás után ,marad az 1es blokk még egy, legalább 5 éves üzidő hosszabbítására való felkészítés. De ezek is csak tervek....
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 812
47 111
113
Hát akitől halottam az infót az azt mondta, hogy kiszedik a régit, az alapot visszabontják x szintig majd a kívánalmaknak megfeleőt szerelik be, ára éppen olcsóbb mint egy vadonat új blokk. Szóval ezután az árazás után ,marad az 1es blokk még egy, legalább 5 éves üzidő hosszabbítására való felkészítés. De ezek is csak tervek....
A gond továbbra is az, hogy a szűk keresztmetszet Duna hűtési kapacitása.
Nyilván lehet mellé pár hűtőtornyot felhúzni, de ezzel az erővel már most azonnal is bele lehetne kezdeni, mert a Paks1 így is már határon van nyáron.
 

megazez

Well-Known Member
2018. július 22.
7 790
26 326
113
A gond továbbra is az, hogy a szűk keresztmetszet Duna hűtési kapacitása.
Nyilván lehet mellé pár hűtőtornyot felhúzni, de ezzel az erővel már most azonnal is bele lehetne kezdeni, mert a Paks1 így is már határon van nyáron.
Erről is beszéltünk a taggal, annyit mondott, hogy 2X(erre már nem emlékszem talán 26 vagy 29)°C-ról 30-31°C-ra kellene emelni az ezer éves szabályozást, mivel környezetvédelmi szempontból (mindenki imádja ezt manapság) paksi atomerőmű egy jól működő ökoszisztémát épített fel maga köré, mivel az őshonos vízi és vízközeli élővilág konstans hőmérsékleten kapja a visszaáramló vizet így extrém mód jól szaporodnak a helyi állatok. Ami valamiért nem csípi a szemét a környezetvédőknek....

Ja a hűtés, Heller forgó és a hűtővíz-tározó méretnövelés.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 301
113
A gond továbbra is az, hogy a szűk keresztmetszet Duna hűtési kapacitása.
Nyilván lehet mellé pár hűtőtornyot felhúzni, de ezzel az erővel már most azonnal is bele lehetne kezdeni, mert a Paks1 így is már határon van nyáron.
paksnál nem a hűtővíz hiánya okoz problémát adott esetben a malatont is letudnák szívatni és a vízét hűtésre használni. azmiatt problémáznak hogy a kiáramló víz melegíti túl a dunát. most őszel pl igen alacsony volt a duna színtje. plussz ottvannak az erőműves "horgásztavak amik bármikor leszivathatóak azoknak kell az utántőltéséről gondoskodni.)
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 812
47 111
113
paksnál nem a hűtővíz hiánya okoz problémát adott esetben a malatont is letudnák szívatni és a vízét hűtésre használni. azmiatt problémáznak hogy a kiáramló víz melegíti túl a dunát. most őszel pl igen alacsony volt a duna színtje. plussz ottvannak az erőműves "horgásztavak amik bármikor leszivathatóak azoknak kell az utántőltéséről gondoskodni.)
Ha túl meleg a hűtővíz, már akkor hűtővíz hiányról beszélünk.
 
  • Tetszik
Reactions: alali77

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 301
113
balaton-siófok zsilip kinyit sió bogyiszló zsilipkapu lezár.
sió- tolnai holtág-faddi holtág- dunaszentgyörgyi kanális- csámpai kanális (itt van egy átemelő) és a csámpai kanális már az erőmű területén ér véget vagy kezdődik ahol földalatti csőrendeszerbe megy tovább vagy jön a víz vagy a horgásztavak irányába amikről betáplálási lehetőség van a blokkokba. de ez nagyon vész megoldás de a halastavakat rendszeresen leengedik általába fadd dombori ami szabadidős víz is színtjének tartása érdekében.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 301
113
  • Hűha
Reactions: Nemerson

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 812
47 111
113
nem a hűtővíz bemenő hőmérsékletével problémáznak hanem a kiáramlóéval.
De a bemenő hőmérséklete, és mennyisége meghatározza a kimenőt is.
Itt pedig nem arról beszéltünk, hogy csak a jelenlegi hűtési mennyiséggel kell számolni, hanem egy esetleges reaktorcsere mentén elgondolkodtunk, hogy mi lenne, ha nem csak 500MW-os blokkokként üzemidő hosszabbítanak, hanem nagyobbra cserélik őket.
Annak lenne racionálisan értelme, ha a 4x500MW-ot kicserélnék a Paks 2 projektben használt VVER-1200-ra. Ugyebár a jelenlegi kilátások szerint a Paks 2 csak a Paks 1 minimálisan bővített kiváltásaként lenne megvalósítva. Ezzel pedig továbbra is igen jelentős mértékig függenénk az exporttól. Az ország áramigénye pedig drasztikusan meg fog ugrani (már most is ez a helyzet !). Azaz bőven elférne akár az összes 500-as blokk 1200-asra való bővítése is.
Egy ilyen bővítéssel le lehetne fedni nemcsak a növekvő háztartási és ipari igényeket, de a törvényszerűen megnövekedő elektromobilitás igényeit is.
Egy olcsó energiarendszerrel az átállást meg is gyorsíthatnánk.
Mi több, Szerbia folyamatosan rimánkodik nekünk, hogy beszállhasson a Paksi bővítésbe.

Ez a fajta bővítés pedig egészen biztosan sokkal gyorsabban keresztülvihető lenne, mint a Paks 2 zöldmezős beruházása, hiszen a Paks1 4 blokkja jelenleg is atomerőműként működik a helyén.
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 829
5 959
113
De a bemenő hőmérséklete, és mennyisége meghatározza a kimenőt is.
Itt pedig nem arról beszéltünk, hogy csak a jelenlegi hűtési mennyiséggel kell számolni, hanem egy esetleges reaktorcsere mentén elgondolkodtunk, hogy mi lenne, ha nem csak 500MW-os blokkokként üzemidő hosszabbítanak, hanem nagyobbra cserélik őket.
Annak lenne racionálisan értelme, ha a 4x500MW-ot kicserélnék a Paks 2 projektben használt VVER-1200-ra. Ugyebár a jelenlegi kilátások szerint a Paks 2 csak a Paks 1 minimálisan bővített kiváltásaként lenne megvalósítva. Ezzel pedig továbbra is igen jelentős mértékig függenénk az exporttól. Az ország áramigénye pedig drasztikusan meg fog ugrani (már most is ez a helyzet !). Azaz bőven elférne akár az összes 500-as blokk 1200-asra való bővítése is.
Egy ilyen bővítéssel le lehetne fedni nemcsak a növekvő háztartási és ipari igényeket, de a törvényszerűen megnövekedő elektromobilitás igényeit is.
Egy olcsó energiarendszerrel az átállást meg is gyorsíthatnánk.
Mi több, Szerbia folyamatosan rimánkodik nekünk, hogy beszállhasson a Paksi bővítésbe.

Ez a fajta bővítés pedig egészen biztosan sokkal gyorsabban keresztülvihető lenne, mint a Paks 2 zöldmezős beruházása, hiszen a Paks1 4 blokkja jelenleg is atomerőműként működik a helyén.
Ha nagyobbra cseréled a reaktort, akkor kb. mindent cserélni kell. Hőcserélőket, szivattyúkat, turbinát, generátort stb. szinte csak az épület marad. Szerintem ebben az esetben már érdemesebb azt is újat építeni. Főleg hogy Paks 1 blokkjai iker blokkok, vagyis két reaktor van egy épületben. Ha az egyikkel valamilyen katasztrófa történik akkor mindkettő kuka. És úgy tudom, hogy a reaktor épület sem felel meg a mai szilárdsági követelményeknek.
 

sidewinder12

Well-Known Member
2016. október 11.
1 857
10 958
113
De a bemenő hőmérséklete, és mennyisége meghatározza a kimenőt is.
Itt pedig nem arról beszéltünk, hogy csak a jelenlegi hűtési mennyiséggel kell számolni, hanem egy esetleges reaktorcsere mentén elgondolkodtunk, hogy mi lenne, ha nem csak 500MW-os blokkokként üzemidő hosszabbítanak, hanem nagyobbra cserélik őket.
Annak lenne racionálisan értelme, ha a 4x500MW-ot kicserélnék a Paks 2 projektben használt VVER-1200-ra. Ugyebár a jelenlegi kilátások szerint a Paks 2 csak a Paks 1 minimálisan bővített kiváltásaként lenne megvalósítva. Ezzel pedig továbbra is igen jelentős mértékig függenénk az exporttól. Az ország áramigénye pedig drasztikusan meg fog ugrani (már most is ez a helyzet !). Azaz bőven elférne akár az összes 500-as blokk 1200-asra való bővítése is.
Egy ilyen bővítéssel le lehetne fedni nemcsak a növekvő háztartási és ipari igényeket, de a törvényszerűen megnövekedő elektromobilitás igényeit is.
Egy olcsó energiarendszerrel az átállást meg is gyorsíthatnánk.
Mi több, Szerbia folyamatosan rimánkodik nekünk, hogy beszállhasson a Paksi bővítésbe.

Ez a fajta bővítés pedig egészen biztosan sokkal gyorsabban keresztülvihető lenne, mint a Paks 2 zöldmezős beruházása, hiszen a Paks1 4 blokkja jelenleg is atomerőműként működik a helyén.

Az tákolás lenne a javából, a VVER-440 helyére betenni a VVER-1200-at. Sok probléma van. A VVER-440-es, vészhelyzeteket, túlnyomást kezelő egyik fő passzív védelmi rendszere a lokalizációs torony a maga buborékoltató kondenzátoraival. Kurva jó rendszer, nagyon ki van találva, zsenik voltak a tervezői, az biztos. A feladata, hogy megfogja a 200%-os huroktörésnél keletkező radioaktív gőz kiszabadulásából eredő túlnyomást. A 200%-os huroktörés úgy tud létrejönni, hogy ha a "hideg" ágon vagy a "meleg" ágon lévő főkeringtető vezeték eltörik, és a törésnél a végek komolyan el is távolodnak egymástól. A meleg ági, radioaktív víz(!) hőmérséklete 297 Celsius fok. A "hideg" ági víz hőmérséklete 267 Celsius fok. A hideg ági már megjárta a gőzfejlesztő 5536 "U" csövét, és ott a csövek falán keresztül kívülről lehűtötte a köpenytérben levő szekunderköri víz, aminek egy részéből majd megy a gőz a turbinák nagynyomású házába(a szekunder köri víz nem radioaktív, így a belőle keletkező gőz sem). Viszont azért marad a víz ilyen magas hőmérsékleten is folyékony, mert nagyon magas nyomáson tartják. De a csöveken kívül, ha kikerül akkor rögtön gőzzé válik, mert a csöveken kívül nincs 123 bar-os nyomás. A gőzzé válás pedig több, mint 1000-szeres térfogatnövekedéssel jár. A gőz nagyon szét akarná feszíteni az épületet, és a primer köri hőhordozó(ez a primer víz hivatalos neve) az bizony nem kis mennyiség: 210 köbméternyi víz kering a primerben. Ennek a vészhelyzet esetén gőzzé vált víznek az újra víz állapotba visszakondenzálására és nyomáscsökkentésre, folyékony állapotba hozására, belső keringtetésére a környezetbe való kikerülésének megakadályozására találták ki az oroszok a lokalizációs torony rendszert. Ami az elsődleges védelmet nyújtja. Kizárólag a fizika törvényeit kihasználva, mindenféle emberi beavatkozás nélkül dolgozik. Mire az aktív védelem elindul, addigra a loktorony már rég dolgozik. A rendszer nagyon nem egyszerű, de kiváló és nem csak úgy építették, hogy legyen ott valami, hanem inaktív körümények között felépítették "otthon" is, és lepróbálták a működését, tudta kezelni a bajt. Állítólag a paksi VVER-440-es blokkok voltak az elsők a világon, amihez loktornyokat építettek. A finnek VVER-440-ese az containmenttel készült.
Amiért ilyen hosszan írok erről: a biztonság a legfontosabb dolog. És a paksi VVER-440 a VVER-1200-hoz képest más megközelítést alkalmaz. Loktorony vs containment a megfelelő plusz aktív és passzív rendszerekkel. A loktorony egy zseniális rendszer, de a containment a megfelelően beépített plusz passzív és aktív védelmi megoldásaival még nagyobb túlnyomást meg tud fogni, mint a loktorony. Plusz a VVER-1200 containmentjeit úgy tervezték meg, hogy a rázuhanó utasszállító repülőgép becsapódását is kibírja. Ahogy az erőműves szakemberek szokták mondani a VVER-440 egyetlen komoly hátránya a szögletes kialakítása, ami miatt kevesebb túlnyomást bírna ki az épület, huroktörés esetén. Ezt viszont azzal kompenzálták az oroszok, hogy kurva nagyra építették, hogy legyen tere eloszlani az eloszlani valóknak. A loktorony a VVER-440-hez van tervezve, megfelelő ráhagyással. Annak a baját tudja megbízhatóan kezelni.
A VVER-1200 egy "másik kávéház" máshogyan kialakítva. Ha ki is tudod venni a régi reaktortartályokat, és tegyük fel, hogy befér a helyére az 1200-as, akkor mondjuk a legkorábban lejáró üzemidejű 1-es és 2-es blokkot átcserélted VVER-1200-asokra. OK. Mit csinálsz a fölösleges hurkokkal? Mert kapásból lesz 4 fölösleges keringtető hurkod. Mivel a VVER-440, az 6 hurkos rendszerű, a VVER-1200 pedig 4 hurkos. Tehát két blokk cseréje esetén lesz 4 fölösleges hurkod, a maga fölös FKSZ-eivel, a fölös gőzfejlesztőivel együtt.
És ez még csak az alap. A meglevő 4 hurkot is úgy kell ám kialakítani, hogy egyenletes legyen a hőelvonásod a primer körből. Az egyenletes hőelvonásnak pedig mindig meg kell lennie. Akkor is, ha áll a blokkod, és a gőzfejlesztőid, FKSZ-eid részben kiadtad karbantartásra. Úgy, hogy a hőelvonásod megmaradjon! Aztán mit kezdesz a régi FKSZ-ekkel? Tudnak e azok annyi vizet keringtetni, amennyi kéne a VVER-1200-nak?! A régi gőzfejlesztőket dobhatod ki, mert a VVER-1200-as jóval nagyobbakkal dolgozik.
Szóval rengeteg dolgot kéne ahhoz kidobnod/lecserélned, hogy ez az "új helyett csak átépítem, olcsóbban" dolog megvalósuljon. A végösszeg pedig lehet, hogy nem is lesz lényegesen olcsóbb. Mert a blokkvezénylők, tartalék blokkvezénylők, és társainak átépítéséről nem is volt szó. Ez a történet nem annyi, hogy van például egy 2002-es évjáratú Lada 2111-esem. Amihez eszembe jut, hogy a korábbi 1500-as motorját én inkább lecserélném az erősebb, jobb és takarékos 1600ccm-es "VAZ-21124" kódjelű erőforrásra. Mert befér, hiszen 2005-től ezzel adták gyárilag, és a különböző segédrendszerek is elférnek, és pénzem is van a cserére. A VVER-440-es reaktorok kicserélése VVER-1200-asra ugyanabban a 40 éves erőműben, egy sokkal-sokkal járhatatlanabb út.
 

Nber

Well-Known Member
2021. október 15.
2 074
9 473
113
@sidewinder12 Látom van rálátásod a témára.
Mit nyernénk Paks1 gőzturbináinak modernebbre cserélésével? Most mennyi % a hatásfoka? Milyenre lehetne cserélni?
Behozná-e az árát a meghosszabbított üzemidő alatt? Köszönöm.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg