Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[aamen]

Az elég kiszámítható hogy éjszaka nem süt a nap.

vannak a magyar nyelvben azok a bizonyos "magas neki, mint..." kezdetű szólások
melyek annak megvilágítására hivatottak, hogy belássuk, ha valaki fizikálisan vagy mentálisan nem képes valamely problémát feladatot mást átfogni, arra nem kellene az adott problémát-feladatot rábízni
ide tartozik az az eset is amikor valaki vitatja hogy esténként lemegy a nap, na az ilyenekre nem kellene országok energetikai fejlesztéseit rábízni, mert értelmi képességeik a csimpánzokéval rokonok
vizuális típusúak számára a zöld irányítású energetika működési mechanizmusait már meg is filmesítették:

 

[Sunlight56]

Skandináviában harmadára esett az áram ára a zöld átállásnak köszönhetően? Ebből én azt gondolom, hogy nem önmagában ezzel van a baj, hanem azzal hogy mi nem jól csináljuk.

Nézzük akkor meg, hogy miért olyan olcsó a Skandináv államok egyes területein az áram ára. Erre felteszem ismét a 2024 augusztusi ábrámat:

A posztomban írtam, hogy a kellően kiépített hálózat hiánya okozza hogy Európa lényegében három jól elkülöníthető részre szakadt villamos energia ár - és stabilitás szempontjából.

A Skanndináv országok déli részén láthattok olyan területeket, amely átmeneti áron vannak a jóléti és a közép Európai árak között.
Ez 39 - 40 Eurót mutat (Dánia a sok szélerőműve ellenére a közép Európai szinten van).

Ennek az az oka , hogy a jelzett , közbenső árú területek csatlakoznak be tenger alatti kábelekkel pld Angliába is, amelyik "kiszivattyúzzák" a jó árú áramot a kontinensre , az ott lakó norvégek és svédek öszinte bánatára. A kifolyt áram helyett visszafele az áremelkedés megy.
Ennek a hatásnak az ellensúlyozására mindent elkövet a két állam hogy ezt megakadályozza, mert csak ilyen árszinten lehet a jólétet, az EV járgányokat fenntartani.
Már 50 évvel ezelőtt is, napelem mentes időszakban tudtunk arról, hogy a vizierőműveknek + a svéd atomerőműveknek köszönhetően olyan olcsó a villany a Skandináv országokban, hogy sok helyen pld villannyal fűtik télen a járdát, illetve a kocsifelhajtókat a garázsból - jegesedés ellen. Pedig Náluk nem olyan telek vannak mint errefelé..

Erre jó példa hogy nemrég leállították az újabb HDVC tengeralatti kábel fektetési projecteket - Európa, Anglia felé. Igy akadályozzák meg hogy a jó árszintű áram Európába kiszivárogjon..

Az általam feltett 2016-os ábrán látszik hogy ez az energia mezőkre való szétesés még nem következik be, a Zöldség túltermelés hálózati hatásai nem érezhetőek, és a két ország is szolidárisan ad -vesz energiát az egyesített energia rendszerből, felkínálva a jó árú feleslegeit. Mostanra ez megszünt hiszen ott az EV járgányokat etetni kell, az EU ban ezért van a legnagyobb részarány Náluk ezekből..

Véleményemet alátámasztja:

mint látható, lehet zöldnek lenni vízzel, mint a norvégok
ha van víz és van hegy, sok
vagy lehet zöldnek lenni vízzel és atommal, mint a svédek
ha még mindig sok víz és hegy van bár kevesebb mint a norvégoknak
és mindenki másnak ha zöld akar lenni marat az atom atommal, mint a fransziák
mert mindenki más csak alkalomszerűen tud zöld lenni mint e percben éppen az osztrákok akiknél már árad a duna, de az éves átlaguk nekik is 169 gramm
széllel és nappal meg nem csak gyakorlatban hanem elméletben se lehet zöldnek lenni, mert nincs olyan hogy energetikai léptékben tárolható energia, akármit is hazudozzon erről a zöldökörkör...

Az van kevésbé "jó" áramú helyen, aki a közbenső, nemzetközi áramszállítási útvonalba beleesik:

Nem esett 1/3 ára sőt van olyan időszak amikor jóval drágább mint korábban. Annyi hogy vannak időszakok amikor valóban olcsóbb az áram mert nem tudnak vele mit kezdeni. Az orosházi rendszer kialakítása hogy a mosogatógép mosógép akkor induljon amikor olcsó és szuneteljen ha drága az áram stb. Sok évi különbözete kerül.

Dániába a lányomnak az egyik lakásának szoktam néha fizetni. De tisztába vagyok a svéd és norvég kozmudijakkal is nem nagyon nézek médiát tv be de dán híradót néha szoktam dan webes hírportált meg minden nap olvasok. Ez a rezsi ott is gyakori téma ahogy a szomszédok rezsiarai is.

A szolgáltatóktól ne is beszéljünk. Egy 200 fős szigeten lakva kb összehasonlíthatatlanul az árak bármivel.

Összefoglalva, a mai jó árú, Skandináv területek nem az EU napelem telepítési programjának köszönheti a jó, életképes áramárakat, hanem még a múlt századból örökölt sajátosságuknak, amit most már nem engednek kizsákmányolni..

 

[Nber]

ez speciel meg van oldva: kell hozzá hogy legyen hegyed, legyen vized, és ne legyen zölded aki megtorpedózza a hegy elcsúfítását azzal a randa betonmonstrummal és a pénzt ami annak felépítésére kellene beleölje se elvileg se gyakorlatilag semmire nem használható akkus tárolásba
namost ebből a zöldek eltakarítása az egyszerűbb feladat, de hegyet növeszteni, az nem megy...

Csak a sötétzöldek kikapcsolásával értek egyet.
Már itt van az akkuáttörés: LFP és Na-ion cellák. Itthon is lehetne gyártani, ha nem lenne kihasználva valamelyik gyártósor.

 

[aamen]

Már itt van az akkuáttörés: LFP és Na-ion cellák. Itthon is lehetne gyártani, ha nem lenne kihasználva valamelyik gyártósor.

momentán a világ akkugyártási kapacitása évi 2 twh körül van, 2025 körülre lesz ez 4 is, 2030-ra pedig 6-7 twh-t prognosztizálnak
vegyünk egy jó közepes méretű anyagilag jól eleresztett zöld ambíciókkal bőven megáldott országot, pld. németországot
azok e pillanatban éppen 60gw áramot fogyasztanak, ha ezt el akarjuk tenni egy napra - mert minden este lemegy a nap - akkuba akkor ahhoz kell 60x24=1,4 twh akku, nagyságrendileg a világ éves akksi termelése
ezzel három probléma van
egyrészt, ha holnaptól egy évig egyetlen mobiltelefon elektromosautó akkusfűró semmi de semmi ilyesmi nem készül mert egy éven keresztül minden akku megy a németeknek, akkor holnaputántól németország háborúban áll a világgal, és ez szó szerint értendő
másrészt, ha el is tekintünk attól a kérdéstől hogy hova tegyék azt a rohadt sok akkut, a német anyagilag elég jól eleresztett nép, de mégis miből fizessék ki ennek a temérdek akkunak a számláját
harmadrészt, pontosan mit is érnek el az egésszel, tekintettel arra amikor ősszel télen nem egy napig hanem hetekig nem süt nem fúj, ugyanúgy fenn kell tartani a fosszilis kapacitásokat mint eddig
a problémakör megközelíthető lentebbről, egyesfogyasztó szintjén is
dönthetünk úgy, hogy ott van a sok napelem a ház tetején, holnaptól beteszünk egy egynapi fogyasztásunkat eltárolni képes akksit a pincébe
tele is van ilyen ajánlatokkal a zinternet
jellemzően másfél-két milla körüli szerkezetek ezek
figyeljük meg, hogy a sztori ugyanarról szól mint a napelem a ház tetején
ha van rá támogatás azaz valaki más pénzéből megkapjuk akkor továbbra is ugyanúgy fenn kell tartanunk a hálózati csatlakozást mert szigetrendszer senkinek nem kell mert ahhoz egy de inkább két nagyságrenddel nagyobb akkupakk és napelem kellene, ld. még ősz és tél, viszont ezt a másfél millát se fizeti ki saját zsebből mert a büdös életbe nem térül meg
összefoglalva, az akkus tárolás az elmebajjal és a lopással rokon fogalom, ahogy a zöldpolitika is, nagyobbrészt

 

[Sunlight56]

momentán a világ akkugyártási kapacitása évi 2 twh körül van, 2025 körülre lesz ez 4 is, 2030-ra pedig 6-7 twh-t prognosztizálnak
vegyünk egy jó közepes méretű anyagilag jól eleresztett zöld ambíciókkal bőven megáldott országot, pld. németországot
azok e pillanatban éppen 60gw áramot fogyasztanak, ha ezt el akarjuk tenni egy napra - mert minden este lemegy a nap - akkuba akkor ahhoz kell 60x24=1,4 twh akku, nagyságrendileg a világ éves akksi termelése
ezzel három probléma van
egyrészt, ha holnaptól egy évig egyetlen mobiltelefon elektromosautó akkusfűró semmi de semmi ilyesmi nem készül mert egy éven keresztül minden akku megy a németeknek, akkor holnaputántól németország háborúban áll a világgal, és ez szó szerint értendő
másrészt, ha el is tekintünk attól a kérdéstől hogy hova tegyék azt a rohadt sok akkut, a német anyagilag elég jól eleresztett nép, de mégis miből fizessék ki ennek a temérdek akkunak a számláját
harmadrészt, pontosan mit is érnek el az egésszel, tekintettel arra amikor ősszel télen nem egy napig hanem hetekig nem süt nem fúj, ugyanúgy fenn kell tartani a fosszilis kapacitásokat mint eddig
a problémakör megközelíthető lentebbről, egyesfogyasztó szintjén is
dönthetünk úgy, hogy ott van a sok napelem a ház tetején, holnaptól beteszünk egy egynapi fogyasztásunkat eltárolni képes akksit a pincébe
tele is van ilyen ajánlatokkal a zinternet
jellemzően másfél-két milla körüli szerkezetek ezek
figyeljük meg, hogy a sztori ugyanarról szól mint a napelem a ház tetején
ha van rá támogatás azaz valaki más pénzéből megkapjuk akkor továbbra is ugyanúgy fenn kell tartanunk a hálózati csatlakozást mert szigetrendszer senkinek nem kell mert ahhoz egy de inkább két nagyságrenddel nagyobb akkupakk és napelem kellene, ld. még ősz és tél, viszont ezt a másfél millát se fizeti ki saját zsebből mert a büdös életbe nem térül meg
összefoglalva, az akkus tárolás az elmebajjal és a lopással rokon fogalom, ahogy a zöldpolitika is, nagyobbrészt

Egyetértek ezzel.
Az akku telepítések sajnos nem fogják visszahozni a "Zöldbéke" beli áramárakat, amire lehetne alapozni egy folytatólagos, gazdasági fejlődést.

Ha csak az ipari akkutelepek jelenlegi árszintjét nézem ( 180 000 Euro / 1 MWh / 500 K inverter), akkor ennek egyszerűen kiszámítható a villamos energiára történő árnövelő hatása (tárolási költség).

Ez jelenleg kb 40 - 60 Ft / kWh (100 - 150 Eur / MWh).

Így ha még 0 Ft / kWh a beléje tolt villany ár (ZöldTultermelés) , a belőle kijövő villany ára fogyaszthatatlanul drága az ipar számára.

Ezt onnan tudom, hogy pár évvel ezelőtt írtam egy dBase adatbázisra alapozott, 15 perces időintervallumonként számoló , 2 év napelem termelési, és valós ipari üzem fogyasztását feldolgozó programot.

Itt szabadon választható a napelem illetve a rárakott akkus tároló mérete optimalizálás céljából..

Nem igazán szívderítő adatok jönnek ki a számításokból, sajnos nem megy vissza az üzemi ár egy használható szintre (50 Eur / MWh) . Ehhez 1 MW napelempark beker költségét kb 220 000 000 Ft ra vettem (átlag).

Az az ipari felhasználó, ha jót akar magának - bármely napelem és esetleg akkut akar, ezeket a számításokat elkészítteti magának..

Mivel egy gazdasági megtérülési számítás és optimalizálás mellett is a megtérülés kérdésés lehet- az állam most hosszútávú TAO adókedvezményt ad az erre vállalkozóknak, csalinak.
Az államkassza annyira üres már hogy csak adójóváírás van projectelés helyett..

Ha ezzel kapcsolatosan valakinek ilyen, gazdaságossági alátámasztó számításokra van szüksége a projectjénél, írjatok rám, ezzel is foglalkozom.

A saját, szigetüzemű házi ellátó rendszerem is 3,5 éve üzemel . Ennek nem a gazdaságosság volt az oka - hanem már az akkor látható, időnként áramszünet lehetősége, ami egyre nyugtalanítóbb mostanában.
Legalább a kaja ne rohadjon meg a hűtőben, fagyasztóban.

 

[Redgreg]

Egyetértek ezzel.
Az akku telepítések sajnos nem fogják visszahozni a "Zöldbéke" beli áramárakat, amire lehetne alapozni egy folytatólagos, gazdasági fejlődést.

Ha csak az ipari akkutelepek jelenlegi árszintjét nézem ( 180 000 Euro / 1 MWh / 500 K inverter), akkor ennek egyszerűen kiszámítható a villamos energiára történő árnövelő hatása (tárolási költség).

Ez jelenleg kb 40 - 60 Ft / kWh (100 - 150 Eur / MWh).

Így ha még 0 Ft / kWh a beléje tolt villany ár (ZöldTultermelés) , a belőle kijövő villany ára fogyaszthatatlanul drága az ipar számára.

Ezt onnan tudom, hogy pár évvel ezelőtt írtam egy dBase adatbázisra alapozott, 15 perces időintervallumonként számoló , 2 év napelem termelési, és valós ipari üzem fogyasztását feldolgozó programot.

Itt szabadon választható a napelem illetve a rárakott akkus tároló mérete optimalizálás céljából..

Nem igazán szívderítő adatok jönnek ki a számításokból, sajnos nem megy vissza az üzemi ár egy használható szintre (50 Eur / MWh) . Ehhez 1 MW napelempark beker költségét kb 220 000 000 Ft ra vettem (átlag).

Az az ipari felhasználó, ha jót akar magának - bármely napelem és esetleg akkut akar, ezeket a számításokat elkészítteti magának..

Mivel egy gazdasági megtérülési számítás és optimalizálás mellett is a megtérülés kérdésés lehet- az állam most hosszútávú TAO adókedvezményt ad az erre vállalkozóknak, csalinak.
Az államkassza annyira üres már hogy csak adójóváírás van projectelés helyett..

Ha ezzel kapcsolatosan valakinek ilyen, gazdaságossági alátámasztó számításokra van szüksége a projectjénél, írjatok rám, ezzel is foglalkozom.

A saját, szigetüzemű házi ellátó rendszerem is 3,5 éve üzemel . Ennek nem a gazdaságosság volt az oka - hanem már az akkor látható, időnként áramszünet lehetősége, ami egyre nyugtalanítóbb mostanában.
Legalább a kaja ne rohadjon meg a hűtőben, fagyasztóban.

Csak hangosan gondolkodom. Mi lenne ha a tao, zöldbuzulás, kát, napelem, stb árából megrendelnénk mondjuk az oroszoktól paks 3-4et, a franciáktól a tisza 1-2őt, és az USAtól a Rába 1et? Aztán amikor megépültek a skandinávokhoz hasonlóan röhögnénk a sok marhán, mert 30 ft/kvhs áramáron zakatolna itthon minden

 

[Sunlight56]

Csak hangosan gondolkodom. Mi lenne ha a tao, zöldbuzulás, kát, napelem, stb árából megrendelnénk mondjuk az oroszoktól paks 3-4et, a franciáktól a tisza 1-2őt, és az USAtól a Rába 1et? Aztán amikor megépültek a skandinávokhoz hasonlóan röhögnénk a sok marhán, mert 30 ft/kvhs áramáron zakatolna itthon minden

Megoldások lennének a probléma kezelésére, viszont évtizedekbe és hatalmas összegekbe fog kerülni a korrekció. A legnagyobb gond, hogy ameddig nem vizsgálják át politikusok helyett gazdasági és energetikai szakemberek a Bezöldülési ütemtervet, és megoldásokat - addig itt EU-s, és kötelezően előírt irányvonalat kell követni..

Már most látszik hogy eleve követhetetlen az előre irányzott ütemterv, valamint a túlzott nap és szélenergia használata hálózati instabilitással, és állandó állami támogatással jár - amit a költségvetések egyre nehezebben viselnek el.

Ilyen pld az EV járgányok elterjesztése. Igen, nem lenne rossz ötlet, viszont megoldhatatlan problémákba ütközünk:

- Nem kellett volna az átállás előtt a beZöldüléssel sokszorosára növelni az üzemanyaguknak számító villanyt árát (emlékezzünk, a görög miniszter 6 X - os áremelkedés miatt emelte fel a hangját).

• Túl drága jelenleg ez a technika ahhoz képest, hogy mit tartalmaz egy ilyen autó. Ennek oka jórészt a szokásos, az autógyárak kaszálni akartak a kötelező Bezöldülési politika által..
• Föleg nálunk, és tölünk délkeletre lévő országokban nincs elég új kiépített hálózat a töltési energiák átvitelére

Tehát a gazdaságpolitikát kellene előtérbe helyezni a politikai irányvonal helyett.

Gondoljunk arra hogy milyen nehéz lesz most megmagyarázni a lakosságnak, és a vállalati fogyasztóknak, hogy eddig éveken át komplett hülyét csináltak belőlük..

 

[aamen]

Ilyen pld az EV járgányok elterjesztése. Igen, nem lenne rossz ötlet, viszont megoldhatatlan problémákba ütközünk:

a zöldpolitika alapproblémája hogy masszívan keverik a célt az eszközzel
az elektromos autó (ahogy a nap és a szél is) nem célok, hanem (lehetséges) eszközök
ahogy az atomenergia is eszköz (és nem a patás ördög)
a cél a szennyező ilyen-olyan kibocsájtások csökkentése
európa természeti adottságai mellett termelési oldalon az egyetlen lehetséges út a nukleáris energia franszia arányokra történő felfejlesztése
ennek a modellnek az ismert gyenge pontja a fogyasztás oldali változások (jellemzően napközben hupszlik) le nem követése
a cél itt az lenne hogy ezeket a fogyasztási csúcsokat ne fosszilis égetéssel oldjuk meg
itt a szélnek és napnak nagyon mérsékelten lehet csak teret engedni, mert a mellé is kell a fosszilis mert nagyobbrészt nem süt és optimális esetben is 50 % körül fúj, a nap viszont mégse vetendő el teljesen mert meglepően jól korrelál a termelése a klímák fogyasztásával, egy szerény mértékű solar kapacitásnak egy zöld energetikában is lehet létjogosultsága
az elektromos autó tömeges elterjedése viszont nagyon is alkalmas lehetne arra hogy a problémát a másik oldalról, a fogyasztási völgyeknél fogjuk meg, magasabb nukleáris energia aránnyal, az elektromos autó kötelezően a fogyasztási völgyekben tankoltatásával vezérelt áramról
ehhez nem kellene más mint a zöldek elzavarása a politikából, az elektromos autó szent tehén státuszának a felszámolásával, és vezérelt áramra kényszerítésével

 

[Szittya]

Nézzük akkor meg, hogy miért olyan olcsó a Skandináv államok egyes területein az áram ára. Erre felteszem ismét a 2024 augusztusi ábrámat:

A posztomban írtam, hogy a kellően kiépített hálózat hiánya okozza hogy Európa lényegében három jól elkülöníthető részre szakadt villamos energia ár - és stabilitás szempontjából.

A Skanndináv országok déli részén láthattok olyan területeket, amely átmeneti áron vannak a jóléti és a közép Európai árak között.
Ez 39 - 40 Eurót mutat (Dánia a sok szélerőműve ellenére a közép Európai szinten van).

Ennek az az oka , hogy a jelzett , közbenső árú területek csatlakoznak be tenger alatti kábelekkel pld Angliába is, amelyik "kiszivattyúzzák" a jó árú áramot a kontinensre , az ott lakó norvégek és svédek öszinte bánatára. A kifolyt áram helyett visszafele az áremelkedés megy.
Ennek a hatásnak az ellensúlyozására mindent elkövet a két állam hogy ezt megakadályozza, mert csak ilyen árszinten lehet a jólétet, az EV járgányokat fenntartani.
Már 50 évvel ezelőtt is, napelem mentes időszakban tudtunk arról, hogy a vizierőműveknek + a svéd atomerőműveknek köszönhetően olyan olcsó a villany a Skandináv országokban, hogy sok helyen pld villannyal fűtik télen a járdát, illetve a kocsifelhajtókat a garázsból - jegesedés ellen. Pedig Náluk nem olyan telek vannak mint errefelé..

Erre jó példa hogy nemrég leállították az újabb HDVC tengeralatti kábel fektetési projecteket - Európa, Anglia felé. Igy akadályozzák meg hogy a jó árszintű áram Európába kiszivárogjon..

Az általam feltett 2016-os ábrán látszik hogy ez az energia mezőkre való szétesés még nem következik be, a Zöldség túltermelés hálózati hatásai nem érezhetőek, és a két ország is szolidárisan ad -vesz energiát az egyesített energia rendszerből, felkínálva a jó árú feleslegeit. Mostanra ez megszünt hiszen ott az EV járgányokat etetni kell, az EU ban ezért van a legnagyobb részarány Náluk ezekből..

Véleményemet alátámasztja:


Az van kevésbé "jó" áramú helyen, aki a közbenső, nemzetközi áramszállítási útvonalba beleesik:




Összefoglalva, a mai jó árú, Skandináv területek nem az EU napelem telepítési programjának köszönheti a jó, életképes áramárakat, hanem még a múlt századból örökölt sajátosságuknak, amit most már nem engednek kizsákmányolni..

Dánia kapásból nem egy hálózati rendszeren van hanem két különállón és rengeteg a sziget üzem.

Svedorszagot norvégiat megnézed az alig lakott területeken olcsó az áram és pont nem azért mert olyan jól kiépített a hálózat hanem a sziget üzem miatt.


A svéd norvég jólét okát bezzeget keresték mindig... Svédország 10 millió fő és Norvégia 5 millió miközben nagyobb mint Németország .

 

[ZRÍNYI 20!026]

Robban az ingyenes szigetelési program Magyarországon, kormányzati beavatkozás jöhet

A Portfolio piaci információi szerint az elmúlt hónapokban különös okból pörgött fel a vidéki Kádár-kocka házak födémszigetelési piaca. A jelenlegi szabályozói környezetben úgy lehet ingatlanonként 110-175 ezer forint tiszta haszna belőle a kivitelezőnek, hogy az ingatlan tulajdonosának ingyen...

www.portfolio.hu