Nagyobb szintkülönbséget lehet kialakítani egy hegytetőn, viszont egy völgyben épített gát kevesebbe kerül. A kisebb szintkülönbséget meg ellensúlyozza a több víz. De hogy ezeken a helyeken mit érdemes építeni, az erősen függ a helyi adottságoktól.
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Cserebere azeri-orosz módra
Engedjétek meg, hogy vezetői összefoglalót írjak pár sorban a HTKA lakóknak:
Mivel "okosan" Ukrajna nem hosszabbítja meg a 2025. január elsejével megszűnő, évtizedes múltra visszatekintő tranzitmegállapodását a Gazprommal. Így nem orosz, hanem azeri gáz fog jönni rajta. Az orosz pedig a törökökön keresztűl, ahogy most is.
Ezzel a tipikus angolszász kavarással Európa és Ukrajna mint mellékszereplők teremtik meg Oroszország és Azerbajdzsán számára az évszázad egyik legnagyobb, stratégiai gázüzletét. (okosan)
cikk:
Így tehát jelenleg az egyetlen, talán mindenki számára működő lehetőség a földgáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára, ha azt Azerbajdzsán biztosítja Európa számára. Baku hatalmas gáztartalékokkal rendelkezik, s az elmúlt években komoly beruházásokat hajtott már végre – számos nemzetközi szereplő bevonásával – piaca növelésére.
Jelenleg Törökországon keresztül szállít gázt Európába, olasz, görög, albán célállomással a TANAP és TAP vezetékrendszereken keresztül 10 milliárd köbméter mennyiségben.
Moszkva és Baku számára működő ületi megállapodás lehetne a cseregázszállítás, vagyis, ha az eddig Ukrajnán keresztül szállított orosz gáz Azerbajdzsánon át jutna el Törökországba és onnan Európába, az azeri földgáz pedig Oroszországon keresztül, az ukrán vezetékeken át jutna el szintén Európába.
Baku számára előnyös lenne ez az üzlet elsősorban abból a szempontból, hogy míg a törökországi vezetéken keresztül mindössze 10 milliárd köbmétert tud szállítani jelenleg, addig az oroszok Ukrajnán keresztül 15-16 milliárd köbmétert, tehát másfélszeresére növelhetné szállításait Európába.
Azonban Moszkva számára ugyanezen tények tudatában mégis miért lenne előnyös ez a csereüzlet?
Egyrészről azért, mert a Gazprom számára fontos, hogy fenn tudja tartani meglévő szerződéseit Ausztriával, Magyarországgal és Szlovákiával, melyeket csak a Török Áramlaton keresztül nem tud garantálni. Ez azonban biztosan a kisebbik ok, ami a Baku-Moszkva közti lehetséges megállapodás mögött állhat. Sokkal lényegesebb lehet annak az orosz hosszú távú elképzelésnek a megvalósítása, mellyel a Gazprom létrehozná iráni orosz gázelosztó központját, s ebben kulcsfontosságú Azerbajdzsán jövőbeli szerepe.
Európát felváltja a Közel-Kelet és Dél-Ázsia
A nyár elején, a felröppent hírek szerint Moszkva és Teherán megállapodott egy zárt memorandum keretein belül az orosz vezetékes gáz hosszú távú szállításairól Iránba, amihez egy új gázvezetékrendszert hoznának létre a Kaszpi-tenger mélyén. Ha megépülne a vezeték akár 110 milliárd köbméter orosz gázt is szállíthatna a Gazprom Iránba, majd onnan a Közel-Kelet és Dél-Ázsia más piacaira.
Ez tulajdonképpen helyettesítené a megsemmisült Északi Áramlat nyújtotta kapacitásokat Moszkva számára, ráadásul olyan vevők irányába, akik az európai országokkal ellentétben nem a földgáz felhasználás csökkentését tűzték ki elérendő, rövid távú célnak energiastratégiájukban.
Azonban nem véletlen, hogy a Kaszpi-tenger alatti vezetékrendszer kiépítése mind a mai napig nem valósult meg, ehhez sok szereplős együttműködésre van szükség, Irán és Oroszország mellett vagy Azerbajdzsánnak, vagy Türkmenisztánnak is bele kell egyeznie, hiszen a vezetékek az ő felségvizeiken is át kellene hogy haladjanak.
A kérdés tulajdonképpen mindössze az, hogy melyikkel sikerül Moszkvának megállapodnia. Augusztusban az orosz elnök Azerbajdzsánban járt, ahol kollégájával gázstratégiai együttműködések is szóba kerültek a hírek szerint. Moszkva számára egyértelműen a nagyobb hal az iráni vezetékrendszer és elosztó központ megvalósítása lenne, mely működésével elengedhetné az európai piacokat is – legalábbis a vezetékes földgáz tekintetében – illetve a politikailag direkt renyhe, kínai igényektől sem függenének annyira eladásai.
A kérdés most már csak annyi, hogy megéri-e mindez Azerbajdzsánnak.
Az biztos, hogy a csereszállítással azonnal, mindennemű befektetés nélkül pár milliárd köbméterrel növelhetné európai eladásait Baku, de valószínűleg a ravasz azeri gondolkodás valamiféle lehetőséget még az iráni vezetékben is szeretne kieszközölni majd magának. Ha sikerül a feleknek megállapodniuk, akkor Európa és Ukrajna mint mellékszereplők teremtik meg Oroszország és Azerbajdzsán számára az évszázad egyik legnagyobb, stratégiai gázüzletét.
https://nrgreport.com/.../moszkva-nagy-foldgazzal.../
Engedjétek meg, hogy vezetői összefoglalót írjak pár sorban a HTKA lakóknak:
Mivel "okosan" Ukrajna nem hosszabbítja meg a 2025. január elsejével megszűnő, évtizedes múltra visszatekintő tranzitmegállapodását a Gazprommal. Így nem orosz, hanem azeri gáz fog jönni rajta. Az orosz pedig a törökökön keresztűl, ahogy most is.
Ezzel a tipikus angolszász kavarással Európa és Ukrajna mint mellékszereplők teremtik meg Oroszország és Azerbajdzsán számára az évszázad egyik legnagyobb, stratégiai gázüzletét. (okosan)
cikk:
Így tehát jelenleg az egyetlen, talán mindenki számára működő lehetőség a földgáz Ukrajnán keresztüli tranzitjára, ha azt Azerbajdzsán biztosítja Európa számára. Baku hatalmas gáztartalékokkal rendelkezik, s az elmúlt években komoly beruházásokat hajtott már végre – számos nemzetközi szereplő bevonásával – piaca növelésére.
Jelenleg Törökországon keresztül szállít gázt Európába, olasz, görög, albán célállomással a TANAP és TAP vezetékrendszereken keresztül 10 milliárd köbméter mennyiségben.
Moszkva és Baku számára működő ületi megállapodás lehetne a cseregázszállítás, vagyis, ha az eddig Ukrajnán keresztül szállított orosz gáz Azerbajdzsánon át jutna el Törökországba és onnan Európába, az azeri földgáz pedig Oroszországon keresztül, az ukrán vezetékeken át jutna el szintén Európába.
Baku számára előnyös lenne ez az üzlet elsősorban abból a szempontból, hogy míg a törökországi vezetéken keresztül mindössze 10 milliárd köbmétert tud szállítani jelenleg, addig az oroszok Ukrajnán keresztül 15-16 milliárd köbmétert, tehát másfélszeresére növelhetné szállításait Európába.
Azonban Moszkva számára ugyanezen tények tudatában mégis miért lenne előnyös ez a csereüzlet?
Egyrészről azért, mert a Gazprom számára fontos, hogy fenn tudja tartani meglévő szerződéseit Ausztriával, Magyarországgal és Szlovákiával, melyeket csak a Török Áramlaton keresztül nem tud garantálni. Ez azonban biztosan a kisebbik ok, ami a Baku-Moszkva közti lehetséges megállapodás mögött állhat. Sokkal lényegesebb lehet annak az orosz hosszú távú elképzelésnek a megvalósítása, mellyel a Gazprom létrehozná iráni orosz gázelosztó központját, s ebben kulcsfontosságú Azerbajdzsán jövőbeli szerepe.
Európát felváltja a Közel-Kelet és Dél-Ázsia
A nyár elején, a felröppent hírek szerint Moszkva és Teherán megállapodott egy zárt memorandum keretein belül az orosz vezetékes gáz hosszú távú szállításairól Iránba, amihez egy új gázvezetékrendszert hoznának létre a Kaszpi-tenger mélyén. Ha megépülne a vezeték akár 110 milliárd köbméter orosz gázt is szállíthatna a Gazprom Iránba, majd onnan a Közel-Kelet és Dél-Ázsia más piacaira.
Ez tulajdonképpen helyettesítené a megsemmisült Északi Áramlat nyújtotta kapacitásokat Moszkva számára, ráadásul olyan vevők irányába, akik az európai országokkal ellentétben nem a földgáz felhasználás csökkentését tűzték ki elérendő, rövid távú célnak energiastratégiájukban.
Azonban nem véletlen, hogy a Kaszpi-tenger alatti vezetékrendszer kiépítése mind a mai napig nem valósult meg, ehhez sok szereplős együttműködésre van szükség, Irán és Oroszország mellett vagy Azerbajdzsánnak, vagy Türkmenisztánnak is bele kell egyeznie, hiszen a vezetékek az ő felségvizeiken is át kellene hogy haladjanak.
A kérdés tulajdonképpen mindössze az, hogy melyikkel sikerül Moszkvának megállapodnia. Augusztusban az orosz elnök Azerbajdzsánban járt, ahol kollégájával gázstratégiai együttműködések is szóba kerültek a hírek szerint. Moszkva számára egyértelműen a nagyobb hal az iráni vezetékrendszer és elosztó központ megvalósítása lenne, mely működésével elengedhetné az európai piacokat is – legalábbis a vezetékes földgáz tekintetében – illetve a politikailag direkt renyhe, kínai igényektől sem függenének annyira eladásai.
A kérdés most már csak annyi, hogy megéri-e mindez Azerbajdzsánnak.
Az biztos, hogy a csereszállítással azonnal, mindennemű befektetés nélkül pár milliárd köbméterrel növelhetné európai eladásait Baku, de valószínűleg a ravasz azeri gondolkodás valamiféle lehetőséget még az iráni vezetékben is szeretne kieszközölni majd magának. Ha sikerül a feleknek megállapodniuk, akkor Európa és Ukrajna mint mellékszereplők teremtik meg Oroszország és Azerbajdzsán számára az évszázad egyik legnagyobb, stratégiai gázüzletét.
https://nrgreport.com/.../moszkva-nagy-foldgazzal.../
Kicsit nézelődtem a google maps-en, nekem innen nulla hozzáértéssel a karosszékből egy ilyen megoldás is elképzelhető:
Ahogy nézem az alsó meglévő tó kb. 180 méteren lehet, az általam rajzolt meg kb. 440 méteres fenékkel, és 520 méteres maximális vízfelszínnel rendelkezne. Nyilván az alsó tó pontos vízmennyiségének ismeretében kellene a felső tó méretét meghatározni, meg lehet a Markaziak sem örülnének, ha napjában 1-2x eltűnne az alsó tavuk, de hát ez van, a zöldségért áldozatot kéne hozni...
Hegytetőre telepítés kapcsán Markaztól ÉK-re talán a Szár-hegy jöhetne szóba, ott 550 méter körül látok némi fennsík jellegű képződményt...
Európában nem épültek ki a villamos energia akár több országon keresztüli szállításához alkalmas hálózatok, ami szükségesek lennének (lettek volna) a Zöld termelések ugrándozásainak, valamint a valóban olcsón termelő vizi-naperőművek és atomerőművek áramainak elosztását az egyes országok között , egyenletesen.Kiriakosz beszél Ursulaval hogy miért 10* annyi nálunk keleten az áramár mint nyugaton.
Elszállt az áram ára Kelet- és Délkelet-Európában, akár a tízszerese is lehet a nyugat-európainak
A görög kormányfő úgy döntött, hogy nem hagyja szó nélkül a már fél éve fennálló helyzetet, amit kihasználva hatalmas profitra tesznek szert egyes szolgáltatók. #EuropeNewshu.euronews.com
Ilyenre gondolok, hogy +- 1200 kV-os rendszerű, HDVC körvezetékek, külső és belső gyűrűk, felfűzve Európa országait.
Ekkor lenne rá lehetőség, hogy a villamosenergiát egyenletesen lehessen kellene eloszlatni az országok között, és közelítőleg azonos áron értékesíteni.
Mivel hamarább kezdtünk Bezöldülni mint ahogy a szükséges átviteli hálózatot kiépíteni - most látszik, hogy Európa 3 régióra oszlik az árampiac tekintetében:
1. Skandináv országok, Finnország
2. Európa középső része, nyugat - keleti irányba is
3. Kelet Európa, Balkán (futottak még ) kategória.
A 3 régiót nagyon éles határokkal, a villamos energia árakban így lehet látni, 2024 augusztusi, óránkénti áramár, átlagolva, EUr / MWh :
Itt látszik, hogy Magyarországgal és Horvátországgal kezdődik a dél-Kelet Európai, Balkáni energia rendszer, amit 30 év alatt sem csatoltak, varrtak drótokkal jól össze az EU-val. Jogos a görög sirám augusztus alapján, de mi sem vagyunk messze tőle. Az olaszok azok egy külön tészta, jórészt csak importból nem lehet megélni - és jó áron ipari termelést csinálni.. tetszik, nem tetszik , egy jó pár atomerőmű rajtuk is segítene..
Ezért kell a fotoelektromos termelést megzabolázni, helyette a vizi és/vagy tárolós naperőműveket kellene - nyomni, vagy ha arra nincs lehetőség , fosszilis erőmű helyett atomerőmű.
A fosszilis nyersanyag az iparnak kell, különböző vegyipari termékekhez, nem elégetni.. ez így jogos, de nem a CO2 re hivatkozni..
Nézzük meg, hogy az utolsó, lényegében Zöldség - mentes Európai év , 2016 augusztusi árának összesítése hogy alakul, országonként:
A mostani, abnormális és orthopéd villamos energia árakért ki és mi a felelős - el lehet gondolkodni. Viszont ha igy megyünk az áremelkedés rögös útján, nem csak a lengyelek, most a görögök fognak visítani a gazdasági "rendszerváltó" energiaárak miatt, ami akár gazdasági és társadalmi bukáshoz - igy egy szinte kötelező háborúba viszik komplett Európánkat..
A végső megoldás, a politikusok és azokat "megválasztó" ? népük szó szerinti utolsó húzása..
Csak így tovább a Zöld úton tisztelt "Elv - társak" ..
https://www.portfolio.hu/uzlet/2024...olajvezeteken-valo-szallitas-koltseget-709201
"A Mol új megállapodást kötött az orosz olaj folyamatos szállításáról Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül a Barátság vezetéken. A Reuters forrásai szerint azonban a korábbi gyakorlattal ellentétben a Mol fogja viselni az összes költséget, amely a fehérorosz-ukrán határtól a finomítóiba történő szállításhoz szükséges."
"A Mol új megállapodást kötött az orosz olaj folyamatos szállításáról Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül a Barátság vezetéken. A Reuters forrásai szerint azonban a korábbi gyakorlattal ellentétben a Mol fogja viselni az összes költséget, amely a fehérorosz-ukrán határtól a finomítóiba történő szállításhoz szükséges."