a zőcség mibenléte vitatott
energetikához nagyjából semmi köze, az a zőcségnek nem célja hanem eszköze
a politikához nagyon is van köze, a politikai hatalom a célja
a zőcség mibenlétét illetően viszont talán akkor járunk a legközelebb a valósághoz ha azt a hitélethez soroljuk
a zőcségnek vannak szakrális tárgyai (napelem szélkelep akku eautó) ami megvált minket a co2 kibocsájtásban manifesztálódó bűneink alól, meg vannak a dogmái papsága egyháza (a zöld pártok) minden ami egy agresszív kizárólagosságra - és ezzel világi hatalomra, anyagi javak feletti rendelkezésre - törekvő egyházra jellemző, meg van az inkvizíciója az esg, prófétája a grétácska
a zőcség egyértelműen a teológiához tartozik, nem a reáltudományokhoz
mondják, a középkor sötét volt
A megvalósítást, és eszközeit igen realisztikusan szemlélteted
Egyszerűbben, az 1945 után, de főleg az 1990-es években kitenyésztődött, létrejött egy politikus - oligarcha réteg, mely a sok pénzét és ezáltal a politikai befolyását kamatoztatni akarta. Az energetikai szektor mindíg jó pézt hozott, ebben a fosszilis energia hordozók piaca már régóta ki és le volt osztva
tehát más energia termelési módozatot kellett keresni befektetési célzattal.
Az atomenergia erre a célra szóba sem jöhetett, hiszen az államok nem adhatják ki kezükből az atomerőművek feletti kontrollt (ha jót akarnak maguknak). Ezért valahogy a múlt század 80-as éveinél minta berántották volna a kéziféket - csigatempójú lett az új fúziós reaktorok kisérletei, valamint a hagyományos atomreaktorok építését is leállították. Volt olyan eset is, hogy az 80% os készültségű reaktort le is rombolták, szétlopták.
Svédországban Olof Palme haláláig 12 atomreaktor működött. Az egyes távlati tervek 24 -28 reaktor üzemelését tervezték be. Halála után a program lefújva, fokozatos leépítés, ma már csak 6 db működik összesen 6,95 MW teljesítménnyel fut.. Viszont vizi és tárolós erőműben jók, több ezer MW a teljesítményük.
Tehát egyedül a Zöld energia termelés maradt a politikus oligacha befektető rétegegnek - no erre kellett egy környezetvédelmi érvet kitalálni ( "mind meghalunk a CO2 üvegház hatás miatt) és a gazdaságossági számítások mellőzésével megindult a tömeges telepítés (hiszen minden pénzt megér ha nem dobjuk fel a talpunkat).
A gyönyörű szép elmélet ott bukik meg, ha folyamatosan akarunk villanyhasználat mellett élni - minden 1000 MW Zöld (nap és szél) erőmű mellé kisegítő energiaként a sötét időkra - 1000 MW gáz, szén, vizi, vagy atomerőművet kell tenni. Tehát a kettős erőmű rendszer így baromi drága - és ezt nem bírják ki az államok költségvetései.
Erre bizonyíték Kína a szél napelem és akku fellegvár - ott a teljes energiatermelésben a Zöldség csak 12 15 % körül mozog, demó céllal. A napközbeni lökés szerű energia túltengést meg tárolós vizierőműbe rakják -mert az is van Nekik..
Kína a fejlődéséhez ezért a szenes erőművek nagymértékű telepítését választotta.