Miért hiszi azt mindenki, hogy a hálózatfejlesztés az olyan egyszerű meg olcsó? Ott ahol lakossági környetben kell egy (frászt egy, sok!) kvázi ipari lekötést csinálni, főként úgy, hogy közel s távol 0,4 kV hálózat van csak, szerintetek ki fogja megelőlegezni ennek a bődületes költségét? Sok helyen a korábban kiépített nyomvonal már nem felel meg a mai szabványnak ha hozzányúlnak, már csak az új technológiára lesz engedély (légvezetékeket sok helyen majd földbe kell helyezni, szigelteletlen szakaszokat szigeteltre cserélni, stb ami számomra teljesen üdvözlendő, a szolgáltatónak viszont rémálom).
Egyszerű példa: ahol lakom társasházak és családi házak vannak vegyesen, kb 8000 m2-es háztömb, kb 200 fedett vagy zárt parkolóhellyel. A kábelek a földben futnak az utcán. Ha a jelenlegi hálózat eléri a kapacitásának határát (elég, ha 1-2 társasház kéri, hogy a mélygarázsok beállóit mind lássák el töltővel), akkor bizony a teljes betlehemet cserélni kell az első trafóig (trafót is!) (két utcányira van), de nem ám olyan kapacitásra, ami annak az 1-2 társasháznk elég, hanem akkor a körzet valamennyi fogyasztási helyének átalakulásával számolva kell az új kapacitásszintet meghatározni, ami egy nagyon durva érték lesz. Ennek az ára exponenciálisan növekszik. Az ipari környezetbe tervezett hálózati elemek ára nem két forint.
Kérdezem én, hogy ekkor a szolgáltató melyik ujját harapja meg? Hárítsa a kérelmezőkre a teljes költséget (a horror nem elég durva szó, hogy mennyi lenne), vagy vállaljon be egy bizonytalan idejű megtérülést egy fickós beruházásra? Segítek: a menedzserek a profit után kapják a prémiumot, egyikük sem fog egy több éves mínuszt bevállalni, hogy majd valamikor valamelyik utódjának 10-20 év múlva jó lesz...
Ha a lakókra hárítják a kezdeti költségeket, akkor meg senki sem fog belemenni, mert aki dönti a dominót az fizeti a cehet, ha nem kezdi senki akkor nem is fog kiépülni a hálózat, ha nem lesz hálózat nem akarnak majd villanyos kocsit venni az emberek. Sakk-matt.
Amíg erre nem lesz állami támogatás ez nem fog megkezdődni arra mindenki mérget vehet.
Egyszerű példa: ahol lakom társasházak és családi házak vannak vegyesen, kb 8000 m2-es háztömb, kb 200 fedett vagy zárt parkolóhellyel. A kábelek a földben futnak az utcán. Ha a jelenlegi hálózat eléri a kapacitásának határát (elég, ha 1-2 társasház kéri, hogy a mélygarázsok beállóit mind lássák el töltővel), akkor bizony a teljes betlehemet cserélni kell az első trafóig (trafót is!) (két utcányira van), de nem ám olyan kapacitásra, ami annak az 1-2 társasháznk elég, hanem akkor a körzet valamennyi fogyasztási helyének átalakulásával számolva kell az új kapacitásszintet meghatározni, ami egy nagyon durva érték lesz. Ennek az ára exponenciálisan növekszik. Az ipari környezetbe tervezett hálózati elemek ára nem két forint.
Kérdezem én, hogy ekkor a szolgáltató melyik ujját harapja meg? Hárítsa a kérelmezőkre a teljes költséget (a horror nem elég durva szó, hogy mennyi lenne), vagy vállaljon be egy bizonytalan idejű megtérülést egy fickós beruházásra? Segítek: a menedzserek a profit után kapják a prémiumot, egyikük sem fog egy több éves mínuszt bevállalni, hogy majd valamikor valamelyik utódjának 10-20 év múlva jó lesz...
Ha a lakókra hárítják a kezdeti költségeket, akkor meg senki sem fog belemenni, mert aki dönti a dominót az fizeti a cehet, ha nem kezdi senki akkor nem is fog kiépülni a hálózat, ha nem lesz hálózat nem akarnak majd villanyos kocsit venni az emberek. Sakk-matt.
Amíg erre nem lesz állami támogatás ez nem fog megkezdődni arra mindenki mérget vehet.