Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Félig off, talán picit beleillik a hálózatfejlesztési vitátokba.
Én egy olyan utcában lakom aminek a páros oldala erdő. A páratlan oldalon is az utca fele egy futballpálya. Az egész környék kertváros. 2010 után már csak széles sávú internet meg ugye iptv mindenkinek. A sávszélességeket persze folyamatosan emelik, hálózat karbantartás, fejlesztés nincs. Délután mikor mindenki a netet bújja vagy tévét néz hullámzik a sávszélesség, tízed másodpercekre megszakad a kapcsolat, tv adás is. Nyáron a melegben ez hatványozottan igaz. A tőlünk nem messze lévő lakótelepig behúzták az optikai kábelt. Kérdeztem néhány hónappal később a jóembert, hogy mikor érnek vele ide. Nem hozzák tovább egyenlőre, mert a kertes övezetben nem érné meg lecserélni, a kihúzott kábelhosszra túl kevés fogyasztó esne.
Mióta megy az otthoni modemed/routered? Években. Lehet, hogy valamelyik elfáradt.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Ezen a részen csak mosolyogni tudok. Mert amikor az ember otthon van az év nagy részében, akkor nem működik a naperőmű. Mert nem süt a nap.

Hányszor kell még elmagyarázni, hogy az nem a "magának termelés", ha a PV erőműve termel mondjuk reggel 7 és este 8 között tavasszal és nyáron és mondjuk 9-15 között télen úgy, hogy ő közben nincs otthon..? Rohadtul nem érdekel senkit, hogy akkor termeli az áramot, amikor ő nincs otthon és átveszik, majd este a gridről veszi az áramot. A hálózat alapja a teljesítmény állandóság (fogyasztás = termelés) minden pillanatban, nem az energiáé éves elszámolás. A teljesítmény állandóságból következik az energiáé is, csak tetszőleges időintervallumban.
Tényleg olyan nehéz ezt felfogni...?
:D:D:D:D
Nézd, így is csinálhatsz:
Akkor is lesz olyan, aki fel fogja tenni a tetőre, ha neki úgy tetszik. Amig nincs tiltva, addig mindenképpen, és egyre többen. Akár rentábilis, akár érzelmi alapon.
Én nem akarok senkit sem meggyőzni - veled ellentétben. Szerintem bízzuk ezt a piacra!
 
M

molnibalage

Guest
:D:D:D:D
Nézd, így is csinálhatsz:
Akkor is lesz olyan, aki fel fogja tenni a tetőre, ha neki úgy tetszik. Amig nincs tiltva, addig mindenképpen, és egyre többen. Akár rentábilis, akár érzelmi alapon.
Én nem akarok senkit sem meggyőzni - veled ellentétben. Szerintem bízzuk ezt a piacra!
Fentebb írtam. Tegye. Csak járjon rá 0 dotáció. Ameddig a grid kvázi végtelen kapacitású akksiként viselkedik és így a fogyasztói ár = átvételi ár, addig kurvára nem ez a helyzet főleg nem kötelező átvétellel.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
ló ötödik lábát, azt nem fogsz, mert hálózatra feltáplálsz és veszed le. Saját magadnak nem tudsz áramot termelni és raktározni, mert akkor nagyobb tömegű akku kéne, mint a házad. Annak költségével. Mert nem választod le magad a hálózatról.
Elolvasod te egyáltalán, hogy mire válaszolsz?
Ha már újra egy Csubakkát nyomsz, akkor legalább ne quote-old be azt amit én írtam.
Én végig a szolgáltatók által beszedett költségekről beszéltem ( bekötési díj, teljesítmény bővítési díj, stb.), meg hogy nem kellene nagyon sírni a szolgáltató sanyarú sorsa miatt. Te meg elkezded tolni az anti-PV propagandát. Háááát....
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Félig off, talán picit beleillik a hálózatfejlesztési vitátokba.
Én egy olyan utcában lakom aminek a páros oldala erdő. A páratlan oldalon is az utca fele egy futballpálya. Az egész környék kertváros. 2010 után már csak széles sávú internet meg ugye iptv mindenkinek. A sávszélességeket persze folyamatosan emelik, hálózat karbantartás, fejlesztés nincs. Délután mikor mindenki a netet bújja vagy tévét néz hullámzik a sávszélesség, tízed másodpercekre megszakad a kapcsolat, tv adás is. Nyáron a melegben ez hatványozottan igaz. A tőlünk nem messze lévő lakótelepig behúzták az optikai kábelt. Kérdeztem néhány hónappal később a jóembert, hogy mikor érnek vele ide. Nem hozzák tovább egyenlőre, mert a kertes övezetben nem érné meg lecserélni, a kihúzott kábelhosszra túl kevés fogyasztó esne.
Most jelenleg mekkora a sávszélességed?
 
M

molnibalage

Guest
Elolvasod te egyáltalán, hogy mire válaszolsz?
Ha már újra egy Csubakkát nyomsz, akkor legalább ne quote-old be azt amit én írtam.
Én végig a szolgáltatók által beszedett költségekről beszéltem ( bekötési díj, teljesítmény bővítési díj, stb.), meg hogy nem kellene nagyon sírni a szolgáltató sanyarú sorsa miatt. Te meg elkezded tolni az anti-PV propagandát. Háááát....


Majd 3 nap múlva visszajött, és (ha jól emlékszem) 70.000Ft kifizetése után kicserélte a betáp kábelt. Kb. 5mről volt szó, úgy, hogy simán behúzta a régi helyére.
És ezért írtam még jóval korábban, hogy egyre több embernek van elege a packázásból.
A gázművek még rosszabb. Ezért lett villanykazán ugyan ebben a lakásban. 1,5 évig !!!! húzódott egy hasonló okból bekövetkezett gázvisszakötés.
A végösszeg 2M körül alakult volna.
Ezért írtam szimplán korábban, hogy egyre több ember sokall be és fogja magànak megtermelni az áramot, a hőt a saját házán, még ha lehet, hogy kevésbé hatékony is....
Amíg nem találkozol ezekkel a költségekkel, sajnálod, meg aggódsz a szolgáltatók költségei miatt. Utánna meg nem fogsz.
Ebben a részben arról fantáziáltál, hogy leválni a hálózatról olcsóbb. Ja persze. Várom annak felvázolását, hogy szigetüzemben hogyan kívánod termelni és vagy olcsón raktározni az áramot.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Tényleg? Talán azért, mert a példában, amit leírtál a hálózat végpontját kicserélték az elvágás miatt, de a fogyasztás változott ettől? Ja, nem.
Ezen a ponton már tényleg fejemet fogom.
Mondom, hogy olvasd el rendesen.
A hálózat nem omlott össze sem a 16A-ról 24-re, majd a 32A-re történő default bővítéskor, de még az elektromos sütő és légkondi bussiness felpörgésekor sem. Pedig a villanyautó nem fog olyan tempóban terjedni, mint ezek....
Ebből nem egyértelmű, hogy országosan értettem?
Kishazánkban minimum 2 lépésben emelték a végpontonkénti alap teljesítményt. Mindkettőt elviselte a rendszer. Az ezutánit is el fogja. Mégpedig azért, mert a bővítések nem egyidőben történik. Mai napig is rengeteg olyan fogyasztó van aki kivállóan elvan a 16A- ével.
Fentebb írtam. Tegye. Csak járjon rá 0 dotáció. Ameddig a grid kvázi végtelen kapacitású akksiként viselkedik és így a fogyasztói ár = átvételi ár, addig kurvára nem ez a helyzet főleg nem kötelező átvétellel.
Már megint olyan miatt aggódsz, ami nem a te dolgod. Neked a max. 32A-ben kell gondolkodnod, hogy otthon menjen a hűtő, a légkondi, meg a PC-d.
A gridet meg felejtsd el! Hacsak nem dolgozol a Mavirnál, vagy az elektomos művek hálózatfejlesztési üzletágánál.
Erre vannak szakemberek, majd ők kitalálják, hogy mi éri meg a termelőknek, meg a szolgáltatóknak.
Attól, hogy felidegeled magad, még nem lesz olcsóbb/drágább az áram.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Ebben a részben arról fantáziáltál, hogy leválni a hálózatról olcsóbb. Ja persze. Várom annak felvázolását, hogy szigetüzemben hogyan kívánod termelni és vagy olcsón raktározni az áramot.
Akkor most quotold be azt a szövegrészt, ahol azt írtam, hogy olcsóbb! De hidd el 1,5 év elektromos hősugárzókkal, és szomszédban fürödve nem jó. Nagyon nem.
Van olyan, hogy meg akarod szüntetni a függést a szolgáltató(k)tól, még ha nem is olcsó. Aztán majd évek múlva elválik, higy kinek volt igaza...
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 012
113
Közben most utánaolvastam, az USA-ban azzal számolnak, hogy 60 vagy akár 80 évig is fognak üzemelni a reaktorjaik.
2037-ig még sok idő van, lehet nálunk is megváltozik még addig a vélemény.
Megoldható.A különbség az amerikai tervezési személetből adódik. Mivel az anyag nem számít, ezért az amerikai nyomástartó berendezések mindig combosabbak.

Egy atomerőmű reaktora amiatt nem üzemelhet x évig (bár a 80 éves élettartam nagyon szép. A vasúti hidakat 100 évre méretezik. Hidakat 50 évre, de pl. egy hullámvasút 20 éves élettartamra terveződik. A szélerőműnél meg még ennyi sincs, de az egy másik történet...), mert a gyors- meg a termikus neutronok roncsolják az anyag szerkezetét. Ezek a részecskék atomokat ütnek ki, amivel a rácshibákat generálnak. A rácshibák az egyik oldalon szilárdság-növelőként hatnak, a másik oldalon meg üregekké nőhetnek össze (ezt void swelling-nek hívja az amcsi), ami meg a szerkezet integritását csökkenti.

A besugárzás által okozott anyagtulajdonság-változás ismert, a magyar előírásokban is szerepel. Ez azt jelenti - hasonlóan, a világ összes, üzemelő reaktorához, hogy a reaktortest anyagával, kovácsolási fokával, hőkezelésével, stb. megegyező próbatestek vannak az aktív térben. A neutron-fluxus, a hőterhelés és a ciklikus hatások így azonosak (részben, amit nem lehet a próbatesten előidézni, az a nyomás alatti hőütés. Erre viszont már van számolási módszer, az MTA dolgozott ki pl. egy egészen komoly véges-elemes szimulációt erre). Meghatározott időközönként mintákat vesznek ki a reaktorból és bevizsgálják. A reaktorokkal már szerencsére majd 70 év üzemeltetési tapasztalat gyűlt össze.

A besugárzás alatti elridegedés és tönkremeneteli módok irodalma, az egyes reaktorok élettartama során bekövetkező terhelésváltozások ismertek, van mivel összehasonlítani az aktuális állapotot. A reaktorra leselkedő legnagyobb veszély amúgy a leállások és a nyomás alatti hőütések. Az üzemelő reaktorokban amúgy rendszeresen történnek repedések. Ezek a repedések a csonkoknál jönnek elő, a behegesztésnél feszültség-korróziós repedések keletkeznek a hűtővíz miatt. (Ez a PWCSCC). Ez az a másik jelenség, ami a reaktoroknak feladja az utolsó kenetet. Ez sokáig így volt, de úgy jó 20 éve rendelkezésre áll a megfelelő hegesztéstechnológia, hogyan lehet ilyen repedéseket javítani és az élettartamot kitolni. Európában is javítottak már így üzemelő reaktorokat. Rendkívül komplikált beavatkozás, de megoldható.

A vastagabb anyagok miatt statisztikailag nagyobb "kevésbé károsodott" anyagrész áll rendelkezésre, amely szintén a magasabb élettartam irányába mutat. A másik, az élettartamra pozitív hatással bíró momentum a némileg alacsonyabb nyomás/hőmérséklet értékek. Ez kiegészítve az esetleges PWCSCC-s károsodások javításával a 60-80 éves élettartamot lehetővé teszi.

Az oroszoknál írtak az év elején egy másik módszerről, ahol 560fokon 100 órán át hőn tartják a reaktort és visszaállítja a mechanikai tulajdonságokat. Na, ezt kétlem. Nehéz úgy reaktort tervezni, hogy nem lesz hegesztési varrat az aktív zónában (illetve lehet, de oda brutális méretű gyűrűket kellene lekovácsolni), szóval azt egy mezei hőkezeléssel regenerálni nálam a sci-fi kategória.
 

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 599
12 685
113
Hétvégén beszélgettem egy informatikus ismerősömmel napelemtelepítés témában - fél évvel azután, hogy felhívtam a figyelmét a topikra...
Csak megvalósították a napelemes projektet (a háztető két szomszédos oldalára telepítve a napelemeket).
Kamatmentes hitelre ment ugye a telepítés (szeretnék én is ilyen hitelt mooondjuuuk például szabadfelhasznásúként:rolleyes:), a visszafizetés (ha jól értettem) az áramszámlában valósul meg.
Végül meggondolták magukat, s nem tíz, hanem húszéves hitelkonstrukciót választottak.
Gratuláltam neki...
Mit tehettem volna?:confused::eek:
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
:D:D:D:D
Nézd, így is csinálhatsz:
Akkor is lesz olyan, aki fel fogja tenni a tetőre, ha neki úgy tetszik. Amig nincs tiltva, addig mindenképpen, és egyre többen. Akár rentábilis, akár érzelmi alapon.
Én nem akarok senkit sem meggyőzni - veled ellentétben. Szerintem bízzuk ezt a piacra!

Épp az a probléma, hogy a hülye EU-s zöldbalfaszok miatt nem piaci alapon működik ez az egész. Ha úgy működne, akkor néhány fanatikuson kívűl senki sem rakna a tetőjére ilyet, mert egyszerűen nem éri meg.
Épp tegnap olvastam egy napelemeket telepítő cég oldalán, még szerintük sem éri meg akkut telepíteni hozzá, mert úgy sosem térül meg. Szerintük csak úgy éri meg, ha feltölti a hálózatra. Persze azt már nem írták le, hogy nem tisztességes verseny eredményeként adja el a szolgáltatónak a megtermelt áramot, hanem törvény garantálja, hogy 2-3-szor többet kapjon érte, mint a többi erőmű.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Már megint olyan miatt aggódsz, ami nem a te dolgod. Neked a max. 32A-ben kell gondolkodnod, hogy otthon menjen a hűtő, a légkondi, meg a PC-d.
A gridet meg felejtsd el! Hacsak nem dolgozol a Mavirnál, vagy az elektomos művek hálózatfejlesztési üzletágánál.
Erre vannak szakemberek, majd ők kitalálják, hogy mi éri meg a termelőknek, meg a szolgáltatóknak.
Attól, hogy felidegeled magad, még nem lesz olcsóbb/drágább az áram.

Ott kezdődik a probléma, hogy nem kérdezik meg a Mavirt, hogy kell-e nekik a napelemek által termelt áram, és főleg azt nem kérdezik meg tőlük, hogy mennyiért. Rá van kötelezve törvényileg, hogy köteles átvenni UGYANANNYIÉRT, MINT AMENNYIÉRT ELADJA!!! Érted, miután neki van egy rakás költsége, ő ugyanannyiért kell eladja, mint amennyiért vette.
Ez itt a nagy probléma. Ezt kellene megérteni végre, hogy egy olyan hülyeségre kötelezik rá őket, ami gazdaságilag és technikailag is teljesen idiótaság, fenntarthatatlan.
Molnit és a normálisan gondolkodókat azért idegesíti ez fel, mert mi fizetjük meg ezt a hülyeséget.
Minél több a napelemes kapacitás, annál drágább lesz az áram a végfogyasztónak, azért, mert a szolgáltató ki kell termelje azt az egyre nővő összeget, amit a napelemeseknek kell fizessen.
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Megoldható.A különbség az amerikai tervezési személetből adódik. Mivel az anyag nem számít, ezért az amerikai nyomástartó berendezések mindig combosabbak.

Egy atomerőmű reaktora amiatt nem üzemelhet x évig (bár a 80 éves élettartam nagyon szép. A vasúti hidakat 100 évre méretezik. Hidakat 50 évre, de pl. egy hullámvasút 20 éves élettartamra terveződik. A szélerőműnél meg még ennyi sincs, de az egy másik történet...), mert a gyors- meg a termikus neutronok roncsolják az anyag szerkezetét. Ezek a részecskék atomokat ütnek ki, amivel a rácshibákat generálnak. A rácshibák az egyik oldalon szilárdság-növelőként hatnak, a másik oldalon meg üregekké nőhetnek össze (ezt void swelling-nek hívja az amcsi), ami meg a szerkezet integritását csökkenti.

A besugárzás által okozott anyagtulajdonság-változás ismert, a magyar előírásokban is szerepel. Ez azt jelenti - hasonlóan, a világ összes, üzemelő reaktorához, hogy a reaktortest anyagával, kovácsolási fokával, hőkezelésével, stb. megegyező próbatestek vannak az aktív térben. A neutron-fluxus, a hőterhelés és a ciklikus hatások így azonosak (részben, amit nem lehet a próbatesten előidézni, az a nyomás alatti hőütés. Erre viszont már van számolási módszer, az MTA dolgozott ki pl. egy egészen komoly véges-elemes szimulációt erre). Meghatározott időközönként mintákat vesznek ki a reaktorból és bevizsgálják. A reaktorokkal már szerencsére majd 70 év üzemeltetési tapasztalat gyűlt össze.

A besugárzás alatti elridegedés és tönkremeneteli módok irodalma, az egyes reaktorok élettartama során bekövetkező terhelésváltozások ismertek, van mivel összehasonlítani az aktuális állapotot. A reaktorra leselkedő legnagyobb veszély amúgy a leállások és a nyomás alatti hőütések. Az üzemelő reaktorokban amúgy rendszeresen történnek repedések. Ezek a repedések a csonkoknál jönnek elő, a behegesztésnél feszültség-korróziós repedések keletkeznek a hűtővíz miatt. (Ez a PWCSCC). Ez az a másik jelenség, ami a reaktoroknak feladja az utolsó kenetet. Ez sokáig így volt, de úgy jó 20 éve rendelkezésre áll a megfelelő hegesztéstechnológia, hogyan lehet ilyen repedéseket javítani és az élettartamot kitolni. Európában is javítottak már így üzemelő reaktorokat. Rendkívül komplikált beavatkozás, de megoldható.

A vastagabb anyagok miatt statisztikailag nagyobb "kevésbé károsodott" anyagrész áll rendelkezésre, amely szintén a magasabb élettartam irányába mutat. A másik, az élettartamra pozitív hatással bíró momentum a némileg alacsonyabb nyomás/hőmérséklet értékek. Ez kiegészítve az esetleges PWCSCC-s károsodások javításával a 60-80 éves élettartamot lehetővé teszi.

Az oroszoknál írtak az év elején egy másik módszerről, ahol 560fokon 100 órán át hőn tartják a reaktort és visszaállítja a mechanikai tulajdonságokat. Na, ezt kétlem. Nehéz úgy reaktort tervezni, hogy nem lesz hegesztési varrat az aktív zónában (illetve lehet, de oda brutális méretű gyűrűket kellene lekovácsolni), szóval azt egy mezei hőkezeléssel regenerálni nálam a sci-fi kategória.

Kösz a kimerítő választ!
Akkor ezek szerint ha költünk rá, akkor akár még 2037 után is használhatjuk?
 
M

molnibalage

Guest
Kösz a kimerítő választ!
Akkor ezek szerint ha költünk rá, akkor akár még 2037 után is használhatjuk?
Ezt ő meg nem mondja, mert nem tud odamenni és ránézni és kimérni az említett kritikus részeket. A szakemberek is megvizsgálták és sanszosan ennek eredménye a 2030 évtized közepi végi üzem vége.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Megoldható.A különbség az amerikai tervezési személetből adódik. Mivel az anyag nem számít, ezért az amerikai nyomástartó berendezések mindig combosabbak.

Egy atomerőmű reaktora amiatt nem üzemelhet x évig (bár a 80 éves élettartam nagyon szép. A vasúti hidakat 100 évre méretezik. Hidakat 50 évre, de pl. egy hullámvasút 20 éves élettartamra terveződik. A szélerőműnél meg még ennyi sincs, de az egy másik történet...), mert a gyors- meg a termikus neutronok roncsolják az anyag szerkezetét. Ezek a részecskék atomokat ütnek ki, amivel a rácshibákat generálnak. A rácshibák az egyik oldalon szilárdság-növelőként hatnak, a másik oldalon meg üregekké nőhetnek össze (ezt void swelling-nek hívja az amcsi), ami meg a szerkezet integritását csökkenti.

A besugárzás által okozott anyagtulajdonság-változás ismert, a magyar előírásokban is szerepel. Ez azt jelenti - hasonlóan, a világ összes, üzemelő reaktorához, hogy a reaktortest anyagával, kovácsolási fokával, hőkezelésével, stb. megegyező próbatestek vannak az aktív térben. A neutron-fluxus, a hőterhelés és a ciklikus hatások így azonosak (részben, amit nem lehet a próbatesten előidézni, az a nyomás alatti hőütés. Erre viszont már van számolási módszer, az MTA dolgozott ki pl. egy egészen komoly véges-elemes szimulációt erre). Meghatározott időközönként mintákat vesznek ki a reaktorból és bevizsgálják. A reaktorokkal már szerencsére majd 70 év üzemeltetési tapasztalat gyűlt össze.

A besugárzás alatti elridegedés és tönkremeneteli módok irodalma, az egyes reaktorok élettartama során bekövetkező terhelésváltozások ismertek, van mivel összehasonlítani az aktuális állapotot. A reaktorra leselkedő legnagyobb veszély amúgy a leállások és a nyomás alatti hőütések. Az üzemelő reaktorokban amúgy rendszeresen történnek repedések. Ezek a repedések a csonkoknál jönnek elő, a behegesztésnél feszültség-korróziós repedések keletkeznek a hűtővíz miatt. (Ez a PWCSCC). Ez az a másik jelenség, ami a reaktoroknak feladja az utolsó kenetet. Ez sokáig így volt, de úgy jó 20 éve rendelkezésre áll a megfelelő hegesztéstechnológia, hogyan lehet ilyen repedéseket javítani és az élettartamot kitolni. Európában is javítottak már így üzemelő reaktorokat. Rendkívül komplikált beavatkozás, de megoldható.

A vastagabb anyagok miatt statisztikailag nagyobb "kevésbé károsodott" anyagrész áll rendelkezésre, amely szintén a magasabb élettartam irányába mutat. A másik, az élettartamra pozitív hatással bíró momentum a némileg alacsonyabb nyomás/hőmérséklet értékek. Ez kiegészítve az esetleges PWCSCC-s károsodások javításával a 60-80 éves élettartamot lehetővé teszi.

Az oroszoknál írtak az év elején egy másik módszerről, ahol 560fokon 100 órán át hőn tartják a reaktort és visszaállítja a mechanikai tulajdonságokat. Na, ezt kétlem. Nehéz úgy reaktort tervezni, hogy nem lesz hegesztési varrat az aktív zónában (illetve lehet, de oda brutális méretű gyűrűket kellene lekovácsolni), szóval azt egy mezei hőkezeléssel regenerálni nálam a sci-fi kategória.
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 012
113
Kösz a kimerítő választ!
Akkor ezek szerint ha költünk rá, akkor akár még 2037 után is használhatjuk?
Szerintem ezt senki sem tudja megmondani. Egy reaktorban bármi lehet.

Tavaly voltam egy reaktorban (vegyipari berendezés, méretben, vastagságban hasonló egy nehézvizes reaktorhoz), amiben repedések vannak. Akkor javítottuk, most majd vissza kell ellenōrizni, hogy a repedés hogyan terjed. Lassabban vagy gyorsabban, mint a modell alapján kalkulált.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Szerintem ezt senki sem tudja megmondani. Egy reaktorban bármi lehet.

Tavaly voltam egy reaktorban (vegyipari berendezés, méretben, vastagságban hasonló egy nehézvizes reaktorhoz), amiben repedések vannak. Akkor javítottuk, most majd vissza kell ellenōrizni, hogy a repedés hogyan terjed. Lassabban vagy gyorsabban, mint a modell alapján kalkulált.
Ammónia konverter?
 
  • Tetszik
Reactions: ozymandias

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Ott kezdődik a probléma, hogy nem kérdezik meg a Mavirt, hogy kell-e nekik a napelemek által termelt áram, és főleg azt nem kérdezik meg tőlük, hogy mennyiért. Rá van kötelezve törvényileg, hogy köteles átvenni UGYANANNYIÉRT, MINT AMENNYIÉRT ELADJA!!! Érted, miután neki van egy rakás költsége, ő ugyanannyiért kell eladja, mint amennyiért vette.
Ez itt a nagy probléma. Ezt kellene megérteni végre, hogy egy olyan hülyeségre kötelezik rá őket, ami gazdaságilag és technikailag is teljesen idiótaság, fenntarthatatlan.
Molnit és a normálisan gondolkodókat azért idegesíti ez fel, mert mi fizetjük meg ezt a hülyeséget.
Minél több a napelemes kapacitás, annál drágább lesz az áram a végfogyasztónak, azért, mert a szolgáltató ki kell termelje azt az egyre nővő összeget, amit a napelemeseknek kell fizessen.
Én ezt nem értem. Te a Mavirnak a rokona vagy? Mert úgy beszélsz róla, mint egy sajnálni való személyről.
A Mavir egy Zrt, aminek 99,8%-os tulajdonosa az MVM Zrt. (a maradék az államé) Aminek meg a tulajdonosa a Magyar Állam.
Tehát te az államot sajnálod. Miközben a szolgáltatásáért fizetsz neki, a nyereséget meg nem osztják vissza... Miközben 1-1 bővítésért, ügyintézésért elég komoly összegeket legombol rólad a szolgáltató.
Az a baj, hogy a Mavir és az MVM is masszívan nyereséges volt évekre visszamenőleg (forrás). Kicsit megérteném a fájdalmadat, ha ez nem így alakulna, de így....
A 2015-17-es időszakra összehozott több mint 120Mrd forint adózás előtti nyereségből kijönne nagyjából 2400db molni által kiszámolt trafó.
Persze ez egy hülyeség, de hidd el van/lenne pénz a fejlesztések levezénylésére.
A KÁT rendszere sem csak fehér, meg fekete. Évente változtatják, és nem folyamatosan azonos az áram átvételi ára, hanem a csúcs, völgy és mélyvölgyi időszakok szerint változik. Amennyiben a szabályozó - az állam - úgy látja, hogy túl sok a megújuló a rendszerben, akkor az új belépőket már nem azokkal a KÁT árakkal fogja várni, mint addig. A piaci szereplő meg eldönti, hogy megéri-e neki azon az áron a további megújuló rendszerbe léptetése.
Ez egy szabályozói feladat. Ha az államnak nem fogja megérni, akkor változtat. Most még rohadtul megéri neki, mert ugyebár van rendszerben egy folyamatosan emelkedő szén-dioxid kvóta is, ami erősen elbillenti a mérleg nyelvét.
De javaslok egy hiteles forrást arról, hogy ezekről hogyan vélekedik maga az érintett, az MVM Zrt.: 2017-es éves integrált jelentés
Hosszú, úgyhogy javaslom a 17-20. oldalak környékét. Ott is le van benne írva, hogy a tárolás a piaci trendek szerint is egyre gazdaságosabbá válik, és a világpiacon is egyre komolyabb szektorrá válik az energiatárolás. Meg hogy tulajdonképpen az MVM óvatosan, de nagyjából tapsikol a jelenlegi trendeknek.
Mivel a jelenlegi kormányzat egyik komoly célja a "rezsicsökkentés", így biztos lehetsz benne, hogy az (esetleges!!!) felmerülő költségeket nem a felhasználókra fogják rátolni, hanem a Kát rendszerét mozgatja. Mint ahogy eddig is tette. Forrás