Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Orosz Tudományos Akadémia már vagy 10 éve kiadott egy állásfoglalást, hogy az emberi tevékenységnek légypiszoknyi köze van a felmelegéshez.
A kínai és az amerikai döntéshozók is tényként kezelik a dolgot, csak eu-ban megy az önsanyargatás ahelyett, hogy elkezdenénk a felkészülést.

Ők könnyen mondhatnak ilyeneket. Tudtommal ők jól járnak a felmelegedéssel. Egyre könnyebben hozzájutnak a sarki nyersanyagokhoz, Szibéria meg lakhatóvá válik.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Ők könnyen mondhatnak ilyeneket. Tudtommal ők jól járnak a felmelegedéssel. Egyre könnyebben hozzájutnak a sarki nyersanyagokhoz, Szibéria meg lakhatóvá válik.
Abban igazad van, hogy az olyan országok, akiknek a GDP-jét intenzíven befolyásolja a fosszilis tüzelőanyagok bányászata, felhasználása, azok nem fognak a globális felmelegedés ellen kampányolni, sőt megpróbálják bagatelizálni, letagadni.
Az a baj, hogy az oroszok a (plebsz) nem biztos, hogy tisztában vannak vele, illetve érdekli őket, hogy rájuk milyen hatással lesz ez az egész.
Az mondjuk még kérdés, hogy a a felolvadó permafrosztból mi minden fog még előjönni....
 

blitzkrieg

Well-Known Member
2015. február 10.
5 508
5 706
113
Abban igazad van, hogy az olyan országok, akiknek a GDP-jét intenzíven befolyásolja a fosszilis tüzelőanyagok bányászata, felhasználása, azok nem fognak a globális felmelegedés ellen kampányolni, sőt megpróbálják bagatelizálni, letagadni.
Az a baj, hogy az oroszok a (plebsz) nem biztos, hogy tisztában vannak vele, illetve érdekli őket, hogy rájuk milyen hatással lesz ez az egész.
Az mondjuk még kérdés, hogy a a felolvadó permafrosztból mi minden fog még előjönni....

Ezt most úgy mondod, mintha nem az USA lépett volna ki a párizsi klímaegyezményből. :)

A helyzet az, hogy az EU-n és Japánon kívül kb. mindenki leszarja a felmelegedést.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 562
113
A 2. rész gőzrobbanás és 3Mt robbanásig részig teljesen vállalható volt. Ott azért markoltam az asztal.t
Akkor eszerint te semmit se hallottál idáig erről a részről.
Csernobilban anno a szovjetek két dologtól tartottak nagyon:
A 3Mt hatóerejű(?) gőzrobbanástól és a le- és átolvadástól, talajvíz elszennyezésétől.
Utólag derült ki, hogy egyik se volt reális veszély.
Viszont ez akkor egy komoly tudósoktól eredő valós félelem volt, nem Craig Mazin mostani kitalációja.
Szóval még ezt is élethűen mutatta be.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 522
12 630
113
Akkor eszerint te semmit se hallottál idáig erről a részről.
Csernobilban anno a szovjetek két dologtól tartottak nagyon:
A 3Mt hatóerejű(?) gőzrobbanástól és a le- és átolvadástól, talajvíz elszennyezésétől.
Utólag derült ki, hogy egyik se volt reális veszély.
Viszont ez akkor egy komoly tudósoktól eredő valós félelem volt, nem Craig Mazin mostani kitalációja.
Szóval még ezt is élethűen mutatta be.
A második (lehetséges) gőzrobbanás hatóerejét nem lehet, hogy felfelé egy nagyságrenddel elírták inkább? Nem mintha ki tudnám számolni, sőt még talán megbecsülni sem, de érzésre minimum a szomszédos blokkot könnyen kicsomagolhatta volna, ami pont annyira hiányzott akkor, mint egy nagy falat szar.
 
M

molnibalage

Guest
Akkor eszerint te semmit se hallottál idáig erről a részről.
Csernobilban anno a szovjetek két dologtól tartottak nagyon:
A 3Mt hatóerejű(?) gőzrobbanástól és a le- és átolvadástól, talajvíz elszennyezésétől.
Utólag derült ki, hogy egyik se volt reális veszély.
Viszont ez akkor egy komoly tudósoktól eredő valós félelem volt, nem Craig Mazin mostani kitalációja.
Szóval még ezt is élethűen mutatta be.
De, hallottam, videót is láttam róla belinkelve. Bár azt nem tudom, hogy ki az, aki képes kihozni azt:
  • Hogy miféle gőzrobbanásban van 3Mt hatóerő...? Bakker azért az elemi fizikát ne akarjuk már meghágni, mert elfog a röhögés.
  • Hogyan képzeli el azt, hogy egy nevetségesen kis felületű leolvadt reaktormag elforral pillanatok alatt több ezer tonna vizet?
  • Hogyan képzeli el magát a robbanást ott, ha az a 14 tonnányi anyag, ami ottan volt az átzuhan bele a vízbe, akkor mitől lesz robbanás, amikor a tér nem zárt és a gőzképződés sebessége korlátos a felület miatt...?
A talajvíz elszennyeződés teljesen reális veszély, de arra készült az alagút a hűtőrendszerrel. Nem azt a részét ekéztem.

A második (lehetséges) gőzrobbanás hatóerejét nem lehet, hogy felfelé egy nagyságrenddel elírták inkább? Nem mintha ki tudnám számolni, sőt még talán megbecsülni sem, de érzésre minimum a szomszédos blokkot könnyen kicsomagolhatta volna, ami pont annyira hiányzott akkor, mint egy nagy falat szar.
A 4-es reaktor kettős robbanása szétcseszte az épület egy jelentős részét, de a szomszédos reaktorokat csak annyira csomagolta ki, hogy 14+ évig üzemeltek még.

Miféle robbanás ereje "csomagolta ki volna" azokat, amikor az épület fojtó hatása már nem volt meg, mert éppen süllyedt lefelé szépen lassan a leolvadás miatt a mag...?
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 522
12 630
113
De, hallottam, videót is láttam róla belinkelve. Bár azt nem tudom, hogy ki az, aki képes kihozni azt:
  • Hogy miféle gőzrobbanásban van 3Mt hatóerő...? Bakker azért az elemi fizikát ne akarjuk már meghágni, mert elfog a röhögés.
  • Hogyan képzeli el azt, hogy egy nevetségesen kis felületű leolvadt reaktormag elforral pillanatok alatt több ezer tonna vizet?
  • Hogyan képzeli el magát a robbanást ott, ha az a 14 tonnányi anyag, ami ottan volt az átzuhan bele a vízbe, akkor mitől lesz robbanás, amikor a tér nem zárt és a gőzképződés sebessége korlátos a felület miatt...?
A talajvíz elszennyeződés teljesen reális veszély, de arra készült az alagút a hűtőrendszerrel. Nem azt a részét ekéztem.


A 4-es reaktor kettős robbanása szétcseszte az épület egy jelentős részét, de a szomszédos reaktorokat csak annyira csomagolta ki, hogy 14+ évig üzemeltek még.

Miféle robbanás ereje "csomagolta ki volna" azokat, amikor az épület fojtó hatása már nem volt meg, mert éppen süllyedt lefelé szépen lassan a leolvadás miatt a mag...?
Első két robbanás inkább felfelé hatott, egyetlen komolya akadálya a födém volt, amit a reaktorfedél már röptében megbontott az első gőzrobbanás során, a hidrogénrobbanás inkább az épület felső felét rombolta le. Az a gőzrobbanás amitől annyira tarottak két komoly betonréteg között ment volna végbe, a tetején egy több ezer tonnás összeolvadt homokdugóval.
A gőzképződés sebességén én is elgondokoztam de tudtommal nem 14 tonnányi olvadt anyagot becsültek, hanem ettől jóval többet (ennek nyilván csak egy része volt a fűtőanyag, a többi másodlagos olvadék), végül arra jutottam, hogy talán nem is a gőzképződés sebessége, hanem a nagyságrend okozott volna erőteljes robbanást.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Ezt most úgy mondod, mintha nem az USA lépett volna ki a párizsi klímaegyezményből. :)

A helyzet az, hogy az EU-n és Japánon kívül kb. mindenki leszarja a felmelegedést.
Az USA-t max Alaszkában érinti a permafroszt, az oroszoknál azért egy nagyságrenddel nagyobb az érintett terület.
permafrost_nsidc_2016.png

Meg még azért nem hagyja hidegen Austráliát, Kanadát, de legfőképpen Kínát.
Kínát más okból mozgatja a dolog. Náluk az elviselhetetlen szmog okán csökkentik a kibocsátást.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 562
113
De, hallottam, videót is láttam róla belinkelve. Bár azt nem tudom, hogy ki az, aki képes kihozni azt:
  • Hogy miféle gőzrobbanásban van 3Mt hatóerő...? Bakker azért az elemi fizikát ne akarjuk már meghágni, mert elfog a röhögés.
  • Hogyan képzeli el azt, hogy egy nevetségesen kis felületű leolvadt reaktormag elforral pillanatok alatt több ezer tonna vizet?
  • Hogyan képzeli el magát a robbanást ott, ha az a 14 tonnányi anyag, ami ottan volt az átzuhan bele a vízbe, akkor mitől lesz robbanás, amikor a tér nem zárt és a gőzképződés sebessége korlátos a felület miatt...?
A talajvíz elszennyeződés teljesen reális veszély, de arra készült az alagút a hűtőrendszerrel. Nem azt a részét ekéztem.


A 4-es reaktor kettős robbanása szétcseszte az épület egy jelentős részét, de a szomszédos reaktorokat csak annyira csomagolta ki, hogy 14+ évig üzemeltek még.

Miféle robbanás ereje "csomagolta ki volna" azokat, amikor az épület fojtó hatása már nem volt meg, mert éppen süllyedt lefelé szépen lassan a leolvadás miatt a mag...?

Amúgy ezt a gőzképződés sebességét nagyon ne becsüljétek alá.
A pártíz centi vastag, nagy felületen eloszló hóra kiöntött kohósalak, ami kb 800 fokos, ilyen hamar generál hőbontást és hidrogén robbanást:


Kohókban, ha a bekeverni kívánt vasak közt vizes is van, pl egy 200 literes hordóban télen megállt a jég, vagy bármi okból, az így néz ki:


Namost, gondoljatok a 2000 fokon a radioaktív bomlás miatt izzó 3 tonna uránra, meg a 7000 köbméter vízre.
A filmben se konkrétan gőz-, hanem termikus robbanásról beszélnek.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
3Mt ez most komolyan mega-tonna akar lenni???
:eek:
És ezt komoly arccal egy szaktopicban?
o_O

Urak!
A nevezett (nagyonkomoly) alkotást ugyan nem láttam, úgyhogy csak pár információt osztanék meg egy 3Mt hatóerejű robbanás lökéshullámáról.

Amennyiben talajszinten történik, akkor a kráter átmérője 500m, mélysége 80m (20 emeletes ház)!
Téglaépületek 9km-en belül megsemmisülnek, gépjárművek 5km belül szárnyra kapnak...

Még annyit segítek, hogy ha 1kt = 4.184 x 10⁶ Mj akkor 3Mt = 1.255 x 10¹⁰Mj.
;)
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 562
113
Próbáljunk meg elszakadni a filmtől. Az egy dolog. Ez meg egy szaktopic, ahol olyanokról is megemlékezünk, hogy anno a Szovjetúnió több vezető nukleáris tudósa is 2-4Mt hatóerőre saccolta azt a robbanást, amit most ti ekéztek, jelen, kényelmes pozíciótokból.
Tévedtek volna?
Simán lehet, bár nem tudom, hogy a zárt térben kialakuló intenzív hidrogénrobbanás a gyéren dúsított, de leolvadóban levő urán fűtőanyagban fel tudná-e így szaporítani a reakciószámot.Ezt majd ti megmondjátok.

Amúgy 3Mt kémiai robbanás rombolóereje nem azonos 3Mt nukleáris robbanáséval és még azok közt is akad eltérés, attól függően, hogy mekkora hőmérsékleten zajlik.
3 millió tonna TNT, ha a fene fenét eszik se fog több millió fokot kumulálni.
 

Kurfürst

Well-Known Member
2017. szeptember 14.
5 146
16 754
113
A robbanás pusztító ereje attól függ, le van-e folytva.

Csernobilban és asszem Pakson is gyakorlatilag egy masszív beton épület van egy, a szerkezet többi részéhez képest bádogtető szintű födémmel, egyszerűen kifújt felfelé nyomás (bármekkora is volt).
 
T

Törölt tag 1945

Guest
...Amúgy 3Mt kémiai robbanás rombolóereje nem azonos 3Mt nukleáris robbanáséval...

Hiába, nagy a meleg, várjuk az esőt és a lehűlést.*
;)

*A nukleáris töltetek hatóerejét pont hogy a kémiai (TNT) hatóerőt mint mértékegységet alapul véve mérik.
Egy nukleáris kilotonna (1kt) az pont egymillió kilogramm TNT hatóereje**.

** robbanáskor kifejtett mechanikai munkavégzése



 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 711
10 649
113
De, hallottam, videót is láttam róla belinkelve. Bár azt nem tudom, hogy ki az, aki képes kihozni azt:
Hogy miféle gőzrobbanásban van 3Mt hatóerő...? Bakker azért az elemi fizikát ne akarjuk már meghágni, mert elfog a röhögés.

Ha jól értelmeztem a sorozatban elhangzottakat, akkor a gőzrobbanás a zónaolvadékból annak összenyomásával csinálna egy 3 Mt-ás implóziós nukleáris bombát. Gondolom ennek azért nem sok az esélye, csak elvi lehetőség.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 755
66 562
113
Hiába, nagy a meleg, várjuk az esőt és a lehűlést.*
;)

*A nukleáris töltetek hatóerejét pont hogy a kémiai (TNT) hatóerőt mint mértékegységet alapul véve mérik.
Egy nukleáris kilotonna (1kt) az pont egymillió kilogramm TNT hatóereje**.

** robbanáskor kifejtett mechanikai munkavégzése


Ezt én is tudom, csak vitatom.
1kt nukleáris robbanás elgőzölögteti a fémet, üvegesíti a homokot, megolvasztja a gránitot.
Ionizálja a levegőt, színhőmérséklete bizonyos távolságon lángra gyújtja a papírt, fát, szövetet, húst is.
Ezzel szemben 1000 tonna TNT minderre képtelen, csak a közvetlen mechanikai munkában van ekvivalencia.


Egy 1kt-s nukleáris robbanás során lényegesen nagyobb hőmérséklet jön létre, lényegesen rövidebb idő alatt, mint 1000 tonna TNT-nél.
Már a TNT energiafelszabadulása is viszonylagos, nagyban függ a fojtottságtól és a tömegtől.
Kis tömegű, fojtatlan TNT esetén a tűzgömbben az energiafelszabadulás ideje az expanzió sebességéhez képest túl rövid, a szén és szénhidrogén molekulák egy része reakcióbalépés nélkül szétrepül.
1000 tonna TNT-nél (de már 100-nál is) ugyanez az anyag már olyan hosszú ideig tudja fenntartani a nagyhőmérsékletű tűzgömbjét, hogy nemcsak jóformán az összes szénhidrogén lép reakcióba a jelen levő oxigénnel (C7H5N3O6), hanem a reakció során keletkező szén is a levegő oxigénjével. Ami NOx keletkezik ilyenkor, az főleg a TNT anyagából formálódik. Egy nukleáris robbanásnál voszont a levegő nitrogénje lép reakcióba a levegő oxigénjével, más mennyiségben, mint csak a mechanikai energia alapján számított kt ekvivalens esetében.

Ezzel együtt a nukleáris robbanások hatóerő meghatározása is viszonylagos.
Fermi a Trinity tesztnél, adott távolságon, szélcsendben, egy a lökéshullám papírlapra gyakorolt hatásából kb 80kt hatóerőt számolt, G. I. Taylor brit fizikus pedig az 1950-ben közzétett 0.025sec-nál exponált tűzgömbfotóból annak kiterjedése és színhőmérséklete alapján 22kt-ra következtetett.
Ez elég nagy szórás.
 
M

molnibalage

Guest
Amúgy ezt a gőzképződés sebességét nagyon ne becsüljétek alá.
A pártíz centi vastag, nagy felületen eloszló hóra kiöntött kohósalak, ami kb 800 fokos, ilyen hamar generál hőbontást és hidrogén robbanást:
Kohókban, ha a bekeverni kívánt vasak közt vizes is van, pl egy 200 literes hordóban télen megállt a jég, vagy bármi okból, az így néz ki:

Namost, gondoljatok a 2000 fokon a radioaktív bomlás miatt izzó 3 tonna uránra, meg a 7000 köbméter vízre.
A filmben se konkrétan gőz-, hanem termikus robbanásról beszélnek.
Nem a robbanás lehetséges bekövetkeztéről van szó, bár az sem jelentős. Lassan mondom, hogy mindenki megértse.
7000 tonna gőz.
3Mt hatóerő.

Ja értem, akkor számoljuk már ki a kg-ra eső energiasűrűséget. Viszonyításképpen...
https://en.wikipedia.org/wiki/Energy_density

Még a hatóerő hatása is orbitális hülyeség volt a sorozatban.
Túl terjengősen itt is.

Ha jól értelmeztem a sorozatban elhangzottakat, akkor a gőzrobbanás a zónaolvadékból annak összenyomásával csinálna egy 3 Mt-ás implóziós nukleáris bombát. Gondolom ennek azért nem sok az esélye, csak elvi lehetőség.
Nem még az sem.

Olvasd végig Hpasp sorozatát az atomtölteteknél, hogy micsoda erőfeszítés és pontos geometria kell a legszutyokabb ágyús U235 alapú harci résznél is 90% feletti dúsítással. És az ágyús kialakításnál U235-tel isa 1% körüli volt a hatásfok.

Csernobilban meg természetes uránnal ment a reaktor és katasztrófa után a törmelék is beleolvadt. Olyan tömegre jön ki kritikus tömeg, hogy beszarsz.

https://en.wikipedia.org/wiki/Critical_mass
The critical mass for lower-grade uranium depends strongly on the grade: with 20% 235U it is over 400 kg; with 15% 235U, it is well over 600 kg.

The critical mass is inversely proportional to the square of the density. If the density is 1% more and the mass 2% less, then the volume is 3% less and the diameter 1% less. The probability for a neutron per cm travelled to hit a nucleus is proportional to the density. It follows that 1% greater density means that the distance travelled before leaving the system is 1% less. This is something that must be taken into consideration when attempting more precise estimates of critical masses of plutonium isotopes than the approximate values given above, because plutonium metal has a large number of different crystal phases which can have widely varying densities.

Ez U-235-re van leíráva. A leolvadt reaktorban volt ott mindenféle törmelék és hasadványtermék. Szép gömb formáról, tökéletes implózióról vagy ágyús mechanizmusról szó nincs, U-238 és egyéb hasadványok vannak. Az U-238-nak nincs is kritkus tömege.

Fogalmazzunk úgy, hogy ilyen konfigurációban a kritikus tömeg vehető végtelen nagynak. Abból nukleáris robban soha, sehogy nem lesz. Pont.

Szomorú, hogy ezt magyarázni kell, amikor 30+ éves ismeretterjesztő könyvekben, fizika könyvekben ez mindenhol le van írva és bakker általános iskola 8. osztályában ezt már tudtam...

Amúgy 3Mt kémiai robbanás rombolóereje nem azonos 3Mt nukleáris robbanáséval és még azok közt is akad eltérés, attól függően, hogy mekkora hőmérsékleten zajlik.
3 millió tonna TNT, ha a fene fenét eszik se fog több millió fokot kumulálni.
Ezen a ponton kezdek erősen pislogni, mert tőled erre nem számítottam.

A Mt egyenérték pont azt jelenti, hogy egy energiamennyiséget ír le. Tehát az energia mennyisége TNT egyenértéken két bármilyen robbanásnak azonos.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
M

molnibalage

Guest
Ezt én is tudom, csak vitatom.
1kt nukleáris robbanás elgőzölögteti a fémet, üvegesíti a homokot, megolvasztja a gránitot.
Ionizálja a levegőt, színhőmérséklete bizonyos távolságon lángra gyújtja a papírt, fát, szövetet, húst is.
Ezzel szemben 1000 tonna TNT minderre képtelen, csak a közvetlen mechanikai munkában van ekvivalencia.


Egy 1kt-s nukleáris robbanás során lényegesen nagyobb hőmérséklet jön létre, lényegesen rövidebb idő alatt, mint 1000 tonna TNT-nél.
Már a TNT energiafelszabadulása is viszonylagos, nagyban függ a fojtottságtól és a tömegtől.
Kis tömegű, fojtatlan TNT esetén a tűzgömbben az energiafelszabadulás ideje az expanzió sebességéhez képest túl rövid, a szén és szénhidrogén molekulák egy része reakcióbalépés nélkül szétrepül.
1000 tonna TNT-nél (de már 100-nál is) ugyanez az anyag már olyan hosszú ideig tudja fenntartani a nagyhőmérsékletű tűzgömbjét, hogy nemcsak jóformán az összes szénhidrogén lép reakcióba a jelen levő oxigénnel (C7H5N3O6), hanem a reakció során keletkező szén is a levegő oxigénjével. Ami NOx keletkezik ilyenkor, az főleg a TNT anyagából formálódik. Egy nukleáris robbanásnál voszont a levegő nitrogénje lép reakcióba a levegő oxigénjével, más mennyiségben, mint csak a mechanikai energia alapján számított kt ekvivalens esetében.

Ezzel együtt a nukleáris robbanások hatóerő meghatározása is viszonylagos.
Fermi a Trinity tesztnél, adott távolságon, szélcsendben, egy a lökéshullám papírlapra gyakorolt hatásából kb 80kt hatóerőt számolt, G. I. Taylor brit fizikus pedig az 1950-ben közzétett 0.025sec-nál exponált tűzgömbfotóból annak kiterjedése és színhőmérséklete alapján 22kt-ra következtetett.
Ez elég nagy szórás.
Ez mind tiszta sor, de akkor is energia egyenértékről van szó.
Ma 0,025 sec alatt is elgőzölgött volna 7000 tonna víz, akkor is számold már ki a hatóerőt. Ez meg nem lehetséges.
Nem értem, hogy mi szükség volt erre az egészre. A talajvíz elszennyezése önmagában gond vagy az, ha további grafitdarabokat szórt volna szét, ha a tetőről lefújja vagy még kiköpi a törmeléket.

Egyébként meg a Trinity teszt után is megmaradt az állványzat egy része...
https://en.wikipedia.org/wiki/Trini...Oppenheimer_and_Groves_at_Ground_Zero_001.jpg