Ezt én is tudom, csak vitatom.
1kt nukleáris robbanás elgőzölögteti a fémet, üvegesíti a homokot, megolvasztja a gránitot.
Ionizálja a levegőt, színhőmérséklete bizonyos távolságon lángra gyújtja a papírt, fát, szövetet, húst is.
Ezzel szemben 1000 tonna TNT minderre képtelen, csak a közvetlen mechanikai munkában van ekvivalencia.
Egy 1kt-s nukleáris robbanás során lényegesen nagyobb hőmérséklet jön létre, lényegesen rövidebb idő alatt, mint 1000 tonna TNT-nél.
Már a TNT energiafelszabadulása is viszonylagos, nagyban függ a fojtottságtól és a tömegtől.
Kis tömegű, fojtatlan TNT esetén a tűzgömbben az energiafelszabadulás ideje az expanzió sebességéhez képest túl rövid, a szén és szénhidrogén molekulák egy része reakcióbalépés nélkül szétrepül.
1000 tonna TNT-nél (de már 100-nál is) ugyanez az anyag már olyan hosszú ideig tudja fenntartani a nagyhőmérsékletű tűzgömbjét, hogy nemcsak jóformán az összes szénhidrogén lép reakcióba a jelen levő oxigénnel (C7H5N3O6), hanem a reakció során keletkező szén is a levegő oxigénjével. Ami NOx keletkezik ilyenkor, az főleg a TNT anyagából formálódik. Egy nukleáris robbanásnál voszont a levegő nitrogénje lép reakcióba a levegő oxigénjével, más mennyiségben, mint csak a mechanikai energia alapján számított kt ekvivalens esetében.
Ezzel együtt a nukleáris robbanások hatóerő meghatározása is viszonylagos.
Fermi a Trinity tesztnél, adott távolságon, szélcsendben, egy a lökéshullám papírlapra gyakorolt hatásából kb 80kt hatóerőt számolt, G. I. Taylor brit fizikus pedig az 1950-ben közzétett 0.025sec-nál exponált tűzgömbfotóból annak kiterjedése és színhőmérséklete alapján 22kt-ra következtetett.
Ez elég nagy szórás.