Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[gacsat]

A kommentek.
Úristen...

Azokat nem olvastam.

 

[molnibalage]

 

[molnibalage]

Kis Paks 2.

A paksi telephelyvizsgálat eredményei - Magyar Tudomány 2021/07 cikkek

A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos periodikája, a Magyar Tudomány a napokban közölte a 2017 májusában szervezett MTA konferencián elhangzott előadások alapján készített cikkeink gyűjteményét a paksi atomerőművi telephely alkalmasságának vizsgálata tárgyában.ábra: Historikus és recens…

aszodiattila.blog.hu

 

[aquarell]

Olyan hatékony akkumulátort gyártottak, hogy megoldódhat az energetika legnagyobb problémája.

https://www.napi.hu/nemzetkozi-vall...e=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Az Egyesült Államokban kifejlesztettek egy "vas-levegő" akkumulátort, amely napokig képes tárolni a szél- vagy naperőművekből származó villamos energiát, és lassan táplálja azt be a hálózatba. A fejlesztés a zöldenergia szent grálja: költséghatékony, sokáig tárolja a megtermelt energiát és nagy hatékonysággal tudja azt leadni. Mivel környezetbarát anyagokból áll, egy csapásra megoldhatja a zöldenergia legnagyobb problémáját.

Az amerikai Massachusetts államban működő Form Energy technológiai startup cég szerint ez segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben azáltal, hogy csökkenti a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek iránti igényt. A vas-levegő akkumulátor "a költséghatékony, többnapos energiatároló rendszerek új osztálya", amely 100 órán át képes áramot a hálózatra táplálni, a lítium-ionhoz képest 1/10-ed áron, amely a megújuló energiát hasznosító technológia "szent grálja".

A cég szerint a működés alapelve a visszafordítható rozsdásodás: kisülés közben az akkumulátor oxigént vesz fel a levegőből, és a vas rozsdává alakul. Majd a töltés közben az elektromos áram alkalmazása a rozsdát visszaalakítja vassá, az akkumulátor pedig oxigént bocsát ki - írja a Daily Mail a technológiai áttörésről.

Mivel megújuló forrásokból vesznek fel energiát, ás ezt az energiát akár 150 órán át tárolják, lassan visszatöltve a hálózatba, a zöldenergiaforrások így akkor is áramot szolgáltathatnak, amikor azok éppen nem tudnak termelni. A napelemek például éjszaka, a szélturbinák akkor, amikor nincs semmilyen légmozgás.

Minden egyes akkumulátor körülbelül akkora, mint egy mosógép. Ráadásul mindegyik modul vízalapú, nem gyúlékony elektrolittal van töltve, hasonlóan az AA-akkumulátorokban használt elektrolithoz. Ezek az akkumulátor-modulok moduláris megawattos teljesítményű blokkokba vannak csoportosítva, amelyek több ezer akkumulátor-modulból állnak egy a környezeti hatásoknak ellenálló burkolatban. Maguk a modulok pedig mosógép-méretű részegységekből állnak, így panelesen cserélhetők.

A rendszer méretétől függően több tíz-száz ilyen blokkot csatlakoztatnak a villamosenergia-hálózathoz. A legkisebb változatban egy darab egymegawattos rendszerhez körülbelül egy hektárnyi területre van szükség. A nagyobb konfigurációk elérhetik a 3 MW/hektár értéket is.

A cég szerint az akkumulátorok túl nehezek ahhoz, hogy elektromos autókban használják őket, és úgy tervezték őket, hogy megfeleljenek az állandó energiaellátás fenntartás kihívásának. Ha a fejlesztés a jelenlegi ütemben folytatódik, a Form Energy reményei szerint az első akkumulátorokat 2025-re már a hálózatra köthetik.

Ezzel megoldódik a megújuló energiaforrások egyik legnehezebben megoldható problémája, vagyis az, hogy hogyan lehet olcsón tárolni nagy mennyiségű villamos energiát, és hogyan lehet azt az elektromos hálózatba táplálni, amikor a napelemek esetében nem süt a nap, a turbinák esetében pedig nem fúj a szél. A nap- és szélerőművek a világ nagy részén a legalacsonyabb határköltségű villamosenergia-források, de nem biztosítanak állandó ellátást, mint a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek.

Az elektromos hálózatnak most azzal a kihívással kell szembenéznie, hogy hogyan kezelje ezt a változékony ellátást anélkül, hogy az energiaellátás megbízhatósága vagy megfizethetősége csökkenne. A Form Energy azt állítja, hogy új akkumulátor-rendszere megoldást jelent erre az egyre inkább húsba vágó problémára.

A cég szerint a technológiájuk olcsóbb is lesz, mint a most használható lítium-ion akkumulátorok. Egy lítium-vas akkumulátorcella nikkelt, kobaltot, lítiumot és mangán ásványi anyagokat használ, amelyek akár 80 dollárba is kerülhetnek kilowattóránként a tároláshoz.

"a cég szerint" a kulcsszó.

 

[Wilson]

"a cég szerint" a kulcsszó.

Mint szinte minden ilyen csoda fejlesztés esetében.

 

[enzo]

A kormány halálos ítéletet mondott a vályogházakra

mány múlt héten jelentette be, hogy Magyarország nem tervez többé a vályogházakkal, ezért a Hosszú Távú Épületfelújítási Stratégiában az ilyen épületek bontását javasolja a felújításuk helyett. A felújításukat várhatóan nem is támogatják többé.

www.onkormanyzatiklub.hu

 

[szzsolt81]

Több, mint félmillió háztartás energiaigényét elégítheti ki az első kisméretű moduláris reaktor

A világ első kereskedelmi célú moduláris szárazföldi kisméretű reaktora, a Linglong 1 ma hivatalosan is megkezdte a demonstrációs projekt építési szakaszát a dél-kínai Hainan tartományban található Csangcsiang atomerőműben, ezzel újabb jelzést küldve a világnak arról, hogy Kína továbbra is...

www.portfolio.hu

 

[azim]

• Ez az n+1 csodaakksiról a hír. Uncsi.
• napi.hu-ról? LOL
• technológiai paraméter? kWh/tömeg, kWh/m3? milyen összetevők kellenek hozzá?
• és ennél jóval több baja van a "zöld" megújulsó, mint amit egy olcsó akksi megoldana. Ha egész egyszerűen még napi termelés elraktározása is egy szélkeréknek sok tonna akksi, akkor semmi nem változik, ráadásul MINDIG lesz költsége az akksinak, tehát amúgy is tovább drágítja az egészet úgy, hogy RONTJA az összhatásfokot

Sohajt, ásít.

minimális plussz információ az akksiról

(A szivattyús energiatározóknak is van költsége és hatásfoka is. Ami szintén RONTJA az összhatásfokot. Ettől függetlenül kénytelenek belerakni az elektromos hálózatba, a hálózat védelme érdekében is. )

 

[laiki]

(A szivattyús energiatározóknak is van költsége és hatásfoka is. Ami szintén RONTJA az összhatásfokot. Ettől függetlenül kénytelenek belerakni az elektromos hálózatba, a hálózat védelme érdekében is. )

Már miért lennének kénytelenek? Magyarországon egyetlen szivattyús tározó sem épült meg soha és a hálózat idáig elvolt nélkülük. Az a ritka ország, ahol ilyen üzemel és ott is általában elég kicsi a jelentősége. Igen. Van jó nagy költsége is, meg 100%-tól igen messze álló hatásfoka is és pont ezért nem is éri meg. Mint ahogy az akkumulátor sem. Jelenleg nem lehet gazdaságosan és az országos fogyasztáshoz mérhető léptékben villamosenergiát tárolni.
A tárolás csak rontani tudja a rendszer összhatásfokát és csak drágítani az áramot.
Nem az a megoldás hogy nagyon drága és pöcsköszörű szintű, agyontámogatott, kísérleti tároló kapacitásokkal bohóckodunk, abban reménykedve, hogy egyszer majd lesz valami csoda és ki lehet majd egyenlíteni a nagyon drága, nagyon alacsony kapacitás kihasználtságú, nagyon alacsony energiasűrűséget hasznosítani igyekvő, meglehetősen rövid élettartamú időjárásfüggő termelők termelése és a pillanatnyi fogyasztás közti különbséget.
A megoldás az lenne, hogy nem építünk be időjárásfüggő termelőt a hálózatba addig, amíg nincs megoldva hozzájuk a tárolás/kiegyenlítés, valamint amíg a termelő és tároló kapacitás együttesen nem válik versenyképes, gazdaságos költségűvé, támogatás nélkül.
Ez sem jelenleg, sem a belátható közeljövőben nem teljesül. Majd ha az évtizedek óta várt csoda egyszer bekövetkezik, akkor kellene foglalkozni a kérdéssel. Addig bottal sem szabadna megpiszkálni az időjárásfüggő termelőket és az aksikat sem. Legfeljebb csak kutatás, fejlesztés, labor léptékű kísérletezgetés szintjén.

 

[gergo55]

Már miért lennének kénytelenek? Magyarországon egyetlen szivattyús tározó sem épült meg soha és a hálózat idáig elvolt nélkülük. Az a ritka ország, ahol ilyen üzemel és ott is általában elég kicsi a jelentősége. Igen. Van jó nagy költsége is, meg 100%-tól igen messze álló hatásfoka is és pont ezért nem is éri meg. Mint ahogy az akkumulátor sem. Jelenleg nem lehet gazdaságosan és az országos fogyasztáshoz mérhető léptékben villamosenergiát tárolni.
A tárolás csak rontani tudja a rendszer összhatásfokát és csak drágítani az áramot.
Nem az a megoldás hogy nagyon drága és pöcsköszörű szintű, agyontámogatott, kísérleti tároló kapacitásokkal bohóckodunk, abban reménykedve, hogy egyszer majd lesz valami csoda és ki lehet majd egyenlíteni a nagyon drága, nagyon alacsony kapacitás kihasználtságú, nagyon alacsony energiasűrűséget hasznosítani igyekvő, meglehetősen rövid élettartamú időjárásfüggő termelők termelése és a pillanatnyi fogyasztás közti különbséget.
A megoldás az lenne, hogy nem építünk be időjárásfüggő termelőt a hálózatba addig, amíg nincs megoldva hozzájuk a tárolás/kiegyenlítés, valamint amíg a termelő és tároló kapacitás együttesen nem válik versenyképes, gazdaságos költségűvé, támogatás nélkül.
Ez sem jelenleg, sem a belátható közeljövőben nem teljesül. Majd ha az évtizedek óta várt csoda egyszer bekövetkezik, akkor kellene foglalkozni a kérdéssel. Addig bottal sem szabadna megpiszkálni az időjárásfüggő termelőket és az aksikat sem. Legfeljebb csak kutatás, fejlesztés, labor léptékű kísérletezgetés szintjén.

Teljesen jó amit írsz, én hozzáfűzném, (15 év szigetüzemű napelemezés alapján), hogy akkor kell fogyasztani amikor süt a Nap!
Ez a triviális felismerés még nem vert gyökeret a "közgondolkodásban".
A lehetőség adott .
A meglévő fogyasztó vezérlő rendszert kell tovább bővítení a boylereken túl, olyan fogyasztókkal, - ügyes tarifa politikával-, amelyek alkalmasak a szakaszos üzemelésre. Pl. hűtőházak, hidroglóbuszt tápláló szivattyúk, kompresszorok, további forróvíz tárolók az átfolyó rendszerűek lecserélésével, stb.
Nem tudom kiszámolni, hogy mekkora vezérelhető tepjesítményt lehetne így bevonni, de szerintem segítene a hálózatot egyensúlyba tartani, olcsóbban mint bármilyen hálózatszintű tároló.

 

[Rferi66]

Már miért lennének kénytelenek? Magyarországon egyetlen szivattyús tározó sem épült meg soha és a hálózat idáig elvolt nélkülük. Az a ritka ország, ahol ilyen üzemel és ott is általában elég kicsi a jelentősége. Igen. Van jó nagy költsége is, meg 100%-tól igen messze álló hatásfoka is és pont ezért nem is éri meg. Mint ahogy az akkumulátor sem. Jelenleg nem lehet gazdaságosan és az országos fogyasztáshoz mérhető léptékben villamosenergiát tárolni.
A tárolás csak rontani tudja a rendszer összhatásfokát és csak drágítani az áramot.
Nem az a megoldás hogy nagyon drága és pöcsköszörű szintű, agyontámogatott, kísérleti tároló kapacitásokkal bohóckodunk, abban reménykedve, hogy egyszer majd lesz valami csoda és ki lehet majd egyenlíteni a nagyon drága, nagyon alacsony kapacitás kihasználtságú, nagyon alacsony energiasűrűséget hasznosítani igyekvő, meglehetősen rövid élettartamú időjárásfüggő termelők termelése és a pillanatnyi fogyasztás közti különbséget.
A megoldás az lenne, hogy nem építünk be időjárásfüggő termelőt a hálózatba addig, amíg nincs megoldva hozzájuk a tárolás/kiegyenlítés, valamint amíg a termelő és tároló kapacitás együttesen nem válik versenyképes, gazdaságos költségűvé, támogatás nélkül.
Ez sem jelenleg, sem a belátható közeljövőben nem teljesül. Majd ha az évtizedek óta várt csoda egyszer bekövetkezik, akkor kellene foglalkozni a kérdéssel. Addig bottal sem szabadna megpiszkálni az időjárásfüggő termelőket és az aksikat sem. Legfeljebb csak kutatás, fejlesztés, labor léptékű kísérletezgetés szintjén.

Sok helyen van szivattyús-tározós erőmű a világon. A franciák például az atom programmal egyidőben építettek sokat. Náluk olyan magas az atomenergia aránya, hogy az egyéb erőművekkel már nem lehetett megoldani a szabályozást. Gazdaságosabb volt tározós erőművet építeni, mint az atomerőműből nagyobb kapacitást, ami aztán nem működik teljes kapacitással.

 

[azim]

Már miért lennének kénytelenek? Magyarországon egyetlen szivattyús tározó sem épült meg soha és a hálózat idáig elvolt nélkülük. Az a ritka ország, ahol ilyen üzemel és ott is általában elég kicsi a jelentősége. Igen. Van jó nagy költsége is, meg 100%-tól igen messze álló hatásfoka is és pont ezért nem is éri meg. Mint ahogy az akkumulátor sem. Jelenleg nem lehet gazdaságosan és az országos fogyasztáshoz mérhető léptékben villamosenergiát tárolni.
A tárolás csak rontani tudja a rendszer összhatásfokát és csak drágítani az áramot.
Nem az a megoldás hogy nagyon drága és pöcsköszörű szintű, agyontámogatott, kísérleti tároló kapacitásokkal bohóckodunk, abban reménykedve, hogy egyszer majd lesz valami csoda és ki lehet majd egyenlíteni a nagyon drága, nagyon alacsony kapacitás kihasználtságú, nagyon alacsony energiasűrűséget hasznosítani igyekvő, meglehetősen rövid élettartamú időjárásfüggő termelők termelése és a pillanatnyi fogyasztás közti különbséget.
A megoldás az lenne, hogy nem építünk be időjárásfüggő termelőt a hálózatba addig, amíg nincs megoldva hozzájuk a tárolás/kiegyenlítés, valamint amíg a termelő és tároló kapacitás együttesen nem válik versenyképes, gazdaságos költségűvé, támogatás nélkül.
Ez sem jelenleg, sem a belátható közeljövőben nem teljesül. Majd ha az évtizedek óta várt csoda egyszer bekövetkezik, akkor kellene foglalkozni a kérdéssel. Addig bottal sem szabadna megpiszkálni az időjárásfüggő termelőket és az aksikat sem. Legfeljebb csak kutatás, fejlesztés, labor léptékű kísérletezgetés szintjén.

mert demokrácia van
nem kell belekeverni a ződ energiatermelés, nem is volt célom. Ha csak egy olyan rendszert veszel alapul ahol lassú lomha alaperőműved van plussz hagyságrendekkel gyorsabb hőerőműveid. elérsz egy kimenő teljesítményt és leszakad egy régió (a héten volt a spanyoloknál?). ha nincs semmilyen buffer a rendszerben, ha nem tudsz elegendő energiát kicsatolni (elcikrít) vagy ha nem tudod odaadni a szomszédoknak akkor bizony lehet újrahuzalozni a hálózatot. (a második kettő sem "gazdaságos") az tény hogy ha mind a két oldalon változó teljesítményeket adnak le és fel akkor nehezebb egyensúlyozni, de a ződ nélkuli rendszerben is hasonló problémák voltak. Mert a terhelés nem egyenletes és az erőműveknek nincs PWM kimenetük. (rémlik másik sztori is amikor olasz erőmű szaladt meg és még a svédek is cikrítottak)
nálunk most már -túltermelés esetén- jobban lehet játszani az éjszakai áram kapcsolgatásával, rábeszélni a nagyobb fogyasztókat hogy kapcsoljanak fel valamit, kereskedelemmel, kicsatolással. az hogy nálunk nincs ilyen tározó az nem azt jelenti hogy a "mi áramunkal" nem töltenek medencét valahol máshol. kicsit olyan mint a forró krumpli, jó lenne megenni de kézben tartani nem szeretjük

Lehet választani! Ha nem kell buffer akkor, vagy odaadod másnak, vagy elfüstölöd, vagy megtartod és lehet menni infrastruktúrát cserélni. (eléggé demokratikus)

A megoldás az lenne, hogy nem építünk be időjárásfüggő termelőt a hálózatba addig, amíg nincs megoldva hozzájuk a tárolás/kiegyenlítés, valamint amíg a termelő és tároló kapacitás együttesen nem válik versenyképes, gazdaságos költségűvé, támogatás nélkül.

(még egyszer kiemelném hogy a megujjuló energiát nem én hoztam szóba, a buffer szükségességére próbáltam rámutatni)
itt 70-75% -os hatásfokról beszél és 3-5x árkülömbségről normál üzemben, nem hiszem hogy gazdaságtalan vagy hogy állami támogatásra lenne szüksége (mindamellet hogy én is egy szemfényvesztésnek tartom mert rontja a hatásfokot és csak azért életképes mert ekkora árkülömbségek vannak). Szükséges és nyereséges

Abban viszont igazad van hogy ha nincs normálisan kialakítva a tárolás/kiegyenlítés vagy bármilyen más része a rendszernek akkor az a hálózat elborul. (mondjuk ez bármi másra is igaz)

 

[laiki]

Sok helyen van szivattyús-tározós erőmű a világon. A franciák például az atom programmal egyidőben építettek sokat. Náluk olyan magas az atomenergia aránya, hogy az egyéb erőművekkel már nem lehetett megoldani a szabályozást. Gazdaságosabb volt tározós erőművet építeni, mint az atomerőműből nagyobb kapacitást, ami aztán nem működik teljes kapacitással.

A tároló és a termelő kapacitások nem egymás alternatívái.

A franciák annyi atomerőművet építettek, amennyi gyengén szabályozható alaperőmű még éppen hogy elfér egy villamosenergia-rendszerben. Csúcsértékén majdnem 80%. Az elmúlt 30 év átlagában kb. 75%, most még mindig kicsivel 70% fölött, az éves termelést nézve. Ezt főleg vízerőművekkel egyenlítik ki, illetve LNG alapú gázerőművekkel.

Most így néz ki a villamosenergia-rendszerük:

2020. évi adatok	Beépített kapacitás [MW]	Kapacitás %	Termelés [TWh]	Termelés %	Kapacitás kihasználtság
Atom	61 370​	45%​	379,5​	71%​	71%​
Víz	25 466​	19%​	60​	11%​	27%​
Szél	17 391​	13%​	34,1​	6%​	22%​
Földgáz	12 529​	9%​	38,6​	7%​	35%​
Nap	10 101​	7%​	11,6​	2%​	13%​
Kőszén	2 978​	2%​	1,6​	0%​	6%​
Kőolaj	2 897​	2%​	2,3​	0%​	9%​
Biomassza	2 160​	2%​	9,9​	2%​	52%​
Összesen	134 892​	100%​	537,7 ​	100%​	46%​

Ehhez képest van 5,8 GW teljesítményű szivattyús kapacitásuk, értelemszerűen rendkívül alacsony kapacitás kihasználtsággal (ezeknek úgy 5-10%-os szokott lenni). Ez még a szabályozásra használt vízerőművi és a gáz kapacitáshoz és termeléshez képest is töredék. Nem számottevő a tétel az éves forgalmuk az éves fogyasztáshoz mérten. Ezrelék szintű.

 

[laiki]

mert demokrácia van
nem kell belekeverni a ződ energiatermelés, nem is volt célom. Ha csak egy olyan rendszert veszel alapul ahol lassú lomha alaperőműved van plussz hagyságrendekkel gyorsabb hőerőműveid. elérsz egy kimenő teljesítményt és leszakad egy régió (a héten volt a spanyoloknál?). ha nincs semmilyen buffer a rendszerben, ha nem tudsz elegendő energiát kicsatolni (elcikrít) vagy ha nem tudod odaadni a szomszédoknak akkor bizony lehet újrahuzalozni a hálózatot. (a második kettő sem "gazdaságos") az tény hogy ha mind a két oldalon változó teljesítményeket adnak le és fel akkor nehezebb egyensúlyozni, de a ződ nélkuli rendszerben is hasonló problémák voltak. Mert a terhelés nem egyenletes és az erőműveknek nincs PWM kimenetük. (rémlik másik sztori is amikor olasz erőmű szaladt meg és még a svédek is cikrítottak)

Erre valók a gázturbinák és gyors indítású gázmotorok, valamint szerencsés adottságú országokban a vízerőművi kapacitás. (Olajban gazdag országban esetleg az olaj alapú.) Azokból van meg a leggazdaságosabban a szükséges szabályozási tartalék. Egy egészséges villamosenergia-rendszerben ilyen, jól szabályozható kapacitásokkal termelik meg az éves termelés 20-30%-át és ilyen a beépített kapacitás kb. fele. Ahol meg még több vízerőművi kapacitás van, azok örülhetnek (lásd norvégok).
Kb. évszázados szinten bevált, stabilan szabályozható energia mix, mindenféle szivattyús tározó és akkumulátor nélkül.
Nem kell feltalálni a hidegvizet!

Nálunk is ilyen volt. Csak azután elmentünk a nagyon magas import arány irányába és most meg van ez a naperőművi ámokfutás.

nálunk most már -túltermelés esetén- jobban lehet játszani az éjszakai áram kapcsolgatásával, rábeszélni a nagyobb fogyasztókat hogy kapcsoljanak fel valamit, kereskedelemmel, kicsatolással. az hogy nálunk nincs ilyen tározó az nem azt jelenti hogy a "mi áramunkal" nem töltenek medencét valahol máshol. kicsit olyan mint a forró krumpli, jó lenne megenni de kézben tartani nem szeretjük

Sokkal egyszerűbb nem túltermelni! A túltermelés soha semmilyen módon nem lesz gazdaságos. Az egy hiba a rendszerben.
A vezérelt áram fogyasztás csak igen kis hányadát teszi ki az összfogyasztásnak. Azzal érdemi mértékben nem tudod felszívni a túltermelést.

 

[pöcshuszár]

Erre valók a gázturbinák és gyors indítású gázmotorok, valamint szerencsés adottságú országokban a vízerőművi kapacitás. (Olajban gazdag országban esetleg az olaj alapú.) Azokból van meg a leggazdaságosabban a szükséges szabályozási tartalék. Egy egészséges villamosenergia-rendszerben ilyen, jól szabályozható kapacitásokkal termelik meg az éves termelés 20-30%-át és ilyen a beépített kapacitás kb. fele. Ahol meg még több vízerőművi kapacitás van, azok örülhetnek (lásd norvégok).
Kb. évszázados szinten bevált, stabilan szabályozható energia mix, mindenféle szivattyús tározó és akkumulátor nélkül.
Nem kell feltalálni a hidegvizet!

Nálunk is ilyen volt. Csak azután elmentünk a nagyon magas import arány irányába és most meg van ez a naperőművi ámokfutás.



Sokkal egyszerűbb nem túltermelni! A túltermelés soha semmilyen módon nem lesz gazdaságos. Az egy hiba a rendszerben.
A vezérelt áram fogyasztás csak igen kis hányadát teszi ki az összfogyasztásnak. Azzal érdemi mértékben nem tudod felszívni a túltermelést.

Végül is az amishok is boldogok.

 

[molnibalage]

mert demokrácia van
nem kell belekeverni a ződ energiatermelés, nem is volt célom. Ha csak egy olyan rendszert veszel alapul ahol lassú lomha alaperőműved van plussz hagyságrendekkel gyorsabb hőerőműveid. elérsz egy kimenő teljesítményt és leszakad egy régió (a héten volt a spanyoloknál?). ha nincs semmilyen buffer a rendszerben, ha nem tudsz elegendő energiát kicsatolni (elcikrít) vagy ha nem tudod odaadni a szomszédoknak akkor bizony lehet újrahuzalozni a hálózatot. (a második kettő sem "gazdaságos") az tény hogy ha mind a két oldalon változó teljesítményeket adnak le és fel akkor nehezebb egyensúlyozni, de a ződ nélkuli rendszerben is hasonló problémák voltak. Mert a terhelés nem egyenletes és az erőműveknek nincs PWM kimenetük. (rémlik másik sztori is amikor olasz erőmű szaladt meg és még a svédek is cikrítottak)
nálunk most már -túltermelés esetén- jobban lehet játszani az éjszakai áram kapcsolgatásával, rábeszélni a nagyobb fogyasztókat hogy kapcsoljanak fel valamit, kereskedelemmel, kicsatolással. az hogy nálunk nincs ilyen tározó az nem azt jelenti hogy a "mi áramunkal" nem töltenek medencét valahol máshol. kicsit olyan mint a forró krumpli, jó lenne megenni de kézben tartani nem szeretjük

Lehet választani! Ha nem kell buffer akkor, vagy odaadod másnak, vagy elfüstölöd, vagy megtartod és lehet menni infrastruktúrát cserélni. (eléggé demokratikus)



(még egyszer kiemelném hogy a megujjuló energiát nem én hoztam szóba, a buffer szükségességére próbáltam rámutatni)
itt 70-75% -os hatásfokról beszél és 3-5x árkülömbségről normál üzemben, nem hiszem hogy gazdaságtalan vagy hogy állami támogatásra lenne szüksége (mindamellet hogy én is egy szemfényvesztésnek tartom mert rontja a hatásfokot és csak azért életképes mert ekkora árkülömbségek vannak). Szükséges és nyereséges

Abban viszont igazad van hogy ha nincs normálisan kialakítva a tárolás/kiegyenlítés vagy bármilyen más része a rendszernek akkor az a hálózat elborul. (mondjuk ez bármi másra is igaz)

A tározós erőművek ellőtt is ment a frekvenciatartás, amíg nem csapták tele a hálózatot szabályozhatatlan termelőkkel.
Szinte semmi szükség nincs a tározós erőművekre.
A sötétzöld hülyeségek egyik kreálmánya. A barmok még azt sem fogják fel, hogy mekkora CO2 lábnyot generálnak vele.
De hát őket már csak ezért szeretüjük.
Ja, nem...

A tároló és a termelő kapacitások nem egymás alternatívái.

A franciák annyi atomerőművet építettek, amennyi gyengén szabályozható alaperőmű még éppen hogy elfér egy villamosenergia-rendszerben. Csúcsértékén majdnem 80%. Az elmúlt 30 év átlagában kb. 75%, most még mindig kicsivel 70% fölött, az éves termelést nézve. Ezt főleg vízerőművekkel egyenlítik ki, illetve LNG alapú gázerőművekkel.

Most így néz ki a villamosenergia-rendszerük:

2020. évi adatok	Beépített kapacitás [MW]	Kapacitás %	Termelés [TWh]	Termelés %	Kapacitás kihasználtság
Atom	61 370​	45%​	379,5​	71%​	71%​
Víz	25 466​	19%​	60​	11%​	27%​
Szél	17 391​	13%​	34,1​	6%​	22%​
Földgáz	12 529​	9%​	38,6​	7%​	35%​
Nap	10 101​	7%​	11,6​	2%​	13%​
Kőszén	2 978​	2%​	1,6​	0%​	6%​
Kőolaj	2 897​	2%​	2,3​	0%​	9%​
Biomassza	2 160​	2%​	9,9​	2%​	52%​
Összesen	134 892​	100%​	537,7 ​	100%​	46%​

Ehhez képest van 5,8 GW teljesítményű szivattyús kapacitásuk, értelemszerűen rendkívül alacsony kapacitás kihasználtsággal (ezeknek úgy 5-10%-os szokott lenni). Ez még a szabályozásra használt vízerőművi és a gáz kapacitáshoz és termeléshez képest is töredék. Nem számottevő a tétel az éves forgalmuk az éves fogyasztáshoz mérten. Ezrelék szintű.

Pontosan. Egy 5-10% load factoros betonnal telecseszett tározós erőmű lábnyomát mindenki fantáziájára bízom...

Erre valók a gázturbinák és gyors indítású gázmotorok, valamint szerencsés adottságú országokban a vízerőművi kapacitás. (Olajban gazdag országban esetleg az olaj alapú.) Azokból van meg a leggazdaságosabban a szükséges szabályozási tartalék. Egy egészséges villamosenergia-rendszerben ilyen, jól szabályozható kapacitásokkal termelik meg az éves termelés 20-30%-át és ilyen a beépített kapacitás kb. fele. Ahol meg még több vízerőművi kapacitás van, azok örülhetnek (lásd norvégok).
Kb. évszázados szinten bevált, stabilan szabályozható energia mix, mindenféle szivattyús tározó és akkumulátor nélkül.
Nem kell feltalálni a hidegvizet!

Nálunk is ilyen volt. Csak azután elmentünk a nagyon magas import arány irányába és most meg van ez a naperőművi ámokfutás.



Sokkal egyszerűbb nem túltermelni! A túltermelés soha semmilyen módon nem lesz gazdaságos. Az egy hiba a rendszerben.
A vezérelt áram fogyasztás csak igen kis hányadát teszi ki az összfogyasztásnak. Azzal érdemi mértékben nem tudod felszívni a túltermelést.

Azért valahol mulatságos, hogy 10k + komment után is magyarázni kell egyeseknek kb. a középiskolai tudással belátható 2x2-őt és a faszhuszár szintű kretének még ezen is csak rögöhni tudnak...

Éljen soká...
Kb. a francia és svéd grid mutatja azt, hogy a fejlett világ gridjeinek hogy kéne kinéznie úgy 10-30 éve...
Akkor nem lenne itt akkora klímahiszit totálisan elbaszott eszközökkel és célokkal és a villanyautózásba se rúgna bele senki. De ma teljes joggal lehet.
Minden egyes elemét a "megváltásnak" várni kell, hogy majd talán lesz. De cserébe a "zöld" energiáért és a kibaszott villanyautóért szétkúrnak mindent.

Itt tart ma Európa fejben. Akik valaha a fél világot leuralták és technológiai úttörők voltak.
Ide sikerült visszazuhanni.
Ideológiai alapú műszaki tervezésre, ahol emberek HITÉVEL kell vitatkozni.
Agyrém. Mint valami új rákos vallás.

 

[azim]

akkor kell fogyasztani amikor süt a Nap! Ez a triviális felismerés még nem vert gyökeret a "közgondolkodásban".

Basszus , tényleg! Így a tengert is kisimíthatnánk! mennyivel jobb lenne mindenkinek

pl a dunakanyar környékén lévő lakkozó üzemet beszéld már rá erre a technikára légyszives. Ők állandó sebességgel keringetnek meleg lakkot több kilóméteres csővezetéken, konkrétan soha nem állítják le a rendszert. szerintem egyből belemennek, csak akkor kell dolgozni ha mennek a megujjulók

Nem tudom kiszámolni, hogy mekkora vezérelhető tepjesítményt lehetne így bevonni, de szerintem segítene a hálózatot egyensúlyba tartani, olcsóbban mint bármilyen hálózatszintű tároló.

Igen , biztos segítene valamennyit de az emlegetett olasz példa/anekdóta kapcsán amikor fél európa füstölte el az adott felesleges teljesítményt akkor a pillangó hatást leszámítva mennyit ér a kisfogyasztó vagy mennyit ér egy ország?

 

[molnibalage]

Teljesen jó amit írsz, én hozzáfűzném, (15 év szigetüzemű napelemezés alapján), hogy akkor kell fogyasztani amikor süt a Nap!
Ez a triviális felismerés még nem vert gyökeret a "közgondolkodásban".
A lehetőség adott .
A meglévő fogyasztó vezérlő rendszert kell tovább bővítení a boylereken túl, olyan fogyasztókkal, - ügyes tarifa politikával-, amelyek alkalmasak a szakaszos üzemelésre. Pl. hűtőházak, hidroglóbuszt tápláló szivattyúk, kompresszorok, további forróvíz tárolók az átfolyó rendszerűek lecserélésével, stb.
Nem tudom kiszámolni, hogy mekkora vezérelhető tepjesítményt lehetne így bevonni, de szerintem segítene a hálózatot egyensúlyba tartani, olcsóbban mint bármilyen hálózatszintű tároló.

Bocs, de hányszor fogja még valaki ezt a kapitális hhülyeséget ideböfögöni?
Igen, nem finomkodok a szavakkal.
Elnézést, de nagyon elegem van, hogy ezerszer megcáfolt hülyeségekkel jönnek egyesek. Nem túl rég huszadjára kis kifejtettem, hogy a kisfogyssztóknál kvázi nincs mit optimalizálni. Mindent azért kapcsolsz be, mert kell neked abban a pillanatban.

• nem X óra múlva akarsz főzni
• nem X óra múlva akarsz mosni
• nem X óra múlva akarsz porszívózni
• nem X óra múlva akarod a légkondit bekacsolni, amikor 30 fok van a szobádban
• nem X óra múlva akarsz TV-t nézni, számítógépet használni stb.
• a hűtőnek és fagyasztónak mennie kell
• nem mindenki villannyal melegíti a vizét, ami amúgy energetikilag az egyik legnagyobb faszság... Fosszilis griden hőt termelsz, aminek 60%-a kuka. Makd 8% szállítási veszteség, hogy hőt termelj árammal. Facepalm.. Kész, ennyi, ennyit tudsz optimalizálni. Ahol meg nem villanybojler van, ott még ez sincs,.

NINCS
MIT
OPTIMALIZÁLNI

Ennek belátáshoz kb. 2 gramm józen és kéne és a lakásoban csak kiszámolni, hogy mi a fő fogyasztó és te igazítod majd az életed ahhoz, hogy éppen mikor lesz vagy nem lesz áram...? He....?????

Amikor az emberek számottevő része attól kiakad, hogy 10 percre nincs net vagy áram?
Beszarok...

Ipar. Láttál már ipari üzemet?
0-24-ban mennek és a tech. nagy része nem ON/OFF és mehetsz. Az egyetlen nagyfogyasztó, amit ismerek és ilyen az elektrolízis kád, van olyan cég, aki azzal vállal tercier szabályzást, mert azt le lehet kapcsolni 15-60 percre.

De még egy szutyok mezőgazdasági üzem sem volt várni az áramra, mert munkaidő és tárolási kapacitás miatt üzemezetten csinálják a dolgokat.

Ez a igazítsuk a fogyasztást a random termelőkhöz egyszer és mindenki elfelejthené már a faszba.
Az egész mai civilizáció arra épül b*meg az ipari forradalom óta, hogy stabil energiaforrásod van, legyen az gőzgép vagy később áram.
És nem ahhoz igazítod a termelést, hogy mikor van ez. Ezek mindig vannak és pont. Konkrétan azóta van pontos óra és műszak, amióta gépek vannak, mert azok termelékenységének a kihasználásához kellett ez a szintű szervezés, hogy az ember és anyag is X helyen legyen Y időpontban.

Amikor meg nincs, az kb. az olajválság, amikor sorban álltak a kutaknál mert a supply chain annyit bírt ki...

Egyesek aludtak történelem órán vagy mi?
A józan eszüket is a sarokba ültették vagy mi...?
Gyerekek, ennek "zöld" agymosásnak jó lenne végre ellenállni...
LOL

Az ipari forradalom kezdete óta egyre nagyobb "blokkméretben" termelünk mindent, az "economcics of scale" miatt.
Ami nem ebbe a kategóriába esik az luxustermék.

A XXI. század legnagyobb oköhippi barmsága, hogy egyesek fejben visszazuhantak az ipari forradalom elé.
Decentralizált otthoni áramtermelés?
MI A FASZNAK...?
Ezen az elven ne kezelje mindenki a szennyvizés ét süssön magának kenyeret?
Akkor milyen elbaszott ideológia kell ahhoz, hogy ezt valaki elhiggye és terjessze úgy, hogy még a fogyasztást is igazítsuk termeléshez.

Elnézést, de a hülyeség pufferem sajnos túlcsordult. Egyesek kurvára fordítva ülnek a lovon...

 

[Rferi66]

A tároló és a termelő kapacitások nem egymás alternatívái.

A franciák annyi atomerőművet építettek, amennyi gyengén szabályozható alaperőmű még éppen hogy elfér egy villamosenergia-rendszerben. Csúcsértékén majdnem 80%. Az elmúlt 30 év átlagában kb. 75%, most még mindig kicsivel 70% fölött, az éves termelést nézve. Ezt főleg vízerőművekkel egyenlítik ki, illetve LNG alapú gázerőművekkel.

Most így néz ki a villamosenergia-rendszerük:

2020. évi adatok	Beépített kapacitás [MW]	Kapacitás %	Termelés [TWh]	Termelés %	Kapacitás kihasználtság
Atom	61 370​	45%​	379,5​	71%​	71%​
Víz	25 466​	19%​	60​	11%​	27%​
Szél	17 391​	13%​	34,1​	6%​	22%​
Földgáz	12 529​	9%​	38,6​	7%​	35%​
Nap	10 101​	7%​	11,6​	2%​	13%​
Kőszén	2 978​	2%​	1,6​	0%​	6%​
Kőolaj	2 897​	2%​	2,3​	0%​	9%​
Biomassza	2 160​	2%​	9,9​	2%​	52%​
Összesen	134 892​	100%​	537,7 ​	100%​	46%​

Ehhez képest van 5,8 GW teljesítményű szivattyús kapacitásuk, értelemszerűen rendkívül alacsony kapacitás kihasználtsággal (ezeknek úgy 5-10%-os szokott lenni). Ez még a szabályozásra használt vízerőművi és a gáz kapacitáshoz és termeléshez képest is töredék. Nem számottevő a tétel az éves forgalmuk az éves fogyasztáshoz mérten. Ezrelék szintű.

Nem nézted el véletlenül a mértékegységet? Az 5,8 GW = 5 800 MW Ha ezt kihasználják, akkor az atomerőművek termelését plusz/minusz 9 % -al tudja simítani.

Az atomerőművek 71% -os kapacitás kihasználtsága pedig elég alacsony. Paks szerintem 90 % felett van. Ha ez a szám valós, akkor eléggé sok erőmű nem működik, vagy kénytelenek leszabályozni kis fogyasztás idején.

 

[gergo55]

Bocs, de hányszor fogja még valaki ezt a kapitális hhülyeséget ideböfögöni?
Igen, nem finomkodok a szavakkal.
Elnézést, de nagyon elegem van, hogy ezerszer megcáfolt hülyeségekkel jönnek egyesek. Nem túl rég huszadjára kis kifejtettem, hogy a kisfogyssztóknál kvázi nincs mit optimalizálni. Mindent azért kapcsolsz be, mert kell neked abban a pillanatban.

• nem X óra múlva akarsz főzni
• nem X óra múlva akarsz mosni
• nem X óra múlva akarsz porszívózni
• nem X óra múlva akarod a légkondit bekacsolni, amikor 30 fok van a szobádban
• nem X óra múlva akarsz TV-t nézni, számítógépet használni stb.
• a hűtőnek és fagyasztónak mennie kell
• nem mindenki villannyal melegíti a vizét, ami amúgy energetikilag az egyik legnagyobb faszság... Fosszilis griden hőt termelsz, aminek 60%-a kuka. Makd 8% szállítási veszteség, hogy hőt termelj árammal. Facepalm.. Kész, ennyi, ennyit tudsz optimalizálni. Ahol meg nem villanybojler van, ott még ez sincs,.

NINCS
MIT
OPTIMALIZÁLNI

Ennek belátáshoz kb. 2 gramm józen és kéne és a lakásoban csak kiszámolni, hogy mi a fő fogyasztó és te igazítod majd az életed ahhoz, hogy éppen mikor lesz vagy nem lesz áram...? He....?????

Amikor az emberek számottevő része attól kiakad, hogy 10 percre nincs net vagy áram?
Beszarok...

Ipar. Láttál már ipari üzemet?
0-24-ban mennek és a tech. nagy része nem ON/OFF és mehetsz. Az egyetlen nagyfogyasztó, amit ismerek és ilyen az elektrolízis kád, van olyan cég, aki azzal vállal tercier szabályzást, mert azt le lehet kapcsolni 15-60 percre.

De még egy szutyok mezőgazdasági üzem sem volt várni az áramra, mert munkaidő és tárolási kapacitás miatt üzemezetten csinálják a dolgokat.

Ez a igazítsuk a fogyasztást a random termelőkhöz egyszer és mindenki elfelejthené már a faszba.
Az egész mai civilizáció arra épül b*meg az ipari forradalom óta, hogy stabil energiaforrásod van, legyen az gőzgép vagy később áram.
És nem ahhoz igazítod a termelést, hogy mikor van ez. Ezek mindig vannak és pont. Konkrétan azóta van pontos óra és műszak, amióta gépek vannak, mert azok termelékenységének a kihasználásához kellett ez a szintű szervezés, hogy az ember és anyag is X helyen legyen Y időpontban.

Amikor meg nincs, az kb. az olajválság, amikor sorban álltak a kutaknál mert a supply chain annyit bírt ki...

Egyesek aludtak történelem órán vagy mi?
A józan eszüket is a sarokba ültették vagy mi...?
Gyerekek, ennek "zöld" agymosásnak jó lenne végre ellenállni...
LOL

Az ipari forradalom kezdete óta egyre nagyobb "blokkméretben" termelünk mindent, az "economcics of scale" miatt.
Ami nem ebbe a kategóriába esik az luxustermék.

A XXI. század legnagyobb oköhippi barmsága, hogy egyesek fejben visszazuhantak az ipari forradalom elé.
Decentralizált otthoni áramtermelés?
MI A FASZNAK...?
Ezen az elven ne kezelje mindenki a szennyvizés ét süssön magának kenyeret?
Akkor milyen elbaszott ideológia kell ahhoz, hogy ezt valaki elhiggye és terjessze úgy, hogy még a fogyasztást is igazítsuk termeléshez.

Elnézést, de a hülyeség pufferem sajnos túlcsordult. Egyesek kurvára fordítva ülnek a lovon...

Köszi!

Nagyon szépen összefoglaltad!
Felhasználhatom ezt a hozzászólásod az előadásaimban, amikor az energia-víz-termőföld fenntarthatatlan kezelésének okairól, szemléletéről beszélek?