Sziasztok!
Köszi a reakciókat és a válaszokat!
Néhány kérdés azért nekem még továbbra is homályos vagy pont az ellenkezőjét gondolom -
- a paksi beruházás (2 új blokk) leendő finanszírozása - alaphangon a beruházás 2000 mrd Ft + a járulékos költségek + az externáliák + az áram árának emelkedése - ezt a jelenlegi eladósodott helyzetben az ország nem biztos, hogy megengedheti magának (még 200 mrd-os éves feltételezett blokkokban sem) pláne úgy, hogy valamilyen állami szerepvállalás kell az amúgyis valószínűleg tekintélyes hitel mellé (amire mit ad Isten kevés nagybank hitelez mostanában; tudom az oroszok a spájzban vannak
), a másik (egyenlőre költői) kérdés, hogy mennyire szaladna meg a beruházás és a teljes projekt ára (kiindulva néhány most futó pl. finn projektből), összeségében ma már túl nagy a költségtúllépés esélye,
Molnibalage annyiban pontosítanék a termelő létesítményeket tekintve, hogy Paks és Oroszlány van állami kézben (Oroszlány remélhetőleg már nem sokáig termel VE-t) - a Mátrai német tulajdon, viszont a paksi bővítésben igenis van szó állami szerepről, már csak ha jelenlegi tulajdonlást + az MVM-es ügyködést is figyelembevéve
- valóban fontos szempont a teljes üzemidő, csak azt nem tudjuk garantálni, hogy a folyamatosan csökkenő árú megújuló termelő rendszerekkel szemben meddig lehet még előnyben az atom, ahol pont a biztonság folyamatosan elvárt növekedése költségnövelő tényező (még akkor is, hogy az alaperőművi szerep, plusz állami tulajdon/megrendelés nagyon kényelmes nagy kihasználtságot és így alacsony fajlagos termelési költségeket eredményez),
- nagyon kiváncsi lennék, hogy mibe kerül egy ilyen felső veszélyességű nukleáris üzem bezárása, ha a parlamenti hátszél mégiscsak elveszne, és valóban meglenne (megvan-e)? a pénz a bezárásra, a radioaktív berendezések biztonságos (?) elhelyezésére - én pár milliárdra gondolnék, de euroban (a német példából kiindulva). Nem lehet, hogy ez az egyik fő ok a bővítésre, továbbéltetésre, az előremenekülés ? + az, hogy az ideiglenes tárolóban lévő exfűtőanyagot is valahová el kellene pakolni?
- továbbá azt gondolom (az eddigi olvasmányaim alapján) egyrészt, hogy talán előbb a valóban vért izzadó hazai rendszerirányítást és elosztást kellene akkor modernizálni, sokkal rugalmasabbá tenni (sejtem, hogy eddig is voltak ebben előrelépesek) + a rendszer filozófiáját újragondolni - valószínűleg mégiscsak meg kellene nézni, hogy miért tértek át a japánok az utóbbi években energiatakarékosságra + hatékonyságnövelésre + jelentősen növekvő megújuló használatra egy csomagban, ha már németeket megpróbáljuk egy legyintéssel lökötteknek feltüntetni. Ahogy azt is át kellene gondolni, hogy a nagyerőművekre alapozott nehézkes és jelentősen veszteséges rendszerek, a jó rendszerek-e - itt van jelentősége a magas szinten automatizált a napi fogyasztást és termelést (+ingadozást) sokkal jobban összehangoló lokális/regionális/decentralizált (nem szigetüzemű!) rendszereknek hosszútávon (smart grid),
- valamint amire már felhívtam a figyelmet - 2040-2050-re számos európai ország tervezi a 100%-os megújuló programját + takarékosság + hatékonyságnövelés - még a franciáknál is, ahol valóban most nagyon occó az áram, és valóban ma még döntően atomenergia az alap,
- az energiasűrűséggel teljesen igazatok van, de az atomenergia termelésünk alapja továbbra is külföldi import lesz így (bárhonnan vesszük is), míg a megújulókat mégiscsak hazai forrásokból tudnánk kinyerni;
- a Paks kontra kistelepülésekben csak annyira gondoltam, hogy területfejlesztési szempontból mégiscsak szerencsésebb sok-sok megújulós kisprojekt, ami hátrányos helyzetű térségekben is hozhat munkát és megélhetést - lásd például Németújvár/Güssing vagy Nagypáli, nem pedig egy mesevárost (bocs a paksiaktól!) és az ottélőket hozza kivételes helyzetbe,
- a halálesetek statisztikáit átnéztem, köszönet érte, annyit fűznék hozzá, hogy olvasgatva a neten valóban nagy a szórás a források közt; + még egy: nemcsak halottak voltak és vannak, hanem folyamatosan jelentkező betegségek, a gazdaság/társadalom számára hosszú ideig elvesző nagy területek (nemcsak Csernobil és Fukushima, gondoljatok a katonai kísérleti területekre) esetén+ a kitelepítések és a kitelepítettek elhelyezésének emberi szenvedései és költségei + a gyors és kapkodó kármentesítés egyszeri és azóta is tartó költségei (Ukrajna GDP-jének 4-5%-a ma is + EU segély) + a környezeti elemekben és azok rendszereiben okozott károk (nehezen pénzesíthető természeti károk) a rosszul működtetett vagy katasztrófa sújtott atomlétesítmények körül (pl. pl.: Majak, Hanford, reprocesszálók, kísérleti területek, atomhulladékok veszélyes lerakói, óceánokban elhelyezett radiokatív hulladékok), ), nem vagyok benne biztos, hogy azokban az "olcsó" számokban mindez a néhány példa ottvan,
- katonai csapás - ok, vettem, jogos - stabil az építmény, csak a koncentrált létesítmény többi része sérülékeny
- a hulladékkérdés (tudom tudjátok) nemcsak mennyiségi kérdés, az előállított hulladékok az emberi civilizáció máig legveszélyesebb hulladékai közé tartoznak, ismétlem a mai napig nincs rájuk garantáltan és hosszú távon biztonságos működő megoldás (akárcsak a szeles példánál sosem néztük még meg teljes életciklusában mi történik egy ma kis- és közepes , vagy nagy aktivitásúra biztonságosnak tekintett "lerakóval"), Molnibalage azért a piramisok mégis hoznak némi bevételt Egyiptomban, míg egy radioaktív lerakó?
- + egy sztori a türelmeseknek - volt szerencsém a Krímben bejárni egy 1000Mw-os sohasem elkészült reaktor épületét, az ok amiért félbehagyták, (már csak a reaktor hiányzott belőle) az az volt, hogy törésvonalra épült, az ott nem UL volt, viszont kitűnő (bombabiztos)kecske és juhakol lett belőle
Tudom a Krím, illetve Kozloduj nem Paks!
Szép estét!
B
