Érdekességek a világ országaiból

[papajoe]

En nem tartom europat ellenfelnek es nagyon sok amerikai politikus esgazdasagi szakember sem. Termeszetesen vannak akik meg igen de ezt veluk beszeld meg. A legkonyebb mindig a masikat valami ugynoknek propagandistanak trollnak elyegezni sem mint arra valaszolni ERDEMBEN amit leirt. Tudom jelen esetben szar a ehlyzet mert hat Putyint kene cafolni az meg na ize. Az oroszok mindig is terjeszkedtek a szomszedaik rovasara. A kozelmutlban is megtettek es most is ezt teszik. Orosz imperializmus. Tudom tudom en vagyok a fasiszta. Mindenki az aki ramutat oroszorszag imperializmusara.

Ui: Tudod egyaltalan mi az a fasizmus?

Jujj,te cuki amerikai hazafi,innen Soroksár külsőről,sírj már ki egy Magyar billentyűzetet magadnak,10 dodóért adnak a tesóba egyet.
Nem érzed csücskösnek a birodalom katonájaként az Oroszokat le imperialistázni?
Költői a kérdés,ha nem értenéd.

 

[DINAMO]

ProUSA posterként az orosz imperializmust számonkérni... hát ennek van egy elég erősen barnás árnyalata.

Eloszor is az hogy pro USA vagy Pro EU vagyon nem valtoztatja mweg a mondanivalomat. Ettol nem lesz sem fasiszta sem komunista a mondanivalom. A tartalma szerint lehetne de egy szo nem sook annyi nem volt benne ami erre a temara esetleg csak utalna. Sot nem volt benne magyargyulolet sem.

De ha mar pro USA kent lettem megbelyegezve jo volna ha eszrevenned te is hogy en az USA disznosagait is elismerem sot elitelem. Viszont magyarkent az orosz disznosagokra sokkal de sokkal erzekenyebb vagyok es nem veletlen. Szimplan csak azert mert mig az USA az ocean tuloldalan van addig az oroszok meg a szomszedban. Raadasul nem emlekszem olyanra a tortenelembol hogy az USA megszalta volna magyarorszagot vagy eltiporta volna a fuggetlensegi haborujat vagy hogy gazdasagilagkizsakmanyolta volna az orszagot. Magyaran az oroszok valos es kozeli veszelyt jelentenek magyarorszagra nezve mig az USA bar hasonloan kovet el disznosagokat jellemzoen nem magyarorszagon es nem magyarorszagkarara.

 

[DINAMO]

Jujj,te cuki amerikai hazafi,innen Soroksár külsőről,sírj már ki egy Magyar billentyűzetet magadnak,10 dodóért adnak a tesóba egyet.
Nem érzed csücskösnek a birodalom katonájaként az Oroszokat le imperialistázni?
Költői a kérdés,ha nem értenéd.

Figyu

Az egesz onnan indult ki hogy Putyin idezzem Szovjetuni = Nagy Oroszorszag.

Neked errol mi a velemenyed? Tudod errol szol szolna a topik es nem rolam. Szerinted hazudott igazat mondott vagy mi?

 

[Roni]

Szovjetuni = Nagy Oroszorszag.

Neked errol mi a velemenyed? Tudod errol szol szolna a topik es nem rolam. Szerinted hazudott igazat mondott vagy mi?

Még mindig erről a 30 eves kikopott faszsagrol szol a topic? Nem unalmas? Ja es mire való a felelem mikor eu-ban 2030-ra 500 f-35 lesz az oroszok ak meg 50 su-57

 

[Littlejohn]

Dinamo Fórumtárs!
A Putyin-idézetet mélységesen félreérted! A Szovjetunió = Nagy-Oroszország a következőt jelenti:
a Szovjetunió gyakorlatilag "mindenáron" megvalósította azt a cári álmot, hogy a környező népeket "civilizálva", orosz vezetés alatt egyesítse.
Semmi olyat nem mondott, amit Te belegondolsz. Sőt! Azt is jelenti, hogy azért nem akar Nagy-Oroszországot, mert az egy Szovjetunió jellegű, szociálfasiszta rendszer lenne. Nem kívánja senki visszaállítani a Szovjetuniót, pont az oroszok nem.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy nagyhatalmi státuszukról lemondanának, ennek kötelezettségeivel és eredményeivel együtt. Akár az USA.
Ha történelem-ismereted hiányos, arról a tanárod mellett Te is tehetsz.

 

[Littlejohn]

Ha lehet a világon "America First", akkor lehet "Rogyina pervüj" (azt hiszem, így mondják)
Azt viszont sajnálom, hogy a "Magyarország az első" nem az összes magyar jelszava. Elszomorít és néha dühít.

 

[DINAMO]

Még mindig erről a 30 eves kikopott faszsagrol szol a topic? Nem unalmas? Ja es mire való a felelem mikor eu-ban 2030-ra 500 f-35 lesz az oroszok ak meg 50 su-57

Ez a "30 eves kikopott faszsag" tenylegesen sajnos sosem kopott ki fogyott el. Atmentette magat es uj eszkozokkel ujracsomagolva mar a spajzban van.

 

[Bleroka]

Dinamo Fórumtárs!
A Putyin-idézetet mélységesen félreérted! A Szovjetunió = Nagy-Oroszország a következőt jelenti:
a Szovjetunió gyakorlatilag "mindenáron" megvalósította azt a cári álmot, hogy a környező népeket "civilizálva", orosz vezetés alatt egyesítse.
Semmi olyat nem mondott, amit Te belegondolsz. Sőt! Azt is jelenti, hogy azért nem akar Nagy-Oroszországot, mert az egy Szovjetunió jellegű, szociálfasiszta rendszer lenne. Nem kívánja senki visszaállítani a Szovjetuniót, pont az oroszok nem.
Ez viszont nem jelenti azt, hogy nagyhatalmi státuszukról lemondanának, ennek kötelezettségeivel és eredményeivel együtt. Akár az USA.
Ha történelem-ismereted hiányos, arról a tanárod mellett Te is tehetsz.

Az orosz történelemről mondta egy nagyon bölcs ember:

Oroszország története egy csizmás láb,ami egy emberi arcon tapos.

Az orosz birodalomról,és Oroszország 20-ik századi történetéről, az orosz muzsikok,munkások,gulág-ra deportáltak,vagy az éhhalálra ítélt parasztok milliói tudnának mesélni,csak sajnos már a csontjaik sincsenek meg.

 

[deze75]

Az orosz történelemről mondta egy nagyon bölcs ember:

Oroszország története egy csizmás láb,ami egy emberi arcon tapos.

Az orosz birodalomról,és Oroszország 20-ik századi történetéről, az orosz muzsikok,munkások,gulág-ra deportáltak,vagy az éhhalálra ítélt parasztok milliói tudnának mesélni,csak sajnos már a csontjaik sincsenek meg.

és miért nem beszéltek arról,hogy épp hány millió ember haláláért felelős Németország....aki éppen 2 VH robbantott ki...ja az már nem illik bele a csuda kis világképetekbe.....hány millió embert nyírt ki Kína......USa...hány millió négert irtottak ki azok a kedves kis európai államok..spanyol???francia???..és a csodálatos brittek...hány nemzetet tartottak kedves kis megszállásaik alatt..stb......kell nektek egy állandó ellenségkép....nem tudtok anélkül élni

 

[molnibalage]

és miért nem beszéltek arról,hogy épp hány millió ember haláláért felelős Németország....aki éppen 2 VH robbantott ki...ja az már nem illik bele a csuda kis világképetekbe.....hány millió embert nyírt ki Kína......USa...hány millió négert irtottak ki azok a kedves kis európai államok..spanyol???francia???..és a csodálatos brittek...hány nemzetet tartottak kedves kis megszállásaik alatt..stb......kell nektek egy állandó ellenségkép....nem tudtok anélkül élni

Bocs, de ez a komment LOL.
Az I. Vh a OMM ostobaságával kezdődött, az OMM üzent hadat Szerbiának. Minden abból következett.

 

[koppany]

Bocs, de ez a komment LOL.
Az I. Vh a OMM ostobaságával kezdődött, az OMM üzent hadat Szerbiának. Minden abból következett.

Sikerült leegyszerűsítened az utolsó 100 évet a saját szájízed szerint.

 

[ghostface]

Bocs, de ez a komment LOL.
Az I. Vh a OMM ostobaságával kezdődött, az OMM üzent hadat Szerbiának. Minden abból következett.

Ezt azért kifejtenéd picit bővebben?

 

[molnibalage]

Ezt azért kifejtenéd picit bővebben?

Zoli egyik csatahajós írásának történelmi felvezetésében benne van a egész. Talán linkeltem is egyszer pont azt pont ezen téma kapcsán.
http://www.mediafire.com/folder/712jt3pqzu28z/Zoli_Hajoi

Arról szólt, hogy a szerbek minden kérésbe belementek, egyet kivéve. Erre mondta a német kancellár, hogy zseniális diplomáciai válasz, nincs ok az OMM hadüzenetre. A történelmet meg ismerjük...

A Scarborough írásban van.

A német császár tevékenysége nem volt egészen sikertelen. Uralkodása alatt az ország gazdasági teljesítőképessége jelentősen megnőtt, és a lakosság életszínvonala is látványos fejlődésen ment keresztül. Vilmos ekkoriban határozottan népszerű uralkodó volt. Azonban a belpolitikai sikerek a lakosság szeme elől eltakarták azt a katasztrófapolitikát, amit II. Vilmos a külpolitikában folytatott. A Bismarck által nagy gonddal felépített orosz kapcsolatokat Vilmos rögtön trónra lépése után romba döntötte, mikor elutasította a német-orosz szövetségi szerződések megújítását. Ez azt eredményezte, hogy a németek legnagyobb, és tulajdonképpen egyetlen igazi ellensége, Franciaország, rögtön kihasználta a németek által tálcán kínált lehetőséget, és szorosabbra fűzte kapcsolatait az oroszokkal. 1897-ben hivatalosan is létrejött a francia-orosz szövetség, és Németország ezzel két tűz közé került. Az orosz előretörést azonban az angolok is aggályosnak ítélték meg az európai hatalmi egyensúly szempontjából. Hogy ellensúlyozzák ezt, a britek az 1890-es évek végén négy ízben is szövetségi ajánlatot tettek a németeknek. Nagy megdöbbenésükre azok, érdemi indoklás nélkül, mind a négy alkalommal elutasították azt! Utólag is nehéz megérteni, hogyan követhetett el a német diplomácia ekkora ostobaságot. II. Vilmos, és országának teljes lakossága meg volt győződve arról, hogy a német császárság a világ vezető nagyhatalma, mindenre képes, és semmi sem jelent számára leküzdhetetlen akadályt. De hogy egyedül, szövetségesek nélkül is képes dacolni az összes többi nagyhatalommal, ez már olyan elképesztő tévedés, amire nem lehet mentséget találni. A roskadozó, impotens Ausztriát maguk a németek sem tekinthették erős támasznak. Az angol szövetség számukra mennyei manna volt, és gondolkodás nélkül, két kézzel kellett volna kapniuk utána. Azzal, hogy ezt nem tették meg, megnyitották az utat az angol-francia összeborulás felé. A két régi ellenség 1904 április 08-án írta alá az együttműködési egyezményt, amit három évvel később követett a pétervári angol-orosz szerződés. Ezzel Németország körül bezárult a kör, létrejött az antant. És erről kizárólag csak maguk a németek tehettek.

Az utólag mindig oly borzasztóan okos történészek előszeretettel írnak mély értelmű, magvas értekezéseket arról, miért volt elkerülhetetlen a nagyhatalmak közötti leszámolás, és az első világháború. Az ilyen utólagos bölcsességek azonban szerintem, mint általában, ezúttal sem igazán meggyőzőek. A németek és a franciák közti leszámolás minden bizonnyal valóban elkerülhetetlen volt, erre mindenki számított és mindenki készült rá. Az azonban már egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy ebbe a konfliktusba a többi nagyhatalom is belekeveredjen, és hogy az ekkora kataklizmába torkolljon. A németek rendkívül ostoba módon viselkedtek, és maguk ellen fordítottak szinte mindenkit, ez azonban még nem járt volna feltétlenül azzal a következménnyel, hogy a sértődött riválisok háborút indítanak. A franciákon kívül senkinek nem volt igazán komoly leszámolnivalója Németországgal, és a háborús fenyegetőzés leginkább csak a politikai előnyök megszerzése végett folytatott halandzsázás volt, nem komoly fenyegetés. Az angolok jobb meggyőződésük ellenére álltak a franciák és az oroszok mellé, igazából szívesebben léptek volna szövetségre a németekkel. Semmiképp sem léptek volna háborúba a franciák oldalán, pusztán csak azért, hogy azok revánsot vegyenek az 1870-es vereségért. És ha Anglia nem támogatja őket, valószínűleg az oroszok sem mertek volna háborúba lépni. Miután Angliában elmúlt a német flottaépítési program miatt gerjesztett pánik, a két fél között ismét lassú közeledés indult meg. A közvetlenül az első világháború előtti időszakot a kortársak valójában a háborús feszültség enyhüléseként élték meg, és senki sem gondolta volna, hogy a nagyhatalmak egy isten háta mögötti, jelentéktelen kis balkáni királyság miatt fognak rövidesen egymásnak ugrani.

Azonban volt egy diplomácia, amely még a németekénél is ostobább volt. Az osztrák-magyar. A Monarchia külpolitikája a háború előtti évtizedekben a németekéhez hasonló ámokfutást hajtott végre, maga ellen fordítva szinte valamennyi szomszédos országot, és a többi nagyhatalmat. Ráadásul a belpolitikai helyzet is felettébb ingatag volt, főleg a megerősödő nemzetiségi, szeparatista mozgalmaknak köszönhetően. Ez utóbbiak közül főként a pánszláv mozgalom okozott sok kellemetlenséget Bécsnek. A mozgalom egyik fészkének a szomszédos Szerbiát tekintették, és már régóta vártak valamilyen ürügyre, melynek segítségével leszámolhatnak a veszélyes izgatókkal. Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolása kiváló casus bellinek ígérkezett. Egyébként a közutálatnak örvendő trónörökös halála a legkevésbé sem borította gyászba a Monarchia népeit, inkább megkönnyebbülést éreztek a trónra alkalmatlannak tartott főherceg halálhírét hallva. Maga Ferenc József is a következőképpen kommentálta a szarajevói hírt: ”A Gondviselés ismét jóvátett egy tévedést, melyet nekem nem állt módomban helyrehozni.” (Megjegyezném, Ferenc Ferdinánd, minden hibája mellett is, szinte modern, felvilágosult ember volt Ferenc Józsefhez képest. A Monarchia valószínűleg nem járt volna rosszul a trónra lépésével.) Úgy gondolva, az időpont kiváló egy szerbek elleni kis győztes háborúhoz, a Monarchia -valószínűleg nem teljesen alaptalanul- azonnal Szerbiát vádolta meg a gyilkosság megszervezésével és előkészítésével.

Július 23-án egy olyan ultimátumot adtak át a szerbeknek, melyben követelték a merényletért az osztrákok szerint felelős szerb katonatisztek letartóztatását, illetve szolgálatból való elbocsátását, a Narodna Odbrana nevű szervezet feloszlatását. További követelések voltak, hogy a szerb kormány hivatalosan is ítélje el a szarajevói merényletet és a nacionalista izgatást, valamint, hogy a szarajevói merénylet szerb szálainak kivizsgálásában osztrák nyomozók és tisztviselők is részt vehessenek. Mindezen követelések teljesítésére Szerbia 48 órát kapott. A feltételek a megszabott határidőn belül nyilvánvalóan teljesíthetetlenek voltak, és az ultimátum célja elég egyértelműen az volt, hogy ürügyet teremtsenek vele a fegyveres leszámolásra. G. B. Show a következőképpen vélekedett az osztrák ultimátumról: „A Szerbiához intézett ultimátum háborodott ötlet volt, nagyobb bűn, mint a gyilkosság, amely előidézte.” A szerbek kétségbeesetten próbáltak valahogy kikecmeregni a csapdából. Egy meglehetősen megalázkodó hangú válaszjegyzékben a Monarchia minden feltételét elfogadták, kivéve azt az egyet, hogy a gyilkosság ügyében az osztrák hatóságok szerb területen is vizsgálódhassanak. A német császár, II. Vilmos, a következőképpen értékelte a szerb választ: „Ragyogó teljesítmény… Nagy erkölcsi siker Bécsnek, ezzel viszont megszűnik minden ok a háborúra.” Két nap múlva a Monarchia hadat üzent Szerbiának.

Oroszország, a szláv szolidaritás miatt már kezdetben védelmet ígért Szerbiának, és most mozgósításba fogott Ausztria ellen. A németek ezt nem hagyhatták szó nélkül, és bár alkalmatlannak tartották az időpontot a háborúra, úgy vélték, a szövetségesi hűség kötelezi őket, hogy kiálljanak a Monarchia mellett. Két napos határidőt szabtak az oroszoknak a mozgósítás leállítására, és miután ez nem történt meg, hadat üzentek Oroszországnak. Még a franciák sem szívesen léptek be a háborúba, de a németek megkönnyítették a dolgukat, amikor, meglehetősen ostoba módon, két nappal az oroszok után nekik is hadat üzentek. Az angoloknak semmi kedvük nem volt az egészhez. Szerbia sorsa a legkevésbé sem érdekelte őket, és legszívesebben az egészet francia-német belügynek tekintették volna. Amikor azonban a németek bevonultak a semleges Belgiumba, jobb meggyőződésük ellenére ők is hadat üzentek. (Belgium védelmében, ugyebár. Arról azonban nem tesznek említést a történelemkönyvek, hogy nem a németek, hanem a franciák voltak az elsők, akik -még a német hadüzenet előtt- benyomultak a semleges Belgiumba. Természetesen ők is csak Belgium védelmében…) Igazából senki nem akarta a háborút, talán csak a franciák, de még ők is csak később. Utóbb maga Lloyd George, a későbbi angol miniszterelnök is így vélekedett: „A vezető politikusok közül senki sem akarta igazán a háborút. Úgyszólván belecsúsztak, vagy még inkább beletámolyogtak és belebotladoztak, merő ostobaságból.”

 

[deze75]

Bocs, de ez a komment LOL.
Az I. Vh a OMM ostobaságával kezdődött, az OMM üzent hadat Szerbiának. Minden abból következett.

akkor vedd ki az 1....LOL....Akkor Németország ártatlan az 1 VH-ban...na ez az igazi MEGAGIGALOL

 

[ghostface]

Zoli egyik csatahajós írásának történelmi felvezetésében benne van a egész. Talán linkeltem is egyszer pont azt pont ezen téma kapcsán.
http://www.mediafire.com/folder/712jt3pqzu28z/Zoli_Hajoi

Arról szólt, hogy a szerbek minden kérésbe belementek, egyet kivéve. Erre mondta a német kancellár, hogy zseniális diplomáciai válasz, nincs ok az OMM hadüzenetre. A történelmet meg ismerjük...

A Scarborough írásban van.

A német császár tevékenysége nem volt egészen sikertelen. Uralkodása alatt az ország gazdasági teljesítőképessége jelentősen megnőtt, és a lakosság életszínvonala is látványos fejlődésen ment keresztül. Vilmos ekkoriban határozottan népszerű uralkodó volt. Azonban a belpolitikai sikerek a lakosság szeme elől eltakarták azt a katasztrófapolitikát, amit II. Vilmos a külpolitikában folytatott. A Bismarck által nagy gonddal felépített orosz kapcsolatokat Vilmos rögtön trónra lépése után romba döntötte, mikor elutasította a német-orosz szövetségi szerződések megújítását. Ez azt eredményezte, hogy a németek legnagyobb, és tulajdonképpen egyetlen igazi ellensége, Franciaország, rögtön kihasználta a németek által tálcán kínált lehetőséget, és szorosabbra fűzte kapcsolatait az oroszokkal. 1897-ben hivatalosan is létrejött a francia-orosz szövetség, és Németország ezzel két tűz közé került. Az orosz előretörést azonban az angolok is aggályosnak ítélték meg az európai hatalmi egyensúly szempontjából. Hogy ellensúlyozzák ezt, a britek az 1890-es évek végén négy ízben is szövetségi ajánlatot tettek a németeknek. Nagy megdöbbenésükre azok, érdemi indoklás nélkül, mind a négy alkalommal elutasították azt! Utólag is nehéz megérteni, hogyan követhetett el a német diplomácia ekkora ostobaságot. II. Vilmos, és országának teljes lakossága meg volt győződve arról, hogy a német császárság a világ vezető nagyhatalma, mindenre képes, és semmi sem jelent számára leküzdhetetlen akadályt. De hogy egyedül, szövetségesek nélkül is képes dacolni az összes többi nagyhatalommal, ez már olyan elképesztő tévedés, amire nem lehet mentséget találni. A roskadozó, impotens Ausztriát maguk a németek sem tekinthették erős támasznak. Az angol szövetség számukra mennyei manna volt, és gondolkodás nélkül, két kézzel kellett volna kapniuk utána. Azzal, hogy ezt nem tették meg, megnyitották az utat az angol-francia összeborulás felé. A két régi ellenség 1904 április 08-án írta alá az együttműködési egyezményt, amit három évvel később követett a pétervári angol-orosz szerződés. Ezzel Németország körül bezárult a kör, létrejött az antant. És erről kizárólag csak maguk a németek tehettek.

Az utólag mindig oly borzasztóan okos történészek előszeretettel írnak mély értelmű, magvas értekezéseket arról, miért volt elkerülhetetlen a nagyhatalmak közötti leszámolás, és az első világháború. Az ilyen utólagos bölcsességek azonban szerintem, mint általában, ezúttal sem igazán meggyőzőek. A németek és a franciák közti leszámolás minden bizonnyal valóban elkerülhetetlen volt, erre mindenki számított és mindenki készült rá. Az azonban már egyáltalán nem volt szükségszerű, hogy ebbe a konfliktusba a többi nagyhatalom is belekeveredjen, és hogy az ekkora kataklizmába torkolljon. A németek rendkívül ostoba módon viselkedtek, és maguk ellen fordítottak szinte mindenkit, ez azonban még nem járt volna feltétlenül azzal a következménnyel, hogy a sértődött riválisok háborút indítanak. A franciákon kívül senkinek nem volt igazán komoly leszámolnivalója Németországgal, és a háborús fenyegetőzés leginkább csak a politikai előnyök megszerzése végett folytatott halandzsázás volt, nem komoly fenyegetés. Az angolok jobb meggyőződésük ellenére álltak a franciák és az oroszok mellé, igazából szívesebben léptek volna szövetségre a németekkel. Semmiképp sem léptek volna háborúba a franciák oldalán, pusztán csak azért, hogy azok revánsot vegyenek az 1870-es vereségért. És ha Anglia nem támogatja őket, valószínűleg az oroszok sem mertek volna háborúba lépni. Miután Angliában elmúlt a német flottaépítési program miatt gerjesztett pánik, a két fél között ismét lassú közeledés indult meg. A közvetlenül az első világháború előtti időszakot a kortársak valójában a háborús feszültség enyhüléseként élték meg, és senki sem gondolta volna, hogy a nagyhatalmak egy isten háta mögötti, jelentéktelen kis balkáni királyság miatt fognak rövidesen egymásnak ugrani.

Azonban volt egy diplomácia, amely még a németekénél is ostobább volt. Az osztrák-magyar. A Monarchia külpolitikája a háború előtti évtizedekben a németekéhez hasonló ámokfutást hajtott végre, maga ellen fordítva szinte valamennyi szomszédos országot, és a többi nagyhatalmat. Ráadásul a belpolitikai helyzet is felettébb ingatag volt, főleg a megerősödő nemzetiségi, szeparatista mozgalmaknak köszönhetően. Ez utóbbiak közül főként a pánszláv mozgalom okozott sok kellemetlenséget Bécsnek. A mozgalom egyik fészkének a szomszédos Szerbiát tekintették, és már régóta vártak valamilyen ürügyre, melynek segítségével leszámolhatnak a veszélyes izgatókkal. Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolása kiváló casus bellinek ígérkezett. Egyébként a közutálatnak örvendő trónörökös halála a legkevésbé sem borította gyászba a Monarchia népeit, inkább megkönnyebbülést éreztek a trónra alkalmatlannak tartott főherceg halálhírét hallva. Maga Ferenc József is a következőképpen kommentálta a szarajevói hírt: ”A Gondviselés ismét jóvátett egy tévedést, melyet nekem nem állt módomban helyrehozni.” (Megjegyezném, Ferenc Ferdinánd, minden hibája mellett is, szinte modern, felvilágosult ember volt Ferenc Józsefhez képest. A Monarchia valószínűleg nem járt volna rosszul a trónra lépésével.) Úgy gondolva, az időpont kiváló egy szerbek elleni kis győztes háborúhoz, a Monarchia -valószínűleg nem teljesen alaptalanul- azonnal Szerbiát vádolta meg a gyilkosság megszervezésével és előkészítésével.

Július 23-án egy olyan ultimátumot adtak át a szerbeknek, melyben követelték a merényletért az osztrákok szerint felelős szerb katonatisztek letartóztatását, illetve szolgálatból való elbocsátását, a Narodna Odbrana nevű szervezet feloszlatását. További követelések voltak, hogy a szerb kormány hivatalosan is ítélje el a szarajevói merényletet és a nacionalista izgatást, valamint, hogy a szarajevói merénylet szerb szálainak kivizsgálásában osztrák nyomozók és tisztviselők is részt vehessenek. Mindezen követelések teljesítésére Szerbia 48 órát kapott. A feltételek a megszabott határidőn belül nyilvánvalóan teljesíthetetlenek voltak, és az ultimátum célja elég egyértelműen az volt, hogy ürügyet teremtsenek vele a fegyveres leszámolásra. G. B. Show a következőképpen vélekedett az osztrák ultimátumról: „A Szerbiához intézett ultimátum háborodott ötlet volt, nagyobb bűn, mint a gyilkosság, amely előidézte.” A szerbek kétségbeesetten próbáltak valahogy kikecmeregni a csapdából. Egy meglehetősen megalázkodó hangú válaszjegyzékben a Monarchia minden feltételét elfogadták, kivéve azt az egyet, hogy a gyilkosság ügyében az osztrák hatóságok szerb területen is vizsgálódhassanak. A német császár, II. Vilmos, a következőképpen értékelte a szerb választ: „Ragyogó teljesítmény… Nagy erkölcsi siker Bécsnek, ezzel viszont megszűnik minden ok a háborúra.” Két nap múlva a Monarchia hadat üzent Szerbiának.

Oroszország, a szláv szolidaritás miatt már kezdetben védelmet ígért Szerbiának, és most mozgósításba fogott Ausztria ellen. A németek ezt nem hagyhatták szó nélkül, és bár alkalmatlannak tartották az időpontot a háborúra, úgy vélték, a szövetségesi hűség kötelezi őket, hogy kiálljanak a Monarchia mellett. Két napos határidőt szabtak az oroszoknak a mozgósítás leállítására, és miután ez nem történt meg, hadat üzentek Oroszországnak. Még a franciák sem szívesen léptek be a háborúba, de a németek megkönnyítették a dolgukat, amikor, meglehetősen ostoba módon, két nappal az oroszok után nekik is hadat üzentek. Az angoloknak semmi kedvük nem volt az egészhez. Szerbia sorsa a legkevésbé sem érdekelte őket, és legszívesebben az egészet francia-német belügynek tekintették volna. Amikor azonban a németek bevonultak a semleges Belgiumba, jobb meggyőződésük ellenére ők is hadat üzentek. (Belgium védelmében, ugyebár. Arról azonban nem tesznek említést a történelemkönyvek, hogy nem a németek, hanem a franciák voltak az elsők, akik -még a német hadüzenet előtt- benyomultak a semleges Belgiumba. Természetesen ők is csak Belgium védelmében…) Igazából senki nem akarta a háborút, talán csak a franciák, de még ők is csak később. Utóbb maga Lloyd George, a későbbi angol miniszterelnök is így vélekedett: „A vezető politikusok közül senki sem akarta igazán a háborút. Úgyszólván belecsúsztak, vagy még inkább beletámolyogtak és belebotladoztak, merő ostobaságból.”

Világos.

Akkor már csak az érdekelne, hogy ebből hogy következett ez:

"hány millió embert nyírt ki Kína......USa...hány millió négert irtottak ki azok a kedves kis európai államok..spanyol???francia???..és a csodálatos brittek...hány nemzetet tartottak kedves kis megszállásaik alatt.."

 

[ghostface]

Az orosz történelemről mondta egy nagyon bölcs ember:

Oroszország története egy csizmás láb,ami egy emberi arcon tapos.

Az orosz birodalomról,és Oroszország 20-ik századi történetéről, az orosz muzsikok,munkások,gulág-ra deportáltak,vagy az éhhalálra ítélt parasztok milliói tudnának mesélni,csak sajnos már a csontjaik sincsenek meg.

"Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos." idézet: George Orwell 1984 című regényéből.

https://www.citatum.hu/idezet/25750

https://hu.wikipedia.org/wiki/1984_(film,_1984)

 

[megazez]

Basszus még mindig van olyan aki azt hiszi, hogy a 84 az a szovjetunióról szól?

 

[molnibalage]

akkor vedd ki az 1....LOL....Akkor Németország ártatlan az 1 VH-ban...na ez az igazi MEGAGIGALOL

Világos.

Akkor már csak az érdekelne, hogy ebből hogy következett ez:

"hány millió embert nyírt ki Kína......USa...hány millió négert irtottak ki azok a kedves kis európai államok..spanyol???francia???..és a csodálatos brittek...hány nemzetet tartottak kedves kis megszállásaik alatt.."

A relativizálást ti kezdtétek. Pusztán azt a tárgyi tévedést javítottam ki, hogy Németország két világháborút robbantott ki. Tévedés. Az I. vh-t az OMM reakciója és végül hadüzenete váltotta ki.

 

[papajoe]

Az orosz történelemről mondta egy nagyon bölcs ember:

Oroszország története egy csizmás láb,ami egy emberi arcon tapos.

Az orosz birodalomról,és Oroszország 20-ik századi történetéről, az orosz muzsikok,munkások,gulág-ra deportáltak,vagy az éhhalálra ítélt parasztok milliói tudnának mesélni,csak sajnos már a csontjaik sincsenek meg.

Ne azonosítsátok az Oroszokat/Orosz embereket a szovjetúnióval,ha valakik megszívták a szu-t,az az Orosz nép,nagyon csúnya dolgok történtek a szu alatt a tagorszagokban,később nálunk is,de nekik volt a leg keményebb,ebben megegyezhetünk szerintem.
Nem lehet/kell "az Oroszokon" számonkérni a szu bűneit,hibáit már.
Nem mellesleg a szu,meg sztálin apóka max kisdobos lehet a nyugati gyarmatosítások mellett, tudom, egy ember halála is sok,de azért legfeljebb a cipőjét nézegetheti zavarában ha a dolgait a belga,francia,vagy az angolszász birodalmak viselt dolgai mellé tesszük.
Csak ugye az más,ha a nyugat teszi,mert akkor nem annyira halnak meg az emberek a giotin alatt, vagy a tea,gyapot,rizs,akármilyen ültetvényeken ölik meg őket,esetleg összefogdossák őket rabszolgának,egy másik kontinensre(pl),mert azok ugye fejlett országok,és nem verik magukat a földhöz,amígy nem nyugati alkatrészek is bekerülnek egy Orosz atomerőműbe....
Mert a piacgazdaság az nem bujkálhat a sötétben,az kérem úgy előjön,hogy vagy megvesszik az lng-t,vagy szét szankciózzák a konkurencia gázvezetékét építő cégeket.
Bezony,a demokrácia elől nincs menekvés!
Szánalom.

 

[rejsz felügyelő]

Moszkva, 1960-as évek-2019.