Érdekességek a világ országaiból

Ez a műszerfalmegoldás nagyon menő:
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=IIdmh9f7n_I
 
Soha nem vágtam mit esznek az ion-hajtóműveken. Abba is anyag kell, amit kilökjön, másképp nem mozdul el a test. Az, hogy lassabban gyorsít de hosszabb ideig engem nem vígasztal, gyorsíthatna ugyanígy rövidebb ideig de nagyobb erővel.

Az elérhető sebesség tekintetében nagyságrenddel különböznek. De Lord Gazember videója erre rá is mutat.
 
Akkor miért nem használják a földközelben keringő műholdak pályán tartására? Azok ugy-e folyamatosan lassulnak a ritka légkör miatt, így hetente vagy havonta pályakorrekcióra szorulnak. Aztán 3-5 év mulva lesz belőlük űrszemét vagy meteor amikor kifogy az üzemanyag és nem lesz amivel korrigálják a pályát. Ehelyett egy ionhajtómű a maga kis tolóerejével pl egy napot gyorsítaná fent, amivel ellenne kb egy hétig, s így fent lehetne 10-20 évet is tartani egy műholdat.
 
Lehet ha drága, vagy sérülékeny, megbízhatatlan, stb. A hagyományos hajtómű nem nagy valami, egy bomba az egyik oldalán egy lyukkal, 5000 éve is gyártották már. Ha hagyományos hajtóművekkel évekig fenn tudják tartani a megfelelő pályán a műholdat, akkor ennek is a folyamatos vagy majdnem folyamatos járatása fenn kell tudja tartani hosszabb ideig, amennyiben igaz ami a fenti animáción látható volt.
 
Egy ismeros arc.:)
A kép 1992-ben készult, Dnyeszter mente
_pgeaHAVfIg.jpg
 
Akkor miért nem használják a földközelben keringő műholdak pályán tartására? Azok ugy-e folyamatosan lassulnak a ritka légkör miatt, így hetente vagy havonta pályakorrekcióra szorulnak.

Azért nem, mert LEO-n a pályakorrekciókhoz nem elég nagy a tolóerejük az ionhajtóműveknek. Orientációs hajtóműnek viszont gyakran használják műholdakon is.
 
<blockquote rel="joker">Akkor miért nem használják a földközelben keringő műholdak pályán tartására? Azok ugy-e folyamatosan lassulnak a ritka légkör miatt, így hetente vagy havonta pályakorrekcióra szorulnak.

Azért nem, mert LEO-n a pályakorrekciókhoz nem elég nagy a tolóerejük az ionhajtóműveknek. Orientációs hajtóműnek viszont gyakran használják műholdakon is.</blockquote>

Ennek így semmi értelme. Ha a hagyományos hajtóművel 3-5 évig pályán tudnak tartani egy műholdat, úgy, hogy néha bekapcsolják, és egy ugyanakkora ionhajtóműből és üzemanyagmennyiségből ki tudnak hozni többször annyi tolóeről pár év működtetéssel, akkor egy folyamatosan működő ionhajtómű minimum pályán kell tudja tartani a műholdat.
 
Föld körül a pályamódosításokhoz, főleg LEO-n, pár mp-es/perces ablakok vannak, és akkor kell a kraft. Erre nem elég az ionhajtóművek pár tucat/száz mN tolóereje.
Az ionhajtómű orientációhoz remek, vagy ha van bőven idő, és lehetőség, hogy folyamatos üzemben, sokáig menjen. Pl. a bolygóközi térben.
 
Föld körül a pályamódosításokhoz, főleg LEO-n, pár mp-es/perces ablakok vannak, és akkor kell a kraft. Erre nem elég az ionhajtóművek pár tucat/száz mN tolóereje.
Az ionhajtómű orientációhoz remek, vagy ha van bőven idő, és lehetőség, hogy folyamatos üzemben, sokáig menjen. Pl. a bolygóközi térben.

Nem módosításra használnám, hanem a pályán tartásra. Nem akarom szökdöstetni, hogy hagyom lassulni x időt, ami ellensúlyozására pár másodperc alatt kell mondjuk 10 kN erő, aztán egy hét mulva megint. Hanem inkább 0,1-0,5N erővel mondjuk naponta egy-két órát égetném a hajtóművet, ezzel folyamatosan a pályán tartanám.
 
Hanem inkább 0,1-0,5N erővel mondjuk naponta egy-két órát égetném a hajtóművet, ezzel folyamatosan a pályán tartanám.

Ez nem így működik orbitális pályán. Folyamatos, kis tolóerejű égetéssel legfeljebb valamivel elliptikusabbá lehet tenni a pályát, de transzferhez (pl. alacsonyabbról magasabb pályára) utána muszáj apogeumban a sebességet hirtelen módosítani, erre pedig nem optimális az ionhajtómű, mert rövid időablakban van szükség nagy tolóerőre.
 
Úgy is mondhatnám, hogy a mindenféle halivúdi filmekben látható dolgoknak (beleértve az Arany Fészpalm nagydíjas Gravitációt) nem sok közük van a valósághoz.
Nem lehet izomból, vagy biciklizve csak úgy átröppeni egyik pályáról a másikra. Az égi mechanika komisz, és nem kompatibilis a józan paraszti ésszel.
 
Egyébként jobban utánaolvasva valójában már a '60-as évektől kezdve kísérleteznek elektromos pályakorrekciós hajtóművekkel műholdakon, és jelenleg is van pár eszköz, ami használnak ilyen erre a célra. Szóval tulajdonképpen nyitott kapukat döngetsz, joker. :)

Az ISS-hez is volt terv valami ilyesmi, nagy hajtóműre, de mindig csúszik a projekt.
Az ISS pályakorrekcióihoz évente 7 tonna rakéta-üzemanyagot használnak el. Egyes modulokon vannak megfelelő hajtóművek, valamint a Progresszt használják még erre a célra.
 
<blockquote rel="joker">Hanem inkább 0,1-0,5N erővel mondjuk naponta egy-két órát égetném a hajtóművet, ezzel folyamatosan a pályán tartanám.

Ez nem így működik orbitális pályán. Folyamatos, kis tolóerejű égetéssel legfeljebb valamivel elliptikusabbá lehet tenni a pályát, de transzferhez (pl. alacsonyabbról magasabb pályára) utána muszáj apogeumban a sebességet hirtelen módosítani, erre pedig nem optimális az ionhajtómű, mert rövid időablakban van szükség nagy tolóerőre.</blockquote>

Nem akarok transzfert, a lényeg a pályántartás a legtöbb műholdnál.
 
Az Avtovaz nyilvánosságra hozta az új Lada XRay árát . Felszereltségtol fuggoen 589 000-700 000 Rubel, ami mostani Rubel/Euro árfolyamon kb 7000-8000 Euro.Ilyen áron nem kapni SUV-t Europában.Ha behozzák lehet, hogy veszek egyet.:)
2.jpg