F-16 Fighting Falcon (General Dynamics/Lockheed Martin)

[molnibalage]

Nah, mivel az F-111 kapcsán ki lett vesézve a gépek nukis csapásmérő képessége, akkor LO-LO profilra megnéztem az F-16-ost is. Jobb híján az F-16CJ-re, amiből lehet mondani ezt-azt az F-16A-ra is.

Szóval a gép.
F-16CJ
1 x B61
2 x 370 USD póttartály
2 x AIM-9

Picit mindenhol kerekítek, az a 10,20 100 font whatever kategória.

• Üres tömeg. 20200 lb, (ebben a fel nem használható keró is benne van, wingtop launcher, olaj és pilóta)
• Belsó keró. 7100 lb
• 2x370 gal 2x2500 = 5000 lb, függesztőkkel a DI = 2x8 + 2x27 = 70
• B61 720 lb, DI = 10 (Mk-84-es DI-t vettem alapul)
• 2xAIM-9 2x200 lb, DI benne van a gép alap kialakításában

------------------------------------------
12100 lb üzemanyag
33500 lb felszálló tömeg

DI = 100 becsüljük felül, oszt lesz ami lesz. Így könnyebb számolni.

Felszállásra nincs a manualból adat, de full utánégetéssel ez asszem kb. 400 font a BMS 4.34 alapján értékei alapján. Ami egy piszok pontos szimulátor amúgy.
Legyen 700 font tartalék, amit nem használ fel, pontosabban nem számolunk vele, marad tehát 11000 font, de ettől a pótos ledobása előtt még kb. 4500 font van.

Felszállás után 32,2 ezer font tömeg.

• Amíg van póttartály és B61 addig , 510 csomó (950 km/h) megeszik 9000 font/óra kerót a gép.
• Pótos eldobása után DI = 50 is felső becslés, akkor 28 ezer font táján van a gép tömege, 510 csomóval 7900 font/óra
• Bomba és pótos nélkül DI = 0, 510 csomóval 6800 font/óra.

Azért vettem 510 csomót, mert ez kb. 1000 km/h, amit a Szu-24-nél vizsgáltunk. Ha csak 480-ra lassít a gép, akkor a sebesség -6%, miközben a fogyasztás -11%, tehát úgy jó 5%-kal nőne a hatósugár. 450 csomóra lassítva még szebb dolgok jönnek ki. Gondolom Szu-24-nél is lehet, hogy ezzel jobb érték lenne elérhető.

665 km jött ki az F-16CJ-re, ami nehezebb, mint az F-16A volt, a keró mennyiség meg azonos. Bár ebben PW-229 van.

Ja, és a DI (légellenállás) mindenhol felül van becsülve, mert valójában DI = 80 lenne az elején és nem 100, és pótos dobás sem DI = 50, hanem DI = 10 tája. Szóval ez inkább 700 km tája és 10% tartalék üzemanyag van a felszálláshoz képest.

De ez 9 tonnás gép és messzebbre repül, mint a 12 tonnás Szu-22M3, amire 570 km jött ki. Sőt, ez a Tornadoval azonos érték. Persze az F-16-ban nincs terepkövető radar és nem kétszemélyes, tehát ezt éjszakai is megcsinálja a Tornado. Az F-16 meg csak nappal és megfelelő látási viszonyok esetén.

Az mindenesetre látszik, hogy Osirak elérése LO-HI profillal éppen csak belefért az F-16A-val és biztosan lassabban mentek és asszem el is dobták a pótosokat. Arra is jópofa lenne egy számítás...
Csak kéne hozzá pontos útvonal a távolságok miatt.


Ezeket használtam fel.

 

[molnibalage]

A fenti számítás egyébként viszonylag könnyen bővíthető, ha lassabb, de azért viszonylag gazdaságos sebességre készülne a számítás. Ha ismertnek tételezzük fel a baráti terület feletti repülést, akkor a max. range, a táblázat alján levő sebességek érvényesek. Akkor baráti terület felett a 9000 és 6800 font/óra fogyasztás helyett, ha tényleg cammogva gazdaságosan repülnek a gépek, akkor sokkal kisebb értékek vannak, kb. feleakkorák.

Megnéztem 152 km és 315 km baráti terület feletti értékre is.

Jól látható, hogy a 665 km-hez képest sok baráti terület feletti repkedéssel LO-LO-LO profillal 740 km-re nő a hatósugár, kb. feleannyi baráti terület esetén is 704 km-re nőtt.

Viszont ebből még egy dolog jól látható, hogy micsoda erősokszorozó a levegőben történő üzemanyag felvétel főleg, ha az ellenfél gépei eleve rosszabbak ezen a terén. Amíg azok állandóan lesik az üzemanyagmérőt, addig közepes magasságon megtankolt és onnan indult vadászgép jobb fogyasztással kb. teljes lelki nyugalommal repülhet.

Képzeljük el ezt egy F-16C v MiG-29 9.12 esetén ahol kb. 30 %-kal kisebb az utántöltés nélküli hatósugara a MiG-nek. Ha a Vipera megengedni azt a luxust, hogy eldobja a két "tököt", akkor is a légiharc elején, ha belső keró nem fogyott el, akkor annyi kerója van, mit a 29-esnek felszállás előtt pótos nélkül... És, ha még nagyon égeti is a kerót a Vipera, akkor neki nem hazáig vagy az első kitérő reptérig kell elvergődnie, hanem csak a tanekerig, ami aztán tiszta géppel, kb. a "világ végére" is haza repteti.

 

[molnibalage]

Ennek a számításnak a kimaxolása az lenne, hogy a 300 km-es saját terület változatnál akkor milyen magasságig éri meg emelkedni, tehát HI-LO-HI esetén mi jönne ki.

A 300 km nem hasra lett felvéve, a Benelux-NSZK táján levő támaszpontok és az NDK határa között nagyságrendileg 300 km van, de azért illik már előtte lesüllyedni.

 

[molnibalage]

Na, akkor gondoltam megnézem, hogy Osirak ellen mit csinálhattak.

A fenti számítások néhány százalékban pontatlanok, véletlenül az 300 gallonos CL pótos üzemanyag mennyiségével, de a 370 gal légellenállásával számoltam. A póros dobása előtt 1000 fonttal több keró lenne a gépekben. Mivel F-16A-1-1 manualom nincs ezért az F-16CJ az alap most is. Mivel itt az útvonal kb. ismert ezért visszafelé számolom, hogy mit csinálhattak.

Eszerint hazafelé 12 km magasan repültek.

Közelítő útvonal, viszont van rajta idő, hogy mikor mi történt és kb. hol dobhatták a pótosokat. Bár az nem világos, hogy miért egy hely van, amikor 3 db pótost vittek, mert előbb a CL és utána a két szárnypótos jön.

Mivel számolok?

• Felszállás.
  
• 1060 km az út oda végig kis magasságon.
• A helyszínen a csapásmérés igénye.
• Emelkedés 12 km-re
• Repülés haza az emelkedést levonva.

Szóval a gép.
F-16CJ
2 x Mk-84
2 x 370 USG póttartály (üresen 530 font)
1x 300 USG póttartály (üresen 400 font)
2 x AIM-9

Picit mindenhol kerekítek, az a 100-500 font tömeg a kit érdekel kategória a táblázatok és interpolálás során.

• Üres tömeg. 20200 lb, (ebben a fel nem használható keró is benne van, wingtip launcher, olaj és pilóta)
• Belső keró. 7100 lb
• 2x370 gal 2x3000 = 6000 lb, függesztőkkel a DI = 2x35 = 86 (mivel a 3/7-en van Mk-84 az indukált ellenállás miatt nagyobb.)
• 1x300 gal 1x2400, DI = 18 (itt is nagyobb érték az indukált ellenállás miatt)
  
• 2xMk-84, a bombák tömege 2000 font DI = 9, de a függesztő pilonoké 280 font és DI = 15. Tehát 2x(2000+280) lb a tömeg és DI = 2x(9+15).
  
• 2xAIM-9 2x200 lb, DI benne van a gép alap kialakításában

------------------------------------------
Tehát a légellenállás
Felszállás után - 136
2xpótos és bombákkal - 118
bombákkal - 48
bombák nélkül - 30

A keró mennyisége 15600 lb.
A felszállás kb. 1100, a diagram szerintit értékből levontam, mert az 2500 lábig emelkedést is tartalmaz, ami itt nem igaz. Nem emelkedtek fel tudtommal addig.
A gépeket asszem a pályavégen is megtankolták, ezért nem számoltan indítás és gurulási veszteséggel. 200 font volt legfeljebb a tankolás utáni veszteség a pályán.

A gépen levő keró:
Felszállás után - 14500 lb
2xpótos és bombákkal -13200 lb
bombákkal - 7100 lb
bombák nélkül - ez már kiadódó érték lesz ezzel repül majd haza gép

A gép tömege
Felszállás után - 41000 lb
2xpótos és bombákkal - 39000 lb
bombákkal - 33000 lb
bombák nélkül - ez már kiadódó érték les, az üzemanyag miatt, ezzel repül majd haza gép

• Az tüzelőanyag fogyasztást és a sebességet kettős interpolációval határoztam meg. Először a tömegek miatt 38 és 42 ezer fontnál, DI = 100, majd ugyanezt DI = 150-nél. A két DI-re kapott értéket interpoláltam. Mindenhol ezt csináltam, ahol kellett.

• A DI = 48-nál a DI = 50-et vettem és a DI = 30-nál a DI = 25 átlag, mert ennél nagyobb bizonytalanság van sok helyen.

Ezt most nem vezetem le mind diagrammal, de ha valakinek kell az Excel, akkor feltölthetem és abban a használt táblázatok is benne vannak.

Az eredmény.

Hát, a fenti ábráknak helyenként ellenmond, de azt is elmondom, hogy mi lehet az eltérés.

• F-16A helyett ez F-16CJ és PW-229-es hajtómű, aminek fajlagos fogyasztása nem tudom, hogy jobb-e.
  Viszont az F-16CJ úgy asszem jó 1 tonnával nehezebb, mint az F-16A volt, ami azért valljuk be szintén nem mindegy.
  
  
• A standard légkörrel számoltam. A bibi az, hogy a bevetést 1981. nyár közepén repülték. Az minden, csak nem standard légkör ott, ami rontja a fogyasztást.
  
• A póttartály eldobási pont sehogy nem stimmel az ábrán. A 300 gal pótossal 166 km az túl rövid, a 2x370 gal távolsága meg 750 km. Az ábrán meg kb. 350-400 km-nél van a pont. Szerintem ezt csak felvéste valaki hasra. Ekkora eltérés sehogy sem jöhet ki.
  (Mondjuk olyan ábrát is láttam már, ahol légi utántöltést (!) mutattak szaúdi légtérben...)
  
• Nálam a teljes repülési idő nincs 3 óra sincs, addig odafent 16:55 felszállás és 19:00 landolás, ami átlagosan a köteléket nézve kb. 3 óra. De lásd fent, más légkör, más gép, más fogyasztás, más sebesség. Az eltérés kb. 13 perc, ha a kötelék teljes felszállási időt és leszállást nézem, mert az igen sűrűn is 5 perc. Aki utoljára szállt fel, utoljára landol, mert a többi gép bevárta őket.
  
  
• Illetve 40 ezer lábról alapjáraton is piszok messzire elmegy a gép, tehát valójában nem kell pont támaszpont fölé érni. Viszont a legjobb siklószám az lassabb sebességnél van, tehát a hazafelé út ezzel hosszabbodik, de cserébe kerót spórolnak.
  
  
• Így jött ki 13 200 font keró a végére. Viszont a táblázatban nincs a támadás igénye, mert az több elemből tevődik össze:
  
  
  
  1. Gyorsítás a horizont szélén 350-ről 550 csomóra.
  2. Az ugrás fel támadáskor.
  3. Lelépés az erőmű közeléből.
  
  1. Látható, 550 csomóval hasítottak az ugrás előtt. Tehát a támadásnál sanszosan a horizont alól előmászva már ez ment, mert nagyon, de nagyon nem mindegy, hogy 355 vagy 550 csomóval tették meg az utolsó 35-40 km-et a reakció idő miatt. Ott viszont a fogyasztás megint van +200-300 font az útvonalrepüléshez képest, a fajlagos fogyasztás kb. a duplája 550 csomónál az 355-höz képest. Az utánégetős gyorsítás 350 csomóról 550-re az az FM szerint DI = 50 és 28 ezer font tömeg táján 200 font keró.
  
  2. Erre jött még az ugrás, amit ami a videó alapján volt vagy 15 sec, ami 1/4 perc, tehát kb. 300 font.
  
  3. Majd a támadásból kivezetés és még kis emelkedés, az is vagy 15 sec, ami 1/4 perc, tehát még 300 font.
  
  Az kis magasságban M0,6-M0,8 táján 60 ezer font/óra üzemanyag igényű az FM szerint. Az percenként 1000 font...! Az utánégetőzés alsó hangon 600 font.
  
  A teljes támadás tehát elvitt vagy 800-1000 fontot.
  
  
• Így a történet vége az, hogy a a fogyasztás már a 14000 font értéket karcolgatja a táblázatban szereplő rakódó értéknél, de párszáz fontot spórolhattak, amikor már alapjáraton vitorláztak le. jordán határ közelében, ha ezt be merték vállalni. Azt jelenti, hogy a leszállásra és a tartalék volt összevissza 800-1200 font, ha volt és a gépekben van ki nem fogyasztható mennyiség is.

Hát, ez igen szűk volt akárhogyan nézem. Az F-16 gépeknek lényegében semmi tartaléka nem volt. Ha vadászgépekkel találkoztak volna össze, akkor csak az F-15-ösökön múlt volna szinte minden.

Az viszont egy érdekes kérdés, hogy miért nem az F-15 gépek mértek csapást. Mert igaz, hogy csak 1xMk-84-nel a CL helyen, de két pótossal azok hatósugara sanszosan elég volt hozzá sokkal kényelmesebben. Itt az lehet a faktor, hogy akkor feleannyi bombához is 8+6 = 14 db F-15 kellett volna. 8 visz bombát, 6 gép a kíséret. Ha balül sül el az akció, akkor a legrosszabb forgatókönyv esetén az F-15 flotta több, mint a fele ott maradt volna. 23 db F-15A és 2 db F-15B-t szereztek be az izraeliek addig.

Hm, ez önmagában lehetett volna egy rövid cikk is diagramokkal. Ha van rá igény...
Jövőre lesz 40 éve...

 

[molnibalage]

Egy dolog jutott eszembe, lehet, hogy a pótosokból egyszerre jön a keró, ezért csak akkor dobható, ha mindhárom mennyisége elfogyott, de ezt most így gyors ellenőrzéssel nem tudtam megtalálni az FM-ben. A ledobási pont akkor sem stimmelne...

 

[molnibalage]

Egy dolog jutott eszembe, lehet, hogy a pótosokból egyszerre jön a keró, ezért csak akkor dobható, ha mindhárom mennyisége elfogyott, de ezt most így gyors ellenőrzéssel nem tudtam megtalálni az FM-ben. A ledobási pont akkor sem stimmelne...

• Na, közben Hpasp megnézte. Valóban a törzs alatti pótos fogy ki először, jól emlékeztem régi szimes múltamból.
  
  
• Az odarepülés ideje egyébként nagyon pontosan kijött, 98 perc, az a fenti térképen 15:55-17:35 meg 100 perc. Hazafelé úton egyre sanszosabb az, amit feltételezhettem, hogy lehet, hogy lassítottak az ereszkedésnél. Meg, hát az egész útvonal feltételezés, lehet, hogy itt-ott tettek kisebb kitérőket.

Ami miatt fontosnak érzem a példát az, hogy a jelen rendszerekre vonatkozó vad találgatások előtt érdemes mindig megnézni, hogy régen mi volt és mi kellett hozzá. Aztán egy reality check mehet az alapján, hogy mi tűnik hihetőnek. Mert egy ilyen modell is jobb, mint a semmilyen modell.

 

[molnibalage]

Csak a számítás van elbaszva...
Véletlenül a póttank teljes tömegét vettem kerónak. Hülye vagyok...
Itt véletlenül a per jel bal oldalát néztem a tömeg miatt és elfelejtettem, hogy...

A lenti érték van.

• A teljes keró mennyiség így csak kb. 14200 font. Upsz.
  
  
• A végig kisebb tömeg picit javít a fogyasztási adatokon, de ez legfeljebb 2-3%, illetve a gép gyorsításához kevesebb keró kell támadásnál és az emelkedésnél is könnyebb a gép, mint F-16CJ esetén.
  
  
• Így az alapjáratos ereszkedés a végén inkább kényszerré válik.
  
  
• Ha valahol komoly ellenszelet kaptak volna, akkor ott lett volna a térdre ima...
  
  
• És teljesen érthető, hogy a beton végén miért tankolták meg. Az a kb. 300 font start-up és taxi mennyiség is nagyon kellett.

Szóval ez így istentelenül szűkös volt.
Ha szaddam kb. 50 km-mel odébb teszi és nincs az az ma már egyiptomi reptér, akkor nem igazán jön ki a matek, hogy hogyan érték el volna az F-16-osok, akkor legfeljebb az F-15 jöhetett volna szóba, de ki kéne azt is számolni.

Vagy a szír-jordán határ mentén...
Az jó 100 km-re rövidebb, de mennyivel rizikósabb...

 

[molnibalage]

Nah, akkor az utolsó crosscheck.

BMS4.34 szimulátorral Block 15-öt használva lerepültem a bevetést kb,18 fokos levegő hőmérséklettel. A játék modelljéről tudom, hogy 2-3%-on belül van. A másodvonalas F-15 Streak Eagle gépnél is csak úgy jött ki a valóság a rekordrepüléseknél, hogy a gép üres tömegét és az atmoszféra hőmérsékletét be kellett állítani télire, -10C tájára. Még az F-15A is ennyire pontos, pedig "másodvonalas gép" a modellezés terén. Az F-16 ehhez képest sokkal pontosabb, minden téren, nem csak 1G és útvonal repülgetés, meg tolóerő és légellenállásban pontos.

• Mivel a játékban F-16C kabin van és sajnos fontra pontosan mutatja a digi kijelző a kerót azonnal dobtam a pótost, amit tudtam, hogy üres. A valóságban azért mindkét estben ez 1-2 perc rátartást jelentene, ezzel nyertem kis kerót, de ez legfeljebb 200 font. Ennyivel lenne tovább nagyobb légellenállású a gép. Meg a pótosnak is van nem kifogyasztható mennyisége tudtommal. Ez viszont lehet akár 100-200 font is talán. Nem tudom.
  
  
• Viszont mivel egyedül repültem nem vártam meg mást, ezzel spóroltam megint max. 200 fontot, végig ideálisan repültem.
  
  
• A felszállás, 355 csomóra gyorsítás nem igényelt 1100 font kerót. Bőven elég volt a 600 font. Itt lőtt mellé nagyon a számolt modellem.
  
  
• Végig az F-16CJ számára számolt fuel flow értékeket repültem 100 méteren. Ez egyfelől rontott a valósághoz képest, ahol át kellett repülni 1200 méteres hegyek felett is, viszont az arab-félszigeten 500 km hosszon 500-800 méter feletti tszfm van, ami javítja a fogyasztás és csak a végén van tényleg 100-200 méter. Én végig 150 méter tszfm-on repültem.
  
  A fuel flow és a kapott sebesség 4-5 csomón belül volt a táblázatból interpolált értékekhez képest, ami fogalmazzunk úgy, hogy szerintem ütős.
  
  
• Elvileg 20 fok táján volt a külső hőmérséklet, ami, ha a valóságban 30 fok volt, azért felső becslést jelent. Akkor kicsit romlott volna a fogyasztásom.
  
  
• A bombázásnál megcsináltam az ugrást és még utánégetővel emelkedtem, ahogy a videón volt. Utána max MIL teljesítményen mentem fel 400 csomó TAS felett tartva végig 42 lábig. Talán nem volt meg a 40 sec utánégetés, csak 30, mert gyorsan elértem az 6 ezer láb táját.
  
  
• Hazáig 42 ezer lábon. A végén alapjáraton ereszkedtem a támaszponttól kb. 50 km-re. Tettem még egy kört, még egy kis utánégetős 180 fokos fordulót és leszálltam. 1400 font keróval álltam meg a pályavégen.

A valóságban nem tudni, hogy meddig mentek a gépek utánégetővel emelkedve és meddig max MIL-en, hogy javítsák az esélyt, hogy ha üldözné őket iraki vadász.
A fenti elhanyagolásokat nézve, amik hátrányok, ha bevárok elképzelt gépeket felszállás után, nem totál sterilen repülök akkor a szimulátorban is biztosan elveszik 400 font +, ha pótosok nem kifogyasztható mennyisége, ami ki tudja lehet, hogy 300 font. Ez meg bőven 1000 font alatti landolást jelent főleg, ha nem engedem meg a jordán terület feletti lassan alapjáratú ereszkedést.

Szóval ez alapján nekem használhatónak tűnik az F-16CJ manual is F-16A-ra jó közelítéssel, a PW-229-es hajtóművel erre a célra.

Ha a számolt modellben korrigálom a felszállási értéket és a támadás gyorsításnál nem utánégetőt feltételezek, akkor kijön vagy +500 font, ami nem fogy el és akkor igen közel lesz a szimulátor és számolás is.

Egy biztos. Komoly légi harc nem fért volna bele és menekülés esetén is nagyon kevés utánégető, de az is csak inkább emelkedés és 30 ezer láb felett, de ott is talán csak 2-3 perc.

 

[dudi]

Nah, akkor az utolsó crosscheck.

BMS4.34 szimulátorral Block 15-öt használva lerepültem a bevetést kb,18 fokos levegő hőmérséklettel. A játék modelljéről tudom, hogy 2-3%-on belül van. A másodvonalas F-15 Streak Eagle gépnél is csak úgy jött ki a valóság a rekordrepüléseknél, hogy a gép üres tömegét és az atmoszféra hőmérsékletét be kellett állítani télire, -10C tájára. Még az F-15A is ennyire pontos, pedig "másodvonalas gép" a modellezés terén. Az F-16 ehhez képest sokkal pontosabb, minden téren, nem csak 1G és útvonal repülgetés, meg tolóerő és légellenállásban pontos.

• Mivel a játékban F-16C kabin van és sajnos fontra pontosan mutatja a digi kijelző a kerót azonnal dobtam a pótost, amit tudtam, hogy üres. A valóságban azért mindkét estben ez 1-2 perc rátartást jelentene, ezzel nyertem kis kerót, de ez legfeljebb 200 font. Ennyivel lenne tovább nagyobb légellenállású a gép. Meg a pótosnak is van nem kifogyasztható mennyisége tudtommal. Ez viszont lehet akár 100-200 font is talán. Nem tudom.
  
  
• Viszont mivel egyedül repültem nem vártam meg mást, ezzel spóroltam megint max. 200 fontot, végig ideálisan repültem.
  
  
• A felszállás, 355 csomóra gyorsítás nem igényelt 1100 font kerót. Bőven elég volt a 600 font. Itt lőtt mellé nagyon a számolt modellem.
  
  
• Végig az F-16CJ számára számolt fuel flow értékeket repültem 100 méteren. Ez egyfelől rontott a valósághoz képest, ahol át kellett repülni 1200 méteres hegyek felett is, viszont az arab-félszigeten 500 km hosszon 500-800 méter feletti tszfm van, ami javítja a fogyasztás és csak a végén van tényleg 100-200 méter. Én végig 150 méter tszfm-on repültem.
  
  A fuel flow és a kapott sebesség 4-5 csomón belül volt a táblázatból interpolált értékekhez képest, ami fogalmazzunk úgy, hogy szerintem ütős.
  
  
• Elvileg 20 fok táján volt a külső hőmérséklet, ami, ha a valóságban 30 fok volt, azért felső becslést jelent. Akkor kicsit romlott volna a fogyasztásom.
  
  
• A bombázásnál megcsináltam az ugrást és még utánégetővel emelkedtem, ahogy a videón volt. Utána max MIL teljesítményen mentem fel 400 csomó TAS felett tartva végig 42 lábig. Talán nem volt meg a 40 sec utánégetés, csak 30, mert gyorsan elértem az 6 ezer láb táját.
  
  
• Hazáig 42 ezer lábon. A végén alapjáraton ereszkedtem a támaszponttól kb. 50 km-re. Tettem még egy kört, még egy kis utánégetős 180 fokos fordulót és leszálltam. 1400 font keróval álltam meg a pályavégen.

A valóságban nem tudni, hogy meddig mentek a gépek utánégetővel emelkedve és meddig max MIL-en, hogy javítsák az esélyt, hogy ha üldözné őket iraki vadász.
A fenti elhanyagolásokat nézve, amik hátrányok, ha bevárok elképzelt gépeket felszállás után, nem totál sterilen repülök akkor a szimulátorban is biztosan elveszik 400 font +, ha pótosok nem kifogyasztható mennyisége, ami ki tudja lehet, hogy 300 font. Ez meg bőven 1000 font alatti landolást jelent főleg, ha nem engedem meg a jordán terület feletti lassan alapjáratú ereszkedést.

Szóval ez alapján nekem használhatónak tűnik az F-16CJ manual is F-16A-ra jó közelítéssel, a PW-229-es hajtóművel erre a célra.

Ha a számolt modellben korrigálom a felszállási értéket és a támadás gyorsításnál nem utánégetőt feltételezek, akkor kijön vagy +500 font, ami nem fogy el és akkor igen közel lesz a szimulátor és számolás is.

Egy biztos. Komoly légi harc nem fért volna bele és menekülés esetén is nagyon kevés utánégető, de az is csak inkább emelkedés és 30 ezer láb felett, de ott is talán csak 2-3 perc.

Szóval ha utánuk mennek vagy rosszabb esetben eléjük akkor ha meg is nyerik a légi harcot elvesznek a gépek mert valahol Jordánia felett kifogy a kerozin?

 

[molnibalage]

Szóval ha utánuk mennek vagy rosszabb esetben eléjük akkor ha meg is nyerik a légi harcot elvesznek a gépek mert valahol Jordánia felett kifogy a kerozin?

Nagyjából igen. Vagy a vége tényleg az, ha jordán-izraeli határtól kb. 50 km-re kifogy a keró 42 ezer lábon, akkor onnantól fogva vitorlázás egy próbálkozás fér bele leszállásra.

Az F-15-ösöknek kellett volna akkor lekötni a támadókat, ha azok elbohóckodnak az iraki gépekkel csak 4-5 percig, akkor azok is annyi kerót elégetnek adott estben, hogy az akkori iraki rakétákat és pilótákat nézve talán leesik pár gép iraki oldalon és talán egy Sas és aztán mindenki megy a haza. Csak addigra az F-16-osok 550 csomóra gyorsítva már eltávolodtak 80 km-re. Ezt már nem dolgoznák le az iraki vadászok, vagy ha utánuk mennek, akkor az F-15-ösök lövik seggbe azt, aki azok utánuk menne őket megkerülve.

A kérdés persze az lett volna, hogy ha több iraki elfogó kötelék egymás után jön be 4-5 perccel, akkor meg a Sasokkal mi lesz...
De, egyik sem következett be. Felemelkedtek és hazarepültek. Ami valahol egészen elképesztő...

 

[molnibalage]

Ha van rá igény, akkor megpróbálhatom az F-15A-ra is számolgatni a fogyasztás értékeket. Amennyire látom az FM-ben, ami megvan ehhez megvannak a szükséges értékek. Illetve azt is lerepülhetem szimulátorban, de ezen gépek profiljáról kevesebb adatom van, hogy mit csináltak az F-16-osok támadása alatt és meddig.

 

[Horizon]

Nah, akkor az utolsó crosscheck.

BMS4.34 szimulátorral Block 15-öt használva lerepültem a bevetést kb,18 fokos levegő hőmérséklettel. A játék modelljéről tudom, hogy 2-3%-on belül van. A másodvonalas F-15 Streak Eagle gépnél is csak úgy jött ki a valóság a rekordrepüléseknél, hogy a gép üres tömegét és az atmoszféra hőmérsékletét be kellett állítani télire, -10C tájára. Még az F-15A is ennyire pontos, pedig "másodvonalas gép" a modellezés terén. Az F-16 ehhez képest sokkal pontosabb, minden téren, nem csak 1G és útvonal repülgetés, meg tolóerő és légellenállásban pontos.

• Mivel a játékban F-16C kabin van és sajnos fontra pontosan mutatja a digi kijelző a kerót azonnal dobtam a pótost, amit tudtam, hogy üres. A valóságban azért mindkét estben ez 1-2 perc rátartást jelentene, ezzel nyertem kis kerót, de ez legfeljebb 200 font. Ennyivel lenne tovább nagyobb légellenállású a gép. Meg a pótosnak is van nem kifogyasztható mennyisége tudtommal. Ez viszont lehet akár 100-200 font is talán. Nem tudom.
  
  
• Viszont mivel egyedül repültem nem vártam meg mást, ezzel spóroltam megint max. 200 fontot, végig ideálisan repültem.
  
  
• A felszállás, 355 csomóra gyorsítás nem igényelt 1100 font kerót. Bőven elég volt a 600 font. Itt lőtt mellé nagyon a számolt modellem.
  
  
• Végig az F-16CJ számára számolt fuel flow értékeket repültem 100 méteren. Ez egyfelől rontott a valósághoz képest, ahol át kellett repülni 1200 méteres hegyek felett is, viszont az arab-félszigeten 500 km hosszon 500-800 méter feletti tszfm van, ami javítja a fogyasztás és csak a végén van tényleg 100-200 méter. Én végig 150 méter tszfm-on repültem.
  
  A fuel flow és a kapott sebesség 4-5 csomón belül volt a táblázatból interpolált értékekhez képest, ami fogalmazzunk úgy, hogy szerintem ütős.
  
  
• Elvileg 20 fok táján volt a külső hőmérséklet, ami, ha a valóságban 30 fok volt, azért felső becslést jelent. Akkor kicsit romlott volna a fogyasztásom.
  
  
• A bombázásnál megcsináltam az ugrást és még utánégetővel emelkedtem, ahogy a videón volt. Utána max MIL teljesítményen mentem fel 400 csomó TAS felett tartva végig 42 lábig. Talán nem volt meg a 40 sec utánégetés, csak 30, mert gyorsan elértem az 6 ezer láb táját.
  
  
• Hazáig 42 ezer lábon. A végén alapjáraton ereszkedtem a támaszponttól kb. 50 km-re. Tettem még egy kört, még egy kis utánégetős 180 fokos fordulót és leszálltam. 1400 font keróval álltam meg a pályavégen.

A valóságban nem tudni, hogy meddig mentek a gépek utánégetővel emelkedve és meddig max MIL-en, hogy javítsák az esélyt, hogy ha üldözné őket iraki vadász.
A fenti elhanyagolásokat nézve, amik hátrányok, ha bevárok elképzelt gépeket felszállás után, nem totál sterilen repülök akkor a szimulátorban is biztosan elveszik 400 font +, ha pótosok nem kifogyasztható mennyisége, ami ki tudja lehet, hogy 300 font. Ez meg bőven 1000 font alatti landolást jelent főleg, ha nem engedem meg a jordán terület feletti lassan alapjáratú ereszkedést.

Szóval ez alapján nekem használhatónak tűnik az F-16CJ manual is F-16A-ra jó közelítéssel, a PW-229-es hajtóművel erre a célra.

Ha a számolt modellben korrigálom a felszállási értéket és a támadás gyorsításnál nem utánégetőt feltételezek, akkor kijön vagy +500 font, ami nem fogy el és akkor igen közel lesz a szimulátor és számolás is.

Egy biztos. Komoly légi harc nem fért volna bele és menekülés esetén is nagyon kevés utánégető, de az is csak inkább emelkedés és 30 ezer láb felett, de ott is talán csak 2-3 perc.

Ezt szívesen megnéztem volna Youtube-on.
Kellene egy olyan csatorna, ahol történelmi missziókat repülnek le, mindent tűpontosan, bemutatva, elmagyarázva, grafikonokkal, táblázatokkal, tuti függővé válnék.

 

[molnibalage]

Ezt szívesen megnéztem volna Youtube-on.
Kellene egy olyan csatorna, ahol történelmi missziókat repülnek le, mindent tűpontosan, bemutatva, elmagyarázva, grafikonokkal, táblázatokkal, tuti függővé válnék.

Dögunalmas lenne, de lerepülhetem újra és a acmi fájlt meg tudom osztani, amin látnád azt, hogy mit csináltam. Azt a Tacview ingyenes progival vissza tudod nézni, de az se mutatna semmi érdemlegeset, mert a pro változat, amim van, asszem az se mutatja a gépen levő kerót, de megnézem majd.

A repülés abból állt, hogy felszálltam, és a tenger felett kijelöltem 1060 km utat oda és 1000 km utat vissza. A robot repülte az irányt, én csak a gázt állította be a fuel flow alapján.Sajátos tapasztalat, hogy nem a sebességmérő, hanem a fuel flow a barátod, iszonyatosan pontosan be lehet állítani a fogyasztást.

Meg lehet fejleszteni a lerepülést, mert a terep adaottságok alapján akkor betehetem azt, hogy az elején átrepülök a hegyek felett, majd 500 km-en 700 méteren repülök és utána megyek le 150-re. Meg fentebb állítom a hőmérsékletet, stb.

Az útvonalrepülés egyes részeit videón megmutathatom és összevághatom, előtte a felszállás, a "harc", majd az emelkedés és leszállással.. Nem nagy trvuáj.

A Streak Eagle repüléseket is meg tudom mutatni, ha valakit érdekel...

 

[Nemerson]

https://twitter.com/i/web/status/1282858670552838144

 

[boki]

Lezuhant az amerikai légierő F-16 Viper gépe Új-Mexikóban. A pilóta katapultált, sérülésekkel kórházba szállították.

 

[Terminator]

WASHINGTON, July 23, 2020

The State Department has made a determination approving a possible Foreign Military Sale to the Government of Chile of equipment and related services for F-16 Modernization for an estimated cost of $634.70 million. The Defense Security Cooperation Agency delivered the required certification notifying Congress of this possible sale today.

The Government of Chile has requested to buy equipment and related services for F-16 Modernization to include: nineteen (19) Joint Helmet-Mounted Cueing Systems (JHMCS); six (6) inert MK-82 (500LB) general purpose bomb bodies; two (2) MXU-650KB Air Foil Groups (AFG); forty-four (44) LN-260 Embedded GPS/INS (EGI); forty-nine (49) Multifunctional Information Distribution System Joint Tactical Radios (MIDS JTRS). Also included are avionics and Mode 5 equipment and software upgrades, integration, and test; software and software support; ARC-238 Radios; Combined Altitude Radar Altimeters (CARA); Joint Mission Planning System (JMPS) support; Identification Friend or Foe (IFF) AN/APX-126 Combined Interrogator Transponders, cryptographic appliques, keying equipment, and encryption devices; weapon system spares and support; bomb components; High-Bandwidth Compact Telemetry Modules (HCTMs); secure communications and precision navigation equipment; aircraft displays; additional spare and repair/return parts; publications, charts, and technical documentation; integration and test equipment; U.S. Government and contractor engineering, technical and logistical support services; and other related elements of logistics and program support. The total estimated program cost is $634.70 million.

The principal contractor will be Lockheed Martin, Bethesda, MD. There are no known offset agreements in connection with this potential sale.

 

[molnibalage]

Ezek szerint volt 3 képernyős változat is? A múzeumban most 2 képernyős van.
https://www.nationalmuseum.af.mil/Upcoming/Photos/igphoto/2001511359/

 

[Terminator]

"Üveg" sólymok

 

[Terminator]

Have Glass V also for Spangdahlem F-16

On 30 July 2020, 480th Fighter Squadron's flagship F-16CM, serial 96-0080, returned from overhaul with SABCA at Gosselies (Belgium). It was a surprise to see the aircraft received the Have Glass V paintwork.

The Have Glass V (5th generation) painting is all about RAM (Radar Absorbent Material) and is made of microscopic metal grains degrading the radar signature of the Viper.

Included is a photo of 96-0080 in its previous livery. Looking forward to see more SP Fighting Falcons with the new "colours".

Credit photos: Adrian Stürmer

 

[arbalest]

Elvileg egy Viper szimulátor.

https://twitter.com/i/web/status/1289360303767949312