M
molnibalage
Guest
Még most sem érted meg azt, amit (n+1)^(n+1) alkalommal írtunk le. Mikor fogod már fel, hogy a NEZ és a DLZ is mindig csak becslés...? Most akkor megint írjam le, hogy miért...?
F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
Még most sem érted meg azt, amit (n+1)^(n+1) alkalommal írtunk le. Mikor fogod már fel, hogy a NEZ és a DLZ is mindig csak becslés...? Most akkor megint írjam le, hogy miért...?
Nem a fordulékonyságról beszéltem, hanem a tömegről és a légellenállásról, ami ha mást nem, akkor a hatótávot kitolná.
Ha semmilyen szenzor nem ér fel a fej fordulékonyságával, akkor a sok hülye fejlesztő nem tudom miért vert bele dollármilliárdokat és többszázezer munkaórát olyan sisakba és kamerákba, amivel a pilóta teljesen körbenézhet a gép körül, mintha az egész üvegből lenne. Ezek szerint ez a rendszer szart sem ér, mert úgysem tud lépést tartani a pilóta fejével.
nem is mondtam, hogy köze van, csak ha kiveszed a pilótafülkét pilótástól, katapultülésestől mindenestől, akkor tömeg és térfogat szempontjából is csökken a gép mérete, mivel a helyére a szoftvert futtató számítógép kell csak bekerüljön, ami sokkal kisebb.
de a sakknál meg tudták oldani, önmagukat vezető autókat is gyártanak és működtetnek balesetmentesen. Ez persze bonyolultabb, de a forrásaik is más dimenzióba mozognak.
M
molnibalage
Guest
M
molnibalage
Guest
Nem számottevő mértékben.
Látom nem érted. A DAS lényege, hogy az ember képességeivel kombinálva ad számottevő előnyt. UACV-be rakva nem sokat...
Nem számovettő mértékben és meglevő gépnél ez meg inkább probléma, mert a gép súlypontja úgy lett tervezve, hogy számol pilótával és annak létfenntartó és egyéb rendszereivel.
Mondom, a sakk egy teljesen matematikailag teljesen egyértelmű rendszer. Minden szabály és lehetőség definiálva van nincs félreértéelmezéi probléma. Az MI által vezetett akármi első buktája ott van, hogy mindenfél szenzor által gyűjtött, mért érétkelt és valamilyen módon értelmezett és értékelt adatból a valóság előállítása sem megy.
"Az MI által vezetett akármi első buktája ott van, hogy mindenfél szenzor által gyűjtött, mért érétkelt és valamilyen módon értelmezett és értékelt adatból a valóság előállítása sem megy."
Jól látod, ez tényleg nagyságrendekkel összetettebb probléma, mint egy sakktábla világának a leképezése. Ráadásul az egy egyszerű körökre osztott rendszer, a repülésnél viszont minden valós időben zajlik. A rengeteg beérkező adat értékelése nagyon komoly számítástechnikai kapacitást igényel, még célhardwerek felhasználása esetén is. Plusz a rendszernek folyamatosan alkalmasnak kell lennie az újabb és újabb érzékelők befogadására, hogy a technika ne avuljon el pár év leforgása alatt.
A probléma ezen része valószínűleg megoldható, sőt már számos megoldás született is rá. Sokkal komolyabb kihívás a kapott információk helyes kiértékelése és az ennek megfelelő döntések meghozása, a cél érdekében a megfelelő manőverek kidolgozása, nem kifelejtve, hogy menet közben folyamatosan technika, stratégiai és taktikai problémákkal, kívülről kapott parancsokkal, új célpontokkal, sérülésekkel színesedik a helyzet.
( Nem tudom, hogy hazánkban folynak-e ilyen jellegű szoftver kutatások, az biztos, hogy érdekes egy témakör. )
kb mit lát a google car: popsci.com/cars/article/2013-09/google-self-driving-car
Jól látod, ez tényleg nagyságrendekkel összetettebb probléma, mint egy sakktábla világának a leképezése. Ráadásul az egy egyszerű körökre osztott rendszer, a repülésnél viszont minden valós időben zajlik. A rengeteg beérkező adat értékelése nagyon komoly számítástechnikai kapacitást igényel, még célhardwerek felhasználása esetén is. Plusz a rendszernek folyamatosan alkalmasnak kell lennie az újabb és újabb érzékelők befogadására, hogy a technika ne avuljon el pár év leforgása alatt.
A probléma ezen része valószínűleg megoldható, sőt már számos megoldás született is rá. Sokkal komolyabb kihívás a kapott információk helyes kiértékelése és az ennek megfelelő döntések meghozása, a cél érdekében a megfelelő manőverek kidolgozása, nem kifelejtve, hogy menet közben folyamatosan technika, stratégiai és taktikai problémákkal, kívülről kapott parancsokkal, új célpontokkal, sérülésekkel színesedik a helyzet.
( Nem tudom, hogy hazánkban folynak-e ilyen jellegű szoftver kutatások, az biztos, hogy érdekes egy témakör. )
kb mit lát a google car: popsci.com/cars/article/2013-09/google-self-driving-car
amikor dekákat próbálnak csökkenteni mindenhol, akkor ne magyarázz, hogy nem jönne jól egy ruhástól 100 kilós pilóta-, a katapultülés, meg a belső kijelzők-, kapcsolók-, létfenntartó szeközök, stb hiánya. És kisebb lenne a légellenállása is.
Látom te nem érted, ha azok a rendszerek nem tudnak lépést tartani az emberi fej és szem mozgásával akkor csak hátráltatják a pilótát. Ha meg képesek lépést tartani vele, mert bármerre pillant azonnal azt látja, ami arra van mindenféle lag nélkül, akkor igenis az input oldal meg van oldva.
Nem vagyok repüllőmérnök, de gond nélkül meg tudnám oldani a tesztgépen a súlypont problémát, ha kivesszük a pilótát belőle. Amúgyis csak a tesztgép lenne pl egy régi F-16-os, ha kész a rendszer biztosan új gépet (is) építenének köréje.
Fennebb már írtam, vannak önvezető autók, sőt repülők, újabban a katonai pilóta nélküli gépeket tervezik beengedni civil légtérbe is, igaz nem tudom, hogy autómata módban-e. Rakétákat drónokról indítanak (persze a ravaszt a világ túlsó végén egy ember húzza meg), AA rakéta indítására is alkalmas vadász is lesz előbb-utóbb, főleg ami BVR támadásra képes.
M
molnibalage
Guest
A buborék kabin hiánya a légellenáláásra és max. állásszögre lenne pozitív hatással. A tömegcsökkenés 2-3% lenne vagy annyi sem. Ugyanis az emberi létfenntartó rendszer helyett több eletronika = több hűtés, a difi nem lenen túl nagy...
A DAS lényege, hogy kisegíti az emberi szemet és érzékelést ahol már gyengébb az ember. De ettől még nagy átlagan rugalmasságban nem múlja felül és az ember nélkül semmit sem ér a rendszer...
Tévedés. OIlyan önvezető autó van, amiből nem sporólható ki az ember és folyamatosan ellenőrző funkciója van és üzletben sem kaphatóak. Tesztüzemben működhetnek így....
A leghalványabb jelét sem látom annak, hogy a légiharcban az UACV kiszorítaná az embervezette gépeket. A hosszú őrjáratozású On-Call CAS coin környezetben jó az UACV, de egy klasszik nyílt háborúban ezek tűzereje és túlélőképessége gyakorlatilag 0 egy egyenrangú ellenfél ellen. Egy 30 éves MiG-29 is úgy szedett le pár éve egy kisméretű UAV-t, mint a pinty...
A jenkik által decken tesztelt gép is tudtommal cask csapásmérő, repteljesítménye talán egy 50+ éves A-6A gépét sem éri el...
joker
A megjelenített kép amit a pilóta lát az nem mozgó hanem fix kamerák képei amik úgy vannak elhelyezve,hogy folyamatosan figyelik gép környezetét buborékszerűen.Szóval van vagy 6-8 kamera a gépen ami teljes lefedettséget ad(pontosan azért amit molni próbál megmagyarázni:nem tud semmilyen szenzor olyan gyorsan mozogni mint a szem vagy a fejed).
A megjelenített kép amit a pilóta lát az nem mozgó hanem fix kamerák képei amik úgy vannak elhelyezve,hogy folyamatosan figyelik gép környezetét buborékszerűen.Szóval van vagy 6-8 kamera a gépen ami teljes lefedettséget ad(pontosan azért amit molni próbál megmagyarázni:nem tud semmilyen szenzor olyan gyorsan mozogni mint a szem vagy a fejed).
Nem erről van szó. Arról van szó, hogy a pilóta légiharc közben épp elég dologra kell, hogy figyeljen. A DAS meg a többi rendszer arra van, hogy információt adjon azokról az eseményekről, amik körülötte történnek. Nem azért, mert a pilóta képtelen erre, hanem mert ennél sokkal fontosabb dolga van, és sokkal hatékonyabb az a megoldás, ha egy külső rendszer jelzi a pilótának, hogy mi a szitu, az meg majd reagál. Szintén lényeges szempont, hogy ezek a rendszerek arról is információt adhatnak, hogy hova nézz. Ha jobbra balra kell pásztáznia a pilótának sokkal kisebb eséllyel vesz észre bármit.
A buborék-szerűen elhelyezett kamerákra és szenzorokra azért van szükség, mert a gépben ülő pilóta számára elég sok a holt-tér (a gép által kitakart terület). A látott kép és a szenzorok kijelzésének kiértékelése és az ebből következő tevékenység meghatározásának kihagyhatatlan eszköze a pilóta agya - amiben benne vannak a pilóta kiképzésének és a kiképző generáció tapasztalatai is! Egy bonyolult légiharchoz tartozó, folyamatosan, szinte másodpercenként változó légihelyzet kiértékeléséhez szerintem ma még semmiféle számítógép nem alkalmas. Tartok tőle, előbb leszokik az emberiség a háborúskodásról, mint hogy ilyen szintű mesterséges intelligenciát meg tudna alkotni (ill. tart a fene, jobb lenne majdnem mindenkinek) .
ML
M
molnibalage
Guest
Nem kell MI, elég megfelelően magas szintű automatizáltság, ami már majdnem intelligencia, de mégsem. Szerencsére a pilótáknak nem sok kreativitásra van szükségük (relatíve, és bocsesz pilóták). Nyugodtan kukázhatók. Ha valaki megnézi az Ender's Game-et. kb az a reálisan elérhető per pill. Szerintem semmi akadálya annak, hogy a legénységet egy irányítóközpontba száműzzük, és a valóban kritikus kevés döntést ott hozzák meg. cca 10 év és élőben fog ugyanaz menni - na jó, nem egy másik bolygón. Az adatlink korlátokat már gyakorlatilag megoldották, csak még q drága...
Egy Zskat filmmel érvelni egy technológia mellett..? OMG...
M
molnibalage
Guest
Továbbra is csak röhögök. Az Enderben egy kis gyökér irányított egy flottát. Jelenleg meg egy UVAC-t is több ember irányít. No comment....
Az Eneder's Game-t nem hoznám fel példának volt balszerencsém látni moziban.
Ráadásul eléggé elrugaszkodott rendszer volt kitalálva, ahol pár gyerek több ezer űrhajót rajban irányít. Én egy hangyányi realitást se találtam a filmben.
Amúgy pont egy ilyen szituációban mondja be az unalmast a számítógép, egyszerűen nem tudna szelektálni a túl sok bejövő adat között, ellenben az ember ki tudja választani a fontos információkat.
Ráadásul eléggé elrugaszkodott rendszer volt kitalálva, ahol pár gyerek több ezer űrhajót rajban irányít. Én egy hangyányi realitást se találtam a filmben.
Amúgy pont egy ilyen szituációban mondja be az unalmast a számítógép, egyszerűen nem tudna szelektálni a túl sok bejövő adat között, ellenben az ember ki tudja választani a fontos információkat.
Így van, mint korábban is írtam, fix vagy lassan mozgó felszíni célok ellen alkalmas a távvezérlésű rendszer, a tisztán programvezérlésű még erre se jó, legfeljebb felderítésre. A rendkívül gyorsan változó és tengernyi bejövő információt adó légiharc-helyzetkép elemzésére és értékelésére viszont tökéletesen alkalmatlan, és még valószínűleg hosszú évtizedekig az is lesz. Utána meg tartok tőle, nem lesz légiharc, mert ha Kína és India energia-igénye a mai ütemben növekszik, akkor addigra nem lesz kerozén sem. Tehát először is valami új elven működő hajtóművet kellene kitalálni ezekhez a csúnya "játékokhoz".
ML
M
molnibalage
Guest
Miért is...? A nukleáris erőforrásal bíró egységeken kívül minden szénhidrogán alapú tüzelőanyaggal megy. Semmi rendkívüli nincs abban, hogy ha van áram, akkor tudsz üzemanyagot csinálni.
3:05-től.
https://www.youtube.com/watch?v=uK367T7h6ZY
A kérdés csak az, hogy a technológia mennyire kompakt és mi a kapacitása ami elfér hajón. Ennyi.
Nem értek egyet. Javíts ki, ha tévedek (mert az tény, hogy nem nagyon vagyok képben ezzel kapcsolatban), de a pilóták BVR képzése is úgy működik főbb vonalakban, hogy különböző helyzetekre való reagálásokat tanítanak nekik és gyakoroltatnak be velük. Na most, ezt egy gépnek is "meg lehet tanítani", vagyis gyakorlatilag az oktatóanyagokban lévő helyzeteket le lehet programozni. Akár sok változóval is (persze nyilván nem az elképzelhető és el nem képzelt összessel és igen, ha minden helyzetben 99.99999...%-os hatékonyságra akarnának menni, akkor valóban kéne egy nagyon combos és ma még nem létező MI, de kérdem, minden emberi pilóta is mindig csakis helyes döntéseket hoz, bármilyen helyzetben?), annak függvényében, hogy a "UCAV-nknek" milyen és hány BVR fegyvere van, vannak-e társai, azoknak milyen fegyvereik vannak, az ellenség száma mekkora, milyen típusú gépek és azoknak milyen fegyverzete lehet, stb. A gép pedig sokkal gyorsabban fel tudja dolgozni a pillanatnyi helyzetet, mint egy ember, ugyanis csak a beérkező adatok frissülési ideje a korlátozó tényező, de minden cél (és "barát") radar (és datalink által) kapott adataival (térbeli pozíció, sebesség, irány, stb.) gyakorlatilag real time tisztában lesz. Az összesével, egyszerre. Erre pedig egy ember egyszerűen nem képes.
Az információhiányt meg hogy érted? BVR-ben ugyanúgy csak a radaradatokból "gazdálkodhat" akár a pilóta, akár az UCAV. Tehát, ha van adat, akkor a program is tud reagálni, ha meg nincs, akkor a pilóta sem.
A lézerrel az a gond, hogy vastagabb felhő simán megfogja, meg jóval pontosabban is kell pozicionálni, mint a rádió antennáját, pláne, ha komolyabb adatátviteli sebességre van igény. Szóval szerintem állandó távirányításra alkalmatlan.
Jelenleg egy tanfolyamon tovabbkepzesen csucsulok ahol szoba kerult a lopakodo repgepek es akar raketak ( foleg anti ship ) egyik hatalmas elonye a jelenlegi legvedelmi raketak cca 90-95
% val szemben. Ez pedig hogy a fenti aranyban radio frekvencias gkozelsegi gyujtoval vannak szerelve a lerakok vagy legiharc raketak igy sokszor vagy nem mukodik el egy lopakodo kozeleben vagy kesve mukodik el.
A lezeres gyujtok azok amik jelenleg meg megbizhatoan mukodnek de allitolag ugy a F-22 nel es a F-35 nel mar keszul az a bevonat amivel ezen is segitenek.
% val szemben. Ez pedig hogy a fenti aranyban radio frekvencias gkozelsegi gyujtoval vannak szerelve a lerakok vagy legiharc raketak igy sokszor vagy nem mukodik el egy lopakodo kozeleben vagy kesve mukodik el.
A lezeres gyujtok azok amik jelenleg meg megbizhatoan mukodnek de allitolag ugy a F-22 nel es a F-35 nel mar keszul az a bevonat amivel ezen is segitenek.