F-22 Raptor (Lockheed Martin, USA)

[angelsoul]

Megkapja az EOTS + DAS cuccot a közeljövőben ?

Nem hinném.
Túl költséges lenne, mert túl kis szériás gépről beszélünk. Még beletették az AIM- 9X Block II-est és valszeg belekerül valamelyik sisakdisplay (és megy majd rá az AMI-260), meg persze a folyamatos EW update, de kb. ennyi is. A pénzek az NGAD programra mennek - az USAF reményei szerint az nem jár úgy, mint az ATF, meglesz a példányszám.
A gép RAM burkolata régebbi generációs, az F-35-höz képest macerásabb, a maintenance is combos, ráadásul a képességei bár még mindig egyedülállóak (fene tudja mit tud a J-20), sok területen el van maradva - lásd az általad említett DAS jellegű cucc.
Az igazság az, hogy a gép piszok balszerencsés korban állt szolgálatba - mikor USSR már sehol, de Kína is még csak a J-7 mindenféle verzióit reszelgette. Mire pedig tényleg gyöngygolyóvá válhatott volna, túlhaladta a fejlődés.

BTW az USAF a II. VH óta először kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem lesz a levegőben generációs előnyben az évtized végére - ha kínaiak így pörgetik a J-20 gyártását (amit én potensebb gépnek látok a koncepció alapján, mint az F-35 hosszútávon), és a H-20 is a
B-21-essel kb. egyidőben vagy előbb jön ki, valamint az NGAD is megkapja a kínai vetélytársát, úgy komolyan sérül a globális légi dominancia. Az F-22 pedig ennek kivédésére már nem az a vas, amibe érdemes nagy pénzt rakni.

 

[molnibalage]

Megkapja az EOTS + DAS cuccot a közeljövőben ?

Egy kivonandó típus? Aminek az AG feladatkör másodlagos? Miért kapáná meg?
DAS meg minek? Annak elsődleges funkciója az F-35-ön MAWS. Az meg van az F-22-őt.

 

[molnibalage]

Időkóddal. Repteljesítmény néhány számmal.

 

[Allesmor Obranna]

Időkóddal. Repteljesítmény néhány számmal.

A fix szívócsatornás gépek általános jellemzője, hogy Mach 1.4 - 1.5 felett kezdenek ellustulni, nem oda vanak kitalálva. A végsebességük is ezért maximalizálódik jellemzően Mach 1.8 - 2.0 környékére. Illetve, mert például az F-16-os esetében a szárny kezd el flatterolni, egész pontosan már megnő a flatter esélye.
Jó közelítéssel, azon sárkányok, ahol szabályzott szívócsatornásból alakítottak ki fix szívócsatornájú beömlőket (MiG-27, Szu-34) elmondható, hogy a Mach 1.8 a végsebesség, bár ennek köze van a Szu-34-es esetében a nagyobb homlokellenállású kabinnak, a MiG-27-es esetében pedig a visszafojtott forszázsnak. Hiszen ez utóbbi esetében a közvetlen elődtípus MiG-23BN-nél még megvolt a szabályzás lehetősége, de az nem sokat adott hozzá a dologhoz, hiszen a hajtómű volt gyengébb szuperszonkus rezsimeken.
Bárhogy is van a végsebesség, ami biztos, az a gyorsulás mértékének a csökkenése Mach 1.4 -1.5 felett, a fix szívócsatornás gépek esetében.

De nem úgy a Raptornál. Ami igazán különös, az két dolog. A végsebesség mind a mai napig titkos, illetve a videóban elhangzó állítás, hogy a gép Mach 0.9 - 1.2 között 40 másodperc alatt gyorsul, míg 1.6 és 1.9 között csupán 20 másodperc alatt, az egy igen érdekes infó.

 

[molnibalage]

A fix szívócsatornás gépek általános jellemzője, hogy Mach 1.4 - 1.5 felett kezdenek ellustulni, nem oda vanak kitalálva. A végsebességük is ezért maximalizálódik jellemzően Mach 1.8 - 2.0 környékére. Illetve, mert például az F-16-os esetében a szárny kezd el flatterolni, egész pontosan már megnő a flatter esélye.
Jó közelítéssel, azon sárkányok, ahol szabályzott szívócsatornásból alakítottak ki fix szívócsatornájú beömlőket (MiG-27, Szu-34) elmondható, hogy a Mach 1.8 a végsebesség, bár ennek köze van a Szu-34-es esetében a nagyobb homlokellenállású kabinnak, a MiG-27-es esetében pedig a visszafojtott forszázsnak. Hiszen ez utóbbi esetében a közvetlen elődtípus MiG-23BN-nél még megvolt a szabályzás lehetősége, de az nem sokat adott hozzá a dologhoz, hiszen a hajtómű volt gyengébb szuperszonkus rezsimeken.
Bárhogy is van a végsebesség, ami biztos, az a gyorsulás mértékének a csökkenése Mach 1.4 -1.5 felett, a fix szívócsatornás gépek esetében.

De nem úgy a Raptornál. Ami igazán különös, az két dolog. A végsebesség mind a mai napig titkos, illetve a videóban elhangzó állítás, hogy a gép Mach 0.9 - 1.2 között 40 másodperc alatt gyorsul, míg 1.6 és 1.9 között csupán 20 másodperc alatt, az egy igen érdekes infó.

Ezt majd az F-16CJ manualban is megnézem meg az F-15A-ban viszonyításképpen. Ugye a hullámellenállása minden gépnek megn M0.9 és M1.2 között, az XB-70-nél tudták egy csak nagyon ellaposítani.

Az Élenjáró Haditechnika blog FB oldaláról.

 

[Allesmor Obranna]

Nagyon nem tetszett az autók riasztóinak a Raptor muzsikája, de hát így jártak:

Érdekes, hogy a demo legutolsó manővere, a Hoover Pitch lemaradt, mert jött a P-38-as Lightning és vele kellett kötelékezni.
De a szétválás utáni kifogyasztásnál csinált a gép a Kobrához hasonló manővert, majd a Hoover Pitch egy enyhébb verziójával zárt a pilóta és végül leszállt.

Amit sajnálok, hogy nem csinálják, az az egyik igazán látványos erőmanőver, még 2007 előttről, amikor még nem volt F-22 Raptor Demo Team, csak Michael "Dozer" Shower tartott néhány kunsztból álló reprezentatív szolórepüléseket, Amerika szerte.
Amikor rögtön a felszállásból a gépét megtartotta a tolóerjére támaszkodva, majd előrenyomta vektorálással, az egyből megmutatta, hogy ez a gép már nem az F-15-ös, hanem valami sokkal brutálisabb:

Azért így kezdeni egy légibemutatót, elég erős húzás volt akkoriban, főleg az USA-ban.

 

[Allesmor Obranna]

 

[Allesmor Obranna]

 

[Allesmor Obranna]

 

[GI83]

Ide is beteszem, mégis csak jobban ide illik.
Igaz nem bvr harc, de kíváncsi lennék, hogy egy mai modern háborúban lenne-e dogfight..
Erre sokan rávágnák azonnal, hogy nem.. de ezt az amerikaiak egyszer már megszivták, hogy nem hozták a levegő-levegő rakétáik a valós gyakorlatban
a számokat.

Amúgy valaki tud valami statisztikát, hogy az átlag hajózó tartósan hány gvel tud fordulni és ehhez hogy viszonyul a géppark "tudása"?

 

[GI83]

A fix szívócsatornás gépek általános jellemzője, hogy Mach 1.4 - 1.5 felett kezdenek ellustulni, nem oda vanak kitalálva. A végsebességük is ezért maximalizálódik jellemzően Mach 1.8 - 2.0 környékére.

Mint laikus, ugy gondolnám, hogy a fix csatorna ott limitáció, hogy egy kellő sebességre tudod behangolni optimálisan a hosszt. Ezért már a legelején koncepcionálisan el kell döntened melyik az a tartomány amit előnyben részesítessz.
Szerintem f22 esetén eleve supercruisingra méretezték, ami alapvető különbség a többi géphez képest.
De abban is biztos vagyok, hogy ezt mássebesség tartományok kárára lehet megoldani, amit maxikum a nyers hajtóműerő képes kompenzálni.

 

[molnibalage]

Ide is beteszem, mégis csak jobban ide illik.
Igaz nem bvr harc, de kíváncsi lennék, hogy egy mai modern háborúban lenne-e dogfight..
Erre sokan rávágnák azonnal, hogy nem.. de ezt az amerikaiak egyszer már megszivták, hogy nem hozták a levegő-levegő rakétáik a valós gyakorlatban
a számokat.

A probléma az, hogy azóta élesben is beigazolódott, hogy a légiharc-rakéták működnek.
Azzal jönni, hogy mi volt vietnámban az kb. azzal érvelni, mintha a számítástechnika helyzetét a lyukkártyás gépekkel akarnád ma prezentálni.

Amúgy valaki tud valami statisztikát, hogy az átlag hajózó tartósan hány gvel tud fordulni és ehhez hogy viszonyul a géppark "tudása"?

G ruhában kvázi korlátlan ideig fenntartható egy 4-5G forduló, de a valóság nem ilyen, mert a gép orsózik, a terhelés iránya változik, a pilóta fárad stb.
Általánosan elmondható, hogy a pilóták többet bírnak 5-6 km magasság felett, mint gépek, mert azok igen hamar elveszik a sebességet. Ezt látod a videón is. A végén már csak 2-3G-s manőverek vannak átesés közeli sebességeknél.

A gépek az embernél lényegében 3-4 km alatt és kismagasságú demónál tudnak többet. Tengerszinten 9G is kitarthstó 500 KCAS felett igen hosszú per korlátlan ideig is.

 

[GI83]

A probléma az, hogy azóta élesben is beigazolódott, hogy a légiharc-rakéták működnek.
Azzal jönni, hogy mi volt vietnámban az kb. azzal érvelni, mintha a számítástechnika helyzetét a lyukkártyás gépekkel akarnád ma prezentálni.


G ruhában kvázi korlátlan ideig fenntartható egy 4-5G forduló, de a valóság nem ilyen, mert a gép orsózik, a terhelés iránya változik, a pilóta fárad stb.
Általánosan elmondható, hogy a pilóták többet bírnak 5-6 km magasság felett, mint gépek, mert azok igen hamar elveszik a sebességet. Ezt látod a videón is. A végén már csak 2-3G-s manőverek vannak átesés közeli sebességeknél.

A gépek az embernél lényegében 3-4 km alatt és kismagasságú demónál tudnak többet. Tengerszinten 9G is kitarthstó 500 KCAS felett igen hosszú per korlátlan ideig is.

Köszi a választ.
Sejtem, hogy jól működnének a légiharc rakéták. Meg nagy valószínűséggel ma már jórészt bvr harcra korlátozódna egy összecsapás.
De azt sem gondolom, hogy minden rendszer éles körülmények közt kipróbált lenne. Vietnamot azért hoztam fel, mert az akkor rendszerek is "kirpóbáltak" voltak. Valóság pedig egy arculcsapás volt.
Nyilvánvaló, hogy azt a szintet már messze megugrották... még ha csak 50%ban hozná a marketing adatokat pl egy aim120, akkor is.

 

[molnibalage]

Köszi a választ.
Sejtem, hogy jól működnének a légiharc rakéták. Meg nagy valószínűséggel ma már jórészt bvr harcra korlátozódna egy összecsapás.
De azt sem gondolom, hogy minden rendszer éles körülmények közt kipróbált lenne. Vietnamot azért hoztam fel, mert az akkor rendszerek is "kirpóbáltak" voltak. Valóság pedig egy arculcsapás volt.

Nem, egyáltalán nem voltak. Meg is lett az eredménye.
Olyan rakétákkal is próbálkoztak manőverező célokat lelőni, amikor bombázók ellen készültek.
Az AIM-4 Falcon rakéta indítása több másodpercig tartott. Ezzel egy vadászgépet lelőni kb. akkor lehet, ha azt sem tudja, hogy ott vagy és nyílegyenesen repül. Vagy még akkor sem..

 

[molnibalage]

Egyébként mindenkinek ajánlom, hogy menjen el olyan repülésre, ahol a gép húzható 2-3G-is. Szemfelnyitó tapasztalat, hogy hiába a csillogó HMD és a többi, ameddig ember ül a gépben, addig értelmezési és végrahajtási input lag lesz. Mert a legkirályabb vadászpilóta sem superman.

 

[Negan]

Azért az jó kérdés,hogy mi lesz,ha mindkét oldalon 5G gépek lesznek.? Visszajön az előbb meglátom a szememmel,mint kiszurom radaron?Szerintem meg fog nőni a DAS jellegű,és egyebb IR érzékelők szerepe.Az sem lepne meg,ha kísérő drónok IR figyelolancot alkotnanak az emberes gépek előtt.

 

[molnibalage]

Azért az jó kérdés,hogy mi lesz,ha mindkét oldalon 5G gépek lesznek.? Visszajön az előbb meglátom a szememmel,mint kiszurom radaron?Szerintem meg fog nőni a DAS jellegű,és egyebb IR érzékelők szerepe.Az sem lepne meg,ha kísérő drónok IR figyelolancot alkotnanak az emberes gépek előtt.

Nem valószínű.
Mert nagy magasság és tiszta idő esetén a DAS jellegű szenzorok 20-30 km-ről sanszosan már érzékelnek egy vadászgépet főleg, ha az keresztirányon repül. Csak addigra már régen BVR indítás volt.

Egy általános téveszme, hogy a stealth miatt majd WVR távolságig nem lát senki semmit. Odáig el sem jutnak.

 

[Allesmor Obranna]

A probléma az, hogy azóta élesben is beigazolódott, hogy a légiharc-rakéták működnek.
Azzal jönni, hogy mi volt vietnámban az kb. azzal érvelni, mintha a számítástechnika helyzetét a lyukkártyás gépekkel akarnád ma prezentálni.


G ruhában kvázi korlátlan ideig fenntartható egy 4-5G forduló, de a valóság nem ilyen, mert a gép orsózik, a terhelés iránya változik, a pilóta fárad stb.
Általánosan elmondható, hogy a pilóták többet bírnak 5-6 km magasság felett, mint gépek, mert azok igen hamar elveszik a sebességet. Ezt látod a videón is. A végén már csak 2-3G-s manőverek vannak átesés közeli sebességeknél.

A gépek az embernél lényegében 3-4 km alatt és kismagasságú demónál tudnak többet. Tengerszinten 9G is kitarthstó 500 KCAS felett igen hosszú per korlátlan ideig is.

Ezért volt érdekes az YF-23-asnál, hogy 33k lábon Mach 1.3-nál tudott 6g-vel fordulózni.

De a tény ettől még tény: az a légiharc, ami néhány huszáros 7-9 g-vel kezdődik, az rövid időn belül úgy lefárasztja a delikvenseket, hogy a vége felé már a 2-3g is sok lesz.

 

[Negan]

Nem valószínű.
Mert nagy magasság és tiszta idő esetén a DAS jellegű szenzorok 20-30 km-ről sanszosan már érzékelnek egy vadászgépet főleg, ha az keresztirányon repül. Csak addigra már régen BVR indítás volt.

Egy általános téveszme, hogy a stealth miatt majd WVR távolságig nem lát senki semmit. Odáig el sem jutnak.

Jó kérdés.Jelenleg a stealth körkörösen nem egyenszilard.Es vannak IR érzékelők.De ha pont frontbol közelednek egymáshoz rossz,full párás, felhős időben,akkor elég közel kerülhetnek egymáshoz közelharchoz.Tavolfelderito vadasziranyito lokatorok helyzetkép adasi képessége ilyenkor kiesik,a stealth képesség miatt.Vagyis ha nem is a pilóta szeme,de az ir passzív optikai érzékelők jelentősége megnő.Szerintem az ír,illetve ír+arh AA/SA raketake is

 

[fip7]

A probléma az, hogy azóta élesben is beigazolódott, hogy a légiharc-rakéták működnek.

Olyan célpont ellen, ami nem fejt ki semmilyen EW tevékenységet
A legtöbb mai korszerű gép rendelkezik EW rendszerrel. Ezek meg még nem vívtak egymással BVR harcot.
Én úgy gondolom, hogy még mindig a rakéta a gyenge láncszem.