F-22 Raptor (Lockheed Martin,USA)

Hétköznapi eszközökkel biztosan nem lehet, de nézzük csak meg pl. a Voyager szondákat. A visszasugárzott teljesítmény 100W nagyságrendű X sávban. Amikor elindult még egyszerű antennákkal lehetett venni a jelét, aztán egyre nagyobb antennákat sőt később antenna rendszereket használnak. el lehet képzelni, h menyire nagy érzékenység kell 100w-ot a Plútó távolságából fogni, úgy, h ott is van háttérzaj.

Tehát ha ráállítanak vmi nagyméretű erre a célra kiélezett rendszert akár több mérési ponttal sztem nem lehetetlen feladat. (pl. hajókon) Egész biztos, h a valós fizikai hullám, ami visszaérkezik az máshogyan néz ki ha csak a szögvisszaverőről jön vagy szögvisszaverő + Raptor-ról jön. Hogy mit lehet a különbségből kapni a valóságban arról persze gőzöm sincs, de valamennyi info el van ásva a gépről is.

Az egy másik kérdés, h az oroszoknál könnyen lehet, h ilyen sem létezik:)
Kattints ide a kinyitáshoz...

Az megvan, hogy mekkora antennákkal veszik a jelet? Ezen felül teljesen más tészta venni egy jelet és más tészta reflexiót kapni egy olyan gépről, ami nem a kibocsátó felé csinál nagy visszaverődést.
 
Így van, valszeg nem fognak egy rádióteleszkópot ráállítani:) De nem tudom, h egy hajóra milyen eszközök férnek fel, illetve ha olyan szögben méred amerre több a reflektált jel. Lehet egy sugárzó összehangolva sok egymástól távol lévő vevővel.
 
És hol vannak ezek az eszközök? Ráadásul F-22 elég ritkán hagyja el az USA-t és ha van ilyen is, majd a jenki hülye lenne a környéken repülni.

Tegyük fel, hogy megémred és ismered az F-22 RCS-t. Ettől talán könnyebben érzékeli bármelyik vadászgép radarja vagy bármilyen radar? Attól, hogy tudod, hogy milyen kicsi, attól nem érzékeled könnyebben. Attól, hogy a Mt. Everest magasságát pontosabban mérték meg később, mint 1850-es években, attól nem volt kevésbé könnyű megmászi...
 
Viszont egy ismert RCS-t célirányosan lehet keresni. Így nehezebben bújik meg a gép a háttérzajban. Gondolom ezért van rajta békeidőben a szögvisszaverő.
 
Ha pontosan tudom század mm-re hogy mekkora egy hangya akkor sem találok meg egy bizonyos hangyát a rét közepén...

Ha nincs reflexió, akkor nincs mit elemezni.
 
Abban van ráció,hogy ha megvan az RCS pontosan akkor már lehet,hogy nem fogja zajként eldobni a rendszer és nyersz így valamennyi felderítési távolságot.
 
Azt el tudom képzelni, h a reflexió frekvencia függését pl. ki tudnák mérni, így tudják később azt, h milyen frekin érdemes egyáltalán keresni. De nincsenek illúzióim, ez inkább csak elvi lehetőség, sztem sem léteznek ilyen eszközök, ha meg igen akkor nem kötik az orrunkra.

A másik felvetés viszont jobban érdekelne, a széttelepített vevőkkel kapcsolatban. Egy lopakodó ugye a radar irányába veri vissza a legkevesebb energiát, és vannak kitüntetett irányok amerre visszacsapja a nagyobb részét.
A mai adatátviteli rendszereknél meg is lepődnék ha nem lenne olyan megoldás ahol pl. egy radar besugároz és több nagy távolságban lévő érzékelő csak vesz. Ha a rendszer összehangolt akkor elvileg jobb eséllyel detektálhat egy ilyen gépet. (Ha az egyik vevő beleesik abba a szeletbe amerre erősebb a reflexió)
Ilyesmit használnak vajon?
 
Abban van ráció,hogy ha megvan az RCS pontosan akkor már lehet,hogy nem fogja zajként eldobni a rendszer és nyersz így valamennyi felderítési távolságot.
Kattints ide a kinyitáshoz...

A radarkeresztmetszet nemcsak típus- hanem irányfüggő is, vagyis egy adott gépre ez nem fix, állandó és pontos érték, csak nagyságrendet lehet meghatározni.
 
Azt el tudom képzelni, h a reflexió frekvencia függését pl. ki tudnák mérni, így tudják később azt, h milyen frekin érdemes egyáltalán keresni. De nincsenek illúzióim, ez inkább csak elvi lehetőség, sztem sem léteznek ilyen eszközök, ha meg igen akkor nem kötik az orrunkra.

A másik felvetés viszont jobban érdekelne, a széttelepített vevőkkel kapcsolatban. Egy lopakodó ugye a radar irányába veri vissza a legkevesebb energiát, és vannak kitüntetett irányok amerre visszacsapja a nagyobb részét.
A mai adatátviteli rendszereknél meg is lepődnék ha nem lenne olyan megoldás ahol pl. egy radar besugároz és több nagy távolságban lévő érzékelő csak vesz. Ha a rendszer összehangolt akkor elvileg jobb eséllyel detektálhat egy ilyen gépet. (Ha az egyik vevő beleesik abba a szeletbe amerre erősebb a reflexió)
Ilyesmit használnak vajon?
Kattints ide a kinyitáshoz...
A bi- és multistatikus radarrendsszer elvi szinten létezik már jó ideje. Hadrafogható ilyen eszközről nem tudok. Még, ha lenne is első körben csak keresőradar lenne, a tűzvezetésnél lenne probléma.

A másik gond az ilyen rendszerrel, hogy egy elemét kilövöd és kb. annyi az egésznek. Mármpedig ami hosszabb ideig sugároz a mai US Navy és USAF szintnél az nem túl hosszú túlélési idővel bír.
 
Értem. És van valami oka, hogy vadászgépek ne használhassák ugyanezt a módszert?
 
Nem tudom, hadgyakorlatokon küldöldi gépek ellen is fenn van, nem?
Kattints ide a kinyitáshoz...

Red Flag-en biztosan nem.

Értem. És van valami oka, hogy vadászgépek ne használhassák ugyanezt a módszert?
Kattints ide a kinyitáshoz...

Elvi szinten semmi. De ez elvi szint. A gyakorlati megvalósítás meg egy másik. Az atomeraktor alapelve és a gázturbináé is pofonegyszerű. Megcsinálni őket meg megint egy másik szint...
 
Az EF és Rafi elleni gyakorló harcokra gondoltam.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ha nem megrendezett WVR akkor fent van. Gyakorlatialg számos alkalommal a repóra spróolás miatt úgy megy, hogy a BVR kill után mehet tovább a dolog, hogy a WVR-t is gyakorolják.

Az, hogy a Rafis és EF-es killek ilyen alkalmakkor voltak -e arról soha nem beszéltek. Kettőt lehet találni, hogy miért...

A Super Hornet vagy Growleres kill az nem megrendezett volt, ott tényleg sikerül közel kerülni egy iszonyatos létszámfölényes szituban az n+1-dik nekifutásra. Így jött ki a cirka 240:1 vagy 240:2 kettő kill arány. Szerintem ezzel élesben bárki kiegyezne 4++ gépek ellen úgy, hogy töb supportott kapott a 4++-os oldal.
 
Igen elképesztő fölényt biztosít ez a gép! és ha hozzávesszük, h annyira kész van, h már le is álltak a gyártásával... Nemhogy proto fázis meg hasonlók, hanem máriskomoly gyakorlati tapasztalat van vele.

De ha belegondolunk akkor semmi szokatlan nincs ebben. Az F-15-Su-27 viszonylatban is megvolt ez a látványos lemaradás keleti illetve európai részről. kb. pont 20 év. Inkább az a csoda, h ez nem nőtt számottevően.

Másfelől viszont az orosz tech is valószínűleg kaszálná az egy generációval korábbi amerikai gépeket, csak erre sosem került még sor, és pont az évtizedes lemaradás miatt nem is nagyon fog.
 
amos
<i>
"Az F-15-Su-27 viszonylatban is megvolt ez a látványos lemaradás keleti illetve európai részről. kb. pont 20 év. "</i>

WHAT ???

Jó lesz az 10-nek is...
De az F-18/MIG-29 relációban meg 0-nak. Elvileg mindkettő 83 körül került rendszerbe.
Az F-22 2000's évek elejétől van rendszerben a PAKFA meg 2020's évek elejétől lesz majd. Itt van meg a 20 év, de közben az SZU összeomlott!
De ha az EU-t nézzük ők még messzebb vannak az 5-gentől.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back