Az ESA radar nem döntő...? Brutálisan sokat jelent a mecha legyezésben célkövetés szerint. Ráadásul az orosz ESA radarok mechanikusan is kitéríthetőek, tehát az F pole során részben távolodni is tudnak a céltól. Hoppá, ilyet a jenki nem is tud.
A '80-as évek típusának hívni szovjet szemmel a MiG-21bisz-t több, mint meredek, mert a '80-as évek közepén tömeges volt a MiG-23ML és MLD és volt már MiG-29 9.12 sőt, 1987-től 9.13 is. Szu-27Sz 1987-től full képességű volt, ahogy a 29-es család is AAM fronton.
Az AIM-9L magas aránya csalóka. Falklandon, ahol az ellenséges gépet utánégető nélkül a hatótáv szélén repültek úgy, hogy csapásmérő bevetést toltak, esélytelen volt légiharcot kezdeményezni a szubszonikus Harrierek ellen. Infracsapda semmi az argi gépeken. Így könnyű a 84%-ot elérni.
Az ODS-t nézd meg volt, hogy 5 db (!) rakéta kellett egyetlen MiG-25-höz. Izé. És nem azért, mert sok műszaki hiba volt. A chaff és flare működött bizony, meglepően jól annak ellenére, hogy papíron egyiknek sem kellett volna már annyira.
Semmit nem vettek vissza. Az F-22 és F-35 RCS-e szemből hozza az F-117-es szintet. A kínai gépekről nemigen van még modellezett adat sem, a Szu-57 meg jelenleg techdemó, ergo nem referencia.
Nincs az a trend, amit felvázolsz. Csal az optikád, kicsit erős a wishful thinking és adatok mellőzése csak azért, mert a PAK-FA esetén jön a "de látszik a kompresszor".
Hát igen. De így nézve akkor az USA erőihez képest mindenki nyeretlen kétéves, de főleg USAF-hoz. Az ember megnézni a gépeket, és amikor 200-400 órát tekernek bele egyetlen vadászgépbe évente, akkor kijön az, hogy gyakorlás szintjén értelmetlen bárkit hozzájuk mérni kb. az IAF-et leszámítva.