F-35 Lightning II (Lockheed Martin)

Kérdés: A NATO-szövetséges vagy egyéb baráti országoknak értékesített F-35 gépek AESA radarja is tartalmazni fogja az LPI üzemmódot? Mert a történelemben már volt rá példa, hogy egy "baráti" ország hirtelen barátságtalan lesz (pl. Irán és az F-14 Tomcat esete), és elégé az öntökönszúrás tipikus esete lenne egy olyan gépet eladni, ami észrevétlenül be tudja cserkészni az USA F-15, F-16 és F/A-18 gépeit..

Az USA is butított technikát exportál nem csak a SZU anno.Azt viszont nrm nagyon reklámozzák,hogy miben butított.
 
  • Tetszik
Reactions: Anti
Lehet, van valami tervük a Tu 160assal F-35ös ellen. Mondjuk azóta se tudjuk, meddig tudja a Hattyú tartani a végsebességét?.
 
"Tudták, hogy a világ legfejlettebb harci gépét repülik, de azért ilyen eredményre nem számítottak"
Én ezen komolyan elgondolkozva egész más következtetést vontam le. Ezt úgy hívják katasztrófa az F35 üzemeltetőkre nézve komolyabb ellenség esetén.
 
Olvasd el a cikket figyelmesen, és nem imádattal. Mi volt a probléma és mit tettek? Ebből mi következik? Fejlett ellenség esetén?
 
Legyen már 1 kis konteó is. :D

sarkany_haromszog.jpg
 
Olvastam valahol hogy az izraeliek szerint a Stealth technologia 5-10 even belul elavult lesz. Ennek fenyeben meg annak is hogy Gripenhez kepest eleg primadonna gepnek tunik a dagi, plusz az amerikai tavkapcsolo, lehet meg par evet varnek a beszerzessel.
 
Olvastam valahol hogy az izraeliek szerint a Stealth technologia 5-10 even belul elavult lesz. Ennek fenyeben meg annak is hogy Gripenhez kepest eleg primadonna gepnek tunik a dagi, plusz az amerikai tavkapcsolo, lehet meg par evet varnek a beszerzessel.
Azt azért vegyük figyelembe, hogy az F-35 sem ragad le mai állapotában. Ahogyan a C/D Gripeneket és radarjaik képességeit is jóformán csak szoftveresen meg tudták duplázni, úgy az F-35 is haladni foga korral. Ha az adatbázis, vele az algoritmusok, a DAS és más elektronikai cuccok is lekövetik a változásokat akkor jó ideig csúcsgép marad. Aztán majd eljön egy pont, ahol lehet megint nagyot kell lépni...esetleg egy új géppel, az új igényekhez.
 
Olvasd el a cikket figyelmesen, és nem imádattal. Mi volt a probléma és mit tettek? Ebből mi következik? Fejlett ellenség esetén?
Barkóbázás helyett kifejthetnéd...
Bár tőleg már megszoktam egyfajta "színvonalat"...

Olvastam valahol hogy az izraeliek szerint a Stealth technologia 5-10 even belul elavult lesz. Ennek fenyeben meg annak is hogy Gripenhez kepest eleg primadonna gepnek tunik a dagi, plusz az amerikai tavkapcsolo, lehet meg par evet varnek a beszerzessel.
Nettó marhaság. Csak egyesek imádnak álmodozni és nagyokat mondani minden alap nélkül.

A stealth 40 éves koncepció és kb. semmi igazán effektívet nem tudtak kitalálni ellene kb. szájkaratét. Egyesek jönnek IRST és mindenféle handabandával, de azt soha nem magyarázták meg, hogy
  • Hol van olyan SAM rendszer, ami area denial képességű lenne IRST-vel...?
  • Hol van egyáltalán SAM rendszer IR keresővel....? A NASAMS-nál létezik ilyen csak éppen nem önálló körkörös célkereséshez.

A jelenlegi legtöbb, amit a SAM-ek tudnak tenni az kb. batárnagy méteres Nebo radar szerűségek, ahol halvány remény van -30 dBsm esetén karcolgatni zavarásmentes ideális környezetben a 100 km-es felderítési távot.

Érdekes módon még Zord Gabit sem szokta zavarni, hogy a radarabszorbens festék nélküli modellek az F-35-re és F-22-re is bőven -30 dBsm alatti értékeket hoznak ki. Mondjuk nagyjából ez az "lerontott átlag" +/- 45 fokos aspektus tartományban.

Még, ha ez működik is, akkor is kb. két módszer marad jelen ismereteink szerint:
  1. IR végfázis vezérlés kell, mert ahhoz bőven elég a Nyebo mérési pontossága is, hogy a végfázisban ráfogjon aztán a célra. Apró hiba, hogy ilyen légvédelmi, de még IR AAM sem létezik. Elméletnek tehát szép.

  2. Aktív radaros végfázis. Ez már zizisebb, mert van vontatott csali is és steath cél ellen olyan pontosan kell vinni a rakétát végfázisig, hogy nem stealth célhoz képest a befogási távolság nagyon kicsi. Mert ezt mondja az antenna egyenlet. Mechanikus legyezéssel és vontatott csali esetén igen sanszos, hogy a szinte 0 pásztázási idő mellett nincs lehetőség semmiféle cél-zavar diszkriminációra. Ha a cél sebessége M0.9 és mondjuk 8 km magasan repül, akkor egy 1-2 tonnás rakéta 50-100 km között még bőven M4 sebességgel repül. A relatív célsebesség laza 1200-1500 m/s úgy, hogy a befogási távolság lehet kb. 2-3 km. Túl sokat pásztázni nem lehet...

    Az Sz-350 Vityáz a saját kisebb rakétáival és az Sz-400 lehet ilyenre képes az 40N6-tal elvi szinten a képességeik és a technika alapelve alapján. Ezt most áll hadrendbe, van belőle egy maroknyi. Nagy távolságon (100 k+m), ha még céljel is, akkor arra számítani, hogy az tartós egy steath gép ellen botorság. Amint bármi észleli az indítást lehet minimalizálni az RCS-t irány változtatással és a rakéta annyival fog mellémenni az utolsó ismert pozíció és prolongálás alapján, hogy a büdös életbe nem fog az semmire ráfogni a végfázisban.

Az F-117 és B-2 esetén szubszonikusan valósították meg a kis RCS-t, de ma már meg úgy is, hogy lényegesen kisebb aerodinamikai kompromisszumokat kell tenni.