Namost. Tegyük fel, hogy így van. Bár korábban én szkeptikus voltam a Northrop Grumman jelenlegi harcászati repülőgépfejlesztő képességeit illetően, de ezt most tegyük zárójelbe.
Mi van akkor, ha az NGAD-ot velük akarják megnyeretni, de a Boeing-et is helyzetbe akarják hozni?
Végül is a két cég (na jó, nem a Boeing, hanem a benne feloldódott egykori McDD) már többször is dolgozott együtt.
Mi van akkor, ha az NGAD-hoz egyszerűen előhozzák az YF-23-ast a harminc évvel ezelőtti ATF tenderről?
Mivel az XA100 és XA101 hajtóműveket az F-35 upgrade mellett az NGAD-nak is tartogatják, ha csak 1:1-ben a néhai YF-23-ast építik meg, ahhoz ezekből kettő feleslegesen sok lenne.
Igaz, hogy az YF-23-as egy jóformán üres tech demo volt, hatalmas mérete ellenére is csak szerény 14 tonnát nyomott a szerkezete, a két 15 tonnás tolóerejű YF120-assal extrém tolóerőfeleslege volt.
Ha a gépet rátesszük az YF-22 -> Raptor tömegnövekedés kurzusra, akkor már szóba jöhet a két XA100, vagy XA101 hajtómű 20 tonnás tolóereje is.
Főleg, hogy a Northrop-nál anno még ilyen tervek is voltak, mint az FB-23
Ha komoly jövőbeli BVR-centrikus légifölényt akarnak, akkor bizony megint elő kell venni a jó öreg, szuperszonikus “méret a lényeg” hatvanas évekbeli nehézvadász koncepciókat és látásmódot.
Ha a Northropot helyzetbe akarják hozni az NGAD-nál, akkor nincs kizárva, hogy valami YF-23 szerű gép fog kigurulni a hangárból.