Ok de ennek a repülőtérnek az esetében nem lehet megoldani azt amit angelsoul leír a postjában?
Na és itt jön be a kérdés, hogy katonáéknál van-e noise abatement procedure? És azt használják-e? Mert a gép erre simán képes, meg cifrábbra is, mondjuk egy F-80-assal összevetve...
Ez nem így megy a katonáéknál.
Először is itt két külön világról beszélünk.
Az első, hogy a napjaink leggyakoribb utasszállító repülőinek általános zajjellemzőiről elmondható, hogy a leghangosabb és a leghalkab rezsim között eleve jóval kisebb a különbség, mint a katonai gépeknél, mindezen felül a leghangosabb rezsim zajhatása is lényegesen elmarad a harcászati és hadászati repülőgépek zajhatásától. Mégis, mivel politikai és üzleti érdek, a légitársaságok és a repterek üzemeltetői a béke jegyében állandóan azon sakkoznak, hogy merre jöjjenek be leszállni, merre menjenek felszállni a gépek, hogyan erőlködjenek, akár a hatótáv rovására is a minél előbbi kiemelkedésen, még akkor is, ha ehhez a legzajosabb rezsimet kell igénybe is venni. Ami kb egyenlő egy hajszárító "robajával".
Ezzel szemben a korszerű, utánégetős sugárhajtóművek zajhatása eleve akkora, hogy szinte nem is találni szignifikáns korrelációt azzal összhangban, hogy mekkora is a kétáramúsági fok. Tökmindegy, mindegyik nagyon zajos, egyik így, a másik úgy.
Hogy egy példát mondjak - és ez eleve szubjektív, mert az összes piszkosul zajos gép - a kétáramúsági fok és a zaj aránya kb így néz ki:
- Gripen, 0.33, éles, recsegő hangja van
- F-16C block 52, F-15E, 0.33, recseg, dübörög, van egy mélyebb basszus tartomány
- F-16C block 50, 0.76, mélyebb hangja van, dörög az egész, szubjektíven elviselhetőbb, de remeg tőle a levegő
- F-35A, 0.56 - itt nem kéne, hogy gond legyen, de leszakad tőle a csillár is, cseng az ember füle, remeg a talaj , vibrál a levegő
Miért? Mert a hajtómű korszerű anyagokból készült, nagy a levegőátfutása, nincs is akkora sűrítési viszonya, mint az F100-asnak, F110-esnek, RM12-esnek, de gázhője mégis jóval nagyobb. Forró turbina, kis kétáramúsági fok, nincs keveredés a turbina után, mivel a bypass kör főképp a forszázskamra falát hűti, így a gázsugár jellemző hőfoka (akár az egyáramú hajtóműveknél) az, ami a turbina után marad. Az pedig még mindig nagyon forró égésgáz. Tehát, már maximál rezsimen is nagyon zajos lesz a hajtómű, de így jár az, aki egy az F110-esnél alig nagyobb hajtóműből maximál rezsimen préseli ki annak maximális utánégetős teljesítményét! Nincsenek csodák. Viszont még csak ez után jön a forszázs, aminek pedig ehhez képest kell termodinamikailag hőlépcsővel rendelkeznie. Így elmondhatjuk, hogy az F135-ös hajtómű utánégetési gázhőméréskletének egész egyszerűen nagyon magasnak kell lennie. Erre utal amúgy a rendkívül világos lángszín is. Viszont ez egy nagy levegőátfutású hajtómű, azaz sok a levegő, amihez értelemszerűen sok kerozint is kevernek, tehát nagy gázvolumen, nagy gázhő, nagy kilépési gázsebesség, egy relatíve nagyra nyitott kilépő keresztmetszeten -> nagyon nagy zajhatás.
De akkor miért nem húznak fel még a repülőtér munkaterületén belül a magaségbe, ha eleve úgyis képesek rá?
- Mert egyrészt ordenáré zajhatással jár bömböltetni a maximális utánégetést, semmit se nyernének vele
- Feleslegesen nem égetik a feladatra szánt kerozint
- A betonon nekifutáskor még használják ugyan az utánégetést, de a futóbehúzás után le is kapcsolják. Ugyanis eszi a a hajtómű ciklusidejét, azzal meg jobb takarékoskodni.
- A legtöbb nagysebességű katonai típus ugyan sokkal jobban emelkedik, mint akármelyik utasszállító, de nincs mit tenni, egész egyszerűen 3000 méter alatt még maximál rezsimen is erőteljes zajszennyezést okoznak. Ezért főképp arra ügyelnek, hogy lehetőleg minél jobban eltávolodjanak a lakott területtől. Mert az utasgépekkel ellentétben egyátalán nem biztos, hogy a feladatot 10 ezer méteren fogják lerepülni.