Na, most volt egy kis időm, folytatni fogom. Elnézést, ha nem vagyok cizellált. Az elején a gyorsaság miatt gúgli barátunkat hívtam segítségül, de az elég marhaságokat hozott ki, így inkább saját kútfőből ordítottam, az viszont lassabb.
1. felvonás
A téma az Egyesült Államok hadseregének a Brigade Combat Team körüli átszervezése (BCT), amely 2002-ben kezdődött. Konklúziók is vagynak.
A BCT megváltoztatta a hadsereg különféle egységeinek együttműködését, amely szerint a különféle típusú egységek egyetlen parancsnoknak jelentenek (hadosztály szinten), lényegében létrehozva a kb. 2500 katonából álló önellátó egységet a korábbi kb 15 000 katona helyett (eggyel lejjebb tolva a döntési lépcsőt). Eddig az alapvető egység a hadosztály volt.
Van három döntési modell az üzleti világban, amelyeket az Army-ra alkalmazva, azok segítségével megmagyarázza, miért találta szükségesnek a hadsereg a szerkezetátalakítást, miért kellett a decentralizáció felé mozdulni.
A három döntéshozatali modell alapján az Egyesült Államok hadseregének egy életképes alternatívája volt a meglévő paradigmájuk szerint: összfegyvernemi „cselekvési egységet” létrehozni dandár szinten: a hadosztály szintje (kb. 15 000 katona), helyett a dandár (kb. 3-4 000 katona és egy lépcsővel a divízió alatt) logikailag jobbnak tűnik mivel rugalmasabb. Van rövid történelmi áttekintés is az Army szervezeti struktúráiról és a kialakult döntési módszerekről, illetve példák a BCT-hez hasonlóan dandárszintű korábbi öf egységekről az USA, UK, Fr és a Szu haderejéből.
Van egy egyszerű kép az Army felépítéséről. (Egyszerű hierarchikus szervezeti diagram, mellettük egységenként a parancsnok rendfokozatával.)
A BCT eredetileg két manőver (harci) zászlóaljból áll, ezt megelőzően három manőverzászlóalj volt. Ezt a közvetlen létszámcsökkenést azonban kompenzálnák: belső felderítő századdal, tüzérségi ütegekkel és logisztikai egységekkel.
A BCT három típusa: gyalogos (IBCT), Stryker (SBCT) és a nehéz (páncélozott / harckocsi) dandár (HBCT).
Az IBCT-k a hadsereg „könnyű” szárazföldi erői; képesek gyorsan a harctérre szállítani ejtőernyővel, helikopterrel, járművel vagy gyalog.
A HBCT harckocsikkal és páncélozott gyhj-kkel rendelkezik; ideális Európa síkságain vagy a Közel-Kelet sivatagaiban vívott harcra konvencionális katonasággal szemben.
Az SBCT a Stryker kerekes és páncélozott jármű köré szervezett, amelynek célja a katonák harcba szállítása, és az előző két dandár közötti képességekre tervezték (tehát ahová az ICBT kevés de a HCBT sok.) Viszonylag gyorsan (a HCBT-nél sokkal gyorsabban és olcsóbban) szállítható, pl repülőn is.
1. ICBT
Az IBCT-k feladata a területbiztosítás (azaz a föld, a lakosság és az erőforrások elfoglalása és ellenőrzése), támadó / védekező műveletek szigorúan korlátozott terepen (pl. hegyekben, sűrű erdőkben), és beszivárgás, ellenséges vonalak mögött végrehajtott harccselekmények (pl. ejtőernyősként az ellenség vonalak mögött repülőterek biztosítása).
Az IBCT-k korlátozott terepen működhetnek, mert nem rendeltek hozzájuk nehéz harci járműveket (harckocsikat, páncélozott szállítóeszközöket stb.). Szállításuk gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb, ami csökkenti a telepítésükhöz szükséges időt. Ez nagyobb rugalmasságot biztosít a katonai vezetők számára. (Később leírja, hogy egy ICBT hadszíntérre szállítása akár a hatoda is lehet egy HCBT-nek).
Az IBCT-k további három altípusra oszthatók: könnyű gyalogság (elsősorban lábon mozog, bár más módszerekkel is szállítható), légi (speciálisan kiképzett és felszerelt ejtőernyős) és légi támadó (speciálisan kiképzett és felszerelt, a harcba helikopteren szállított)
Az ICBT a következő egységekből áll:
- (2) Lövész zászlólaj képezi a főerőt. Mindegyikben (3) lövész század van, mindegyikben nehéz gépfegyverek, tankelhárító fegyverek, aknavetők, felderítők és mesterlövészek.
- (1) Felderítő század, amelyben aknavetők, páncélozott kerekes járművek és mesterlövészek vannak
- (1) Tűztámogató zászlóalj amely tüzérségi támogatást nyújt a BCT-nek: (16) vontatott 105 mm-es löveggel és tüzérségi felderítő radarral rendelkezik
- (1) Dandártámogató zászlóalj, amelynek feladata a 72 órás harchoz szükséges belső logisztika biztosítása. Feladatai közé tartozik az eü, a szállítás, a jármű és eszközkarbantartás, a konyha/élelmezés és a szállás biztosítása.
- (1) Dandár Különleges Csapatok zászlóalj, amely azokat a szolgáltatásokat biztosítja, amit eddig hadosztály szinten kezeltek: katonai hírszerzés, műszaki (úgy vettem ki, hogy ezek utászok), híradós (C4I működéséért felelősek)
Az IBCT több kihívással is szembesül. Olyan időben és kontextusban tervezték amikor minimális volt az ellenség hagyományos hadviselésének veszélye, ezért ha az IBCT-t megtámadná egy modern, hagyományos hadsereg, az nagy kihívás lenne. Modern légvédelmi (A2AD) technológia (pl radar, légvédelmi rendszerek, aknák és olcsó drónok „rajzása”) aláássák - ha nem ellehetetlenítik - az IBCT modern ellenség ellenséges vonalai mögé juttatását.
Mivel a mobilitás az IBCT-k prioritása, hiányzik belőlük a rés áthidalás képessége (azaz a folyón való átkelés), az általános mérnöki munka (azaz építmények építése) és a hosszú hatótávú vagy mobil védett tűzerő (az IBCT tüzérségének az ellenséges tüzérség hatótávolságához képest, és védve legyen az ellenséges gyalogságtól)
Összefoglalva, az IBCT-t kiválóan tervezték Irak / Afganisztán vagy a Bosznia / Koszovó expedíciós konfliktusaira; az IBCT-k azonban marginalizálódtak napjaink nemzetállami ellenfeleivel szemben, mert nem rendelkeznek elegendő páncélozott járművel vagy tűzerővel ahhoz, hogy a konvencionális ellenséget legyőzzék.
(Folyt. köv. a HCBT-vel)