Részlet a ma az Ukrán Pravdában a Neptun első bevetéséről és a Neptun által a Moszkva elsűlyesztéséről december 13-án megjelent cikkből...
A "Neptun" harci keresztsége
Szinte senki sem tud róla, de a "Neptunok" első harci alkalmazására nem áprilisban, hanem a teljes körű orosz invázió első napjaiban került sor.
Ekkor három orosz partraszálló hajó hagyta el a krími kikötőket és indult el az ukrán partok felé Mikolajiv régióban. Az orosz csapatok partraszállása ezen a területen támadási felületet biztosított számukra, hogy megtámadhassák Mikolajevet és Odeszát is.
Az első három "Neptunt" ezekre a hajókra indították.
"Az első kilövések az Odesza régió déli részéről indultak, és Mikolajev irányába lőtték őket. Ezért a rakétáknak át kellett haladniuk Odesza felett, és hogy a város számára biztonságos legyen, nem 5-6 méteres magasságban indították őket a víz fölött, ahogyan azt kellett volna, hanem körülbelül 120 méter magasan. Nyilvánvaló, hogy az oroszok észlelték és valószínűleg megsemmisítették őket. Érdekes, hogy még a saját repülőgépüket is lelőtték, amely Neptunokra vadászott azon a területen" - mondta az UP-nak egy, a Neptun-projektben érintett katonai körökből származó forrás.
Az UP nem tudta pontosan megállapítani, hogy melyik nap volt ez, de legkésőbb február 26-án történt. Ezen a napon a vezérkar hivatalos közleményt adott ki arról, hogy egy orosz hadihajó lelőtte saját repülőgépét a Fekete-tenger felett.
A "Neptunok" egyike sem találta el a célt, de az UP beszélgetőpartnerei szerint az orosz partraszálló hajók, akiket éppen az ilyen rakétacsapások lehetősége riasztott el, megfordultak és a Krímbe menekültek.
A "meglepetésük" érthető. Elvégre a Neptunoknak február végén nem kellett volna szolgálatba állniuk a fegyveres erőknél.
A 2020-as sikeres állami tesztek után a Neptunt elfogadták, de a valóságban a projektet felfüggesztették. Csak az év végén, különösen a Luch Tervezőiroda vezetője, Oleh Korosztyev és Volodimir Zelenszkij találkozója után, az elnök személyes kérésére sikerült pénzt találni a Neptunra.
Az első teljes értékű komplexumot a Tatra új alvázán 2021 augusztusában, a függetlenség napjának 30. évfordulójára rendezett felvonulás előtt szerelték össze.
A felvonuláson bemutatták a komplexum teljes összetételét: egy mobil vezérlőpontot, egy univerzális önjáró rakétavetőt, szállító- és töltőjárműveket.
A felvonulás és a hadseregbe való bevonulás között azonban sok hónap telt el. 2021 decemberében Olekszij Neizhpapa, az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészetének parancsnoka egy katonai televíziós műsorban bejelentette, hogy a Neptunok első osztálya csak 2022 tavaszán léphet be a hadseregbe.
"Tavasszal teljesen készen lesz, és bekerül az ukrán haditengerészetbe. Néhány felszerelést már megvásároltunk, tavasszal már teljesen kész lesz a Neptun komplexum divíziós készlete" - mondta a haditengerészet parancsnoka.
De még decemberben sem voltak még rakéták. Az UP szerint az állam által a hadsereg számára rendelt első rakéták csak 2022. február 20-án indultak el Odeszába. Alig néhány nappal a teljes körű invázió előtt vitték ki őket a kijevi üzemből, amelyet Oroszország azóta háromszor lőtt ki rakétákkal.
Szerencsére sikerült harci szolgálatba állítani őket, és megmentették Mikolajevet a fent említett orosz hajóktól.
A "Neptun" elvakítása
A "Neptun" első használata kettős benyomást tett a hadseregre. A komplexumok személyzetét a rakétafejlesztők képezték ki, és a februári kilövések után a hadseregnek nyugtalanító kétségei támadtak. Valami nem volt rendben.
"Az üzemeltetők számára a legnagyobb csalódás az, amikor a rakétáik csak úgy eltűnnek valahol, és nem találnak el semmit. Ezért az első kilövések után, valahol márciusban, a komplexumért felelős üzemeltető jó értelemben vett paranoiás lett. Elrendelte, hogy az összes rakétát ellenőrizzék - csomópontról csomópontra" - mondja az egyik, a helyzetet ismerő katonai körökből származó beszélgetőpartner.
A rakéta fő fejlesztőjének számító kijevi Luch tervezőirodából szakemberek egy csoportja érkezett, és nagyon gyanús mintát találtak.
"Kijevből jöttek a szakemberek, és nagyon kiakadtak. Rájöttek, hogy az összes rakétánál elromlott egy alkatrész, ezért nem úgy robbantak a rakéták, ahogy kellett volna. Mindent kijavítottak, és rögtön a következő kilövésnél két rakéta is telibe találta a célt" - mondja az UP forrása, aki részt vesz a Neptun projektben.
Mindez tervezett szabotázsnak tűnt. Az Ukrajinszka Pravda forrásai a Luch tervezőirodában azonban nem hajlanak a szándékos szabotázs verziójára.
"Folyamatosan hívnak bennünket, hogy javítsunk vagy ellenőrizzünk valamit. Ez a termék sajátossága. A rakéta tele van nagyon érzékeny elektronikával, sok veszély fenyegeti még az egyszerű szállítás szakaszában is. Nem hiszem, hogy szabotázs történt volna" - biztosítja az UP-ot a rakétát fejlesztő cégnél dolgozó forrás.
Ugyanakkor két másik független forrás, különösen a hadsereg vezetésében, arra utal, hogy a rakétákat szándékosan is megrongálhatták.
"Ez a történet valóban megtörtént. Kiderült, hogy az összes rakéta ugyanolyan hibásan működött, és ez egyértelműen szándékos volt. Ez volt az egyetlen alkalom az egész háborúban, amikor azt mondhattam, hogy ez árulásnak tűnik. De minden rendben volt, és "Moszkva" nincs többé" - ismeri el hírszerzési beszélgetőtársunk.
“Украинская правда” провела десятки интервью с людьми из украинской военной сферы, потратила несколько недель, получила фото исторического пуска и теперь предлагает читателям первую реконструкцию того, как украинский “Нептун” потопил российский крейсер “Москва”. (укр.)
www.pravda.com.ua
