Szóval nem kell megnézned a valóságot.... Még a végén olyat látsz ami cáfolja a butaságodat... LOL.
Ott a kép linkje
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Szóval nem kell megnézned a valóságot.... Még a végén olyat látsz ami cáfolja a butaságodat... LOL.
Ott a kép linkje
Nem kell megbaszni a fizikát.Egyszerűen olyan gyorsan követik egymást a robbanások,hogy a lökéshullámnak nincs ideje instabilizálni a rakétát/gránátot.
Akkor meg nincs miről beszélni, ha NERA x távolságra van a fő páncéltól, akkor a második töltet is ugyanúgy x távolságra robban fel a fő páncéltól mint az előtöltet. Gyakorlatilag már maga a távolság is amíg becsapódig a jet a fő páncélba is drasztikusan csökkenti az átütést, hisz a jet kialakulásako nagyon fontos, hogy szilárd anyagban alakuljon ki.
Lóf@szt!
Ez már megint milyen butaság? Emlékszel a régebben belinkelt Milan tesztre?
Ott is kimutatták, hogy másfél méterre a páncéltól a leghatékonyabb.
De az úgynevezett "átütést segítő szonda" is a távolság növelését szolgálja a főpáncéltól.
Valójában a távolság növeli a főtöltet átütését
Várom a következő kifogásodat a valóság ellen
Képen a Milan rakéta fejlődése az szondákkal:
Hát ezt a marhaságot meg honnan vetted????Forditva.Azért van távtartó a kummulativ töltet elött,hogy legyen helye kialakulnia a jetnek.
Azt felejted el, hogy az a távtartó úgy van kialakítva, hogy a fő páncélba csapódva legyen meg az ideális távolság, de az előtét páncél nem a fő páncél, ha az előtétpáncélon robban fel, akkor a detonáció jóval az ideális távolságnál előbb következik be. Erre írtam azt, hogy a jet kialakulásához kell a szilárd közeg.Lóf@szt!
Ez már megint milyen butaság? Emlékszel a régebben belinkelt Milan tesztre?
Ott is kimutatták, hogy másfél méterre a páncéltól a leghatékonyabb.
De az úgynevezett "átütést segítő szonda" is a távolság növelését szolgálja a főpáncéltól.
Valójában a távolság növeli a főtöltet átütését
Várom a következő kifogásodat a valóság ellen
Képen a Milan rakéta fejlődése az szondákkal:
Nem találkozik szilárd közeggel időben a jet, hisz jóval távolabb robban fel a töltet mint kéne.
Ezt akárhogy magyarázod butaságot mondtál. Egyszerűbb lenne beismerni.
A távtartó meg nem az optimális távon van, hanem azon amit a rakéta mérete megenged!
A Milan esetén is jóval nagyobb az optimális táv a távtartó méreténél.... De a távtartós táv is sokkal jobb, mintha közvetlenül a páncélon robbanna.
Ha így van, tervezhettek volna valami teleszkópos távtartót, vagy közelségi gyújtást.
A mai rakétáknak már teleszkópos a távtartójuk. De egy 1.5 méternél jellemzően rövidebb ATGM-nek nem nagyon tudnak ugyan ilyen hosszú távtartót adni.
A közelségi gyújtás meg zavarható, illetve a tandem kialakítás fontosabb. Minimum összeadódnak a töltetek átütési értékei.
Jajj már. Eddig a távtartó az ideális távolság miatt volt. Most, hogy kiderült, hogy az előtét páncél miatt ez nem működik azonnal megnőtt az ideális távolság...
Mert ha nem találkozik szilárd közeggel, akkor szétesik, hisz nagy sebességgel közlekedő fémolvadékról (na jó hidegfolyással alakul ki, szóval nem olvad meg, de a halmazállapota nem szilárd, hanem folyékony) beszélünk.
De tessék, itt a sokat hivatkozott svéd teszt, az ék az alapvetően 700-800mm-es HEAT elleni védelmet nagyjából megduplázta. Ha nektek lenne igazatok, akkor csökkentené a HEAT elleni védelmet, hisz távolabb robban a harci rész a fő páncéltól, mintha nem lenne ott az ék...
szétesik,de nem olyan gyorsan (ez a töltet fokusztávolágátol függ,hogy meddig marad egyben,megafenetudjamégmitől-ezt egy ilyen tölteteket fejlesztő szakembertől kérdezd.).Tulajdonképpen a lövedékképző töltetek is igy működnek.Távtartók méretét meg az aerodinamika korlátozza.
Lényeg az,hogy a tandem(tripla) tölteteket úgy alakitják ki,hogy a hátsó jet nem esik szét,hanem szépen végigmegy az első tegelyvonalán.
Különben a magyar kisérleti lövészeteken is simán átment hosszában a Maljutka jetje a T54 célhk-n,nem eset szét időnek elötte.Pedig az sehol nincs fejletségben a mai kummulativ töltetekhez képest.
Wolfram Karbid vs. Wolfram Nehézötvözet:
Végre egy komolyabb összehasonlítás. Angol L23A1 vs. T-64BV
Az L23A1 volt az angolok fő hidegháborús lőszere a Chieftain és a Challenger 1 harckocsikhoz. Ennél modernebb lőszer csak az öbölháborúban jelent meg náluk, az is csak előszériában, kapkodva.
Az L23A1 teljesítménye nagyon hasonló a német DM23/33 sorozathoz. Átütési teljesítményben a kettő között helyezkedik el.
A szimuláció alapján a gyengébb német DM13/23 típusok szintén hatástalan találatott produkáltak volna.
A szimuláció 1 km-ről leadott lövéssel számolt. A végeredmény alapján valószínűleg 500 méterről is védett lett volna a T-64BV a lövedékkel szemben.
Érdemes figyelembe venni, hogy a T-80BV-k és a T-72B teknő páncélzata ennél erősebb!
Az L23A1 volt az angolok fő hidegháborús lőszere a Chieftain és a Challenger 1 harckocsikhoz. Ennél modernebb lőszer csak az öbölháborúban jelent meg náluk, az is csak előszériában, kapkodva.
Az L23A1 teljesítménye nagyon hasonló a német DM23/33 sorozathoz. Átütési teljesítményben a kettő között helyezkedik el.
A szimuláció alapján a gyengébb német DM13/23 típusok szintén hatástalan találatott produkáltak volna.
A szimuláció 1 km-ről leadott lövéssel számolt. A végeredmény alapján valószínűleg 500 méterről is védett lett volna a T-64BV a lövedékkel szemben.
Érdemes figyelembe venni, hogy a T-80BV-k és a T-72B teknő páncélzata ennél erősebb!
Az angol rőszer elméletben nem érte el még a DM13 szintjét sem (tehát nem kevéssel egyengébb mint a DM33), hisz ugyanazzal a technológiával készült (ez jól látszik az alakján és ugyanúgy wolfram az anyaga is) épp csak kb 100m/s-al kisebb volt a kezdősebessége és ezzel együtt a torkolati energiája is.
Többekközt ezért (kisebb torkolati sebesség) is váltott mindenki az angolokon kívül a simacsövű lövegre.
Az alaptalan történelem hamisításoddal és légből kapott elméleteiddel ellentétben a DM23 adatai a következőek:
120 mm DM23-as:
Áthatoló nehézfémmag mérete : 32X360 WHA rúd 17600 kg/köbméter sűrűség (93W-4NI-3CU) , 1650 m/s a torkolatnál, kb. 150 m/s-t lassul 2 km-en.
Longrode átütési adatok 300 HB-s céltárgyban NATO 60 fok:
0 méter : 460 mm KE
2000 méter: 410 mm KE
69 fok 2 km: 442 mm KE
30 fok 2 km: 363 mm KE
0 fok: 2 km: 351 mm KE
A legtöbb forrás 400-420 mm KE-t ad meg rá 2 km-en NATO 60 fokos céltárgyban.
Az angol L23A1 adatai:
1985 L15/30 (120 mm) L23A1: 29X410 1455 m/s 18600 kg/kbm (WNIFE ötvözet) =441 mm RHA (Hivatalos 435 mm 2 km)
Szóval az az állításod, hogy még DM13/23 szintjén sincs, ismét alaptalan és röhejes!
A DM 33-as adatai:
Svéd mérés 480 mm 2 km, 520 mm 200 méter
Japán JM33 hivatalos adatai:
0 km 1650 m/s 540 mm KE
1 km 1573 m/s 499 mm KE
2 km 1498 m/s 459 mm KE
Longrode ellenőrzés:
DM33 28X510(?) 1498 m/s 17600 kg/kbm (WNICU) = 496 mm NATO 60 fok 300 HB, (Ez lényegében a Svéd adat!)
425 mm NATO 0 fok (merőleges) 300 HB
Összegezve:
DM23: 410 mm KE
L23A1: 435 mm KE
DM33: 480 mm KE
Nézd már meg kérlek a DM13 és az L23A1 I/D arányát, majd hasonlítsd össze a DM23 L/D. A fizikát nem lehet megbaszni, nincs az az Isten, hogy azonos távolságon többet lassuljon a "duci" angol lőszer (vagy akár a DM13) mint a DM23. Ehhez még hozzá jön az is, hogy az angol lőszer eleve kisebb kezdősebességű mint akár a DM13 és pláne a DM23.
Értem én, hogy bele vagy bolondulva a számodra szimpatikus számokba (vagy kreálsz számodra szimpatikus számokat), de azért néha megállhatnál átgondolni is dolgokat.
Itt van segítséágnek a kép a DM13 és DM23 lőszerekről:
Tehát nagyjából azonos wolfra ötvözet mint a DM23-nál, kisebb kezdősebesség, a rosszabb aerodinamika miatt nagyobb lassulás, rövidebb penetrátor mint a DM23-nál. Ezek a biztos tények.
Egyébként a DM13-nál valóban hibáztam, ott a megfelelő összehasonlítás az L23, annál nagyobb az átütőereje, hisz a nagy különbség az L23 és az L23A1 közt az a wolfram ötvözet anyaga ami a sima L23-nál valami puha wolfram ötvözet ami miatt elégtelen volt a pánncélátütése, cserében olcsóbb volt.