Nekem más adatok jöttek ki, Orosz részről a bevethető (nyilvános adatok alapján) ballisztikus készlet, felszereléstől függően 2-4 ezer megatonna, cirkáló rakétákra 340M jön ki. Feltételezem az USA nagyon hasonló készlettel rendelkezik. A ballisztikus készlet akár 8 ezer megatonna is lehet, ha legnagyobb 15-20M fejekkel pakolják meg. Én csak az alap 5-8M (10x500/800K) kiszerelést számoltam. (RS-20V, RS-24, és az új RS-28, utóbbi csak kis számban elérhető). Cirkálóknál a RSM-54, RSM-56-al számoltam. További 2000 kisebb taktikai fejeket nem raktam a számításba, mert elenyésző, a nagyokhoz képest.
Összesen csak az USA és Oroszország valahol 8-12 ezer megatonna kapacitással rendelkezik. Ne felejtsük el, hogy ezen kívül akadnak még nagy számban nukleáris kapacitások, nagyságrendileg 0,7-1,5 ezer megatonna nagyságrendben.
Ha a Te képletedet vesszük alapul, a megsemmisítés és hibás működésen alapuló számításod alapján, akkor megtizedelted a számokat.
Én jelenleg úgy tudom, de javítsatok ki, hogy a ballisztikus rakéták elfogásának esélye valahol 25-35% környékén lehetséges. Ha tévedek, és a Te számításod lenne helytálló a rakéták kiesések tekintetében, úgy abban az esetben 1-1.2 ezer megatonna csapódna be. Amennyiben a ballisztikus elfogási arány melyet írtam helyes, úgy akár 5-10 ezer megatonna csapódna be rövid időn belül. (köszönő viszonyban sincs a teszt mennyiségekkel, ráadásul beterítené a nyugati világ, Kína, India, Pakisztán, Oroszország nagy részét, másodlagos károkat okozva.)
Mindez természetesen lakott területen, az élővilágot pusztítva. Az ivóvíz készletünk a szárazföldön nagy valószínűséggel szenyezetté válna. A robbanások következtében (mivel vulkánkitöréshez hasonlítottad) akár 1-2 millió km2-en felperzselne mindent, és noha ez nem túl sok, az égés (másodlagos károk) következtében felszabaduló gázok, füstök, melyek keletkeznének, okoznák a legnagyobb kárt.
Megpróbálom szemléltetni, égesd el 3-4 milliárd ember minden javát. Épületek éghető részei, több milliárd tonna műanyagok, több tíz millió gépjármű, pár száz vegyipari cégek tárolóit, földgáz és olajvezetékek és tárolóit, nem utolsó sorban az erdők, növényzet 30-40%-át a kontinenseken. A várható eredmény, a sugárzástól teljesen eltekintve, a por és füst szennyezés tekintetében összemérhetetlen lenne egy vulkánkitöréshez képest. A vulkánkitörés eléggé centralizált jelenség, és a kőzetmozgás nagy része nem kerül a légkörbe, lávafolyamként hömpölyög. Ennek ellenére az általad említett esetek is rendkívüli por és füst, mérgező gáz terhelést okoztak. Azonban nem okoztak jelentős mértékben másodlagos károkat, és a sugárzási tényező is elhanyagolható.
Mivel egy atomháború nagyrészt egyidejűleg történne, napokon belül, a terhelés nem oszlana el úgy, mint az általad említett próba robbantások során. A kettőt szerintem össze sem lehetne hasonlítani. A másodlagos károk azaz éghető anyagok által kibocsátott mérgező füstök, gázok szennyéznék a légkört hatványozott módon. A szárazföldek túlnyomó részén a sugárszennyezés is jelentős lenne.
Egyébként a próbarobbantások utóhatásai révén ma az USA-ban egy 3500km2-es területet tartanak lezárva. Az oroszoknál is a próbaterületekről nagy a csönd. A franciák sem villoghatnak a Moruroával.
"Eddig a mai napig a Nevada teszthelyszín továbbra is szennyezett, becslések szerint 11 100 PBq radioaktív anyaggal a talajban és 4 440 PBq a talajvízben.
2009-ben először észlelték tríciumot a Pahute területén, ami egy 12,3 éves felezési idővel rendelkező izotóp, a talajvízben az üzemterület határán kívül."
Hasonlításképpen Csernobil 3 200 PBq.
Fukusima 15-30 PBq
. Arra felé ritka az ilyen 
