A Nyugat elvesztette az irányítást Ukrajnában – a NATO vakmerő, stratégiájában nincs koherencia
A NATO egyre vakmerőbbé válik, és az ukrán válsággal szembeni stratégiájának nincs koherenciája – áll a The Guardian című brit lapban a négy magas rangú német katonai tisztviselő lehallgatásának esete 100 Taurus rakéta Ukrajnába küldésére és a krími hídra irányuló rakétacsapásra hivatkozva.
A kiadvány azzal érvel, hogy gyengíti a NATO álláspontját, miszerint nem fogja eszkalálni az ukrajnai háborút, ugyanakkor megerősíti Vlagyimir Putyin orosz elnök állítását, miszerint ez a Nyugat háborúja Oroszország ellen, a meghatalmazott Ukrajnával.
A The Guardian jelentése szerint, mivel az ukrajnai konfliktus holtpontra jutott, a NATO stratégiája minden koherenciáját elvesztette.
„Ukrajna egyre inkább NATO-zsoldosnak tűnik a nyugati tábornokok számára, akik meg akarják erősíteni költségvetésüket és újra átélni fiatalságuk hidegháborús játékait.
Az árat az adófizetőik és Ukrajna fiataljai fizetik” – húzza alá a kiadvány, azzal érvelve, hogy Nyugat-Európának nem érdeke az ukrajnai háború eszkalációja nagy hatótávolságú rakéták cseréjével.
" Miközben fenn kell tartania az ukrán erők logisztikai támogatását, nem áll stratégiai érdeke Kijev azon vágya, hogy Oroszországot kiszorítsa Krím vagy Donbász orosz nyelvű régiójából.
Minden érdeke, hogy szorgalmasan törekedjen a mielőbbi rendezésre és az Ukrajna újjáépítés megkezdésére.” – írja a Guardian.
Fegyelmi vizsgálatot rendeltek el a német katonai lehallgatás miatt
Egy német katona nem biztonságos kapcsolata volt az oka annak, hogy az orosz hírszerzés lehallgatta négy magas rangú német tiszt beszélgetését – állította Boris Pistorius német védelmi miniszter.
Valóban, Pistorius fegyelmi vizsgálatot rendelt el.
A lehallgatott beszélgetésből kiderült, hogy a négy német magas rangú tiszt, köztük a német légierő vezetője, 100 Taurus rakéta Ukrajnába szállításáról tárgyalt, és arról, hogyan lehetne ezeket a rakétákat a krími híd elleni kritikus csapásra használni.
Pistorius azzal érvelt, hogy hetek óta Oroszország határozza meg a németországi nyilvános vitát, miközben azzal érvelt, hogy a német hadsereg lehallgatását követően a szövetséges országokból származó kollégáikkal való kapcsolatfelvételt követően nem ásták alá a szövetségesek Németországba vetett bizalmát.
Boriska tegnap még azt rebegte, nem történt semmi, a muszkák rémhírterjesztése a lehallgatás, dezinformáció. Most némán bevallja tévedését.
A szövetségesei megnyilatkozásaiból én azt látom, hogy meglehetősen haragszanak a titkaik kilocsogása miatt.
A muszkák lehallgatása sem egyértelmű: lehet, hogy valamelyik a négy közül adta tovább, lehet, hogy a német titkosszolgálat hallgatta le és adta tovább, lehet, hogy valaki más nátós hallgatta le és adta tovább.
Ezeket ne felejtsék el vizsgálni. Aztán Boriska majd meséljen megint.