Volt egy kérdésem amire nem válaszoltál. Mi ennek az oka?
Mi a véleményed az orosz rubelmilliárdokról amik Ukrajna befolyásolására mentek el?
Mihez képest erős vagy gyenge?
A natohoz képest? Gyenge.
Az USÁ-hoz képest? Gyenge.
Egységes Európához képest? Gyenge.
Megosztott Európához képest már egészen erősek.
Támogatás nélküli Ukrajnához képest kifejezetten erősek.
Támogatott Ukrajnával viszont már nem tudnak dűlőre jutni.
Eléggé kimerítő voltam? A legnagyobb erősségük bármilyen morbid is hogy nem sajnálják a saját embereik életét és ezt a társadalmuk elfogadja. Ehhez nyilván kell a megfélemlítés és a kritikusok megölése is, de akkor is működik. Ezt nyilván Európa nem teheti meg.
Kiemeltem vastagítással amire reagálok.
Akkor megvan, hogy ki az erős és ki lesz a túlélő.
A humanizmus és tsai megfogalmazódása óta
békeidőkben és helyeken (tehát nem Belga Kongóban, nem Vietnámban, nem Afganisztánban, Irakban, etc., ahol a khm. "emberközpontú" izmusok országai, birodalmai háborúztak) már a húsdarálót használó érdekérvényesítés szalonképtelenné vált.
Teszem hozzá kisemberként, hogy szerencsére.
Csak ez a szemlélet kizárólag akkor és ott működik, ahol és amikor az erőforrások elosztása - társadalmi léptékben és mértékben - viszonylag békésen meg tud oldódni, no meg a társadalomnak van olyan önszerveződő, önszabályozó ereje, hogy ezt viszonylag stabilan is tudja tartani.
S akkor tényleg el van egymás mellett a bárány és farkas mentalitás. Legalábbis lefojtódnak az ősi ösztönök...
De legyen csak egy hét áramszünet, mert mondjuk jött egy, az elektromosság elterjedése óta nem tapasztalt erejű napkitörés - s ugye, senki nem tudja , hogy mikor fog rendeződni a helyzet, egyáltalán fog e?
Na ott fog véget érni a felvett civilizációs viselkedés. Legyen az jogvédő, vagy szimfonikus zenész. Az erősebb és/vagy perpillanat szerencsésebb fog tudni érvényesülni, túlélni.
Békeéveket, évtizedeket élt, él meg az emberiség jelentősebb része a II. VH után - kinek hogy - prosperitással.
Civilizálódtunk s elkényelmesedtünk.
Jó? Nem jó?
Lényegtelen.
Ez történt.
De a világ változik - ahogy civilizációk jöttek-mentek, lehet, hogy most is egy törésponthoz ért, ér - az európaié.
Kár felelőst keresni, benne van a folyamatok dinamikájában, ahogy mindig is benne volt.
Illetve lehet mutogatni erre-arra, amarra, de ahogy senkit nem érdekelnek az un. ősi, régebbi civilizációk összeomlásának külső/belső felelősei, úgy senkit nem fog érdekelni most élő generációink meghalása után; úgy 70 év múlva, pláne más égtájakon, hogy a mostani fegyveres konfliktust ki indította el; Nuland a süteményeivel, vagy Hókuszputyler?
...egyszer megkérdeztem az intézményvezetőmet; hogyan lehet az, hogy a vidéki város Rózsadombján, ahol ő élt, ilyen rossz az út?
- Már nem itteni a polgármester.
- Ennyit számít?
- Jegyezze meg: Csak ez számít.
Számít, hogy Hókuszputyler hidegvérrel százezreket küld a frontvonalba?
Vagy, hogy ugyanezt teszi Z?
Vagy, hogy a szája jár a Zigazságos és kemény békéről a nyugat-európai politikusoknak?
Nem.
Csak az számít (fog számítani a jövő történelemelemzőinek), hogy ki volt eredményesebb, életrevalóbb az adott történelmi környezetben és kihívásokban és ki élte túl a keletkezett/gerjesztett (lényegtelen; feladat van) az erőforrásokért, a jövőért folytatott versenyt.
Csak ez számít.
Na betakarózok.
