Persze, némi különbség volt köztük. Vlaszov tehetséges és értelmes volt, így pl. tökéletesen igaza volt abban, hogy a sztálini rendszer sokkal többet ártott a szovjet<i>(unió területén élő)</i> embereknek, mint a németek, ezzel valószínűleg nem is lenne még a mai ex-szovjeteknek sem problémája, sőt. De a németek mellé állt és ezzel "bukott sz*rként húzta le magát a klotyón" (by Zim őrmester, Starship Troopers ), amin a lelkiismeretének feltámadása (1945. május 5-én?! várhatott volna május 10-ig is vagy még tovább) sem segíthetett: arra a (volt) honfitársaival szemben nincs és nem is lehet mentsége, hogy a németek oldalán harcolt - ellenük. Számukra tehát végeredményben ő sem volt több egy Quislingnél. Vlaszovért végülis kár, de ő rontotta el és nem is kicsit (hanem nagyon): soha nem lett volna szabad a németek mellé állnia.</blockquote><blockquote rel="jurgenbauer">Nem kellene összehasonlítani a kettőt, mert közük nincs egymáshoz.
Az első, egy idióta volt, kb. mint egy Quisling, a második pedig egy tehetséges tiszt, aki fogságba esett és mivel folyamatosan csalódott az egész akkori vezérkarban, átállt. Lelkiismerete azért Prága alatt visszatért belé, és segített a németek legyőzésében, de realista volt, és nem a szovjetek előtt tette le a fegyvert. Az amerikaiak kiadták.
Szóval, azért volt különbség.
Persze, némi különbség volt köztük. Vlaszov tehetséges és értelmes volt, így pl. tökéletesen igaza volt abban, hogy a sztálini rendszer sokkal többet ártott a szovjet<i>(unió területén élő)</i> embereknek, mint a németek, ezzel valószínűleg nem is lenne még a mai ex-szovjeteknek sem problémája, sőt. De a németek mellé állt és ezzel "bukott sz*rként húzta le magát a klotyón" (by Zim őrmester, Starship Troopers ), amin a lelkiismeretének feltámadása (1945. május 5-én?! várhatott volna május 10-ig is vagy még tovább) sem segíthetett: arra a (volt) honfitársaival szemben nincs és nem is lehet mentsége, hogy a németek oldalán harcolt - ellenük. Számukra tehát végeredményben ő sem volt több egy Quislingnél. Vlaszovért végülis kár, de ő rontotta el és nem is kicsit (hanem nagyon): soha nem lett volna szabad a németek mellé állnia.</blockquote><blockquote rel="jurgenbauer">Nem kellene összehasonlítani a kettőt, mert közük nincs egymáshoz.
Az első, egy idióta volt, kb. mint egy Quisling, a második pedig egy tehetséges tiszt, aki fogságba esett és mivel folyamatosan csalódott az egész akkori vezérkarban, átállt. Lelkiismerete azért Prága alatt visszatért belé, és segített a németek legyőzésében, de realista volt, és nem a szovjetek előtt tette le a fegyvert. Az amerikaiak kiadták.
Szóval, azért volt különbség.
Anno mesélte, hogy bevonultak egy galiciai faluba ahol a századosa be akarta szállásolni őket egy kolhozraktárba. Megdöbbenve tapasztalták, hogy az éhező, koldusszegény falucska raktárai dugig vannak kukoricával és árpával. A százados leverte a lakatokat, majd gabonát kezdett osztatni a lakosságnak. Volt olyan kiéhezett ukrán aki mire hazaért feldobta a bocskorát, mert nyersen falta a szemes árpát. Ráadásul több dokumentált eset van hasonlóakról amikor a Wermacht csapattisztjei osztattak gabonát a lakosságnak a ki nem menekített szovjet készletekből. Akkor a német-magyar csapatokat templomi zászlóval fogadták a vének, majd megjöttek a német "polgári igazgatás" fajtiszta képviselői és bemutatkoztak. Szerencsétlen parasztok hamar belátták, hogy szart cseréltek trágyára, ráadásul idegen trágyára.
Ilyen esetek fényében talán érthető Vlaszov döntése, hiszen azt hihette a németek a sokat emlegetett "európai értékrendet" hozzák sztálini diktatúra helyébe, de az orosz emberek szemében akkor is csak áruló marad aki eladta Haza Anyácskát.
Bandera esetében tiltakozom az "idióta" jelző ellen. Ő szerintem tipikus példája volt annak, ha egy tehetségtelen és erkölcsi gátaktul mentes ember hatalmat kap. Egyszerűen gazfickó volt kinek csapatai olyan feladatokat láttak el a hátországban amitől még az SS is hányingert kapott.