<b>Bő két hét maradt a megállapodásra</b>
Április végére 9,6 milliárd dollárra estek Ukrajna devizatartalékai, miközben már az idén jelentős kamat- és tőketörlesztések várnak az országra.
<b>A helyzetet súlyosbítja, hogy az ukrán gazdaság az első negyedévben 13 százalékkal zuhant, az infláció pedig 60 százalék körül van, amiben jelentős szerepet játszik a hrivnya negyven százalékos leértékelődése és a szabályozott energiaárak megduplázódása.</b>
Emiatt a kormánynak nem csak a hitelezők igényeit kell kielégítenie, hanem a lakosság életszínvonalát is emelnie kellene, ha nem akar elődei sorsára jutni.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ugyan még márciusban megszavazott egy újabb 17,5 milliárd dolláros segélycsomagot Ukrajnának, ami legalább átmenetileg kihúzná őket a bajból, viszont az összeg átutalásának feltétele az volt, hogy az ország csökkentse 23 milliárd dollárra rúgó külső adósságát. Az teljesen logikus, hogy az IMF sem akar pénzt önteni egy feneketlen zsákba, ők azt szeretnék elérni, hogy más hitelezők is vállaljanak részt a helyzet rendezéséből. A konkrét elvárásuk arról szólt, hogy 40 százalékát írják le a meglévő adósságnak, akkor hajlandók folyósítani a fenti összeget. Mindez 15,3 milliárd dollárnyi adósság elengedését jelentené. Ráadásul a program négy éve alatt Ukrajna teljes finanszírozási szükséglete 40 milliárd dollár lehet az IMF becslései szerint, így az átstrukturálás mellett más nemzetközi hitelezőket is szeretnének bevonni a programba. Az Unicredit elemzőinek becslése szerint a vártnál rosszabb makrogazdasági körülmények miatt a finanszírozási szükséglet akár 10 milliárd dollárral is meghaladhatja az előzetes becslést.
Az ukrán hatóságok és a külföldi magánhitelezők között hónapok óta zajlanak tárgyalások, azonban egyelőre meglehetősen távol állnak az álláspontok egymástól.
<b>A probléma az, hogy Ukrajna egyszerre szeretne futamidő hosszabbítást, a kupon csökkentését, illetve az adósság egy részének elengedését. Előbbi kettőbe a hitelezők is belemennének, azonban az adósságleírást kategorikusan elutasítják.
</b>
Márpedig június közepéig tető alá kellene hozni a megállapodást, hogy Kijev hozzájuthasson az IMF pénzéhez, erre viszont egyre kevesebb az esély.
<b>Az oroszok is kérik vissza a pénzüket</b>
Azt nehéz megmondani, meddig húzná ki az ukrán állam a Valutaalap mentőcsomagja nélkül, de jó eséllyel a megegyezés hiánya a rendezetlen államcsőddel lenne egyenlő. Elvileg az Ukrexim állami vállalat kötvénylejáratának három hónapos meghosszabbítása július végén jár le, majd szeptemberben kell másfélmilliárd dollárnyi kötvényt törlesztenie az országnak. A jelenlegi állapot szerint ezeket a kifizetéseket nem valószínű, hogy fedezni tudják, hiszen közben havonta 0,8 milliárd dollárral apadnak a tartalékok.
Az első igazán komoly lejárat az év végén lesz, amikor Ukrajnának 3 milliárd dollárt kell visszafizetnie Oroszország számára. A két ország feszült viszonya miatt Moszkva hallani sem akar arról, hogy ennek az összegnek egy részéről lemondjon, sőt azt is közölték, hogy ha a júniusi 75 millió dolláros kamatfizetést nem teljesíti az ukrán fél, akkor nemzetközi bírósághoz fordulnak.
Oroszország a lehető legkeményebb pozíciót fogja képviselni, ha Ukrajna úgy dönt, hogy nem fizeti vissza a lejáró adósságát - jelentette be Dimitrij Medvegyev orosz miniszterelnök a közelmúltban. Szerinte az orosz nemzeti érdek védelme ezt kívánja a kormánytól. Medvegyev nem csak a decemberi 3 milliárd dolláros lejáratra értette a fentieket, hiszen hangsúlyozta, hogy Oroszország számára a magánhitelezőkkel folytatott tárgyalások sem hagyhatók figyelmen kívül, hiszen a kötvénytulajdonosok között több orosz állami tulajdonban lévő bank is van, vagyis a veszteségük közvetetten érinti az orosz államot.
<b>!!!!!!!!!!!!!!!!De hogy jön a képbe Magyarország megmentője?</b>
Az ukrán adósság legnagyobb tulajdonosa egyébként nem Oroszország, hanem a Franklin Templeton amerikai befektetési alap, akiket itthon sokszor csak Magyarország megmentőjeként aposztrofálnak, mivel 2010-12 között jelentős magyar kötvénykitettséget építettek fel, amikor szinte senki nem akarta megvenni a magyar állampapírokat. A cég befektetési stratégiájának része, hogy olyan országokban vásárolnak be, ahonnan mások menekülnek, ezek a kötvények jellemzően magas hozamot biztosítanak, így a Templeton az utóbbi években jelentős hozamot tudott elérni a befektetőinek.
A Portfolio számításai szerint március végén névértéken 6,1 milliárd dollárnyi ukrán kötvény volt a Templeton amerikai és luxemburgi alapjaiban, ezek piaci értéke azonban a 2,5 milliárd dollárt sem érte el.
Ennek oka, hogy az utóbbi hónapokban a piac már elkezdte beárazni az ukrán államcsődöt, így az ország kötvényei most névértékük kevesebb mint a felén forognak a piacon. Vagyisegy esetleges adósságelengedéssel a Templetonnak gyakorlatilag ezt a veszteséget, vagy ennek egy részét kellene realizálnia. Emellett nem mutatna jól a cég portfóliójában egy rendezett csőd, ami egyszerre járna a kupon csökkentésével, a futamidő kinyújtásával, illetve a tényleges adósságelengedéssel (haircut).
<b>Az biztos, hogy a Templeton megkerülhetetlen a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, hiszen a fent említett 23 milliárd dolláros külső adósság több mint negyede az alapkezelő tulajdonában van. A cég a hónapokkal ezelőtt kezdett hitelezői tárgyalásokon a Rowe Price-szal és a TCW Asset Managementtel közösen képviselteti magát. Szakértők szerint egyébként a hitelezők talán még Ukrajnánál is jobban érintettek abban, hogy az ország elkerülje a bedőlést, ezért nem zárható ki, hogy az utolsó hetekben engednek majd valamennyit a keménységükből a tárgyalásokon.
Magyarországnak nem feltétlenül kell aggódnia amiatt, hogy a Templeton Ukrajnában is komoly kitettségekkel rendelkezik, de az elmúlt hónapok folyamatai azt támasztják alá, hogy az amerikai alapkezelő esetleg magyar eszközöket is kénytelen lehetett eladni. Ennek oka, hogy az ukrán veszteségek miatt sok befektető viszi el pénzét a cégtől, és nem biztos, hogy elegendő likvid eszköze van a kiáramló tőke kifizetésére. Ennek is szerepe lehet abban, hogy a magyar kötvényállományát elkezdte leépíteni a cég.
A legnagyobb érintett Templeton-alap, az amerikai Templeton Global Bond Fund nettó eszközállománya például a tavaly augusztusi 73,1 milliárd dollárról április végére 68,3 milliárdra csökkent, amiben szerepe lehetett a tőkekivonásnak is.</b>