Az ENSZ 2015-ös májusi adatai az ukrajnai polgárháborúról
Drábik János
2015. augusztus 3. hétfő
Az ENSZ 2015. május 15-i adatai szerint a Donyecki- és Luganszki Népköztársaság területén folyó harcokban több mint 6400-an haltak meg és 15 ezren sebesültek meg. Legkevesebb két millióan hagyták el otthonukat és közülük 800 ezren menekültek a környező országokba. Hivatalosan 660 ezren tartózkodnak Oroszországban és 81 ezren Fehéroroszországban. A menekültek egy kis része a kijevi kormány által ellenőrzött területeken talált menedéket.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ, 2015 májusában azt jelentette, hogy a kijevi kormányzat által felállított ellenőrzőpontok a polgárháborús övezetek körül jelentősen korlátozzák az emberek mozgásszabadságát. A kijevi fegyveresek által körbezárt térséget csak engedéllyel lehet elhagyni, ezért a civil lakosságnak csak igen szűk lehetőségei vannak arra, hogy távozhasson a konfliktusövezetből. Az ukrán Helsinki Bizottság azt is nyilvánosságra hozta, hogy a polgárháborúban sokan veszítették el otthonukat és egyéb ingóságaikat.
Akiknek ez még épségben megmaradt, azok sem tudnak a tulajdonukkal rendelkezni. A Kijev által nem ellenőrzött területeken nem működik a jogrendszer. A Luganszki Népköztársaság vezetői 2015 májusában hadiállapotot vezettek be és ennek nyomán korlátozzák az emberek szabadságjogait. Az iskolák nincsenek nyitva és szünetel az oktatás. A két függetlenségét kikiáltó népköztársaságban azonban a szakadár-hatóságok megkezdték új tantervek kidolgozását. Az eddig oktatott ukrán történelem helyébe a két népköztársaság történelme és földrajza kerülne.
A kulturális- és egészségügyi intézmények, színházak és korházak át lettek szervezve, illetve bezártak. Ukrajna gazdaságát a kelet-ukrajnai megyék elszakadásával és a Kijev által indított polgárháborúval 20% veszteség érte. A donyecki- és luganszki régiók vállalatainak többsége bezárt, vagy csak csökkentett teljesítménnyel működik. A kijevi Gazdasági Minisztérium becslései szerint a munkahelyek 50-80%-ka megszűnt. A szembenálló felek már felismerték, hogy szükség van az elszakadt területeken lévő vállalatokkal való együttműködésre.
Az államcsínnyel hatalomra került kijevi hatalomgyakorlók 2014 novemberében bezáratták a hadműveleti térségben található gyárakat és más ipari üzemeket. Ennek egyik következménye, hogy Ukrajnának nem maradt jó minőségű antracitot kitermelő bányája. A korábbi 95 ukrán szénbányából csak 35 található Kijev irányítása alatt, de ezek csak gyengébb minőségű szenet termelnek. Azért, hogy biztosítsák az energiaellátást, végülis a kijevi kormány rákényszerült arra, hogy szenet vásároljon a két kelet-ukrajnai népköztársaságtól. A két – függetlenségét kikiáltó – népköztársaságban forgalomban van az ukrán hrivnyán kívül az orosz rubel, az amerikai dollár és az euró is. Számos intézmény alkalmazottai élelmiszerben vagy más segélyekben kapják juttatásaikat.
Források: ENSZ, Napi.hu, MTI
http://drabikjanos.com/2015/08/03/az-ensz-2015-os-majusi-adatai-az-ukrajnai-polgarhaborurol/