A jüan esetében ez működhet is. De a rubel bevezetése a kereskedelembe káros lesz az orosz ipari termelésre. Valahonnan ugyanis a vevőknek rubelt kell szerezniük. Ennek két útja van, egy eladnak valamit rubelért, vagy vesznek rubelt a pénzpiacon. Az előbbi esetében növelik Oroszország importját, elnézve a potenciális vevőket nagyon fejlett vagy nagyon gyorsan fejlődő országokból fog Oroszország többet importálni, ezt pedig a fejletlen orosz ipar fogja megszívni. A másik esetben még károsabb folyamatok kezdődnek, ugyanis a folyamatos kereslet a rubelre feltornázza annak árfolyamát és létrejön egy túlértékelt és hiperstabil valuta, ami folyamatosan rontja az orosz exportőrök esélyeit. Az exportőrök érdeke a gyenge saját valuta, mivel azzal a saját költségeiket csökkentik és bevételeiket növelik export esetén. Import esetén pont így működik az erős saját valutánál és itt visszakanyarodunk a saját az első ponthoz. Az erős valuta további költekezésre fogja sarkallni az oroszokat, méghozzá olcsóbbá váló importtermékeket fognak venni belőle. Ez a két folyamat egymást fogja katalizálni.
Miből fogja Oroszország hosszútávon finanszírozni a borzalmas költségeit és következményeit a rubel kötelező bevezetésének az orosz energiakereskedelembe?