"1986. május 13-án szakértőként a Westinghouse-nál a csernobili üzemzavar elemzésével kezdtem foglalkozni. Néhány nap múlva Larry Hochreiter felvitt Washingtonba, hogy az energiaipari minisztériumban és a Nukleáris Biztosági Felügyeletnél bemutasson. Később szinte főállásban A. David Rossin, az energiaipari miniszterhelyettes tanácsadója lettem a Szovjetunió által kiadott jelentés értelmezésében és az amerikai (nemzetközi) álláspont kidolgozásában.
A nagy nyilvánosság előtt zajló szakmai munka mellett természetesen megéreztem, hogy ezt a katasztrófát tekinthetjük a "nagy lökés"-nek, ami összedöntheti a kommunizmust. Földváry Feri barátommal (Frank Foldvary), a State Departmentből, szinte napi kapcsolatban voltunk. A kommunista vezetés felelőssége a katasztrófa eltitkolásában, letagadásában nyilvánvaló volt. Reagan elnök azt is hamar felfogta, hogy az eltitkolás oka súlyosabb felelősség takargatása lehet. Én meg pontosan erre tudtam részletes adatokat és bizonyítékokat szolgáltatni. Gorbacsov meg azzal, hogy Rejkjavikba - mint a kérdés legjobb szakértőjét - magával vitte a főbűnöst, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnökét, A. P. Alexandrovot, olyan magas labdát adott Reagan elnöknek és csapatának, amit egyszerűen nem lehetett rosszul leütni.
Igen, ujjal rá lehetett mutatni a felelősre, fejére lehetett olvasni piszkos praktikáit, hogyan használta ki a totalitariánus rendszert a saját agyrémének keresztülvitelére. Azt is elmondták, hogy tudják, nem a szovjet tudomány általános színvonalát, hanem a parancsuralmi rendszert lehet leleplezni a csernobili katasztrófa kapcsán.
Zsarolás volt, persze. Nyilvánosságra hoztuk a részleteket, miért is épültek ilyen erőművek a szovjet tudomány tiltakozása ellenére! Megnézheti magát a szovjet kommunista osztály! Ilyen nyilvánvaló bűnöket még a birkatürelmű orosz nép sem néz el! Hacsak... Hacsak a magas szovjet vezetés meg nem engedi a balti államok függetlenné válását, és a Vörös Hadsereg ki nem vonul Közép-Európából.
Képzeljétek el Misa bácsi helyzetét, amikor rájött, hogy a vele szemben ülő tárgyalópartnere tájékozottabb a Csernobilhoz vezető belső szovjet hatalmi harcok eseményeiről, mint ő maga! Gorbacsov elől gondosan eltitkolták a szakértői ellenkezéseket, az otthagyott élethivatásokat, a korábbi hasonló üzemzavarokat, most meg az amerikai elnök sorolja neki! Mikor utánajár, kiderül, hogy minden pontosan úgy történt, ahogy Reagan mondja. Nincs idő kibúvó keresésére, az eddig megbízhatóknak hitt tanácsadók félrevezették. Mit tehet? Azt nem kockáztathatja, hogy a nyilvánosságra hozatallal az egész világot és a saját népét is a kommunista vezetés és az új osztály számos tagja ellen fordítsa ez a láthatóan mindenre elszánt amerikai elnök. El kell fogadni a felajánlott kiutat."
Stolmár Aladár: Az én Csernobilom, Silenos kiadó, 2009
).
képesek megvizsgálni testközelből azt a darut, amelyet a csernobili atomerőműnél a mentéskor használtak:
Csak már van sugárzásveszély tábla. 
